Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-26 / 84. szám

1981. március 26., csütörtök Dunántúlt napló 5 II Baranya megyei Tanács vb tárgyalta A lakásgazdálkodás ■ I Cél: mind több igénylő költözhessen megfelelő lakásba szanált lakások bérlői (tulajdo­nosai) akkora és olyan lakást kapjanak, amilyet elbontottak a fejük felől, hogy az igénylők ki­elégítésénél ne csak mindig új lakás jöhessen számításba. Te­hát „sakkozás" a meglevő la­kásokkal, hogy mind több igény­lő költözhessen számára megfe­lelő lakásba. A lakásgazdálkodás tehát jár­ható és reméljük, mind több la­kásigény kielégítését elősegítő megoldás. Murányi Megemlékezések Bartók Béla születésének 100. évfordulóján időszerű feladata A közlekedést már gyermekkorban kell tanulni Tavaly 33 gyerek okozott és szenvedett közlekedési bal­esetet Pécsett és a város kör. nyékén. A ma forgalmában a gyalogosnak elég egy óvat. lan pillanat... Gyerekkorban érdemes és szükséges tanítani a közúti közlekedés szabályait. Ezt a szülők kezdik... A Pécs városi Közlekedés­­biztonsági Tanács tegnapi el­nökségi ülésén megvitatták az ifjúság közlekedésre neve­lésének helyzetét. Pécsett és a városkörnyéken az utóbbi há­rom évben az óvodákban a kiscsoportokban 3—4, a kö­zépsőben 4-5, a nagycsoport, ban 5-6 játékos foglalkozást tartanak évente, hogy a ki­csik megismerjék a gyalogos közlekedés szabályait, amiket az általános iskolákban* már készséggé, szokássá fejleszte­nek a kömyezetismereti, az osztályfőnöki és testnevelési órákon. A középfokú taninté­zetekben kötelező téma lesz a KRESZ. Az általános iskolák több mint felében működő gépjár­műbarát szakkörökben évente átlagban 600 tanuló teszi le sikeresen a kerékpáros és mintegy 250 a segédmotoros vizsgát. Ezen túl a vetélkedők és az 1975-ben felavatott Gyermek Közlekedési Park — ahol eddig 56 000 tanulót ok. tattaik — is segítik, hogy a fiatalok minél alaposabban elsajátíthassák a közlekedési tudnivalókat. M. L. Az áfészek feladatai Jobb áruellátás, termeltetés és felvásárlás A fogyasztási szövetkezetek legfontosabb teendője 1981-ben is az életszínvonal-politika meg­valósításának aktív segítése, működési területükön biztosítani kell az áruellátás elért színvo­nalának megtartását, a jobb vósáriási körülmények megte­remtését — hangsúlyozták a Baranya megyei MÉSZÖV teg­napi elnökségi ülésén, ahol többek között minősítették az ófészek 1981. évi tervét. A szövetkezetek összesített tervei átlagosan megfelelnek a követelményeknek, de a haté­konyság, a nagyobb nyereség érdekében van még tennivaló. Az 1981-es gazdálkodás alap­vető követelménye, hogy min­den szövetkezet önmagához ké­pest újuljon meg és gazdálko­dásában fejlődést érjen el. Vannak olyan áfészek, vállala­tok, amelyek terveikben nem használják ki az adott lehető­ségeket és kevesebbet terveztek áz elérhetőnél. Például a Mo­hácsi, a Pécsváradi, a Sellyéi, a Szigetvári és az Újpetrei ÁFÉSZ, valamint a Konzum Áru­ház kiskereskedelmi tervelő­irányzatát érdemes újra meg­vizsgálni. A kereskedelem mellett az áfészek fokozott gondot fordí­tanak a mezőgazdasági ter­meltetés és felvásárlás, vala­mint az ipari és szolgáltató te­vékenységre. A kistermelés leg­jobb szervezeti keretei a szak­csoportok. Ezek további szerve­zésével és a már meglévők erő­sítésével a termelés színvonala tovább növelhető. Elvárás, hogy a következő időszakban zöld­ségből 6-7000, gyümölcsből 2- 2500 tonnát vásároljanak fel évente. Baromfiból 8—9000 ton­na, tojásból tízmillió darab, há­­zinyúlból 1500 tonna az átlagos felvásárlási kívánalom. Az ófészek tevékenységében szá­mottevő a kisegítő ipari üze­mek szerepe. A legjelentősebb termékeik bútorok, rongyszőnye­gek, ruházati és műanyag ter­mékek, valamint élelmiszerek. Elsősorban az élelmiszergazda­sághoz csatlakozóan és az ex­portbővítést jelentő vagy im­portot kiváltó tevékenységben terveznek az átlagosnál is gyor­sabb fejlődést. A takarékszövetkezetek 9 szá­zalékos betétállomány-növelési terve és a 23 millió forint köl­­csönfolyósitási előirányzata reá­lis. A lakásépítő szövetkezetek 230 új lakás átadását tervezik 1981-re. Az elmúlt évtizedben 28 000 új lakással gyarapodott Bara­nya, ezzel lakásállományunk el­érte a 135 600-at. A minőségi lakáscserékkel együtt mintegy 120 000 ember, a megye lakos­ságának több mint egynegyede jutott a lakásépítés és gazdál­kodás eredményeként a koráb­binál jobb lakáshoz. Nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is javult a lakásállomány: nőtt a nagyobb szobaszámú és alap. területű, illetőleg a magasabb komfortfokozatú lakások aránya. Tegnap vitatta meg a Bara­nya megyei Tanács végrehajtó bizottsága a lakásgazdálkodás időszerű feladatait. A vitatha­tatlan eredmények elismerésén túl a testület tagjai a vitában a „hogyan tovább"-ra keresték a választ. A lakáskérdés manap­ság talán az egyik legégetőbb közügy, ami a megye lakosai­nak jelentős részét érinti és fog. lalkoztatja. Az elmúlt ötéves terv me­gyénkben 6765 állami, 7895 ma­gánerős, összesen 14 660 lakás építésével számolt, valójában 15 353 épült meg, közel hétszáz­zal több, mint amennyit tervez­tek. Ennek ellenére míg 1976- ban 18 675, addig tavaly már 22 223 lakásigénylőt tartottak nyilván a városi tanácsok, a nagyközségekben pedig több mint félezret. A hatodik ötéves terv időszakában 12 950 lakás építését tervezik, ez a szanálá­sok után is 11 625 lakásszapo­rulatot jelent. A tények önmagukért beszél­nek. Építéssel — már csak az anyagiak következtében sem — érjük utol magunkat. Az építő­ipari kapacitás adott. Ebben az esztendőben a községi, nagy­községi magánlakásépítések te. rületelőkészítésére mintegy 22 millió forint pénzügyi támoga­tást kapnak a tanácsok. A váro­sokban nyilvántartott igénylők kétharmadának egyáltalán nincs lakása, a többi minőségi lakás­cserére vár. Mit lehet tenni, hogy enyhül­jön a lakásínség? Sok méq a kihasználatlan?' vagy az eddig csak részben kihasznált lehető, ség. Az új lakásügyi jogszabály mindinkább a lakásgazdálko­dást sugallja. Mi is a lakásgazdálkodás? Bonyolult, ám sok gondot meg­oldó, jó együttműködést megkí­vánó lehetőség: az építéstől a felújításig, az elosztástól a la­káscserékig sok mindent magá­ban foglaló tudatos tanácsi te­vékenység. Például: a tetőtér­beépítés, az emeletráépítés — ezt főként a felújításra váró há­zaknál érdemes —, a fiatal há­zasok és a garzonház építése (?), a felszabaduló irodahelyi­ségek visszaadása. lakás céljai­ra. Az is beletartozik, hogy a Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, tegnap Baranyá­ban is megemlékeztek a világ­híres zeneszerző, előadóművész és zenetudós művészről. Hida­son fél 10-kor, Mohácson fél 11-kor koszorúzták meg Bartók mellszobrát, délután pedig Pé­csett, a Kossuth Lajos utcai emléktáblánál volt koszorúzás. A pécsi Széchenyi Gimnázi­um pályázatot hirdetett tavaly az évforduló alkalmából a Me­gyei Tanács művelődésügyi osz­tályával közösen, melynek ered­ményét is tegnap hirdették ki. Első díjat Sós Mariann (Dobó úti Gimnázium) és Zászkaliczky Zsuzsa (mohácsi Kisfaludy Gimn.) kapott. Második díj­ban Fényes Edit (Dobó Gimn.), a harmadikban a Balogh Ág­nes—Faddy Zsuzsa szerzőpáros (Kisfaludy Gimn.) és Szalai Klára (komlói Kun B. Gimn.) részesült. A középiskolás Bar­­tók-pályázat nyerteseit Kancsák Tünde negyedikes gimnazista Bartók-dallal, a Zeneművészeti Főiskola Bartók-verse'nyének két első helyezettje, Tátrai Anikó és Kollár István pedig zongorajá­tékkal köszöntötte. A díjazottak közül Faddy Zsuzsa az Allegro borbarát játszotta el köszönet­képpen. Alig ért véget a pályázat eredményhirdetése, kezdődött a pécsi, Jókai téri Zeneműboltban a Bartók zenéjét hallgatva cí­mű vetélkedősorozat tizedik, utolsó fordulója. A vetélkedőn öt pécsi középiskola csapatai mérték össze tudásukat. Első a Nagy Lajos, második a Janus Pannonius, harmadik a Széche­nyi István Gimnázium csapata lett. A nyertesek és a helyezet­tek a Zeneműbolt, a, KISZ vá­rosi Bizottsága, a Megyei Ta­nács művelődési osztálya és a Hanglemezgyártó Vállalat ajándékait kapták. A vetélkedő utolsó fordulóját a Pécsi Rádió a pénteki 17.05-kor kezdődő műsorában közvetíti. Tegnap este tartották pécsi művészek Bartók-emlékhangver­­senyüket a Liszt Teremben. Bánky József, Gyermán István, Kemény Krisztina, Kircsi László, Paláncz Tamás és Vajda Má­ria, valamint a Dobó úti Gim­názium Bartók Kamarakórusa Kertész Attila vezényletével szó­laltatott meg Bartók-műveket. Képünk a hangversenyen ké­szült. A magyar-bolgár kapcsolatokról Beszélgetés Ivan Pejkovszkival, a Bolgár Kulturális Központ igazgatójával- Hogyan értékeli a mostani magyar-bolgár barátsági na­pokat, milyen élményeket visz­nek rgagukkal Baranyából? — Nagy örömmel vettük a Hazafias Népfront Baranya me­gyei Bizottsága és a helyi szer­vek kezdeményezését, hogy az első bolgár hadsereg drávai harcainak évfordulóján láto­gassunk el Baranyába. Ami az élményeket illeti, személy sze­rint én azt sajnálom, hogy csak ilyen későn jutottam el ide Ba­ranyába. Pécsről természetesen már korábban is hallottam. méghozzá gyermekkoromban, azoktól a katonáktól, akik a második világháború idején itt harcoltak. Tegnapelőtt nagy meghatottsággal jártam a har­kányi katonai temetőben, ahol a két nép barátságának jelké­peként is felfoghatóan, a bol­gár hősök sírját magyar kéz ál­tal ültetett és gondozott bolgár rózsatövek borítják. A két nép barátsága szépen megnyilvánult azokon a rendezvényeken is, melyeken részt vehettünk Pé­csett, Siklóson és Szigetváron. Még egy olyan kis településen is, mint Matty, igen nagy ér­deklődést és szeretetet tapasz­taltunk Bulgária iránt. Elmond­hatjuk, hogy a baranyai ma­gyar-bolgár nüpok két nép ba­rátságának ünnepeivé váltak.- Milyen lehetőségeket lát a baranyai-szliveni kapcsolatok fejlesztésére? — Most hallottunk Pécsett ar­ról, hogy idén baranyai küldött­ség utazik Szlivenbe, s a szli­­veniek jövőre viszonozzák a lá­togatást. Mi ezeket a testvér­­megyei kapcsolatokat közös rendezvények szervezésével se­gíthetjük. Például elképzelhető­nek tartok egy olyan kiállítást a Bolgár Kulturális Központban, amelyen együtt mutatkozik be Baranya és Szliven megye.- Bulgária nemzeti ünnepe, szeptember 9. alkalmából ter­­veznek-e valamilyen rendezvényt Baranyában? — A megyei népfront vezetői­vel beszélgetve jutott tudomá­sunkra, hogy nemzetközi ünne­pünk egybeesik az itteni hagyo­mányos bányásznapi rendezvé­nyekkel, s hogy szeretnék, ha ezek műsorában bolgár mű­vészeti együttesek is részt ven­nének. Népi énekeseket mi meg tudunk hívni erre az alkalomra, a legérdekesebb azonban az volna, az éppen szeptember elején Békéscsabán vendég­szereplő Állami Pirin Népi Együttes1 jöhetne el Pécsre. Az ő programjukat kulturális minisz­tériumunk intézi, így pécsi ven­dégszereplésük egyelőre bizony­talan, még külön egyeztetést és szervezést kíván. * A magyar—bolgár barátsági napo­kon Baranyában tartózkodó bolgár küldöttség tegnap délelőtt Pécsett a KISZ-iskola fiataljaival találkozott. Délután Szigetvárra látogattok, ahol megkoszorúzták a bolgár hősök em­lékművét, majd a háromnapos ren­dezvénysorozat utolsó programjaként részt vettek a Szigetvári Cipőgyárban rendezett barátsági találkozón. Dunai Imre Gyermek­nőgyógyászat (5.) Csecsemő- és kisgyermek­korban A kisgyermekkori betegségek megelőzésében és időbeni gyó­gyításában a család szerepe nem elhanyagolható. A kisgyer­mekek egészségének védelme nem kizárólag orvosi feladat, hanem családi ügy. Ez áll a női vonatkozásokra is. A most megbeszélésre kerülő kisgyer­mekkori nemiszervi megbete­gedések épp sajátos természe­tüknél fogva ezt az igényt min­den bizonnyal igazolják. Gya­koriak a „mechanikus" okok által létesülő gyulladások. A bélférgek — elsősorban kis­gyermekek közt nagyon elter­jedt fonalférgek — okozói lehet­nek a gennyes folyással járó hüvelygyulladásnak. Ez a féreg petéit a végbél körül rakja le és már ott és így okoz viszke­tést. Innen a férgek bekerülhet­nek a hüvelybe. Az itteni pusz­ta jelenlétük — beleszámítva anyagcseretermékeiket — nyál­kahártyaizgalmat váltanak ki. A bélférgek az elmondottakon kívül elősegíthetik a hüvely megfertőződését azzal is, hogy a rájuk tapadó legkülönbö­zőbb kórokozókat — baktériu­mokat, parazitákat - szinte „behajózzák" oda. A szülő mindig kísérje éber figyelemmel különösen az óvodás, iskolás kislányát, mert a közösségben eléggé elterjedt ez a betegség. Gyógyításában a szokásos helyi kezelésen kívül legfontosabb a bélférgesség megszüntetése. A mechanikus okkal össze­függő nemiszervi gyulladások legsúlyosabbja a hüvelybe ke­rült idegen test. Elképesztő, hogy mi mindent dugnak ön­maguk vagy épp játékostársa­ik hüvelyébe. A gyermeknő­gyógyász kénytelen onnan gom­bot, biztosítótűt, hajcsatot, ka­­lászvirógot, toboztermést, fada­rabot, radírgumit és a felsorolta­kon kívül sok mást is eltávolítani. A hüvelybe dugott idegen test felsérti a hüvelyhámot és a környezetünkben mindig jelen­levő különböző gennykeltőknek alkalmuk nyílik a betegséget előidézni. Ez legtöbbször viha­ros tünetekkel jár, és a folyás nemcsak gennyes, de a leg­többször véres is. Ritkábban csaknem némán zajlik le a be­tegség és az idegen testre az hívja fel az orvos figyelmét, hogy a gyermeknek nagyon makacs folyása van és dacol minden kezeléssel. Mindenkép­pen sürgős a nőorvosi segít­ség, mert az állapot súlyosbod­hat és egyben nehezebbé vál­hat az idegen testnek az „érin­tetlen" hüvelyből való eltávolí­tása. . Mechanikus a gyulladás ak­kor is, ha azt vegyi anyag idé­zi elő. A vizeletben is vannak vegyi anyagok és főként az „ágybavizelőknél” látunk elég súlyos gyulladásokat. Mint ilye­nek hatnak — az egyébként is bőrérzékeny kislányoknál — a műanyaq alsóneműk. A beteg­ség gyógyítása az előidéző ok kikapcsolása. Mechanikus nemiszervi gyul­ladást okozhat a masturbació is, az „önfertőzés”-nek neve­zett kóros idegrendszeri álla­pot. Kiváltója gyakran épp a szeméremtesti gyulladást okozó viszketés. A „betegség” meg­előzője minden nemiszervi gyulladás időbeni kezelése. A viszketés idéz elő nemi izgal­mat és ezt követi a legkülön­bözőbb manipulációkkal kivál­tott valamiféle „átélés" a kis­gyermeknél. Az állapot lehet előzetes gyulladás nélküli, ön­magától való rossz szokás is. A társaság és egyéb körülmé­nyek is hozzájárulhatnak az állapot létrejöttéhez. A mon­dottakból következik: a meg­előzés a szülő, a kigyógyítás mór a szakorvos feladata. Dr. Than Nándor nőgyógyász főorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom