Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-13 / 101. szám

Fényparkett a disco-báiban Vasút­történet! múzeumi szerelvény Pakson, a hét végén kez­detét vette a vasúttörténeti múzeum végleges kialakí­tása. Egy úgynevezett mú­zeumi szerelvény futott be Dombóvárról, melyben He­lyet kapott egy fémszerelő forgódaru Nagykanizsáról, egy harmincas évekbeli Henschel-féle hóhányógép Dombóvárról, egy 1882-ből való kismozdony Kaposvár­ról, valamint egy pratón- kazános 375-ös sorozatú mozdony. Ez utóbbi a hú­szas-harmincas években közlekedett a Dunaföldvár —paksi vonalon. Legutol­jára Mezőfalvón és Duna­újvárosban teljesített szol­gálatot. Négy kiállítás - ezernyi újdonság Ez mind pécsi kesztyű: de nem kopik A lány ezüstszínű, vállpántos, mini páncélruhában volt. Barna haja napbarnított vállára om­lott. Szürke szemei úgy tűnt a túloldalon levő. leginkább a holdutasokra emlékeztető ala­kokon pihentek. Néhány pilla­natig játszadozom a látvánnyal, amelyet kétségkívül fantáziám is segített kialakítani. Belémhasít a gondolat: a Budapesti Nem­zetközi Vásár területén, Kőbá­nyán rendezett elmúlt heti négy kiállítást sokkalta inkább a dol­gozók testi épségéért felelős­séggel tartozó szakember, a gazdasági élet minden területén alkalmazható műanyag újdon­ságok iránt érdeklődő, vagy a könnyűipari gépek, esetleg a legújabb mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezésekre kíváncsi szakember szemével kellene szemlélnem. Most, ami­kor a tudósítást írom, kétségkí­vül kevésbé bánom, hogy a kiál­lítás néhány részlete színesebb volt számomra, mint a gyakor­lati életben alkalmazásuk során a bemutatott eszközök azt indo­kolnák. Hoztam például egy prospektust, amelynek egyik bel­ső képéről a következőket mond­ták, miközben eltakartam, hogy milyen gépről is van szó. A fiam űrhajónak gondolta. Kollegám Mercedes autóbuszt vélt látni. Agrármérnök barátom repülő­géppilóta fülkéjére tippelt, mi­közben a bordó, mindenkor víz­szintesbe álló fotelülést, az ugyancsak bordó szőnyegpad­lót, a sebességváltó kart, a lég­kondicionálót, a tv-képernyőt, a kormányszerkezetet, a műszerfa­lat nézték. A Rába—Man-motor- ral felszerelt, legújabb IHC In- ternationál típusú, csuklós, te­hát egészen kis helyen is meg­forduló, 132 kW teljesítményű traktor belső képét mutattam, amely a hozzákapcsolt vető­géppel 10 óránként 100 hektár elvetésére is képes. Noshát „vetkőztessük" le a lányt: ugyanis nem mini ruhá­ban volt, hanem a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet saválló, fényszövetből készült munkavé­delmi kötényét mutatta be, amely a húsiparban, üvegipar­ban kitűnően védi a munkások testi épségét. A láncszövetből készült kesztyűkkel kiegészítve biztonságosan lehet bennük dolgozni. S ha már kesztyűkről esik szó, a Pécsi Kesztyűgyár munkavédelmi kézvédői mellett aligha lehet kíváncsiság nélkül A lépcsőfok, melyre a ven­dég rálép, fényárban úszik. Mire a szórakozni, vágyó belép a siófoki Pipacs bárba, úgy érzi magát, mintegy király. Vagy legalábbis úgy, ahogy egy vendég érezni sze­retné magát, amikor úgy dtönt, hogy szórakozóhelyen tölti az estéjét. Zsúfolásig megtelt a siófoki Delta étterem azon a téli na­pon, amikor a szerződéses üze­meltetésre és bérbeadásra szánt üzletek közül a Pipacs bár került „kalapács alá”. Ami. kor is jóval 3 000 000 forint fe­lett efhangzott a „senki többet harmadszor”, akkor a hoppon maradt licitálók véleménye megegyezett abban, hogy ilyen magas díjat nem képes majd a bevételből fedezni a vállalkozó kedvű „doktor úr". Ebbe csak belebukni lehet - summázták a nap eseményét mosolyogva. A vásárváros jelentős terüle­tét foglalja el a Hungaroplast nemzetközi műanyag- és gumi­ipari kiállítás. A sokezer termék közül talán önkényes a Dombó­vári UNIÓ Ipari Szövetkezet cuclijáról szólni (jó ideig hiány­cikk volt, mígnem a dombóvári szövetkezet érdemesnek nem ta­lálta magára vállalni a gyártá­sát). A termékskála másik vé­gén megtalálhatjuk a GREI- NER-cég világújdonságát, a POLITEC tetőfedő anyagot, amely esztétikus, könnyen fel­szerelhető, kitűnő hang-, hő-, vízszigetelő-tulajdonsággal ren­delkezik. Nagy az érdeklődés az 5. nemzetközi könnyűipari gépkiál­lítás iránt is. A hazai vállalatok mellett 15 ország és Nyugat- Berlin kiállítói vesznek részt. A komputervezérlésű hímzőauto­mata, a varró- és csomagoló­automaták, a textilipari vegyi­elemző automata a legkorsze­rűbb berendezések között is ritkaságszámba mennek. Tartozunk még az „Ember a biztonságért — Biztonság az emberért", vagyis a SERUREX, '81 nemzetközi munkavédelmi kiállítás, és az AGROMASEXPO nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari, gép- és műszer­ipari kiállítás teljes címével, valamint az utóbbi kettőn részt vevők számával: húsz ország, valamint több száz hazai cég mutatta be termékeit. Lombosi Jenő A vevő érezze, hogy minden érte van Nyugat- Európában is a takarékosság jegyében A kirakatban csak folyik a bor... gy kirakat, benne kád, abban egy nő ül, szó se róla, már csuromviz, de fölüle a tusból továbbra is csak folyik, csak folyik a víz.., Igen ám, de honnan és hová folyik az a víz?! Erre az EuroShop idei kiállítása alatt senki sem tudott rá­jönni. Márpedig ez volt az egyik legérdekesebb reklám, amit Düs­seldorfban láttak, a Kereskedelmi és Technikai Kiállításon. Ahogy azt Kis Károly, a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat Eszék éttermének vezetője el­mondta, sokan állták körül ezt a reklámot, csakúgy, mint az ehhez hasonló talányosakat. Például azt, ahol egy pohárba éjjel-nappal folyt a vörös bor a fölötte függő üvegből. A leg­érdekesebb mégiscsak az volt az egészben, hogy sehol egy cső, sehol semmi, amiből rájö­hettek volna, mindez hogyan megy, a kirakatban pedig csak folyt a bor... ízelítőül, gondolom, ennyi is elég a reklámokból, amik négy hatalmas pavilonnyi területet töltöttek meg; éppen ugyan­annyit, mint a kereskedelem, a vendéglátás üzletberendezései, legújabb gépei. A reklámokról, dekorációkról szólva mindenütt egy és ugyanaz derült ki: a lé­nyeg, hogy eladják az árut, hogy fölhívják rá a figyelmet. Noha ez kiállítás volt, itt vásá­rolni is lehetett, s mint hallot­tuk, életveszély volt megállni, netán leülni valahol, mert azt aligha úszhatta meg az em­ber ... A düsseldorfi kiállításon a vi­lág minden részéről megjelen­tek a különböző cégek, így ter­mészetesen Magyarországról is. S ugyanakkor tőlünk tanul­mányútra is érkeztek sokan, hogy nálunk is hasznosítható ötleteket lessenek el. S ezt szó szerint kell érteni, mert az ese­tek ötven százalékában a lát­ványosság nem pénz, hanem ötlet kérdése volt. Baranyából hatan látogattak ki Düsseldorf­ba, köztük volt Kis Károly, aki­Siófok, Pipacs Azután fantasztikus tempójú munka kezdődött a rozoga Pi­pacs körül. S a kétkedők leg­nagyobb csodálkozására már. cius 14-én megnyílt a Pipacs disco-bár. A merésznek tartott üzemeltető: dr. Szebeni Gábor. — Természetesen nem szeren­csejátékosként pályáztam a boltra. Minden lehetséges in­formáció beszerzése és a szük­séges számítások elvégzése után ültem le licitálni, örültem vol­na, ha olcsóbban jutok hozzá. Nem azért, hogy többet keres­hessünk, hanem hogy keveseb­bet dolgozzunk. Abból indultam ki, hogy a közeli és távoli kör­ben nincs több bár. Ezért pa­zarlás lenne csak nyáron nyitva tartani. Már az előszezonban fogadjuk a vendégeket, és nem tévedtünk, mert minden este telt ház van. — Jelszavunk: olcsón és jól. A belépti díj 20 forint. Italaink ol­csóbbak, mint az ország bár­melyik más bárjában. Szünnap nincs' Nagy gondot fordítottunk a berendezésre. Olyan fényef­fektusok várják a vendégeket, amely igazi disco-bár hangula­tot sugároz a pergő ritmusú számokal. A fényparkett alatt lézer effektusok, a zene mellett a sarokban beszélgetni is lehet. 100 személyes a bár és nemen, gedünk be 101 vendéget. Dol­gozóink közül senki nem fo­gyaszthat szeszes italt, mert másnap már nincs közöttünk. Ha a hangulat jó, akkor tán­colunk a vendéggel és örülünk, ha keresztnevünkön szólítanak bennünket. Úgy tűnik, hogy nem fizetünk rá, mint ahogy Ma­gyarországon minden vendég­látó hely nyereséges lehetne, ha a vendég megkapná, ami a pénzéért jár... E. A. töl utólag az érdekességeket hallottuk. A rendkívül nagy ki­állítási terület másik négy pavi­lonjában láthatták a kereske­delmi és vendéglátóipari szak­emberek a legkorszerűbb üzlet- berendezéseket, gépeket. Az üzletberendezéseket úgy kell érteni, hogy egy teljes snack- bárt, vagy akár egy teljes ék­szerboltot, vagy ha úgy tetszik, egy teljes grillsütő és melegen- tartó pultot is meg lehetett vá­sárolni. Vagy mondjuk egy pénztárgépet, ami megközelítő­leg hasonlít egy számítógép ve­zérlőpultjához, s ha kijött, hány forintot kell az embernek fizet­nie, de annyi aprója nem volt, s kerek összeget adott, a pénz­táros azt is betáplálta, s aztán a visszajáró pénz automatiku­san kijött a pult végén. Aki ott állt, annak egyáltalán nem kel­lett a pénzhez nyúlnia. S még sorolhatnánk a végtelenségig ezeket a modern gépeket, ame­lyeknek jó részét már a minden­napi gyakorlatban hasznosít­ják egyes országokban. Van azonban egy olyan különleges­ség, amire érdemes fölfigyel­nünk; ez talán nem annyira pénzkérdés. Más országokban is már régen törődnek az ener­giatakarékossággal, s ennek je­gyében született az egyik leg­újabb svéd gyártmány, a hűtő­szekrénysor. Lényege, hogy a hűtőfalat ajtókkal el lehet zár­ni, s ez nem jelent kevesebbet, mint ötven százalék energia­megtakarítást. Pedig milyen egyszerű ötletről van szó! S eh­hez hasonló hűtőpultokat még számtalan variációban kiállí­tottak, állóban és fekvőben egyaránt —, de mindegyiknél egy volt a lényeg, a zártság, s az ebből következő energiata­karékosság. Az EuroShop ’81 legfonto­sabb tanulsága tehát, hogy minden legyen minél inkább gépesítve, minél kevesebb kézi­erőre legyen szükség, de lehe­tőleg a legtakarékosabb meg­oldást válasszák, mindenből le­gyen többféle, szép és forma- tervezett, s nem utolsó sorban legyen körítve olyan reklámmal, hogy a vásárló érezze, minden őérte van, s végül meg is ve­gye az árut... Dücső Csilla elmenni. Az ismert reklámhoz (,-Ez mind pécsi kesztyű”) azt kellene hozzátenni, hogy: de ez nem kopik! A kenyérgyárakban hosszú idők óta megoldatlan volt a pékek kezének védelme. A kemencéből kikerült, forró kenyér a téglánál is jobban koptatja a védőkesztyűt, ennek hiányában pedig tönkreteszi a kezet. A hagyományos védő­kesztyű legfeljebb két napot bírt ki, az új, most bemutatott ötrétegű, szigetelő anyaggal is bélelt kesztyű két hét után is épen maradt. Szólni^ kell még a nyugatnémet Fridrich Lubiens cég hőólló, a gáztól is védő, leginkább az űrhajósok ruhá­jára emlékeztető mentőruhái­ról, aztán a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat mecseki körze­tében előállított vízhatlan védő­ruhákról, a Szentlőrinc és Vidé­ke ÁFÉSZ üzemében készített kényelmes, lángálló munkaru­hákról. A baleseti jegyzőkönyvek űrügyén Vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi minősül üzemi balesetnek. Csupán az, ha munkavégzés közben szenved sérülést a dolgozó, vagy e fo­galom bővebben értelmezen­dő. Feltétlen, hiszen munkába menet teljesen 'mindegy, hogy otthonról vagy máshonnan in­dulunk; úti balesetnek számít és ugyanez értendő, ha na­gyobb kitérés nélkül — mond­juk a napi munka befejeztét követően, bevásárlás közben vagy a gyerekkel a bölcsődé­ből hazatérve — sérülünk meg: például megrándul a bokánk és e miatt táppénzre kerülünk. Hosszú évek óta vitatott mun­kavédelmi kérdés volt az emlí­tett példa alapján is az üze­mi balesetek kivizsgálása, számbavétele. Egyszerűsít a dolgon, hogy ettől az évtől kezdve, az üzemi balesetet szenvedők anyagilag nem ke­rülnek hátrányos helyzetbe, hi- 'szen százszázalékos táppénzt kapnak. Mindezt többek között az teszi lehetővé, hogy a dol­gozók érdekeit messze figye­lembe vevő rendelkezés látott napvilágot ami tulajdonkép­pen az új munkavédelmi sza­bályozással van összefüggés­ben. A hetvenes évek derekán megkezdett jogszabály-módo­sítás végsősoron azt szolgálja, hogy a mindennapokhoz iga­zítsuk a munkavédelmi előírá­sokat, az óvórendszabályokat. A tudományos-technikai ha­ladás a társadalmi, gazdasá­gi változások követelték meg a munkavédelmi előírások tartal­mának és szerkezetének re­formját. A kettősség volt a jellemző a SZOT, valamint a társadalomb'ztosítós által meg­követelt és a gyakorlatban al­kalmazott elvárások között. Ezt oldotta föl, illetve közelit egy­máshoz, az üzemi balesetek kettős adminisztrációjának mérséklése. Mit is értünk ez alatt? Ez év elejétől egyetlen jegyzőkönyv készül, amely a SZOT, illetve a KSH együttes rerdelkezése alapján határoz­za meg az egységes statiszti­kai feldolgozást. A vállalatok egyébként ide­genkedve fogadták a kódszá­mokkal ellátott jegyzőkönyvi űr­lapokat, hiszen merőben új szemléletet vár tőlük. Az év elején — és ez valahol ért­hető is — a Szakszervezetek Megyei Bizottsága munkavé­delmi felügyelőségének is sok gondot okoztak a hibásan ki­töltött baleseti jegyzőkönyvek. Azóta a vállalatoknak vissza­küldött — a baleset okát rosz- szul megállapított dokumentu­mok — jegyzőkönyvek száma jelentősen csökkent. Egyesek azt mondják: több az admi­nisztratív munka. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a társadalombizto­sítás által, továbbá a KSH- nak is megfelelő jegyzőköny­vek három igen fontos elvá­rásnak felelnek meg. Lehető­vé teszik az egységes felmé­rést, alapbizonylatul szolgálnak a táppénzhez, továbbá jelen­tősen elősegítik a bekövetke­zett balesetek okának kide­rítését. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a SZOT Munkavé­delmi Tudományos Kutató In­tézetében a kódok alapján le­hetőség nyílik a számítógépes feldolgozásra és a következte­tések levonására, az esetleges intézkedések megtételében az említett intézet jelentős segít­séget nyújthat a vállalatoknak. S. Gy. Hétfői □ EuroShon, ’81

Next

/
Oldalképek
Tartalom