Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-16 / 104. szám

e Dunántúli napló 1981. április 16., csütörtök Divatosabb lesz a konfekció FÉR­m ruhában járunk Pótolni kell a hiányzó .méreteket Ma minden harmadik em­ber FER-ruhában jár Magyar- országon. Ez a mozaikszó nem jelent mást, mint a Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Válla­latot, amely a konfekció-alap­ellátást biztosítja. S hogy va­lóban nélkülözhetetlen alap­ellátásról van szó, azt alátá­masztja ez a számadat: min­den harmadik ... A FÉR feladata, hogy forgal­mazza a készruhákat, eseten­ként méterárut is, majd az eb­ből készült konfekciót; beszer­zi, tárolja és eljuttatja a kis­kereskedelemnek az úgyneve­zett osztályon kívüli konfekci­ót, méter- és vegyesárut, cipő­ket. S mindezt nem csupán Budapesten, sőt nemcsak a fő­várost övező négy megyében, hanem úgyszólván szerte az országban. Az idei sajtótájékoztatót már megtartották; a tavaszi­nyári divatbemutatóra majd áprilisban kerül sor. Ipari megrendeléseiket természete­sen már föladták, mégpedig az idei trend figyelembevételével, ami annak köszönhető, hogy már évek óta szoros kapcso­latban állnak a Magyar Divat Intézettel. Kell is lépést tartani a divat­tal, hiszen egyre többen vásá­rolnak — vagy legalábbis sze­retnének vásárolni — konfek­ciót, ám ha a készruhák fel­tűnő módon elmaradnak a legújabb irányzatoktól, akkor szűkülni fog a vevőkör. Ezt igyekszik elkerülni a FÉR. A férfiöltönyök terén már az elmúlt évben sikert könyvelhe­tett el a vállalat: a korábbiak­nak másfélszeresét sikerült for­galmazniuk. Ahol hiányosságok mutatkoztak: a női konfekció, a bakfis „aprócikk" (blúz, szoknya, pantalló, ruha) — mindezen változtatni szeretné­nek. A legeslegújabb divatnak megfelelő ruhákat, amiket a gyártók kis szériákban állíta­nak elő, a FÉR forgalmazza; ez árualapjának 10-15 száza­lékát teszi ki ebben az évben. Elmondták azt is, hogy 1981- ben a január 1-i készlet mind értékében, mind összetételé­ben lényegesen jobb, mint ko­rábban. S a bemutatón látot­tak alapján mondhatjuk, hogy a férfi-, női és gyermekruhák színükben, fazonúkban egy­aránt igazodnak az idei tava­szi-nyári divathoz. Még egy dologról feltétlenül szólni kell. S ez a méretválasz­ték, amelyet a divat követése mellett ugyancsak kulcskérdés­ként kezelnek. A FÉR jelentős részt vállalt az új méretek ki­dolgozásában és bevezetésé­ben. Az új mérettáblázat va­lóban nagy előrelépést jelen­tett, hiszen sokkal többen ta­láltak maguknak megfelelő készruhát az áruházakban, üz­letekben. Csakhogy ennek el­lenére még mindig elég sok a panasz, különösen azok részé­ről, akik valamelyik extra ka­tegóriába tartozó méretet ke­resnek. E téren valóban hiány volt, de ahogyan azt Jámbor István kereskedelmi igazgató elmondta, ebben az évben a szélső méretállásokból is igye­keznek teljes kínálatot nyújta­ni a vásárlóknak. Dücső Cs. Új technológia a VELOX Belvárosi tömb­rekonstrukció Siklóson Jó úton a korszerű csoportos családi házak építése HAGYOMÁNY Möndoki László 150 éves Villányban a magyar nyelvoktatás Hosszú időn ót tartó tudatos és következetes tevékenységet követel az, hogy Siklós ne csak funkciójában, hanem külsejé­ben is valóban várossá váljék. Elsősorban a belváros szorul átfogó rekonstrukcióra, s ez az a terület, ahol már megtették az első lépéseket a megvalósu. lás felé. Elkészült a belvárosi tömbre­konstrukció tanulmányterve, s a közelmúltban lezajlottak a tervegyeztető tárgyalások is. Sőt, első lépésként megkezdő­dött az új gyógyszertár építése. Itt, a két felső szinten 14 OTP- la'kás kap majd helyet. Mint dr. Sági Tibor tanácséi, nök-helyettes elmondta, a tömbrekonstrukció tervezési megbízásánál nem kisebb szem. pontok vezették a város vezeté­sét, mint hogy gyorsan, olcsón kaphassanak jó terveket Ehhez — az eddigi tapasztalatok sze­rint — kitűnő partnert találtak a Szegedi Tervező Szövetkezet­ben. Mindössze nyolc hónap alatt készül el a tanulmányterv. Ennek alapján 6 ütemben, 15 év alatt valósul meg a Felsza­badulás, a Dózsa György és a Beloiannisz utcák által hatá­rolt tömb rekonstrukciója. Az elképzelések szerint, több év távlatában, összesen 43 há­zat bontanak le. A terület újra­felhasználásával, illetve emelet, ráépítésekkel 140 új lakás épül majd. Nagy a jelentősége en­nek a megoldásnak, hiszen köztudott, hogy Siklós nem bő­velkedik megfelelően közműve­sített, építésre alkalmas terü­letekkel. A lakásokon kívül a tömbben alakítanak ki egy be­vásárló, szolgáltató központot, a házak által körülvett terület pihenőpark lesz. Nemcsak Siklós arculata vál. tozik majd előnyére a tervek megvalósulása során, hanem meghonosodik egy új, mifelénk eddig ismeretlen építési tech­nológia is. A Tervszöv fő­mérnöke ismertette az osztrák VELOX módszert, amelynek ha. zánkban a szegedi tervezők a rendszergazdái. Egy roppant egyszerű eljárásról, úgyneve­zett bentmaradó zsaluzatról van szó. A zsalu tulajdonképpen cementtel átitatott, préselt fa­forgács, ezt Csehszlovákiában gyártják. A megfelelően össze­állított és rögzített lapok közé öntik a friss betont, annak meg­kötése után kész a fal, külön hőszigetelést, vakolást nem igé. nyel. A VELOX technológia lé­nyegesen gyorsabb, bár vala­melyest drágább, mint a ha­gyományos építési mód. Ez a módszer kiválóan alkal­mas emeletráépítésre, foghíj­beépítésre, mivel minimális fel­vonulási területet igényel. Ugyanakkor akár egyedi és korszerű csoportos családi há­zak létesítésére is nagyszerűen megfelel, példa erre a Szabolcs megyei Vaja községben felépült 48 lakásos minta-lakótelep Ha már a családi házaknál tartunk, biztató a kezdet Sik­lóson. A Baranyatervtől, Vári Jenő tervei alapján építendő korszerű csoportos családi há­zak első 14 lakásának kivitele­zése már megkezdődött. A ké­sőbbiekben folytatódik ez a la­kásépítési mód, magánerővel, különös tekintettel a korszerű technológiák alkalmazására. Kurucz Gyula Miinká&őreink Pusztai Imre Apjának köszönheti, hogy sze­reti a munkát, a mozgalmi te­vékenységet és a fegyvereket. Apja valamikor szenvedélyes vadász is volt. E téren már nem lépett a nyomdokaiba. „Nincs rá időm" — mondja. Pusztai Imre a Pécsi Vízmű műszerészüzemének vezetője. Vállalati párttitkár 11 éve, más­fél évtizede tette le a munkás- őresküt. — Műszerésztanulóként ke­rültem még 1953-ban a Pécsi Vízműhöz. Jól érzem itt ma­gam. A város 18 000 vízmérő óráját kétévenként javítjuk, hi­telesítjük . . . — Milyen az alkatrészellátás? — Kint a műhelyben a fa­lon lévő tárolót mutatja, üveg alatt 49 fajta fogaskerék, ten­gely és egyéb „mütyür". — Valamikor ezeket mi ké­szítettük. Nem volt gazdaságos, de mi mást tehettünk volna? Ma már vagy 10-féle al­katrész kivételével minden kap. ható. Huszonketten bontanak, mo­satnak, javítanak, cserélik a ko­pott alkatrészeket és beszabá­lyozzák a mérőket. Tőlük itt a próbapadon veszi át mindegyi­ket az Országos Mérésügyi Hi­vatal. A megengedett tűrés nem lehet több plusz-mínusz 2 szá­zaléknál. — Száz darabból mennyi a nem hitelesíthető? — Talán, ha 3—4. Azok is mindössze 3—5 százalékos tű- résűek. Valamikor nagyobb „se- lejttel” dolgoztunk, összeková. csolódott a gárdánk. Elég sok az újításunk... A hitelesített vízmérőkre he­lyezett azonosító számtáblát és az ólomplombát saját tervezé­sű gép gyártja, célszerszámok­kal könnyítik, gyorsítják a mun­kájukat. Az irodájában megmutatja a Pro Űrbe és a Baranyáért emlékplaketteket, melyeket nemrég az általa alapított Stein, metz kapitány szocialista bri­gád kapott. — A félelemmentes gyerek­várók kialakítása Sediánszky doktornő ötlete volt. Segítettünk neki, aztán a brigádunk már vagy ezer ember munkáját irá­nyította . . . — Hogy lett munkásőr? — Szeretem a fegyvereket, fiatalon jó lőeredményeim vol­tak ... A vállalattól elsőként léptem be. Rövid idő alatt fegy. vermester lettem a századnál, majd az egységnél. Jóideje az egység technikai szakcsoport­ját vezetem. — Hogy győzi idővel? — A munkásőrségnél a hét­végeken és szabad időben tart­juk a foglalkozások, kiképzések és gyakorlatok zömét. Ha van szabad időm, feleségemmel és két lányommal kiutazok Palko- nyára a szüléimhez Az egész heti hajtás, pártmunka és egyéb elfoglaltság után jólesik a földmunka. A konyhánkra is jut gyümölcs, zöldség meg ez, az . . . A hadseregben KISZ-szervező titkár, vállalatánál már 26 éve­sen szb-titkár volt. Munkájáért eddig 4, munkásőr tevékenysé­géért 5 — ezekből négy a mi­niszteri — kitüntetést kapott. Murányi László TI 1)0 >1 V X \ O S H I V í) S Z I) T I ’S MKSTÉRSÉGI TEKINTETŰKN, SJXHHVSZTI ’S KIADJA Műiothk rri ék folyamai I. 4NDCHCB cOKYVftYOMYATO I R T C I ( f I v K *. «áss* A reformkor ideológiai, világ­nézeti harcaiban igen fontos szerepe volt a magyar nyelvért folytatott küzdelemnek. Ennek a kérdésnek irodalmát felsorolja, és újabb adalékokkal gazdagít­ja Kiss Géza cikke: Harc a ma­gyar államnyelvért a soknemze­tiségű Baranyában - megjelent a Baranyai Helytörténetírás 1978. A Baranya megyei Le­véltár Évkönyve c. kötetben (Pécs, 1979.): 409-441. lapok. E cikkből és az ebben hivat­kozott irodalomból láthattuk, milyen jelentőségűek voltak e tekintetben is a reformkori fo­lyóiratok, köztük aTársalko- d ó is. Az alábbiakban e folyó­irat egyetlen félévére szorítkozva emelek ki néhány írást, melyek jelzik a kor hangulatát, illetve a folyóiratok szerkesztőinek köz­hangulatot, világnézetet mani­puláló szándékait. A bőséges termésből nem is említem a ..nemzetiesedésről" és a magyar színtársulatokról, ezeknek elő­adásairól szóló cikkeket, bár ezeknek is egyik fő témája a magyar nyelv ápolása. Lelkesen ír a Társalkodó II. évfolyama (1833. első félév) a 38—39. lapokon a Kőszegi ma­gyar Olvasó Egyesület létre­jöttéről és a magyar nyelv ápo­lásában vállalt szerepéről, Si­mon Florent pedig arról elmél­kedik, hogy Mi legyen a' diák nyelvből Magyarországban? (Társalkodó II: 45-48.) Pechala Károly Honi nyelv ’s falusi iskoláink címmel fejti gondolatait az 57-59. lapo­kon, Csodor pedig A’ magyar nyelvnek országunk’ éjszaki ré­szeiben terjesztése felöl érteke­zett (83—84. lapok). Érdekes jelenségről számolt be Szekrényessy Magyar nyelv­daliák címmel arról, hogy a nemzeti nyelv fiatal pesti bajno­kai új fegyvert találtak: vagy úgy tesznek, mintha nem érte­nének németül, vagy a hölgyek német nyelven feltett kérdései­re magyarul válaszolnak . .. (Társalkodó II: 92.). Ebbe a korba, ebbe a kép­be illeszkedik e folyóirat ezen félévének egy baranyai vonat­kozású cikke is a 106—107. la­pon, melyet teljes terjedelmé­ben, és betűhíven közlök az alábbiakban - nemcsak a ma­gyar nyelvoktatás 1830-as el­indításának dokumentumaként. hanem Baranya idegenforgalmi érdekességeinek hajdani pro­pagandájaként is figyelmet ér­demel a kis írás! (Ki tudja, hány hasonló, apróbb-nagyobb érdekességeket tartalmazó cikk lappang régi folyóiratok, hírla­pok hasábjain!) Villány röviil leírása Mintegy két órányira Siklóstól, egy magas hegynek, melly csúcsát több mérföldre láttatja, úgymint Harsány hegyének tövében fekszik Villány. Kisded falu ugyan, mellyet se épü­leteinek szépsége, se magában va­lami kitűnő rend ’s különös belső disz nem jelesit; de a' mi fekkörét il­leti, az olly gyönyörű és kellem-teljes, hogy az egész tájat méltán arany vi­déknek nevezhetni. Bora igen neve­zetes, ’s ez nem csak erős de orvo­si erejű is; nem rég a* járvány- görcs' szomorú idején még Franczia- országba is kivivék, különös annak sűrűsége, fs a* ki nem ismeri, köny- nyen föstöttnek gondolhatná. Másó- dik nevezetessége a’ kőbánya, melly- nek torkolatja az éjszakra fekvő ha­lomnak ormán találkozik; ’s így azon halom a’ mellett hogy a’ legjobb bornak, még különszinü igen szép márvány-köveknek is termő helye. Alant a* völgyben látni a* legszebb kaszáló rétséget; hajdan sárfertő, most, miután a’ viz róla lecsapol- tatott, a' legjobb szénának dús me­zeje: melly négyszeri kaszálást en­ged minden esztendőben. Végre Vil­lány* nevezetességi közé még azt is számíthatni: hogy itt a’ született né­met gyermekek már három év óta ta­nulják iskolában a’ magyar nyelvet, templomban felváltva énekelnek ’s imádkoznak magyarul, a’ mi külö­nösen t. Krebesz József, helybeli plé­bános és táblabiró ur’ nemes haza- fiságának szép munkája, mint ki nem csak szelíd oktatással, hanem külön­féle ajándékokkal is édesgeti a’ gyer­mekek’ sziveit, ’s imigy ügyekszik a’ magyar nevendékek’ számát öregbitni. Borossay J. * Villány plébánosa, Krebesz Josephus (a Conspectus Almáé Dioecesis Ouinque Ecclesiensis pro anno a Christo nato M. DCCC. XXXII. bissex- tili concinnatus. — Pesthini, 132. lap­ja szerint) 1784-ben született, s 1807- ben szentelték pappá. Borossay János életrajzi adatai nem szerepelnek Szinnyei Józsefnél (Ma­gyar írók élete és munkái I: 1254. columna), csupán két müve. A má­sodik (a Feleségféltő c. vígjáték) Pécsett jelent meg 1833-ban. Munkásviszonyok Pécsett a múlt század végén (II.) A segélyezésben a „Zsol- nayt” emelhetjük ki, ugyanis a 763 munkása számára beteg- segélyző-egylet állt fenn, amelynek alapszabályait a belügyminiszter 1883-ban hagyta jóvá. A megbetegedett munkásokat gyógykezeltették és pénzsegélyben részesítették és az elhalt tagokat eltemettették. A tagokat négy osztályba so­rolták, így a tagsági díj és a segélyezés összege a bértől, tehát az „osztályba” sorolás­tól függött. Ezen felül az ösz- szes munkás a Bécsi Általános Biztosító társaságnál baleset ellen biztosítva volt. Engel Adolf és Fiai Gőzfűrész- és Parkettgyórban, valamint Szon- tógh Gőzmalmában betegseT gélyalapok léteztek, amelynek fenntartására a munkások bé­rük két, illetve három százalé­kával járultak hozzá. A Buda­pesti Gázgyár Pécsi Fiókja munkásait ingyen orvossal ke­zeltették és gyógyszerekkel látták el. Engelék munkásaikat a Tri­eszti „Assicurazioni Generáli’’ Biztosítótársaságnál biztosítot­ták. A többi gyár munkásai az Első Pécsi Munkás Beteg- és Rokkantak Egyletének voltak tagjai. A rendes tagokat be­tegség esetén segélyezték, ha­lál esetén a temetéshez járu­lékot fizettek és rokkantság esetén külön határozatok értel­mében segélyeztek. Az egylet 1384 óta működött. A segélye­zést kor, egészségi állapot, munkabér szerint folytatták. A kamara területén sem munkásházépítő-egylet, sem fogyasztási egylet nem állt fenn. A Zsolnay-féle gyárban 125 munkásnak volt természet­beni lakása, amiért lakbért ugyan nem kellett fizetni, de o lakást a munkabér megálla­pításánál figyelembe «ették. A kerület gyárai egészséges ivó­vizet biztosítottak. Más ital fo­gyasztását tiltották, de munka­szünetekben a dolgozók a kocsmákat látogathatták. A ta- noncok számára Pécsett ta­nonciskolát működtettek, sőt a „Zsolnayban" külön ipariskola funkcionált, ahol a tanoncisko­lák számára előírt tanterven felül a fiatalok szabadkézi raj­zolásból is vizsgáztak. Gyári orvost csak három hely biztosított. A Zsolnay-féle gyár­ban naponként jelent meg és gőzsíp adta a jelet a rendelés megkezdésére. Mentőszekrény, kötőszerek, égetési eseteknél olaj és vászon szintén csak néhány gyárban állt rendelke­zésre. A gyári helyiségek szel­lőztetése kielégítő volt. A gé­peket csak a munkaszüneti időkben olajozták, üzemelés közben nem. A körfűrészeknél semmilyen védőkészüléket nem használtak, a gyárosok beval­lása szerint ilyen készüléket nem ismertek. A hajtószíjak és erőátvitelek bekerítése min­denhol megtörtént, csupán két fogaskerék hiányos befedése ellen lehetett kifogást emelni. A felvonókat emberi szállításra nem használták. Nyílásainak befedése azonban előírás volt, de a gyárosok azzal védekez­tek, hogy a követelmény betar­tásával a felvonókban levő tár­gyak nehezen kezelhetők. A tűzveszély elhárításában nagy szerepet játszott a gáz. és pet­róleumégők drót rostélyzattal való ellátása, amit azonban csak ritkán alkalmaztak. A gyárak este többnyire gázvilá­gítás mellett dolgoztak és a rostélyzat hiányát »úgy próbál­ták pótolni, hogy a lámpákat távol rakták a faltól. Kindl Fe- rencz Gázgyárában elektromos izzólámpákat alkalmaztak. A malmokban a gázégőket jól szerkesztett lámpákba helyez­ték. Vészkijáratokat mindenho­vá építettek, amelyek a mun­kások számához viszonyítva elég szélesek voltak. A Zsol­nay-féle gyárban 30 főből ál­ló, jól felszerelt tűzoltócsapat dogozott. Két másik helyen, a Rupprechtben és a Haberényi­ben tűzoltófecskendők és oltó­szerek álltak rendelkezésre. A többi gyárban ezek is hiányoz­tak. Ifj. Erdődi Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom