Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-01 / 59. szám
Felelősséggel késiUlünk a KISZ kongresszusára Megyénkben 55 ezer 30 éven aluli munkásfiatal dolgozik és közel 20 ezer diák él és tanul a közép- és felsőoktatási intézményekben. Közülük 36 ezren tagjai a Kommunista Megerősödött Baranyában az ifjúsági szövetség Ifjúsági Szövetségnek. Gyakran felvetődik a kérdés: sok ez, avagy kevés? Valójában mekkora az ifjúsági szövetségnek a fiatalokra gyakorolt hatása? Néhány hónappal a KISZ X. kongresszusa előtt, az alapszervezeti taggyűlések időszakában ezekről és más, a fiatalokat érintő kérdésekről beszélgettünk dr. Varga Sabján Lászlóval, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya megyei Bizottságának első titkárával. — Egy politikai tömegszervezetnek a társadalomra, konkrétan az ifjúsági szövetségnek a fiatalokra gyakorolt hatását mérni nehéz dolog — mondotta dr. Varga Sabján László. — Mégis induljunk ki a számokból. Tagságunkból 22 ezren dolgoznak, 14 ezren tanulnak. A KISZ-tagok száma az elmúlt 2 évben — különösen az ifjúmunkás fiatalok körében — dinamikusan emelkedett. Ugyanakkor a KISZ, mint az egész magyar ifjúság politikai szervezete, nemcsak tagjaival foglalkozik, hanem a többi fiatallal is, az ifjúság tömegeire támaszkodik és benne él. A ‘‘szocialista brigádmozgalomban a KISZ-tagok mellett további 11 ezer, az „Edzett ifjúságért" tömegsport-mozgalomban pedig a KISZ-tagokon kívül 25 ezer fiatal vesz részt, sőt a politikai vitaköröket látogatók egy része a KISZ-en kívüli fiatal. Ugyanakkor még nem is szóltunk a különböző társadalmi munkaakciókról, kommunista műszakokról, a nagy tömegpolitikai rendezvényekről, a KISZ-szervezetek által rendezett kulturális és sporteseményekről. így ma elmondhatjuk, hogy szövetségünk megerősödött Baranyában — hatása a fiatalok túlnyomó többségére kiterjed.- Április 26-án ül össze a KISZ megyei küldöttgyűlése, melynek egyik leiadata, hogy a KISZ sajátos nézőpontjából tekintse át megyénk fejlődésének fő kérdéseit, számot adjon saját eredményeiről, elemezze a hiányosságok okait. Hogyan értékelhetjük a baranyai fiatalok szerepét a gazdasági épitőmunkában?- Megyénk összes dolgozójának egyharmada a mi korosztályunkhoz tartozik. A KISZ a maga módján részt vesz a párt gazdaságpolitikájának érvényre juttatásában. Olyan mozgalmakat, akciókat szervez, amelyek segíthetik a vállalatok feladatainak megvalósítását és egyben lehetőséget adnak arra is, hogy a fiatalok kibontakoztassák az új iránti fogékonyságukat, fiatalos lendületüket, tenniakarásukat. Ez HÉTVÉGE 4. Interjú dr. Varga Sabján Lászlóval, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárával gítik társaikat és ezzel az egyik legnemesebb társadalmi munkát vállalják. Mi felkarolunk és segítünk megvalósítani minden olyan ötletet, kezdeményezést, amellyel gyorsabban, olcsóbban lehet lakásokat építeni. Gondolunk az olcsóbb technológiákra, a saját és a segítőtársak munkaerejének bevonására, a tetőterek beépítésére, átmeneti megoldásokra. — A szabad idő hasznos eltöltésének egyik módja a munka, az egyéni boldogulás alapja. De csaknem azonos erővel jelentkezik a fiataloknál a szórakozás igénye is. mind-mind benne van megyénk gazdaságának eredményeiben. Néhány kiemelkedő példát hadd mondjak: a K—4-es akna mélyítését az Aknamélyítő Vállalat komlói körzet KISZ- szervezete védnökségével végezték, az új gépek, berendezések eredményes működtetésében fontos szerepet vállaltak a szénbányász fiatalok. A Mecseki Ércbanya Vállalat KISZ- szervezete az V-ös üzem építését, a Baranya megyei Építőipari Vállalat KISZ-fiataljai pedig a lakásépítést tekintették a legfontosabbnak. Ez utóbbi sikeres teljesítéséért sokat tettek a középiskolások és az egyetemisták is. A Sopiana Gépgyár szakember-utánpótlásának biztosításában Pécs város KISZ- szervezetei, a szakosított állattenyésztő-telepek hozdmainak növelése érdekében a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok tettek sokat munkahelyi kötelességeiken túlmenően is. S ha már a mezőgazdaságnál tartunk, nem szabad megfeledkeznünk azokról a fiúkról és lányokról, akik a ma még nélkülözhetetlen kézi munkát adják a betakarítások idején, akik például kukoricát címereznek a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, vagy gyümölcsöt szednek a Pécsi Állami Gazdaságban. Mindezeken túl további 81 helyi védnökség bizonyítja megyénkben az ifjúmunkások, a dolgozó fiatalok tenniakarását. — A népgazdaság intenzív fejlesztésének programja nemcsak gazdasági, hanem társadalmi program is. Nemcsak egyszerűen jobban kell dolgozni, hanem másképpen is. — Ez így igaz, újra és újra igazodni kell a változó feltételekhez. Ez a program vállalkozó kedvet, alkotó szellemű megközelítést, új iránti fogékonyságot igényel. Ezért valljuk azt, hogy ez az ifjúság programja. Nagy számmal vannak megyénkben is olyan ifjúmunkások, fiatal értelmiségiek és mások, akiknek van elképzelésük arról, hogy munkahelyükön hogyan lehetne jobban, eredményesebben dolgozni. Azt kívánjuk, hogy kezdeményezéseik ne ütközzenek falakba, ne találjanak süket fülekre, ne szoktassa le őket környezetük az alkotó, bátor kezdeményezésről. A KISZ nemcsak szavakkal kívánja támogatni mindazt, ami előrevisz. Ezt új kezdeményezések is igazolják. Ilyen az „Alkotó Ifjúság" Egyesülés, amelyet a Központi Bizottságunk az Állami Fejlesztési Bankkal közösen azért alapított, hogy teret biztosítson az Alkotó Ifjúság pályázat során és más módon létrejött alkalmas, új műszaki, szervezési megoldások kipróbálására, elterjesztésére.- Újra kellett fogalmaznunk a társadalmi aktivitásról vallott felfogásunkat is. — Szövetségünk IX. kongresszusán a háztáji munka támogatása jelezte e törekvést. Napjainkban ezt tovább kell szélesíteni. Támogatni és segíteni kell minden olyan munkaidőn túli tevékenységet és kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget, amely tisztességes munkában testesül meg és társadalmi érdeket is szolgál. Szakítani kell azzal a nézettel, hogy a munkaidőn túli jövedelemszerzés csak egyéni érdeket szolgál.- A kérdés kézenfekvőnek tűnik: milyen perspektívái vannak a mai fiataloknak, hogyan tudja az ifjúsági szövetség társadalmi beilleszkedésüket, egyéni boldogulásukat segíteni, támogatni?- Meggyőződésem szerint a következő éveknek az ifjúság jövője, perspektívája szempontjából döntő jelentősége van. Az a politika, amit a párt XII. kongresszusa kidolgozott, reális lehetőséget nyújt arra, hogy tisztességes munkával mindenki boldoguljon. Mi úgy gondoljuk, hogy különösen fontos feladat a fiatalok családalapítási feltételeinek javítása, ezen belül a lakásprobléma a társadalom legfeszítőbb szociálpolitikai gondja. Feladatunk, hogy az ifjúságnak ezt a gondját minden fórumon és minden lehetséges módon képviseljük. A magánerős lakásépítés ma még magánügynek számít. Még nem tudatosult kellően, hogy bármennyire saját cél a magánerőből építendő lakás, ez az egyik legfontosabb társadalmi érdek is. Ezért örülünk annak, hogy uránbányász KISZ- alapszervezetek kalákában se- A szórakozási szokások az utóbbi időben változtak, ez módszereink felülvizsgálatára késztetett bennünket. Nagyobb figyelmet fordítunk a szórakozás feltételeinek javítására. A zenének — ma a rocknak — sajátos helye van a fiatalok életében. Az ezzel kapcsolatos álláspontokat még sokan nem értik. Előfordult az is, hogy az egyik középiskola igazgatója megtiltotta a tanulóinak, hogy egy általuk szervezett - rockkoncertet is magában foglaló - programon részt vegyenek. A leghatározottabban szembenállunk a sommás megítélésekkel, felfogásunk egyoldalú felülbírálásával. Ugyanakkor fellépünk minden olyan szándékkal szemben is, amely,a szórakozás ürügyén romboló indulatokat gerjeszt. Azt pedig, hogy egy művelődési ház fedezékében, a szórakozni vágyó fiatalok kihasználásával egyesek tisztességtelen eszközökkel tisztességtelen haszonra tegyenek szert, nem engedhetjük. A rokkantak nemzetközi éve „alkalmából" a Puskin Művelődési Ház által rendezett Piramis koncertről van szó.- Hogyan Ítéli meg ön, milyen irányba fejlődhet tovább az ifjúsági mozgalom, hogyan alakul a szövetség jövője?- A reális helyzet megítéléséhez őszinte vitákra, nyílt eszmecserékre van szükség tagságunkkal, azokkat a fiatalokkal, akik még nem ismerik, vagy nem ismerik el törekvéseinket, idősebb elvtársainkkal és mindazokkal, akiknek fontos ifjúságunk, az ifjúsági szövetség jövője. Ehhez jó alapot ad a KISZ KB kongresszusi levele. A legfontosabb • változást a jövőben politikai szerepvállalásunk erősítésében, fejlesztésében, KISZ-szervezeteink markánsabb politizálásában látom. Lehetőséget, fórumot kell biztosítanunk a fiatalok számára ahhoz, hogy a politika konkrét megvalósításának részesei lehessenek. Vállalkoznunk kell az ifjúság sajátos csoportérdekei feltárására, %mély és alapos megismerésére, határozott, olykor a nézeteltéréseket is vállaló képviseletére. El akarjuk érni, hogy a KISZ egyre inkább a fiatalok politizálásának fő színtere legyen. Az ifjúság amellett, hogy á társadalom integráns része, sajátos érdekkel is rendelkezik. A fiatalokat közelről érintő problémák mélyebb kifejtése, felvetése a KISZ joga és feladata. A párt támaszkodik a KISZ munkájára és politikát alakító szerepére is. Ifjúsági szövetségünk az ezzel járó felleősséggel készül X. kongresszusára - mondotta befejezésül dr. Varga Sabján László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. Kozma Ferenc Hazánk Kelet-EurApa (5.) Az első világháború és az új Kőzép-Európa A XX. század elején Európa politikájában és gazdaságában egyaránt Németország volt a hangadó, a kialakuló monopolkapitalizmus legsikeresebb államának tűnt, de a versenyben lemaradó Anglia és Franciaország, a francia pénzen fölzárkózni és modernizálódni kezdő Oroszország, sőt a többi kisebb-nagyobb európai ország is úgy vélte, hogy a nyilvánvaló gazdasági, társadalmi és politikai feszültségek jó alkalmat teremtenek saját pozícióik megjavítására. A nemzeti célok mind grandiózusabbak lettek: továbbá gazdasági és területi terjeszkedés (a már befutottaknál), a régi vagy sosem volt nagyság helyreállítása az ambiciózus kisebbeknél. Az előző században fölszabadulást kereső és néptestvériséget hirdető nacionalizmus türelmetlen, elnyomó és gyűlölködő sovinizmussá nőtte ki magát, a birtokon belülieknél és a helyükre vágyódóknál egyaránt. A két hatalmi csoportba oszló Európában a kielégítetlen kelet-középeurópai mozgalmaknak egyszerre megnőtt az esélye arra, hogy nagyhatalmi támogatást találjanak, s így az egyes államok belső, nemzetiségi kérdését külpolitikai kérdéssé tegyék. A kelet-európai társadalmakban a XX. század elejére az egyes osztályok és rétegek egymáshoz való viszonya, hierarchiája nem változott meg, de létszámban, vagyoni erőben és öntudatában nagyon megerősödött a polgárság. Ez a folyamat nem korlátozódott az „uralkodó” nemzetekre, sőt a politikailag hátrányosabb helyzetben élő népek esetében — akiknél gyakran hiányzott a tradicionális uralkodó osztály — „polgáribb" társadalomszerkezet alakult ki, így politikai és társadalmi magatartásformáik sokszor progresszívabb külsőben jelentkeztek. Előfordult, hogy az „alárendelt" nép iparosodottabb volt, mint az uralkodó (pl. Lengyelország Oroszországhoz kerülő része, vagy a cseh-morva területek az osztrák alpesi tartományokhoz képest), vagy, hogy az „üldözött” kisebbség fejlettebb volt, jobban élt, mint független államiságot élvező testvéreik (pl. az erdélyi románok Romániához képest). Az iparosodással együttjárt a munkásosztály kialakulása, ez pedig komoly szociális emelőerőt adott a nemzeti mozgalmak számára, annak ellenére, hogy a szocáldemokrata mozgalom a társadalmi és politikai kérdések megoldását nem nemzeti, hanem internacionális keretekben kereste. Feszítő ellentmondás alakult ki tehát a gyors ütemben növekvő gazdaság és a vele lépést tartani nem tudó merev politikai rendszer, a polgárosodó társadalom és a nemzeti önállóság hiánya között. Mindenfelé aktivizálódtak a nemzeti mozgalmak, és még a hegemón helyzetben levő osztrákok és magyarok is elégedetlenek voltak gazdasági és politikai pozíciójukkal. A balkáni háborúban a törökök ellen elért siker nagyban növelte a délszlávok nemzeti öntudatát, ami az Osztrák— Magyar Monarchiában élők esetében.elégedetlenséggel párosult. Támogatót is találtak Oroszországban, amely az 1905- ben Japántól elszenvedett vereség és a nyomában kibontakozó forradalom utón balkáni befolyása erősítésében keresett kompenzációt és figyelemelterelő eszközt belső bajaira. A csehek és a románok körében egyre többen tekintettek várakozással az angol—francia— orosz hármas antantra. Meg is találták ott a barátokat, pártfogókat, akik — belső meggyőződésből, külpolitikai érdekből, személyi okokból vagy megbíbásból — szívesen propagálták a nyugat-európai közvéleményben Ausztria—Magyarország „elnyomott nemzetiségei" ügyét. Az 1914 nyarán kitört világháború okai sokfélék, szerteágazóak, de közöttük van a délszláv nemzeti kérdés, sőt, általában a kelet-középeurópai nemzetinemzetiségi kérdés megoldatlansága, az ezen a területen fölgyülemlő feszültségek. Princip boszniai szerb diák fegyverét kétségkívül ez sütötte el, s a hatalmi érdekek, a szövetségi rendszerek ebből a merényletből csináltak világháborút-A háború erősen megosztotta Kelet-Közép-Európa népeit. Többségük a központi hatalmak államaiban élve az ő oldalukon vonult be katonának Oroszország, Szerbia, majd Románia ellen. Az egyes népeken belül voltak, akik a központi hatalmak, voltak, akik az antant győzelmétől vártak több előnyt a maguk számára, s ennek megfelelően tettek lojalitási nyilatkozatokat, emigráltak vagy dezertáltak, szerveztek föld alatti mozgalmakat, vagy légiókat. A térség egyetlen népéről sem lehet elmondani, hogy ne lettek volna imperialistái, sovinisztái, de ne lettek volna demokratái, pacifistái vagy szocialistái is. Mindegyiknek volt antant-barát és antant-ellenes „csapata”. Ez a helyzet nemcsak súlyos belső nézeteltéréseket eredményezett az egyes nemzeteken belül, de tragikus konfliktusokat is. Nemcsak szerbek és horvátok lőttek egymásra, de erdélyi és királyságbeli románok, sőt, galíciai és oroszországi lengyelek is, nem is beszélve a sztrájkokról és a rendfönntartók összecsapásáról vagy a katonalázadásokról, l A kölcsönösen imperialista célokért folytatott háborúban a kelet-európai népek végső állásfoglalását az határozta meg, hogy ki tudott számukra többet kínálni, elsősorban a területi kérdésben. Az antant jóvaf könnyebb helyzetben volt, mert ellenfelei rovására a maximális nemzeti-területi program megvalósulását kínálhatta a cseheknek, románoknak, szerbeknek, Oroszország 1917-es kiesése után pedig a lengyeleknek is. Azt azonban nem titkolta, hogy a háborút nem a Habsburg-monarchia népeinek függetlenségéért vívja, s ha Németország leteszi a fegyvert, vagy Ausztria—Magyarország különbékét köt, az antant nem fog tovább harcolni Közép- Európa átalakításáért. A háború elhúzódása, a holtpontról való kimozdulás szükségessége miatt Londonban és Párizsban (de a másik oldalon Berlinben is) egyre inkább előtérbe került az ellenfél belső alácknázásának a programja, a létező társadalmi és nemzeti elégedetlenség kihasználása, a forradalmi mozgalmak támogatását is beleértve. 1918 tavaszára az antant-hatalmak lényegében eldöntötték, hogy a Habsburg-monarchia szükségességének évszázados dogmáját föladva támogatni fogják Közép-Európa független államokra osztását, amelyek a háború után is megbízható németellenes szövetségesként jöhetnek majd számításba. így történt, hogy noha valamennyi kelet-közép-európai nép nagyjából egyformán viselkedett a háborúban (először örömmel fogadta és aktívan támogatta valamelyik felet, majd egyre jobban a mielőbbi békét kívánta), a végén egyesek győztesek, mások vesztesek lettek, egyes népeket területekkel jutalmaztak meg, másokat pedig megbüntettek. Jeszenszky Géza (Folytatjuk)
