Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-24 / 82. szám

1981. március 24., kedd Dunántúli napló 3 Boríték-körkép Szerény bérfejlesztés Szakmánként és munkakörönként differenciálás H jövő hónapban befejeződik a mohácsi öntöde rekonstrukciója A befejezés előtt álló nagycsarnok Erb János felvétele Jelentősen javulnak a munkakörülmények Tervek a kétműszakos öntés beindítására Hass, alkoss, gyarapíts! (Vili.) Jó kezdet - fél siker 1981. év terveiből Változás százalékban: Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 99,0— 99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos épités-szerelés 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 Lakossági fogyasztás 101,5 Mennyivel lesz vastagabb az idén a boríték? A népgazdaság idei előirányzataiból tudjuk, egé­szében véve csak arra lesz lehe­tőség, hogy eddig elért életszín­vonalunkat megőrizzük. Országosan a vállalatoknál és a szövetkezetek­nél — hatékonyságuktól és nyere­ségüktől függően — különböző mér­tékű, a 2 és a 9 százalék között mozgó béremelésekre kerül sor, vagy már sor is került. Körképünk­ben most arról adunk számot, mire tellett a baranyai vállalatoknak és ipari szövetkezeteknek. Előre hozták a béremelést A Mecseki Szénbányáknál 4,1 százalékos bérfejlesztést hajtot­tak végre. A béremelésekre ez­úttal nem április elsejével, ha­nem a dolgozók és a szakszer­vezet kérésére január elsejével került sor. A vállalat meghatá­rozta a főbb arányokat, a ke­reteket leadta az üzemeknek, ahol az elosztásról a szakszer­vezeti bizalmiak egyetértésével maguk döntöttek. A béreme­lésekre differenciáltan került sor, a földalattiak, a fizikaiak az átlagnál többet kaptak. A béremelés harmada mozgóbér­ként került megállapításra, ez­zel együtt a Szénbányáknál to­vább nőtt a mozgóbér aránya, ami a hatékonyabb ösztönzést szolgálja. Amennyiben év vé­géig túlteljesítik a mennyiségi és a minőségi tervet, további — éves szinten összesen 5,5—6 százalékos — bérfejlesztésre lesz lehetőség. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál január elsejével 3,5 százalékos bér­­fejlesztést hajtottak végre. Ezt a fizikai dolgozóknál teljes egé­szében alapbéresítették. Azért döntöttek így, mert a személyi óorabérek emelésével nagyobb rangot kívánnak adni a mun­kának, az építőmunkásnak. A 3,5 százalékot szakmánként és munkakörönként differenciáltan adták. Az alkalmazottak 7 szá­zalékos bérfejlesztésben része­sültek, ami valóiában csak 3,5 százalékos emelés, mivel rész­ben tavalyi mozgóbérüket alap­béresítették. Ennyivel csökken idei mozgóbérük, a jövedelmük tehát valójában csak 3,5 száza­lékkal nő. Amennyiben év köz­ben a tervezettnél nagyobb nyereségre tesznek szert, a vállalat növeli a mozgóbéreket, s ezzel mozgósít további több­let nyereségek elérésére. • • ütemterv az alacsony bérek felemelésére A Volán 12-es Vállalatnál ta­valy szépen, összesen 6,8 szá­zalékkal emelkedett az éves bérszínvonal. Az idén átlagban 3,7 százalékos béremelésre ke­rült sor. Differenciáltan osztot­ták, például a tehergépkocsi­vezetők átlagban 5,8 százalé­kos bérfejlesztésben részesül­tek, míg az autóbuszvezetők — akik tavaly az átlagnál többet kaptak — csak 2,4 százalékos emelésben. Mivel a Volánnál nem mindenki éri el az idén kiadott, új országos bértáblá­zatban előírt minimális bérté­teleket, a vállalatnál ütemter­vet készítenek az alacsony bé­rek 1983. március 31-ig történő felemelésére. A baranyai ipari szövetkeze­tekben a jelenleg is zajló mérlegzáró közgyűléseken dönt a tagság az idei bérfejleszté­sekről. Az eddigi tapasztalatok szerint meglehetős szórás van a hatékony és a kevésbé haté­kony és nyereséges ipari szö­vetkezetek idei bérfejlesztési le­hetőségei között. Például a sellyei Agrokémia Szövetkezet 7 százalékkal növeli a béreket, míg másutt csak 3 százalékra nyílik lehetőség. Mindazonáltal átlagban előreláthatóan 3—4 százalékos bérfejlesztésre kerül sor az ipari szövetkezetekben. A normákhoz is hozzányúltak A Pécsi Kesztyűgyárban is már január elsejétől vastagabb a boríték, ami a szakszervezeti bizottság kérésére történt, egyébként még sohasem került sor ilyen korán az éves bér­­fejlesztés kiadására. A kesz­tyűgyár bértömege össze­sen 4 százalékkal emel­kedett. Ennek szétosztásánál a jkövetkező elvek vezérelték a vállalatot: az alacsonyabb ke­resetűek előnyben részesülje­nek, minél több vállalati dol­gozó kapjon béremelést, to­vábbá figyelembe vették az újonnan érvénybe lépett orszá­gos bértáblázat besorolásait. A béremelés végül is a dolgozók háromnegyedéi érintette, s min­den munkaműveletnél elérték az országos bértáblázatban előírt minimális bértételeket. A bérfejlesztést differenciál­tan hajtották végre, a béreme­lések a 3 és a 15 százalék kö­zött mozogtak. A darabbérek emelésével egyidejűleg egyes munkaműveleteknél a norma­idő hasonló mértékű csökken­tését hajtották végre. Amennyiben a tervezettnél nagyobb lesz a nyereség, ke­vesebb létszámmal teljesítik a tervet, nem kizárt — ez történt tavaly is —, hogy az év máso­dik felében további bérfejlesz­tésre nyílik lehetőség. Miklósvári Zoltán Az öntödei Vállalat mohácsi gyára termékösszetételének nyolcvanöt százalékát beruhá­zási célú gyártmányok alkották az előző években. A tavalyi esztendőben viszont jelentősen csökkent az igény az általuk korábban előállított termékek iránt, mivel átrendeződtek a piaci igények. Ebből fakadóan olyan új gyártmányok kifejlesz­tése került előtérbe, amelyek az öntödei termékeken kívül to­vábbra is biztosítják az üzem kellő árbevételét, emellett a kapacitás megfelelő lekötését. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy 1980-ban termelé­sük megközelítette a százhúsz­millió forintot, idén pedig több mint százharmincmilliós terme­lési tervet céloztak meg. Hagyományosnak tekinthető termékeikből, a különböző toló­zárakból, szívókosarakból, alta­lajtűzcsapokból megközelítőleg hetvennégymillió forint értékű terméket állítanak elő. Ebben az évben új gyárt­mánnyal is megjelennek a piacon, a „Csele" nevet viselő kerti szívó-nyomókúttaL_ amely­ből várhatóan tízezer darabot állítanak elő. A korábban na­gyon keresett - és általuk ki­fejlesztett — műanyag szívóko­sár hazai piaca beszűkült: az első évben majdnem hatvan­ezer darabot készítettek, tavaly pedig mindössze néhány ezret igényeltek idehaza. Marketing munkájuk eredménye,- hogy idén megindul a műanyag szi­­vókosarak exportja az NDK-ba: ebben az esztendőben nyolc­vanhatezret rendelt a néme.t partner és várhatóan jövőre is legalább ekkora lesz az igény. A mohácsi gyárban folyó és az első negyedévben befejező­dő rekonstrukciónak köszönhe­tően jelentősen javulnak az öntödei dolgozók munkakörül­ményei, csökken a fizikai meg­terhelés. A régi épületek he­lyén emelték a gépesített önt­vénytisztító és magkészítő mű­helyt, amely több mint ötven­millió forintba kerül. A beépí­tett - és már üzemelő - mag­­készitőgépeket az NDK-ból, az öntvénytisztitó csarnokba besze­relt konvejorpályát pedig Len­gyelországból importálták. A csarnokok megfelelő tisztaságú levegőjét pedig a MEZŐGÉP által készített elszívó rendszer biztosítja majd. Az öntöde egyelőre egy mű­szakban termel, jelenleg maxi­mum 3800 tonna szürkeöntvény gyártása biztosítható. Ügy ter­vezik, hogy a létszám bővíté­sével ezzel összefüggésben, a második műszak beindításával jelentősen növelni tudják majd az öntödei kapacitást, a nagy értékű állóeszközök kihasználá­sát. Mindez lehetővé teszi, hogy az Öntödei Vállalat mohácsi gyára évente 4800 tonna önt­vényt állítson elő, amelyre egyébként bőven van igény. S. Gy. Az új esztendőben megkezd­tük a VI. ötéves terv teljesítését. Határozottabban továbbhala­dunk az 1979—1980-ban meg­kezdett úton, s következeteseb­ben érvényesítjük az 1980. évi ár. és szabályozórendszer és a VI. ötéves terv által megfogal­mazott hatékonysági követel­ményeket. A belföldi felhasználás — a beruházások további mintegy 6 százalékos mérséklésével — valamelyest még csökken. Az ipari termelés 1980. évi stagná­lása azonban már nem ismétel­hető meg. A kivitel 7—8 száza­lékos növelése megköveteli a versenyképes ipari és mezőgaz. dasági exportárualapok növelé. sét. A dollárbevételek tervezett növekedése — a lanyhuló ke­resletet figyelembevéve — erő­teljes piaci és ármunkát igé­nyel. A szocialista kivitel élén­külésénél pedig el kell kerülni, hogy az érdekelt vállalatok visz. szakanyarodjanak a mennyiségi növekedés túlhaladott pályájá­ra. Növekedés - de hogyan ? A behozatal két évig csök­kent, tovább már nem mérsé­kelhető. Az 1981* évi terv az im­port szerény, 2—2,5 százalékos növekedésével számol, ám to­vábbra sem szabad a vásár: a takarékosság, az ésszerű helyet, tesítés változatlan követelmény. Az ipari termelés élénkülését, a mezőgazdasági termelés vál­tozatlanul magas növekedési ütemét csak úgy szabad felfog­ni, mint a versenyképes, haté­kony tevékenység nagyobb le­hetőségét, a válla la tök, a szö­vetkezetek differenciálódásának táguló mozgásterét. Idén is lesz. nek stagnáló és visszafejlődő üzemek. A korszerűen, hatéko­nyan dolgozó, a belföldön és külföldön keresett cikkeket jö­vedelmezően előállító vállalatok viszont méginkább „kifuthatják" magukat. Csak a lehetőségek fokozott kihasználásával érhet­jük el tervezett nagy céljainkat: az egyensúly javítását és az el­ért életszínvonal megőrzését. A vállalatok közötti növekvő különbségek a fejlesztésben és a személyi jövedelmek alakulá­sában is tükröződnek majd. A növekvő bérkülönbségek érvé­nyesítését lehetővé teszi, hogy 1981 elejétől bevezetik a módo. sított bérbesorolási és tarifa­­rendszert, s a bértételek alsó határát 8, a felső határát 25 százalékkal megemelik. A jól dolgozók fokozott anyagi meg­becsülésére tehát nagyobb le­hetőség nyílik. A fogyasztói árak és a nomi­nálbérek egyaránt várhatóan 4,5—5 százalékkal növekednek, így azoknak a reálbére növek­szik majd, akik az átlagosnál nagyobb mértékű béremelésben részesülnek. Az átlagos béreme­lésben részesülők megőrzik az 1980. évi reálbér-szintet. A gyarapodás feltételei Az úi év terveiben 76—78 ezer lakás (ebből 23—24 ezer állami lakás) felépítése szerepel. Fej­lesztéssel és szervezéssel tovább javulnak a lakosság életkörül­ményei. Kiemelten, társadalmi összefogással is segítik 'az egészségügyi és az általános is­kolai oktatás fejlesztését. A gyógyintézeti ágyak száma 1500-zál, a tantermeké 1100-zal, a bölcsődei helyeké 3000—3500- zal, az óvodaiaké 12 ezerrel, a szociális otthonoké ezerrel bő­vül. Megkezdik az Operaház korszerűsítését, s elkészül a budapesti nagy sportcsarnok. Tovább gyarapszik az ország, javulnák az életkörülmények, s megőrizzük azt a viszonylag ma­gas életszínvonalat, amit szo­cialista építőmunkánk során ed­dig elértünk. Ennek feltétele aoznban a szervezettebb, a fe­gyelmezettebb, lelkiismerete­sebb munka, a legtöbb hasznot hajtó termelés bővítése. 1979-ben sikerült a felgyor­sult eladósodást megállítani, visszaszorítani, 1980-ban sike­rült az elért eredményeket meg­szilárdítani, sőt fokozni, s a gaz­dasági egyensúly javítását fo­lyamattá tenni. Most a VI. öt­éves tervidőszakban e folyamat szilárd alapjainak lerakása a feladat. A termelés hatékonysá­gának fokozásában és szerke­zetének korszerűsítésében kell a kezdeti eredményekre építve frontáttörést elérni Ha a válla­latok, szövetkezetek, gazdálko­dó egységek középtávú és éves terveiket e népgazdasági célok­hoz igazodva dolgozzák ki s mindent megtesznek a nagy fel­adatok megvalósításáért, az eredmény nem maradhat el. A jó start, az eredményes kezdet fél siker. Kovács József (Vége) Salátaújdonság a kínai kel Ausztriában, Svájcban, s né­hány más európai országban divatba jött a kínai kel. A ma­gyar fogyasztóközönség az utóbbi 3-4 évben kezdte meg­ismerni ezt az ún. finom, ká­posztafélékhez tartozó, mégis inkább salátaként fogyasztott növényt. Kalóriaszegény és vi­szonylag magas C vitamintar­talmú, amelyhez jelentős ami­­nósav:tartalom is járul. Finom, ízletes főzelék is készíthető be­lőle. Nemesítésével és fajtaelőál­lításával elsősorban Ázsiában, részben az USA-ban és Nyu­­gat-Európában foglalkoznak. Magyarországon a Vetőmag Vállalat szentesi kutatóállomá­són nemesítik, illetve honosít­ják a kínai kel fajtákat. Közü­lük tavaszi, őszi termesztésre egyaránt alkalmas a Hong­kong, a Nagaoka 50, a Szen­tesi korai. Míg őszre a Szentesi késői fajtát és a Gránátot ajánlják. A kínai kelnek nemcsak el­készítési módja, de termesztése is bizonyos mértékig eltér a többi káposztaféléktől. Tavasz­­szal palóntaneveléssel, ősszel helyrevetéssel termeszthetjük. A tavaszi termesztésnél cserép­ben, tápkockában, vagy mű­anyag pohárban nevelhetjük a palántát. Fejlődése gyors, 4-6 hetes korban, fűtetlen fólia alá március közepén - 20-23 cen­tis sor- és tőtávolságra —, sza­badföldbe áprilisban ültethető ki. Ha őszre akarunk kínai kelt, egyszerűbb a dolog. Nem kell palántát nevelni. Július 15. és augusztus vége közötti időben a tavaszinál 10 centivel na­gyobb sor- és tőtávolságra helyrevetjük. A fészekbe 2-3 magot tegyünk és kelés után 5—6 nappal a legerősebb nö­vényeket hagyjuk csak meg. A kínai kel nagyon meghá­lálja a műtrágyát és az öntö­zést. Fólia alatt igényli a körül­tekintő szellőztetést. A márciusi kiültetésből április végére már szép fejeket kapunk. Ősszel ál­talában október elejétől lehet szedni. (Csak akkor magzik fel, ha fiatal korban hideghatás éri.) Sokáig kinn maradhat a szabadban, friss zöldséget biz­tosítva a családnak. Felszedve hűvös, párás pincében, meg­tisztítva gyökér nélkül 4—5 hé­tig is eltartható, megőrizve fris­seségét. Néhány fejet hűtő­­szekrényben is eltarthatunk. A kínai kelt nálunk is főként fejes salátaként fogyasztják. De kelkáposztához hasonló főzelék és kiváló húsos káposzta is ké­szíthető belőle. Tojással is na­gyon finom, érdekes ízekkel gyarapítja megszokott étren­dünket. Mozgó ABC Hétfőn elindult első útjára a mozgó ABC. Váradújpuszta, Bü­rüs és Várad lakói szívesen fo­gadták a Szigetvári ÁFÉSZ kéz. deményezését, hiszen ezekben a községekben fél éve már nem volt a boltokban árusítás. A hű­tőberendezéssel felszerelt busz önkiszolgáló rendszerben árusít. A tej, kenyér mellett naponta visznek friss hentesárut, előre­csomagolt húst, gazdag a kíná­lat száraztésztából, pipere- és háztartási vegyiárukból. Az áfész vezetői remélik, hogy a mozgó üzlet kedvező változást hoz a néhány csalá­dot számláló települések ellá­tásában. A Gránát és a Szentesi korai kínai kel fajta, megtisztított, konyhi kész állapotban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom