Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-08 / 66. szám

\Xonjuk le a tanulsógo­­kát. Pécs építészeti múltját kutatva házról házra jártunk — se munka töre­dékéről az elmúlt hetekben a fenti címmel sorozatban számoltunk be a Dunántúli Naplóban is — s alaposan megismertük városunkat. Be­léptünk a kapukon, megnéz­tük a lépcsőházakat, beko­pogtunk, a lakásokba, s ki­mentünk az udvarokba. Meg­lepődtünk azon, mennyire jól ismerik az emberek házuk múltját, mennyire a szívükön viselik Pécs történetét. Meg­állapíthattuk: nem lehet ott baj, ahol ilyen nagyfokú az érdeklődés a múlt iránt, úgy éreztük, érdemes ezekkel az öreg házakkal többet törőd­ni, hisz ezek őrzik az elmúlt korszakok küzdelmes és ked­ves emlékeit, ezek az emlé­kek nevelik az embereket vá­rosukat szerető, azért áldo­zatot is vállaló pécsi polgá­rokká. A város építészetének a múltját vizsgáló munkaközös­ség most összegezi a tapasz­talatait, melyek közül a leg­fontosabb: ez a város sokkal értékesebb, mint kívülről vagy akár a látható és eldugott műemléki táblákból sejtenénk. A levéltári kutatás, á belvá­ros régi épületeinek vizsgála­ta során arra a megállapí­tásra jutottunk, hogy a bel­város most induló rehabili­tációs munkálatainak végez­tével még a helybeliek is meglepetéssel fogják szem­lélni e munka látványos ered, ményeit. Pécs történelmi belvárosa védett. Ebbe beletartozik a városkép, a terek, az utcák, az udvarok, a fák, a házak védelme. Mindannyian tud­juk azonban azt is, hogy nem elég kimondani a védelmet, annak érvényt is kell szerez­ni. Éppen ezért kell ezt hang­súlyozni, mert a múltban is sokat beszéltek Pécs értékei, ről, de 'amikor tenni kellett értük valamit, akkor becsu­kódtak az ajtók, bezárultak a pénztárcák, s inkább a ké­nyelmesebb megoldást válasz, tották: lemondtak róluk. Az­óta aztán sokszor .megsirat­ták a Czindery és a Cséby házakat, a régi városházát, a Nádort (a mainak előd­jét) . . . A közelmúltban sem min­dig bántak körültekintően a belváros épületeivel. Gondol­junk csak a városképileg igen fontos, történetileg jelentős és igen hangulatos Hunyadi és Menve utcák által határolt tömbre, vagy a Kossuth La­jos utca 34., és 42. számú épületekre. Ma már hűlt he­lyük van, azaz új, modern épületek állnak a helyükön, (szerencsére ezek aránylag jól beilleszkednek az^ utca­képbe.) Az elmúlt tíz évben a fallal körülvett belvárosban 55 há­zat bontottak le. (Kettőt most bontanak). Ez riasztó és el­gondolkoztató szám. Bizonyá. ra egy részük értéktelen is volt. (Például a Perczel ut­ca 4. és 6. számú házak. A helyükön most épülő ház ut­­caképileg architektúrájában is különb a régi házaknál.) A lebontottak között azonban volt barokk is, talán közép­kori is. Ezeket meg lehetett volna menteni — megérte vol­na I A most záruló vizsgálat fel­adata az, hogy felhívja a fi­gyelmet a szemmel alig lát­ható értékekre, s megfontolt­ságra intse mind és történeti adatokkal segítse azokat, akik felelősek belvárosunk törté­neti értékeiért. Bezerédy Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom