Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-27 / 85. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunán naniö XXXVIII. évfolyam, 85. szám 1981. március 27., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ezer ötlet barkácsolóknak Szegfű és frézia * nyári áron Quini szabad Tekintély odahaza és külföldön A part és a nép egysége az elmúlt öt évw r ben még jobban megszilárdult. Ez az egység társadalmunk hatalmas erejének forrása volt és marad” — ez volt az egyik első megállapítás az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett a XXVI. kongresszus elé. A kongresszus tovább szilárdította ezt az egységet, megmutatta a párt belső összeforrottságát, azt, hogy a kommunisták készen állnak az új, az eddiqiéknél nagyobb és bonyolultabb feladatok megoldására, képesek arra, hogy maguk köré tömörítsék az egész szovjet népet. Az SZKP mindig kész a kor követelményeinek megfelelő munkastílus kialakítására, vezető és irányító szerepének megújítására. A szovjet kommunisták tanácskozásának tíz napja alatt igen sokan beszéltek erről, s a kona-. resszus orszóqos visszhangja is megmutatta, hogy a szovjet társadalom magáévá tette a párt célkitűzéseit. Máris tények bizonyítják ezt: Lenin születésének közelgő évfordulójára tízezrek ajánlották fel, hogy teljesítik négy hónapra előirányzott tervüket, s országossá vált az a kezdeményezés, hogy a kommunista párt és a szovjet állam megteremtőjéről immár hagyományosan kommunista szombattal emlékezzenek meg. Az SZKP tagsága joggal büszke arra, hogy az ország népe hallqat a párt szavára s o dolgozók legjobbjai lépnek a kommunisták soraiba. A kongreszszust megelőző öt évben, ahogy azt a tanácskozáson megállapították, a párt taglétszáma 1,8 millió fővel gyarapodott, s az új tagok legnagyobb része a munkásak közül került k:i, túlnyomó többségük, mintegy háromnegyedük fiatal, a Komszomol neveltje. Tökéletesítik a pártirányitás módszereit, bővítik az alapszervezetek feladatait, a párton belül szélesítik a demokratikus centralizmust, nagy gondot fordítanak a párt és a tömegek kapcsolatára, az ideológiai és politikai nevelő munkára. A XXVI. kongresszus igen részletesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és kellő hangsúllyal mutatott rá: a pártnak állandóan figyelemmel keli kísérnie a világban bekövetkezett változásokat, a szovjet társadalom életének fejlődését. Ez a követelmény érvényesül abban a határozatban, amelyet a kongresszus az SZKP programja módosítására, kiegészítésére hozott. A jelenleg érvényben levő program húsz évvel ezelőtt született, s bár alapjában helyesen tükrözi a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, helyesen fogalmazza meg a párt és a szovjet állam feladatait, a bekövetkezett változásokat már természetszerűen nem foglalja magában. Az új pártprogram behatóan foglalkozik majd a fejlett szocialista társadalom építésének történelmi szakaszával, amely, mint a KB beszámolója is megállapította, szükségszerű, törvényszerű és történelmileg hosszú időszak a kommunista társadalom kialakításában. Ez egyike a legfontosabb tapasztalatoknak az SZKP történetében és nagy jelentőségű az egész kommunista világmozgalom, a nemzetközi forradalmi mozgalom számára. A forradalmi mozgalom, a kommunista és munkásmozgalom számára az SZKP kongresszusa magától értetődően nemcsak az ilyen tanulságok miatt volt nagy jelentőségű. A kongresszus ugyanis egyúttal a mozgalom seregszemléje is volt, ahol minden eddiginél nagyobb számban voltak jelen a kommunista és munkáspártok, a forradalmi pártok küldöttségei. 103 országból 129 delegáció érkezett Moszkvába, hogy tanúja1 és résztvevője legyen a szovjet kommunisták tanácskozásának. A vendégek felszólalásainak kiindulópontja közös volt: a világ kommunistái, haladó erői nagyra' becsülik azt a munkát, amelyet az SZKP a világ békéjének fenntartásáért és megszilárdításáért végez, nagy jelentőségűnek tartják a szovjet kommunistáknak a szocialista építő munkában szerzett tapasztala, tait. Bár a szocializmusért, a kommunizmusért vívott küzdelem feltételei magától értetődően eltérőek az egyes országokban, s így — amint ezt egyébként Brezsnyev referátuma is leszögezte — nincs szó valamiféle egységes és egyedül helyes módszerről, a szovjet kommunisták tapasztálatai minden ország számára hatalmas erőt jelentenek. A forradalmi ügyért harcoló kommunistákat egyesíti a küzdelem, amelyet a békéért, az imperializmus agresszív politikája, a népeket nukleáris katasztrófával fenyegető fegyverkezési hajsza ellen vívnak. Ez - hangoztatta a Központi Bizottság beszámolója! — a kommunista világmozgalom további összefogásának, tekintélye növekedésének hatalmas tényezője. A XXVI. kongresszus eseményei igazolták ezt a megállapítást. A szónoki emelvényről elhangzott állásfoglalások, a kommunista mozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vezető képviselőinek beszédei ismételten megmutatták, hogy a világ kommunistái felelősséget éreznék a népek békéjéért, biztonságáért, készek egyesíteni erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a világot megmentsék a nukleáris katasztrófától, hogy minden haladó erővel együtt küzdjenek a békéért és a társadalmi haladásért a világban. Az SZKP XXVI. kongreszszusa így nemcsak a szovjet kommunisták egységének, összeforrottságá. nak, a párt és a nép elszakíthatatlan kapcsolatának bizonyítéka volt hanem a forradalmi világmozgalom erejének is. Magától értetődő, hogy ezen a mozgalmon belül egy-egy konkrét kérdésben lehetnek viták, nézeteltérések. De a világ kommunistáit összefogó közös harc, amelyben a Szovjetunió kommunistáinak rendkívül nagy a szerepe, mindennél fontosabb tényező az egység megszilárdításában. Kis Csaba Városi tanácsülés Pécsett és Komién Elismerés ei társadalmi munkáért Pécs: irányelvek a lakásgazdálkodásról szálé tanácsrendelethez Komié: megszűnik a drótkötélpálya Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. március 26- án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatót, és a belpolitikai élet időszerű kérdéseire vonatkozó előterjesztést Az ülésről közlemény jelenik meg. KGST-tanácskozás Moszkvában Moszkvában csütörtökön megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a műszaki-tudományos együttműködéssel foglalkozó bizottsága. Az ülésen Szekér Gyulának, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének vezetésével magyar küldöttség vesz részt. Az ülésen áttekintik a KGST 34. ülésszakán és a végrehajtó bizottság ülésein hozott határozatok végrehajtásán megtárgyalják, hogyan dolgozzák ki és szervezzék meg a szako: sítást és a kooperációt a legkorszerűbb gépek és berendezések gyártása terén. A napirenden szerepel az is, hogyan használják ki ésszerűen1, a korszerű technológiai eljárások alapján a fűtőanyagot és az energiát, miként oldják meg a takarékos felhasználást. 240 millió forint értékű társadalmi munkával segítették városukat a pécsiek az ötödik ötéves tervidőszakban - ezt állapította meg az a társadalmi munkaakciókat értékelő jelentés, amelyet a végrehajtó bizottság megbízásából dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes terjesztett tegnap Pécs megyei város Tanácsának ülése elé. Kitűnt a jelentésből, hogy 1976 óta évről évre emelkedett a végzett társadalmi munkák értéke — 1976-ban 34, 1980-ban 61 millió forint volt —, ami azt mutatja, hogy a feladatok, a gondok megoldásában lehet számítani a város lakosságára. Ezt méltatta a tanácselnökhelyettes is: — A város életében felbecsülhetetlen értékű a lakosság közreműködése, hathatós segítség céljaink megvalósításában. A társadalmi munkában a város iránti szeretet fejeződött ki és az, hogy egyetért Pécs társadalma a szándékainkkal. Megköszönjük mindenkinek a városért végzett áldozatos munkát. A segítségre ezután is számítunk; mostani gazdasági helyzetünkben enélkül nem valósíthatnánk meg célkitűzéseinket. Terveinkben ezzel már számolunk. A jelentés vitájában felszólaló Görcs Károly, az újmecsekaljai nagytakarítás néhány tapasztalatát ismertette, kiemelve a 39-es dandár úti általános iskola példamutató tevékenységét. összehangolt, jól szervezett munka volt, amelyre azonban a lakosságot nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően mozgósítani. Felvetette: a környezetük állandó rendbentartására vállalkozó iskolák nem kaphatnának-e ehhez megfelelő szerszámokat? Pirisi János tanácselnök-helyettes hangsúlyozta: a társadalmi munka eredményei nélkül szegényebb lenne a város; a közösségi mozgalom hasznát azonban, csökkenti az a nagymérvű pusztítás, amit csak milliókban lehet mérni. Rull Péter a külterületek gondozatlanságáról szólva javasolta: jelöljenek ki mindenütt szemétlerakóhelyeket, ahonnan szervezetten szállítják el a hulladékot. A tanácsülés a jelentést elfogadta és határozatot hozott az Egy napot Pécsért mozgalom diplomáinak, plakettjeinek és dísz-brigádnaplóinak az odaítéléséről. Ezt követően a titkárság szervezési és jogi osztályának a munkájáról szóló jelentést terjesztették a tanácsülés elé. A vitában felszólalt dr. Szotáczky Mihály, a tanács ügyrendi és igazgatási bizottsága nevében, Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi titkára, Kárpáti Ferenc, dr. Farkas Károly, a Megyei Tanács szervezési és jogi osztályának a vezetője és dr. Galabár Tibor vb-titkár. A város lakásgazdálkodását szabályozó új helyi tanácsrendeletet előkészítő irányelveket — amelyek részletes ismertetésére lapunkban visszatérünk — dr. Ásvány Lajos igazgatási osztályvezető terjesztette a tanács elé. Bejelentette: az irányelvek — amelyeket a közeljövőben társadalmi vitára bocsátanak — számos új vonást tartalmaznak. Egyebek közt a fokozatosság elvét helyezik előtérbe, minden eddiginél jobban érvényesítik a cserékben rejlő lehetőségeket a lakáshoz juttatásban, a szanáltakat csak akkor juttatják új lakáshoz ha arrg egyébként is igényjogosultak. Az irányelvek vitájában Nemeskéri Sándor, dr. Patla Károly és Szoyka Pál szólalt fel. A továbbiakban a tanácsülés jóváhagyta a Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság idei ellenőrzési tervét, megválasztotta a városi NEB tagjává Búnyevácz Józsefet, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat csoportvezetőjét, majd határozatban hatalmazta fel a tanács vezetőit arra, hogy Lvov-Kertváros siklósi területe 1-es és 6-os tömbjének területelőkészítő munkáira hosszúlejáratú beruházási hitelt vegyen fel. A tanácsülés Bus Imre, Győrök József és Chován János tanácstagok interpellációival ért véget. * Három évvel ezelőtt az Állami Tervbizottság jóváhagyta a Dunai Vasmű fejlesztését. Az ottani termelésnövekedéssel összhangban növelik a hazai kokszszénbányászat kapacitását. Ez azt jelenti, hogy a Mecseki Szénbányáknak 1990-re évi kilencszáz kilotonna kokszolható szenet kell küldeni Dunaújvárosba. Milyen feladatokat ró a komlói bányákra? Elsősorban ez érdekelte a komlói tanácstagokat a testület tegnapi ülésén, melyen Füzesiné Mázsa Piroska, az MSZB gazdasági vezérigazgató-helyettese számolt be a vállalót VI. ötéves tervéről. A következő öt évben a komlói terület fejlesztésére kétm i 11 iá rd - száztizén hétm il I ió forintot terveznek, ebből az állami nagyberuházás összege egymilliárd-négyszázhatvanötmillió, a vállalati hatszázötvenegymillió forint. Befejezik Kossuth-bánya IV-es akna építését. Béta-bányaüzemben még ez évben megindul egy újabb szint feltárása. Jövőre új szellőztető berendezést építenek. A kiemelten fejlesztett Zobák-bányón folytatják a III. szint feltárását, s 1985-ben nyitják a IV. szintet. A tervek szerint megszüntetik a komlói kötélpályát, s 1986-tól Béta szenét Pécsre továbbítják. (Folytatás az 5. oldalon) Tauaszi csúcs-. forgalom a kertészboltban A Zöldért pécsi Hajnóczy utcai kertészboltja még a tavasz előtt felmérte a lakosság várható igényeit és megfelelő árukészletről gondoskodott. A hárommillió forint értékű áru 60 százalékát kerti szerszámok, a kiskerttulajdonosok által keresett tasakos vetőmagok teszik ki, de kínálnak kisgépeket, cserépárut és kisállatoknak takarmányt is. Szokolai felv.
