Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-17 / 75. szám
1981. március 17., kedd Dunántúli napló 5 Két kórus adott hangversenyt tegnap este a pécsi Ságvári Endre Művelődési Hói Komló-estjén: a Kodály Zoltán Általános Iskola gyermekkórusát Tóth Ferenc, a Komlói Munkáskórust ugyancsak Tóth Ferenc, valamint Szabó Szabolcs vezényelte. Agrárszakemberek tapasztalatcseréje Terményszárítás - olcsóbban A mezőgazdasági szárítók gazdaságos fűtőanyag-kiválasztásáról cseréltek tegnap tapasztalatokat a megye agrárszakemberei. Az egész napos előadássorozatot és tapasztalatcserét a pécsi Technika Házában a műszaki és közgazdasági tudományos hetek keretében az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetei rendezték. Négy előadás hangzott el: a mezőgazdasági energiafelhasználás fajlagos csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos fejlesztési lehetőségekről, különös tekintettel a szemes termény megóvására: a mezőgazdasági fűtő- és tüzelőolaj-ellátás kérdéseiről, a fűtőolajra való átállással kapcsolatos műszaki gondokról; a szárítók energiacsökkentésének új módszereiről; s végül a fűtőolaj-felhasználásra való áttérés feltételeiről és lehetőségeiről Baranya mezőgazdasági nagyüzemeiben. Az előadások címei önmagukért beszélnek, e rövid beszámoló kapcsán annyit: a meghívott előadók olyan — az olcsóbb fűtőolaj és a „zöld ipar" melléktermékei eltüzelésére alkalmas berendezéseket ismertettek, melyek nagyobb hatásfokot, gazdaságosabb energia-termelést és -felhasználást ígérnek mezőgazdaságunknak. Ezek között a VEGYTERV fűtőolajtüzelésű kazánja szabadalmaztatás alatt áll. Komlói est a Ságváribcm Parlagföldként vették bérbe területük egy részét Tóth Nándorék is, s most már tele hordók sorakoznak a pincében. Fotó: Proksza L. Komlói kórusok A Hétfő esték a Ságváriban című sorozat keretében két rendezvény zajlott le tegnap este az újmecsekaljai művelődési házban. A Koltai Magdolna vezette cigány képző- és iparművészeti szakkör munkáiból a Ságvári kisgalériájában rendezett kiállítást Baktay Patricia megyei rajzszakfelügyelő nyitotta meg. A kiállításon szerepelnek Orsós Teréz, Orsós Kosár Ferenc képei, Orsós György fafaragásai — ők a felnőttszakkör alkotói. Orsós Teréz képeit korábban láthattuk már Pécsett, több kiállítása volt Komlón, képei szerepeltek a hazai cigány képzőművészek budapesti kiállításán. Munkáiból vásárolt a budapesti Néprajzi Múzeum, képeit őrzik Kecskeméten, a Naiv Művészek Múzeumában, alkotásai eljutottak Prágába, valamint az NSZK- ba is. Orsós Teréz életképeket fest, érdeklődésének középpontjában mindig az ember áll. Képein megelevenednek a mai cigányság életének hétköznapjai és ünnepei, örömei és gondjai. Cigánymadonnáját láthatjuk a kiállításon — ez az alkotás önarckép. Egyik képén esti jelenetet örökít meg a tűz köré gyűlt cigánycsaláddal, a másikon a buszmegállóban összezsúfolódott színes esernyőrengeteg, a harmadikon italbolt előtti jelenet villan fel erős, markáns színekkel. Más zsánerű alkotó Orsós Kosár Ferenc, akinek a képei közel sem olyan konkrétak, hanem „ éteribbek, elvontabbak, szürrealisztikusak. Több képén jelenik meg a szél hajlongatta, dúsan burjánzó fa, az életfa, mögüle kozmikus erővel emelkedik ki a hold, a nap, a kompozícióba pedig vágtató lovak visznek egy másfajta mozgást. a pódiumon A szakkör sokoldalú tevékenységét villantják fel Orsós György a tenyérben elférő fafaragásai, valamint a cigánygyermekekbőj álló szakkör által készített bábok, szőttesek, különféle textilmunkák. A kiállítás megnyitója után a művelődési ház nagytermében két komlói kórus adott hangversenyt: a Kodály Zoltán Általános Iskola kórusát Tóth Ferenc, a Komlói Munkáskórust pedig ugyancsak Tóth Ferenc, valamint Szabó Szabolcs vezényelte. G. O. A hazai vállalatok mellett 15 ország és Nyugat-Berlin cégei vesznek részt a budapesti nemzetközi vásárközpontban, Kőbányán április 7—12-e között rendezendő 5. nemzetközi könnyűipari gépkiállításon, melyet a HUNGEXPO rendez. A kétévenként ismétlődő LIMEXPO-ra több mint száz kiállító jelentkezett textil-, konfekció-, bőr-, cipőipari gépeivel, berendezéseivel és automatáival. Az érdeklődők első ízben láthatják majd a bútoripari komplett géprendszereket, berendezéseket. A kiállításon bemutatják a szolgáltató ipar legújabb berendezéseit; a hazai és külföldi vállalatok tisztító- és mosodaipari gépeket, ipari vasalókat és más, a háziasszonyok második műszakját könnyítő nagy- és kö-A parlagföldek haszna Ez az a fajta ötlet, amelynek hallatán sokan kérdezzük csodálkozva: hogy-hogy nem jutott eszünkbe korábban? Hiszen természetes, hogy nem hagyunk veszendőbe menni földet, ahol ki-ki azt termelhet, amihez kedve van, vagy amiből némi üzlet is remélhető. Termőföldet, amelynek megművelése révén az ellátás — elsősorban zöldség- és gyümölcsből - jelentősen javítható. Mindenesetre Siklóson már 1978-ban felvetődött ez a gondolat, s a megvalósítás során számos felmérést, helyszíni bejárást, megbeszélést, szerződéskötést követően most már ott tartanak, hogy jelentősen megcsappan a járási székhely 15 kilométeres körzetében a parlagon maradt földelt száma. Nagyon sokan vállalkoztak arra, hogy hosszú időre bérelve a földdarabot, hasznot hajtó munkábc fognak. A kezdeményezők a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya, illetve a HNF városi-járási bizottsága voltak. Az eredményekről Fábos Páltól, az utóbbi titkárától érdeklődtünk, aki elmondta: elsősorban arra törekednek, hogy a bérzépüzemi berendezéseket állítanak ki. A LIMEXPO jó alkalom lesz arra, hogy a szocialista országok könnyűipari gépgyórtói bemutathassák a közös munkával kifejlesztett és kooperációval gyártott gépeket. Intertextilrendszereket fejlesztenek ki. Ennek egyik egysége az SZTB mintájú textilipari gép, melyet öt ország szakembereinek együttműködésével alakítottak ki úgy, hogy a közösen gyártott alkatrészeket, géprészeket a Szovjetunióban szerelik össze. Együttműködésről tárgyalnak a magyar gépgyárak csehszlovákiai és NDK-beli partnerekkel, egyebek között komplett textilgyárak közös szállításáról egy harmadik országba. A fővállalkozás-jellegű munkában lehetőséget teremtenek arra, hogy lök minél hosszabb időre - ha lehet, 50 évre — kössék meg a szerződést. így megbízhatóan számíthatnak az ott megtermelt zöldségre, gyümölcsre. Jellemzője Siklóson a terjedő művelési kedvnek, hogy volt olyan összejövetel, ahol az érdeklődők közül „most, azonnal" 42-en kötöttek egyszerre szerződést. Ök az úttörők közé tartoznak, javában művelik 250—600 négyszögöles telkeiket, learatva már munkájuk első gyümölcseit, olyan területekről takarítva be a termést, amelyekről korábban senki sem gondolta volna, hogy egyszer is megszabadíthatok a bozóttól, gaztól. Mert ez a cél: a város ellátásán az együttműködő üzemek „adják össze" a komplett textilgyárat, közös munkával állítsák elő az exportálandó termelőberendezéseket. A LIMEXPO-n várhatóan .ezekben a programokban is sikerül majd előbbre lépni, megtalálni a lehetőséget a közös munka kibővítésére. A kiállításon részt vevő külföldi vállalatok nagy teljesítményű szövőszékeket, vasalóasztalokat, szállodai padló-, illetve szőnyeg vegytisztító gépeket, ipari gyorsvarrógépeket hoznak Budapestre. A LIMEXPO-n bemutatják a számítógép vezérlésű hímző automatát, valamint a varró- és csomagoló automatát. Érdeklődésre tarthatnak számot a famegmunkáló gépek, továbbá a faipari automaták. Látható majd a kiállításon egy textilipari vegyelemző laboratórium is. oly módon is iavitani, hogy minden ilyen elhanyagolt földdarabból nyerjenek valamilyen termést. A szervezőmunka nem szakadt meg. A felmérések - a legilletékesebbek, a mezőőrök is közreműködnek ebben — azt bizonyítják, hogy a parlagföldek újratermelődnek. Sokan elöregednek, a föld megművelésére képtelenek már. Megoldás, hogy az ilyen idős emberek elhelyezését megnyugtatóan lerendezik, vagy földjük egy részét veteményesként továbbra is művelik, nagyobb részét azonban bérlők fogják munkába. Mindez természetesen megfelelő hátteret is kíván. Utakról, villanyvilágításról van szó, s mindkét esetben a közeljövőben várható előrelépés. További biztos hátteret jelent a TIT és az Áfész közreműködése. Szaktanácsadással, vetőmag biztosításával, felvásárlással segítik a föld megművelésére vállalkozókat. Ezen keresztül — ha nem is direkt módon —, de befolyásolni lehet azt is, hogy milyen legyen a bérbe adott területekről származó termények összetétele. Emellett az is cél, hogy a történelmi borvidéken fenntartsák a szőlőkultúrát. Eddig Siklóson mintegy 150- en éltek a lehetőséggel. Ki kisebb, mások nagyobb területet vettek bérbe — tegyük hozzá: rendkívül kedvező feltételek mellett, hiszen a bérleti díj még ötven évre szóló szerződés esetén sem haladja meg a 2000 forintot -, meghatározott nagyságú épület is felhúzható. A szervezők elsősorban a munkások részvételét szorgalmazzák. így fordulhatott például olyan elő, hogy egy szocialista brigád tagjai egymás melletti területeket bérelve jószerével összefüggő 1 holdat művelnek, közös erővel. M. A. LIMEXPO, április 7—12. Nemzetközi könnyűipari gépkiállítás Kőbányán Könyv így élt Juhász Gyula A Móra Kiadó méltán népszerű sorozatában mind több olyan könyv jelenik meg, mely irodalmunk nagyjait mutatja be a fiatal olvasóknak. A legújabb kötet a Nyugatnemzedék jeles költőjének, Juhász Gyulánok kíséri - végig életútját és alkotói pályáját, írója, Péter László szegedi irodalomtörténész a sorozat megszokott jó színvonalához mérten is kiemelkedő munkát alkotott. Tudományos igény és ismeretterjesztés kapcsolódik szorosan könyvében, életrajz- és műértelmezés egysége határozza meg monográfiája értékét. Ahhoz, hogy -Juhász Gyula költészetét lényegében értsük, a költő emberi alakjának ismerete elengedhetetlenül szükséges. Péter László ezt a követelményt mindvégig szem előtt tartja. Az életút egyes állomásait pontos adatokkal és az események életrekeltésével vázolja, melyekből végül is érzékletes portré kerekedik ki. Ezt a portrét tovább árnyalja a részletes korrajz, a századelő jelentős irodalmi törekvéseinek hatástörténete. Terjedelmesebb verselemzésekre a szerzőnek nincs módja, de egy egy ismertebb költemény keletkezésének körülményeit. értékének és szépségének titkát sohasem hagyja magyarázat nélkül. Már a könyv elején — a gyerekkor és a diákévek megrajzolásakor — számos olyan adatra, részletre bukkanunk, melyek Péter László újabb kutatásainak eredményeként kerültek be az életrajzba. Különösen a költő családiával, a ko-v rabeli Szeqed életével kapcsolatos kiegészítések érdemelnek -emlí'ií'St. De legalább ennyire érdekesek a költő indulását, a szárnypróbálgatás éveit bemutató epizódok. A korán érő, már tizenhét évesen publikáló Juhász Gyulát rokoniélekként ismerheti meg egy mai verselgető diák. A továbbiakban a szerző az életút egy-egy jelentős állomása köré csoportosítia az eseményeket. Közülük elsősorban azokat emeli ki. amelyek döntően befolyásolták a költő egyéni sorsát. A válságokkal teli diákkor után a Pesten töltött egyetemi évek felszabadító, mozgalmas ideiéről szól. Majd a pezsgő szellemi életet élő, a modern irodalmi törekvéseket felkaroló Nagyvárad következik. Itt két, egész életére kiható élményben van része a költőnek. Verseit közli a Nyugat-mozgalmat előkészítő Holnap antológia, s megismerkedik Sárváry Anna színésznővel. A szerelem történetét ismerjük, hiszen oly sok gyönyörű versben emlékezik meg róla fájdalmasan Juhász Gyula Péter László mégis sok új részlettel gazdagítja ennek a különös kaDcsolatnak az irodalmát. Nagyvárad után a tragikus helyzetek egyre szaporodnak a költő életében. Éveken keresztül a „végeken" hányódik, távol az irodalom nagy. eseményeitől, magányosan. Nem véletlen, hogy a keserves sorsra kárhoztatott ember önqyilkossáaot kísérel meg. Felépülése után szülővárosában, Szegeden talál olyan légkört, mely egy időre visszahozza élet- és alkotókedvét. Itt talál iák a forradalmak is, melyekben tevékenyen részt vállal. A mozgalmas, reményeket ébresztő hónapokat azonban az ellenforradalom kegyetlen terrorja követi. Juhász- Gyulát meghurcolják, kedélye hosszú évekre elborul Ismét rászakad a magány, de költészete ekkor mélyül el igazán, ekkor születnek lírájának talán legszebb darabjai. A mindig fenyegető betegség a húszas évek végén tör rá pusztító erővel. Ettől kezdve élete a gyógyító klinikák és a szülői, ház között telik. Péter László döbbenetes képet fest az utolsó korszakról, amint a költő emberi és .művészi gyötrődéseit végigkíséri egészen az önként vállalt halálig. K. S. Jó úton Siklóson