Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-19 / 77. szám

6

Dunántúli napló

1981. március 19., csütörtök

Kártérítés a dolgozók javára (1.)

Az elmaradt Jövedelem-------------------------------------------------*.--------------------------------------------------A munkaviszony, valamint a szövetkezeti tagsági viszony keretében a dolgozót vagy a szövetkezet tagját ért. s az élet, testi épség, illetve az egészség károsodásával járó sérelmek esetén a munkáltatót úgynevezett objektiv (tárgyi) felelősség terheli, s a felelősség alól (a gyakorlatban csak igen szűk körben érvényesülő) kimentési okok fennforgása esetén mentesülhetnek.

A dolgozók (szövetkezeti tagok) javára megállapítható kártérítések rendezéséről korábban is intézkedett munkaügyi miniszteri rendelet, 1981. január 1 -töl azonban új rendelet van hatályban, a 26/1980. (XII. 20.) MŰM számú rendelet. Ennek a legfontosabb rendelkezéseire, s a várható joggyakorlatra szeretném a figyelmet ráirányítani.-------------------------------------------------- v ------------------------------------------------Iskolai jubileum és tudományos ülés

Mindenekelőtt azt említem meg, hogy a munkáltató - a sérelemből származó munkaképességcsökkenés százalékos mérvétől függetlenül — a teljes kárért felel okkor is, ha a dolgozó korábbi egészségi álla. pota, testi fogyatékossága, szervezeti adottsága nem okozott keresetveszteséggel járó munkaképesség-csökkenést.

A továbbiakban szólnom kell arról, hogy elmaradt jövedelemként mit kell a dolgozó javára megtéríteni. Azt a kárt, amely a dolgozót azzal éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensége, illetőleg munkaképesség-csökkenése miatt elesik a keresetétől, vagy a sérelem előtti keresetét nem éri el. Meg •kell téríteni továbbá azt a kárt is, amelyet a dolgozó a sérelemből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. (Például rendkívüli erőfeszítés árán olyan munkateljesítményt nyújt, amely a megmaradt munkaerejéhez képest az elvárható mértéket meghaladja).

Elmaradt jövedelem címén az elmaradt munkabér és ama rendszeres szolgáltatások (pl.: egyenruha, nem bérjellegű természetbeni juttatások) pénzbeni értékét kell megtéríteni, amelyekre a dolgozó a munkaviszony (tagsági viszony) alapján munkaköre szerint jogosult, ha azokat a sérelem bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Nem kell viszont megtéríteni azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak a munkavégzés esetén járnak. (Pl.: védőital, munkaruha, védőruha).

A munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet is meg kell téríteni. Figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal számolni lehet.

Feltétlenül figyelmet érdemel az a rendelkezés, amely szerint, ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános bérrendezés

volt, a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozónál az átlagkeresetet - ha ez a dolgozóra kedvezőbb — csak a bérrendezés időpontjától kell számítani. Ha pedig a dolgozó egy hónapnál rövidebb időt töltött csak el a munkáltatónál, az át. lagkereset kiszámításánál a ve-’ le azonos — ha pedig ilyen nincs, a hasonló — munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú dolgozó átlagkeresetét kell ala. pul venni.

A dolgozó az úgynevezett dologi (tehát ruházatában, használati tárgyaiban, vagy egyéb dolgaiban keletkezett) kárai megtérítésére is igényt tarthat. Emellett igényt tarthat azoknak a költségeinek a megtérítésére is, amelyek a sérelem követkéz, ményeinek az elhárításához szükségesek (pl. otthoni ápolással járó többletköltségek).

Meg kell téríteni még a sérelemmel kapcsolatos egyéb költségeket is. A hozzátartozók kárának megtérítéséről ugyancsak rendelkezik a jogszabály. Nem egy esetben az üzemi baleset, vagy a foglalkozási megbetegedés olyan következmény, nyel is járhat, hogy a dolgozó meghal. Ilyenkor merülhet fel a hozzátartozók kárigénye, amelynek érvényesítésével a meghalt dolgozó által eltartottak olyan összegű tartást pótló kártérítést (járadékot) igényelhetnek, amely szükségleteiknek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. (Figyelemmel kell lenni természetesen a hozzátartozók tényleges, illetőleg elvárhatóan elérhető jövedelmére is.)

Kártérítésként járadékot egyébként rendszerint akkor kell megállapítani, ha a kártérítés

Batthyány

Kázmér

emléke

Siklóson

Emlékezetes ünnepség szín. helye volt március idusának előestéjén Siklós II. számú általános iskolája, és ezáltal maga Siklós városa is. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az említett iskola, amely ez alkalommal felvette a reformkor és az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő alakjának, Batthyány Kázmérnak nevét. A névadó ünnepségre, a tízéves jubileumra sokágú és igen tartalmas munkával készült fel az iskola. Az eseményben szerepet vállalt a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör, melynek újjáalakulása után ez volt az első kiemelkedő rendezvénye. Az iskola tanulói Battyhány Kázmér életének egyes fordulatairól készített linóleummetszetekkel emlékeztek Siklós egykori földesurára, aki 1848-ban lett Baranya főispánja, és aki túllépve osztálykorlátain, kiemelkedő szerepet játszott a kor haladó megmozdulásaiban. Igen emlékezetes az a kiállítás is, amit Perics Péter, az iskola igazgatója, az iskolai honismereti szakkör vezetője szervezett, aki egyben a várbaráti kör elnöke is. Ezen a kiállításon több olyan dokumentum szerepel a korabeli metszetek, litográfiák mellett, amely hűen tükrözi Battyhány szerepét a 48—49-es forradalmi eseményekben: például egy fegyverbe hívó szózat

Jellasich ellen, valamint a bécsi kormány német nyelvű elfogatási parancsa a levert szabadságharc vezéreinek, köztük Battyhány Káz’mérnak nevével.

Ebben a történeti^ kiállításanyagban szerepelt egy jelentős siklósi magángyűjtemény 26 darabja is: dr. Bakó Gézának, a siklósiak egykori orvosának hagyatékából mutatták be a kétnapos kiállításon Gelencsér Sebestyén fazekasmester eredeti kerámiáit. Tekintve, hogy e hagyatékban még számos értékes helyi néprajzi tárgy szerepel, a várbaráti kör tervezi mindennek közkinccsé tételét, mihelyt arra megfelelő körülmények adódnak. Itt volt látható a gyűdi iskolások által összegyűjtött helytörténeti anyag is.

E kiállítások után, amelyek beszédesen szólnak a most már Batthyány Kázmér nevét viselő iskolában folyó pedagógiai munkáról, a nap jelentős eseménye volt a siklósi vár dísztermében lezajlott tudományos ülés, amelyen a Janus Pannonius Múzeum, valamint a Baranya megyei Levéltár kutatói idézték fel a reformkor és

a szabadságharc eseményeinek baranyai, siklósi vonatkozásait. Mint Batthyány Kázmér életének, politikai szerepének kutatója, Füzes Miklós muzeológus, a JPM igazgatóhelyettese rámutatott, ideje tisztázni Batthyány Kázmérnak a kor eseményeiben vállalt rendkívül pozitív szerepét, áldozatvállalásának nagyságát, amely méltó volt a kor legkiemelkedőbb személyiségeinek tetteihez. Az elhangzott referátumok ezen túl rávilágítottak Baranyának a szabadságharc, konkrétabban Jellasich támadásakor viselt szerepére; érdekes adatokat hallottunk arról, hogyan állt egy emberként a szabadságharc ügye mellé, hogyan lett nemzetőr a Baranyában lakó német és délszláv nemzetiség. A helytörténeti vonatkozásain túl is rendkívül izgalmas, máig ható tanulságokkal teli referátumokat, Bezerédi Győző, Füzes Miklós, Horváth Csilla, Sándor László és dr. Szita László tanulmányait közös kiadványban készül majdan megjelentetni a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör.

Gállos Orsolya

Mitől sárga a levél?

Magyarbóly sokat köszönhet neki

Szaktanácsadás

növénykedvelőknek

Vértesi Zoltán

Igazán kellemes környezet fogad Bayer Albertnek, a Kertészeti és Parképítő Vállalat főmérnökének szobájában. Zölden pompázik a pálma, dúsan nő a Scindapsus és a többi növény is szemmel láthatóan jól érzi magát. Csak azért említem ezt, mert az iroda is panelelemekből készült, s a közhiedelem szerint a szobartövények közül csak nagyon kevés bírja ezt a klímát. Holott — hallottuk a főmérnöktől — csupán kezelés, törődés kérdése az, hogy mennyire lesz vonzó lakásunk zöldsarka.

Akik gyakran járnak Pécsett az Esze Tamás utcában, minden bizonnyal felfigyeltek az itt működő, közvetlenül a Barbakánnal szemben levő irodára: a vállalat szaktanácsadó szolgálata van itt. Most mór több mint egy éve. Létrehozásának annak idején az egyik indoka az volt, hogy a betonba-kőbe „ágyazott" városi emberekben a növények iránti igény erős, ugyanakkor sokan töltik szabad idejüket kertészkedéssel, szőlészettel, gyümölcsfák nevelésével, mások családi házuk körüli kertjük berendezéséhez, betelepítéséhez várnak segítséget. Mindez — tehát a kertművelés — egyre jobban terjed, szakmai tanácsadás nélkül eredményesnek aligha képzelhetjük el.

Hogy a vállalat által többletszolgáltatásként létrehozott szaktanácsadáshoz bizalommal fordulhatunk, arra Kett Ferenc általános kertészmérnök személye a garancia: egyúttal növényvédelmi szakmérnök is, nagy jártassága van a dísz- és gyümölcsfák nevelése terén, vizsgázott borász és pincemester. A szaktanácsadást ő vezeti, de egyéb források is rendelkezésre állnak az irodában: az itt levő szakkönyveket bárki megnézheti, megvásárolhatja. A tanácsadás egyébként minden héten keddtől péntekig van, azzal a megszorítással, hogy októbertől április végéig a vállalat faiskolai lerakatánál állnak az érdeklődők rendelkezésére a Bolgár Néphadsereg útján. Ebben az időszakban ugyanis jószerével mindenki a- gyümölcs- és díszfák telepítésével van elfoglalva.

Mire kaphatunk választ? Kertrendezéssel, parképítéssel, növényvédelemmel, faültetéssel, szőlészettel, borászattal kapcsolatos minden kérdésünkre. Sőt: ha időben jelentkezik

valaki, a tanácsadást végző szakember kimegy a helyszínre, ott vizsgálja meg a betegnek mondott növényt, megmondja, miért sárga a levele, körbenéz a telepítésre váró területen. Munkájukat némileg nehezíti az a körülmény, hogy az érdeklődők dömpingszerűen jelentkeznek. így van, amikor csak egy, máskor akár harminc érdeklődő is vár válaszra. A torlódás elkerülése érdekében érdemes a „kampányidő" előtt felkeresni a szaktanácsadó szolgálatot. A növényekkel foglalkozóknak adott ez a fajta segítség egyébként — a főmérnök tudomása szerint — pécsi specialitás, tegyük hozzá: teljesen ingyenesen.

S hogy miért nő szépen Bayer Albert szobájában a pálma, a gyorsan futó Scindapsus? A páratartalom és a megfelelő gondoskodás a kulcs. Mindez egyszerű - ha az ember tisztában van vele.

— ma —

a dolgozó, vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Kivétel ez alól az az eset, amikor úgynevezett baleseti táppénz folyósítására kerül sor, tehát amikor az új társadalombiztosítási szabályok szerint a baleset következményeként a társadalombiztosításra jogosult dolgozónak a napi átlagkeresete teljes összegében baleseti táppénzt fizetnek.

Időbeli korlátot is felállít a jogszabály annyiban, hogy 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg járadékigényt csak akkor lehet érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terhe, li, illetőleg a munkáltató a dolgozót kárigénye előterjesztésére elmulasztotta felhívni. Három évnél is régebbi időre visszamenőleg azonban járadékigény egyáltalán nem érvényesíthető.

Dr. Gátos György

megyei bírósági elnökh.

Mindennapos felvételi iigyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros nopokon Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről.

Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika.

ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET

Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23-, telefon: 11-1*9, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti

Nemrég ízelítőt adtunk lapunk hasábjain az Új idézetek tára című gyűjteményéből. A tematikuson válogatott aforizmák, ma is találó bölcs mondások a hajdani, és a ma is élő híres emberek szájából — nem kis munkát kivánt csokorba gyűjtőjétől, Vértesi Zoltántól. De ki is volt valójában Vértesi Zoltán? Januárban töltötte volna be a 100. életévét. Neve nem először szerepel lapunk és lapelödeink, valamint a magyar sajtó hasábjain, hisz tevékeny közéleti férfiú lévén, gyakran hallatta szavát a közösség szolgálatában.

A magyarbólyiak különösen büszkék lehetnek rá: ott volt evangélikus lelkész 1905—1940 között, s az ő érdeme, hogy a szerb és a német nemzetiségek oly jól megfértek egymással és a magyarokkal.

Diákkorában iskolai lapot szerkeszt. Aztán 1909—1920

között a protestáns papok és tanítók zsebnaptárát. Az első

bejáró, telefon: 12-112. Veress E. u. rendelőintéiet, telefon: 15-833. Gyermek betegek résiére: Munkácsy M. utcai rendelőintéiet, gyermekpoliklinika, földsiinti bejárat, telefon: 10-895. Fogásiati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintéiet, ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 áráig.

ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK

I. kér.: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10 52. sí. gyógysiertár,

Pécs-Mesies, Sieptember 6. tér 1., 10 3. sí. gyógysiertár. II. kér.: Pécs, Kossuth L. u. 81., 10 8. sí. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy Mihály u. 4., 10 9. sí. gyógysiertár. III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2., 10 7. sí. gyógysiertár.

SOS-ÉLET telefonsiolgálat hivósiáma: 12-390 — este 7-től reggel

7 óráig.

magyarhoni gyakorlati evangélikus lelkészi folyóirat, a Lelki pásztor 1924-ben lát napvilágot. (Saját költségén adta ki. Az egyházi témák mellett nagy helyet kaptak a folyóiratában a világi kérdések, így: törvények, rendeletek, idézetek, könyv- és folyóirat ismertetők, versek, üzenetek a földreformról, gyermekvédelemről stb.) írt vallástani tankönyveket az elemi iskolásoknak, egyházi füzeteket, énekeket, verseket..

:Még;s inkább közéleti publicisztikai munkásságát emelném ki.

A szociális törekvések hangoztatója már 1907-ben. Ekkor a Pécsi Naplóban a magyar ipar termékeinek pártfogására is buzdít. És mi mindenre még? Gazdasági körök, munkásotthonok, könyvtárak, olvasókörök (Magyarbólyban maga is indít ilyet), levéltárak, kisebb helyi múzeumok, ismeretterjesztő előadások megszervezését, létrehozását szorgalmazza. Szerinte (Pécsi Napló, 1929) szükség van a községekben szakképzett gazdatitkárokra, akik az okszerű gazdálkodásra tanítanák a gazdákat, a földművesifjakat. — „Háromszázezer óvodaköteles gyermek óvoda nélkül" — tárja fel 1927-ben a szomorú valót a Pesti Hírlap hasábjain. Az Új Dunántúlban 1945. decemberében azt írja: „ ... az igazi hazaszeretet soha sincs összekötve más nemzetek gyűlöletével .. A második világháború éveiben szóval, tollal és tetteivel küzd a falu kulturólatlansága ellen.

Miben látta Vértesi Zoltán a falu elmaradottságának felszámolását? Jól megépített és folyton fejlődő, egészséges iskolák; nyári gyermekotthonok, kisdedóvók; jó és olcsó tankönyvek, könyvtárak; kifogástalan közegészségügy, jó utak, világítás, egészséges ivóvíz (!), megfelelő lakások, ravatalozók kellenek.

Magyarbólyban a bedőléssel fenyegető iskolaterem helyett 1907-ben újat építtet gyűjtésből, aztán a 2. számú iskola is elkészül 1927-ben. Nyári óvodát szervez Ivándárdán és Borjádon is. Gyűjtést indít a magyarbólyi óvodáért, azt 1931. július 1-én megnyitják. (Ma is működik.)

A fiatalságot sem hagyja, hogy restté váljon. Szervez: az arra rászoruló városi gyerekek falusi nyaraltatását, összejöveteleket, kirándulásokat. Ajánlja, hogy ismerjék meg lakóhelyük történetét, szűkebb-tágabb világukat, az országot; levelezzenek külföldi diákokkal, tanujják meg egymás nyelvét, látogassák meg egymást és jegyezzék fel élményeiket.

A helytörténetírást is műveli: megírja 1940-ben Magyarbóly evangélikus egyházközség és filiái története című monográfiáját. Ezt saját költségén ki is adja.

Nyugdíjazását követően 1940- ben Pécsre költözik. Itt sem bírja ki tétlenül. Nevéhez fűződik a méhészeti szakcsoport megalakítása. Hangoztatja, hogy a méhészkedés nem pusztán a jobb megélhetést jelenti . . . 1946-ban a méhészcsoport elnökévé választják. Megírja a Tanuljunk méhészkedni (1957) könyvecskéjét, melyben a hasznos tanácsokon kívül versekkel is népszerűsít. Más sem hagyja nyugton. Szót emel a Széchenyi tér és a Dzsámi díszkivilágításáért. (Azóta megvalósult.) Erkölcsi, etikai jótanácsokkal látja el a fiatalságot.

Vértesi Zoltánt közéleti munkásságában az emberek szeretete, az elnyomottak és elmaradottak pártfogása, a szociális gondok felszámolása jellemezte. Köztünk élt, köztünk, értünk tevékenykedett, 1972-ig. 91 éves korában hunyt el.

Murányi László

Kórházi felvételes iigyeletek