Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-21 / 79. szám
1981. március 21., szombat Dunántúlt napló 5 Ülést tartott a pécsi Városi Tanács vb Vita a Budai városrészről Időközi lakóbizottsági választások Pécs megyei város Tanácsának a végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott és ezen megtárgyalta a március 26-ra összehívott városi tanácsülés napirendjét. A tanács elé terjesztik az 1980. évi társadalmi munkaakciókat értékelő jelentést és az „Egy napol Pécsért" mozgalom kitüntetéseinek az odaítélésére vonatkozó javaslatot. A másik fontos napirendi pontként a tanácsülés elé terjesztik az 1981. jcnuár 1-én életbe lépett országos érvényű új lakásügyi jogszabályok helyi végrehajtását összefoglaló, a közeljövőben megalkotandó tanácsrendelet rendező elveit, amelyeket a közeli hetekben a tanács társadclmi vitára bocsát. A végrehajtó bizottság napirendjén szerepelt a továbbiakban Pécs hatodik ötéves tervi közlekedésfejlesztési koncepciója, amelynek az ismertetésére lapunkban visszatérünk. Tárgyalt a végrehajtó bizottság a Budai városrész most elkészült rendezési tervéről, Jóváhagyásra nem került sor, ugyanis a rendezési terv a korábban elfogadott beruházási programmal ellentétben (amely a több száz megszűnt lakást mintegy másfélezer új lakás építésével ellensúlyozta) csekélyszámú új lakást irányoz élő. A vitában megfogalmazódott, hogy a város a jelenlegi lakáshelyzetben nem engedheti meg magának, hogy ilyen terhet vállaljon. Egyéb időszerű kérdések megtárgyalása után a végrehajtó bizottság a tanácstagi választókerületek szerint módosította egyes lakóbizottságok működési területeit és határozott arról, hogy 28 lakóbizottsági körzetben április 1-e és május 15-e között időközi választásokat kell tartani. Ezt részben új lakóbizottsági körzetek létrehozása, részben pedig az érintett körzetek lakóbizottságaiban történt üresedések indokolják. tt a; országos arkontere Jő irányba mozdult el a gazdaság Dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár és dr. Vincze Imre pénzügyminiszterhelyettes előadása Nincs még egy olyan politikai érzékenységű közgazdasági kérdés, mint az árak, az árpolitika, ami most különösen is közvéleményünk érdeklődésének középpontjában áll. Mindezt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára bocsátotta előre és hangsúlyozta megnyitójában, amit az országos árkonferencián mondott, s atnit az is alátámasztott, hogy erre a konferenciára az ország minden részéből ezúttal is csaknem 600 vállalati és szövetkezeti gazdasági szakember sereglett össze. Tegnap a pécsi Petőfi filmszínházban, a műszaki és közgadasági tudományos hetek keretében, több tudományos egyesület és társaság rendezésében megkezdődött a Uh országos árkonferencia, melyen a résztvevők két napon át a hatodik ötéves tervre szólóan a gazdaságirányítás, az árpolitika és az árszabályozás központi elgondolásait és gyakorlati megvalósítását vitatják meg. A konferencia első előadója dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke v'olt. A hatodik ötéves terv árpolitikájának azon új elemeit ismertette, melyek az előző tervidőszaknak nem volt sajátjuk. Árrendszerünk új szerepkörben jelentkezett, nemcsak a kereslet-kínálat egyensúlyát kívánja biztosítani, de a struktúraváltoztatásban — a gazdasági szerkezet átalakításban is orientáló szerepe van; az árak jelzik, hová érdemes befektetni, mi a nyereséges. A múlt évi árreform, amikor is a világpiac értékítéletet és áralakulást tét tűk meg gazdálkodásunk mér céjéül, döntő fordulatot jelen tett, árpolitikánk és árrendsze rünk fejlesztésében ezen az úton megyünk tovább. Or. Csikós-Nagy Béla foglalkozott az infláció kérdésével. Nem tagadjuk, van. Ezt főként a beruházási iúlkereslet okozza, viszont nem minden áremelkedés tekinthető inflációnak. Foglalkozott a hatodik ötéves terv nyitott jellegével, hogy ezúttal nincs annyi tervszám, ami azt jelenti, egyaránt számolunk a külgazdasági helyzet jobbra és rosszabbra fordulásával, a lényeg az, hogy menet közben késznek kell lennünk bármelyik fordulathoz alkalmazkodni. A nyitottság ezt fejezi ki. Az államtitkár végezetül szólt arról, hogy ismét nekilátunk egy — 2001-ig szóló — távlati terv elkészítéséhez. Ennek leglényegesebb feltételezése: az energiahordozók világpiaci árának folyamatos drágulása közepette gazdaságunkban az elkövetkezendő két évtizedben nem számolhatunk évi 3 százalékkal nagyobb növekedéssel, szemben a korábbi 5—6 százalékkal. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes tartolt előadást az árpolitikáról és a pénzügyi szabályozásról. A tovaly életbe lépbtt új közgazdasági szabályzók és az árrendszer jó irányba mozdította el gazdaságunkat, a tőkés viszonylaté külgazdasági egyensúly jobban alakult, mint ahogyan terveztük. Helyes volt összekapcsolni a belföli árrendszert a világpiaci áralakulással, s versenyárakkal dolgoztatni iparunk jó részét. Ezzel együtt nem igazolódtak be azok az aggályok, miszerint az új szabályzók olyannyira beszorítják a gazdálkodókat, hogy mozdulni sem tudnak. A múlt év mérlegadatai szerint a vállalatoknak és az ipari szövetkezeteknek mindössze 3 százalékkal volt kevesebb a nyeresége az 1979. évinél, országosan mindössze 21 vállalat zárta mérleghiánnyal az évet, de ezek a veszteségek is rendezhetők a tartalékalapból. A pénzügyminiszter-helyettes ezután a pénzügyi szabályozás különböző elemeinek érvényesülését elemezte. Az országos árkonferencia tegnap délelőtti plenáris ülésén még egy előadás hangzott el, majd három szekcióban megkezdődött a vita. Miklósvári Z. Ismerkedés a szénbányászattal Mecseki nap Miskolcon (Tudósítónk jelentése) Harmadik alkalommal rendezik meg Miskolcon az egyetemi napokat. A többnapos program keretében immár hagyomány, hogy valamelyik nagy bányavállalat bemutatkozik. A rendezvények elsődleges célja, hogy a bányamérnöki kar hallgatói megismerjék a hazai bányaüzemek történei tét és jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit. Ezen túlmenően ezek a programok segítséget adnak a jövő bányamérnökeinek az elmélkedésről. A mecseki szakmai napot a miskolci egyetemen tájékoztató kiállítás előzte meg. Eme jó beharangozás után a tegnapi egész napos eseményt dr. Takács Ernő egyetemi tanár, a bányaműszaki kar dékánja nyitotta meg. Az üdvözlést bevezető szavai után hét előadás hangzott el, amelyek teljes keresztmetszetében képet adtak a mecseki bányászkodásról. A szénbányászat történetének bemutatása, a liász-földtana, a termelési tevékenység és a bányaveszélyek ismertetése után érthetően a vállalat jövőjéről, a fejlesztés lehetőségeiről szóló előadás keltette a legnagyobb érdeklődést. Mindezeket egészítette ki a mecseki szénbányákat bemutató szakmai film. Délután az egyetem hallgatóinak fórumot tartottak, amelyen a vállalat jelenlévő képviselői válaszoltak a kérdésekre. Az, hogy a szakmai nap elérte-e célját, a következő években dől el. A Mecseki Szénbányáknál mindenesetre bíznak abban, hogy néhány fiatal leendő mérnök tetszését megnyerte a mecseki bányászkodás, s tanulmányaik befejezése után Baranyában hasznosítják majd az egyetemen tanultakat. V. V. r Fiatal pécsi képzőművészek, Bicsár Vendel, Füzesi Zsuzsanna, Kertészti Ágnes, Knoll Eva és Molnár Sándor kerámia-, üveg- és ötvösmunkáiból nyílt kiállítás tegnap a Színház téri galériában. Tegnap délután a Ságváriban Megnyílt a tudományostechnikai úttörőszemle Tegnap délután a Ságvári Endre Művelődési Házban nyílt meg ünnepélyes keretek között a Tudományos-technikai ittörőszemle megyei fordulója. A városi, járási vetélkedők után 54 csapat, összesen 185 úttörő indul a mai szakági vetélkedőkön, természet- és társadalom-Tudományegyetemi napok A diákdékánok „díszebédjén" A Pécsi Tudományegyetem hagyományaihoz híven idén ötödik alkalommal rendezi meg az egyetem KISZ-bizottsága a tudományegyetemi napokat, diákok, egyetemi oktatók kői vidám rendezvénysorozata c; törtökön kezdődött meg a i ákdékán-jelöltek felvonulás val és korteshadjáratával, I vábbá megkezdődött a 24 ói maratoni vetélkedősorozát. T< nap délelőtt megválasztatás után a diákdékánok „vették a hatalmat" az egyetemi p< gárság felett. Délben, az eg> tem udvarán rendezett díszek den pezsgősüvegek pukkantc s a közgazdaságtudományi k diákdékánja, Ottó Csaba, h< madéves joghallgató mondi pohárköszöntőt összes hívei és valamennyi tor egészségére. Ezután Takács Árpád, a jogi kar diákdékánja ismertette az egyetemi polgároknak szóló pa. roncsát, aztán az évfolyamok csapatai hozzáláttak a város különböző pontjain végrehajtandó mókás feladatok végrehajtásához. A díszebéden, ahol a menü babgulyás volt, részt vett dr. Benedek Ferenc, a PTE Jogtudományi Koródák dékánja, valamint dr Bihari Ottó akadémikus, az államjogi tanszék vezetője és más egyetemi oktatók — természetesen mint a pünkösdi királyságukat élő diá'kdékónok vendégei és házigazdái. Ma délelőtt a 9 órakor megKépünkön a diákdékánok „diszebédje”. Havasi János felvétele nyíló színes bazárral folytatódik hogy a pécsi egyetemisták via program, melynek láttán csak dám diáknapjai kicsit kiesnek azt sajnálja a külső szemlélő, a városból. tudományi, technikai, valamint nyelvi feladatok megoldásával. A Magyar Úttörők Szövetsége Baranya megyei elnöksége nevében az elnökség tagja, Erdős István köszöntötte a tegnapi nyitóünnepségen megjelent úttörőket és tanáraikat, majd Szili Károlyné, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa nyitotta meg a megyei szemlét azokkal a gondolatokkal, melyek szerint a tudományokkal és a művészetekkel, az idegen nyelvekkel való foglalkozás együttesen teszi széppé az ember életét. A majd kétszáz baranyai általános iskolás ezután autóbuszkirándulásra indult: a társadalomkutató csoportok a Baranya megyei Könyvtárba és a Nagy Jenő utcai új fiókkönyvtárba látogattak, Tóm László diaporámáit és Sólyom Katalin műsorát tekintették meg. A természetkutatók a Planetáriumot keresték fel, a német nemzetiségi nyelvvel foglalkozó 30 úttörő a pécsi rádió nemzetiségi stúdiójába látogatott, míg az orosz, a horvát-szerb és az eszperantó nyelvvel foglalkozók városnéző körútra indultak. Az úttörőtechnikusok versenye ezalatt már megkezdődött a Bánki Donát úti általános iskolában. A többiek vetélkedője ma délelőtt zajlik a Berek utcai és a pécsi horvát-szerb tannyelvű általános iskolában. Szakáganként, kategóriánként egy-egy csoport jut tovább innen az országos döntőbe. FILMJEGYZET Sánta ballagás A legújabb magyar film, a Ballagás egy érettségi előtt álló, budapesti gimnáziumi osztályba vezeti el a nézőt. (A budapesti azért lényeges, hogy eredeti környezetében lehessen bemutatni a fiatalság másik rétegét, a csöveseket, akik tudvalévőén az aluljárókban tenyésznek s aluljárókkal jobbára csak székesfővárosunk van ellátva némileg.) De ez csak epizód, a film a negyedik cések balhéjáról szól, akik összetörik alma materük berendezését. Ebből logikusan következően 12 pontot szerkesztenek, s ebből ugyancsak logikusan következtetve szembekerülnek a tanári karral. Nem, nem én tévesztettem el: a filmbeli tanári kar, élén a rókalelkű igazgatóhelyettessel, az iskola elpusztítását mégcsak elnézné, de hogy tizenkét pont, az valami borzasztó. Igaz, hogy mi nézők csak két pontról tájékozódhatunk a tucatnyiból — egyik sem új találmány az iskolák egyetemes történetében. Bár ez a budapesti (filmbeli) gimnázium ugyancsak megérett a lerombolásra, ha a diákoknak követelniük kell például az önképzőkört. Még mielőtt alaposabban belemennék a film jóvoltából a mai magyar gimnáziumi oktatás bírálatába, gyorsan szögezzük le, a Ballagás című filmnek semmi köze témájához. A Ballagás című film egy parabola — amely csak látszólag szól egy gimnáziumi osztályról és az őket irányító tanárokról. Ifjúsági közösségek már elég régóta ürügyet szolgáltatnak az irodalomnak és a filmművészetnek, hogy bennük a társadalmat jelenítsék meg tulajdonképpen. Golding regénye vagy a jó tízéves magyar film, a Sípoló macskakő is bizonyság erre, s e két mű is tanúsítja: lehetséges ilyen párhuzamba állítás. (Erre a párhuzamra mondja a művészeti zsargon, hogy parabola.) No, de a parabola attól lesz parabola, hogy miközben reálisan mutatja be látszólagos témáját, aközben igaz dolgokat mond el a lényegi dolgokról. A hasonlatok azonban sánták lesznek, ha meg kell erőszakolni a mondanivaló kedvéért a valóságot. A vezetők—vezetettek viszonyáról akar bölcselkedni a film általában, a közösség demokráciájáról, a tömegmozgalmak spontaneitásában levő törvényszerűségekről, társadalmi feszültségekről - ehhez formálja az osztály képét. Nem vitatom, hogy ne lehetne egy gimnáziumi osztályban modellezni a társadalmat, de amikor az igazolni kívánt tételhez idomítjuk a szituációkat, szereplőket, akkor nemcsak az alaptörténet realitása sérül, hanem önkényesnek tűnik a következtetés is. A parabola attól igazán parabola, ha a befogadó tudja meghúzni az ívet két jelenség között, nem pedig ez alkotó vezeti kézenfogva egy kierőszakolt úton át. M agyarán, túl sokat vállal az elsőfilmes rendező, Almási Tamás, a parabola Ívelése helyett a didaktika merevsége jellemzi filmjét. Egyedüli vigasz némely szereplő, némely jelenet önmagában remek megvalósítása. A filmet ugyancsak elsőfilmes operatőr, Máriássy Ferenc fényképezte, tehetségre valló módon. Sajnos azonban sem gimnáziumi osztályok, sem tanári karok. sem általában a vezetők— vezetettek nem ismerhetnek magukra a Ballagás című filmben. (bodó)
