Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-29 / 87. szám
Ä iippci miÄirfliefcll A belváros felújításának Intézkedési terve Miniszteri értekezlet volt Pécsett, az elmúlt év novemberében, amikor is dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesz. tési miniszter és vezető munkatársai Baranya megye és Pécs vezetőivel együtt tekintették át a régóta vajúdó belvárosi rekonstrukció helyzetét. És bár Pécsről volt szó, elkerülhetetlenül is országos érdekűvé vált a tárgyalás. Egyetértés volt ugyanis abban, hogy a pécsi belváros felújítását — rekonstrukciónak, rehabilitációnak is mondjuk — olyan modellnek kell tekinteni, ami megoldásaival segíthet más városok történelmi városmagjainak felújításában. A pécsi modell egyben azt is jelenti, hogy a városrészméretű felújítások miatt rengeteg rendezetlen kérdést kell tisztázni, jogszabályokat módosítani. Túlzás nélkül mondhatjuk: a különféle akadályoknak nagy részük volt abban, hogy az elmúlt évtizedben több szó esett a pécsi belváros felújításáról, mint amennyi ténylegesen történt az érdekében. A miniszteri értekezlet megbízta a várost és a minisztérium területrendezési főosztályát: dolgozzák ki közösen a belváros felújításának intézkedési tervét. Ezt al közelmúltban hagyta jóvá a miniszter, s ma már ennek a jegyében folynak az előkészítő munkák. Felmentések Az intézkedési terv 15 pontban foglalja össze a tennivalókat. A kiindulás: a belváros részletes rendezési tervének az év közepén várható jóváhagyása előtt be kell szerezni a felmentéseket mindazon hatósági előírások alól, amelyek eddig a gátjai voltak a tényleges munkának. Ilyenek pl. az intézményi telekterületek nagysága, a közművek védőtávolsága, a lakások „benapozása”, az előírt gépkocsimennyiség elhelyezése, megfelelő nagyságú zöldterületek létesítése, stb. Ezeket szigorú normák szabályozzák, melyeknek a betartása új városrészek építésénél nem okoz gondot, de ha a belvárosban is be kell tartani, akkor máris jobb lemondani a felújításról. A felmentések beszerzése folyamatban van. Ez az elsőszámú biztosítéka annak, amit a terv 15. pontja ír elő: 1982. június 30-ig ki kell dolgozni o belvárosi felújítás hatodik ötéves tervi programját. A jelenlegi helyzet ismeretében reálisnak fogadhatjuk el a több évtizedre szóló program első szakaszának akkori indítását. Az 1. és a 15. pont között vannak a részfeladatokra vonatkozó intézkedések. Melyek is ezek? Helyi védettség Talán az elsőnél is fontosabb, amit a 2. pontban írnok elő. Érdemes idézni: „A rendezési tervben feltárt és kimunkált városépítészeti és műemléki követelmények figyelembevételével a városrendezési előírásokban meg kell határozni azokat a műemlékvédelmi, építészeti megoldásokat, amelyekkel a történelmi városrész városépítészeti értékei megőrizhetők és továbblejleszthetők. Ezeket az előírásokat a hatósági eljárásokban érvényesíteni kell". Más szóval: a belváros területére olyan különleges helyi építési előírásokat kell kidolgozni és alkalmazni, amelyek eleve lehetetlenné teszik, hogy a történelmi miliőbe nem illő, azt többé-kevésbé zavaró építmény kerüljön. E pont szellemében kívánják alkalmazni majd az ún. helyi védettség elvét, azaz műemléki védelemben részesíteni azokat a helyi szempontból — többnyire városképi, vagy utcaképi érdekből — erre érdemes épületeket, amelyekre az OMF nem mondta ki az országos érvényű védettséget, vagy éppen kivonta alóla. A nagy szerephez jutó épületkutatásokhoz az OMF pécsi építésvezetősége és a Janus Pannonius Múzeum egy-egy szakembert alkalmaz, munkájuk segítéséhez pedig a PIK egy speciális munkabrjgádot hoz létre. Felújítják és kibővítik a város és a Dél-dunántúli Tervező Vállalat közötti, a felújítási munkákra vonatkozó megállapodást; ennek jegyében kerül előtérbe a tervezői művezetés bevezetése a menet közbeni buktatók, az esetleges melléfogások elkerülése véget. A felújításban számos vállalat, intézmény működik együtt (a számuk mór most 17), tevékenységük összehangolására döntésre is jogosult koordinációs bizottságot hoznak létre. A generál-kivitelezői megbízást a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítési Vállalat kapja, amelynek természetesen fel kell készülnie az eddigi tevékenységétől idegen munkára, jóllehet elsősorban természetesen az új építkezéseik lehetnek a feladatai. A foghíjbeépítéseket egyébként a városnak fel kell vennie az esedékes ötéves lakásépítési programjába, a mostaniban ezidő szerint 96 lakás építéséről lehet szó. A cél természetesen az, hogy a foghíjak száma ne szaporodjék, s az utcakép meg. őrzése végett a legvéksőkig elmennek a rossz állapotú, ám e szempontból jelentős épületek megmentésében. Gyorsabban „forognak” a lakások A felújítás során átmenetileg ki kell majd üríteni lakásokat, a lakók elhelyezésére újabb átmeneti lakásokra lesz szükség, szám szerint 196-ra. Ennyivel lehet ugyanis megvalósítani a PIK-nél megállapított forgási sebességet: az 50 évesnél régebbi lakások felújítási idejét 19— 22-ről 12 hónapra, az annál fiatalabb lakásokét 12-ről 9 hónapra', a műemléki épületekben lévőkét 27-től 20 napra mérsékelik. Hogy milyen forrásból „születik” ez a 196 lakás, az még nem tisztázott, de ekörül lényegesen kevesebb a kérdőjel, mint a közületek elhelyezésére szolgáló átmeneti helyiségek körül. A számítások szerint 4500 négyzetméterre lenne szükség, de egyelőre csupán a Felsőmalom utcai volt láncgyár áll rendelkezésre, a szükségesnél jóval kisebb alapterülettel. Nagy gond a személyi tulajdonú épületek felújítása akkor is, ha csak egyszerű épületről van szó. Hát még akkor, ha műemlékről van szó. A tulajdonos önerőből nehezen vállalkozhat ilyen feladatra. Az intézkedési terv megállapítja, hogy a -felmérés szerint 196 személyi tulajdonú lakás esetében ún. egyszeri műemléki hozzájárulás szükséges. Ezen túl bizonyos határig növelni kell a jelenlegi lakásonkénti 150 ezer forintos felújítási OTP-bitel mértékét is. Mind a hozzájárulás, mind o hitel nagyságától az év végéig kell dönteni. Útépítési tervek 2000-re Összeköttetés a mohácsi és a siklósi út között A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium a Baranya megyei Tanáccsal közösen zártkörű, meghívásos pályázatot írt ki a következő címmel: „Az M6 autópálya és az országos déli főútgyűrű vezetése és kapcsolata Baranya megyében, különös tekintettel Pécs város bekötésére a gyorsforgalmi hálózat." A 14 meghívott között volt a Dél-dunántúli Tervező Vállalat és a Baranyaterv egy-egy tervezője is. A bírálat a közelmúltban zajlott le, rangsorolás nélkül 3 darab második, 2 darab harmadik és 2 darab negyedik díjat adtak ki, a pályadíjakat március 11-én adták át. A pályázatot nem a gyors megvalósítás indokolta, a kiírás szerint is 2000—2010 körül kerülhet sor az M6-os autópálya építésére a mostani 6-os úttól eltérő nyomvonalon és Szekszárd térségén át Udvar, azaz az országhatár felé. Az autópálya pécsi—baranyai kapcsolata ennél hamarabb is megvalósulhat az országos külső főútgyűrg részeként. Ennek a szükségességét az indokolja, hogy a meglévő és a tervezett autópályák mindegyike érinti az ország nagyobb városait, egyedül az M6-ost nem lehet úgy vezetni a domborzati viszonyok következtében, hogy Pécsen áthaladjon. Az említett főútgyűrűnek pedig az a célja, hogy Soprontól Nyíregyházáig a keleti, a déli, majd a nyugati országhatár közelében a nagyobb településeket részben a meglévő utak felhasználásával, részben új kapcsolatok létesítésével összekösse oly módon, hogy egyben kapcsolat létesüljön az autópályákkal is. Az említett pályázat lényege az, hogy a főútgyűrű baranyai szakaszának vonalvezetésére adjon ajánlatot. A pályaművekben három főbb elgondolás érvényesült. Az egyik szerint a szóbanforgó autópálya-jellegű út a bőrgyár környékén ér be kelet felől a városba, s halad tovább onnan nyugat felé. A másik szerint az új út a mohácsi — 57-es — útnál megáll, s onnan ágazik el a forgalom. A harmadik szerint az autópálya a várostól távolabb ér véget, onnan az autóútra vonatkozó jeljellemzőkkel folytatódik az út és ér be a városközpontba, de ennek lenne egy, a várostól délebbre haladó elkerülő ága, amely kiszűrhetné azt a forgalmat, ami nem jön be Pécsre. A számítások szerint ugyan Pécs nem elkerülendő célpont: a forgalomnak alig 20 százaléka az, ami ma is elkerülné a várost. A pályázat ajánlásainak a figyelembevételével az Uvatervnél határozzák meg az út végleges nyomvonalát, ami azt a célt szolgálja, hogy egyrészt a következő évek megyei fejlesztései ezzel összhangban legyenek. másrészt az út nyomvonalát biztosítani lehessen a későbbi útépítés idejére. E terv azonban másfél—két évtizeden belül aligha valósul meg; mi több, a megvalósítás indítása sem képzelhető el. Áthidaló megoldásokról azonban már most szó van. Nagy szükség lenne a viszonylag nem hoszsú véménd—bátaszéki öszszekötő út megépítésére, amely nemcsak a környék közlekedési gondjait enyhítené, hanem jelentősen lerövidítené a pécs— baja—szegedi utat. Roppant fontos az 57-es és az 58-as út összekötése a városon kívül. Ezt elsősorban a pécsbányarendezői sorompó indokolja. Évek óta szó van arról, hogy a sorompó mint forgalmi akadály kiiktatására felüljárót kell építeni a pécs-mohácsi úton. Egy új közúti felüljárónál azonban sokkal olcsóbb lehetne egy olyan útnak a megépítése, amely Kozármislenynél ágazik el a mostani 57-es útról és a temető alatt éri el az 58-as utat. Ez a lehetőség legutóbb a közlekedési és a postaügyi államtitkár pécsi tárgyalásain kapott hangot; az útépítésre a tervidőszak második felében kerülhet sor. H. I. Nyitás: május 1-én Borozó a Barbakán tövében 0 bár éjjel kettőig tart nyitva Pizza, pirog, őszibarack, folyéborok Május 1-én megnyílik az első pécsi pinceborozó és bár. Igen szép helyen, úgyszólván a Barbakán tövében. Nevét is stílszerűen erről kapta: Barbakán borozó és bár. A pinceborozót Vida Gyula tervezte; a kivitelezés 1980 októberében kezdődött. Az építészeti munkát Hermann József magánkisiparos végezte; a villanyszerelés a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat munkája, a vízszerelést az üzemeltető - a Pannónia ÁFÉSZ — saját kivitelezésben végezte el. Az egyedi rusztikus tölgyfa bútorokat - melyeket ugyancsak Vida Gyula tervezett —, a Baranya megyei Építőipari Vállalat faipari részlege készíti. A borozó létrehozása egymillió hatszázezer forintba került (ebből négyszázhúszezer a különböző gépek ára), s mindehhez jön még a fogyóeszközök száznyolcvanezer forintos költsége. A 189 négyzetméter alapterületű pince kétszintes lesz. A fölső szinten kap helyet az önkiszolgáló borozó, amely reggel 9-től este 19 óráig tart nyitva. Itt az üdítőkön, röviditalokon, sörön, palackos és folyóborokon kívül ételeket is készítenek majd, mégpedig a vendégek szeme láttára. Köret nélküli frissensülteket, melegszendvicsek mellett mindig lesz az étlapon egy-két specialitás is, például olasz pizza vagy orosz pirog. A mélypince nyitvatartása váltja a borozóét: 19 órától éjjel 2-ig fogadják itt a vendégeket, ahol az ételeket, tájjellegű borokat már hagyományos kiszolgálásban kapják. Az alsó pincében, amit zenés bárnak is nevezhetnénk, ötven vendég fér el. Ezt a részt egyébként igen hangulatosan rendezik be: tíz, boxot állítanak föl a már említett rusztikus tölgyfabútorokból. A Pannónia ÁFÉSZ már keresi a kapcsolatot a különböző utazási irodákkal is, mert szívesen fogadnának csoportokat ebédre. Ez esetben a mélypincét délben is kinyitják. S külön kedvezményt kínálnak a csoportosan étkezőknek: ha a létszám meghaladja a harminc főt, akkor 10 százalékos engedményt adnak, de nem csupán az ételárból, hanem a teljes számla végösszegéből. A nyári időszakban ugyancsak reggel 9-től sötétedésig a járdán is működtetnek egy körülbelül őtven—hatvan főt befogadó teraszrészt, ennek kínálata megegyezik majd a borozóéval. Itt is lesz valami különlegesség: a szövetkezet tagjaitól közvetlenül fölvásárolt, friss gyümölcsöt — főként őszibarackot — fognak árusítani. Mindez — a borozó és a bár is — másodosztályú lesz. Dücső Csilla HÉTVÉGE 5. Hársfai István Ot o meaualősulös tel#
