Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-17 / 75. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt naniö XXXVIII. évfolyam, 75. szám 1981. március 17., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Komlói est a Ságváriban Hogyan élünk? Az utakon Befejeződött a Hazafias Budapestre érkezett a kanadai külügyminiszter Népfront VII. kongresszusa Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett dr. Mark Rudolph MacGui­­gan kanadai külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Megjelent Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagy követe. Megválasztották a mozgalom országos vezető szerveit * Állásfoglalás a további teendőkről Vasárnap, március idusán reggel 9 órakor az Építők székházában folytatta munká­ját a Hazafias Népfront VII. mgresszusának 1100 küldötte s meghívottja. Az elnökség­en helyet foglalt Losonczi Pál, ^ MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető képviselője. A beszámolók és az előter­jesztések fölötti vitában vasár­nap elsőként Papp Lajos, ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának.1 elnöke kapott szót, majd Lakatos László gépkezelő (Borsod me­gye), Cosztonyi János, a Ma­gyarok Világszövetségégek fő­titkára, ilj. Fazekas Lajos, a népművészet ifjú mestere (Hajdú-Bihar megye), Szokolay Sándor Kossuth-díjas zene­szerző, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tanára, Bartha Tibor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Ma? lyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának elnöke, ónás Zoltán, az MSZMP rác­kevei járási bizottságának első titkára (Pest megye), Such -nos, a Magyarországi Szlo­­kok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára, Mészáros Im­re, a HNF Vas megyei Bizott­ságának titkára, Siklósi Nor-' bért, a Lapkiadó Vállalat igazgatója, Horváth Béláné élelmiszerbolti pénztáros (He­ves megye), dr. Borszéki Erzsé­bet főorvos, a HNF Balassa varmati városi Bizottságának .möke (Nógrád megye), Ka­nyar Józsel, a Kaposvári me­gyei Levéltár igazgatója, a NF Kaposvári városi Bizottsá­gnak elnöke (Somogy megye) és Pesta László, a Magygr Vö­­iskereszt Budapesti Bizottsá­gának elnöke. Az elfogadott munkarend zerint ezzel a beszámolók, és Sőterjesztések fölötti vita be­fejeződött. Ezután Kovács Béla, a szer­kesztő bizottság elnöke tett je­lentést a kongresszus állásfog­lalás-tervezetével, valamint a három témabizottság vitaanya­gaival kapcsolatban beérke­zett javaslatokról, észrevéte­lekről. Ezek — mint mondta — nem indítványoztak lényeges változtatást a dokumentum­án, tartalmában és szellemé­in erősítették, megszövegezé­sben pedig pontosították az <■ ^terjesztéseket. Valamennyi usznos indítványt figyelembe ítek a kongresszus írásos ykumentumainak végleges égfogalmazásakor. A koszorúzás előtt a „Nemzeti dal” előadója és az ünneplő közönség egy része Pécsett, a 48-as téren. (Folytatás a 2. oldalon) Március 15-en Ünnepségek Pécsett a Kossuth- és Petőfi-szobornál Mintha piros, fehér, zöld vi­­ráq nyílt volna a kabátok haj­tókáján, mintha a márciusi napfény csalta volna elő a földből a parányi nemzetiszí­nű és piros zászlócskákat, a két szobor körüli kicsiny ker­tekben. Az ünnephez méltó külsősé­gek, a forradalmár hősök előtt tisztelgő sokadalom, a két ko­szorúzás! ünnepség méltó ke­reteket adott az 1848-as már­cius 15-i forradalom emléké­nek, ezzel együtt a forradalmi ifjúsági napok nyitányának. Vasárnap két helyszínen, a Kossuth és a 48-as téren zaj­lottak a koszorúzási ünnepsé­gek Pécsett. Kossuth Lajos szobránál már délelőtt 9 órakor feszes vi­­gyázzban diszőrséget álltak az ifjú gárdisták, a teret betöltöt­ték a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvós zenekarának pattogó indulói. Pontosan 10 órakor lépett a mikrofon elé Bregyán Péter, a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze, hogy elmondja Petőfi Sán­dornak, immár a forradalom jelképévé vált versét, a Nem­zeti dalt. Ezután Várbíró Pé­ter, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának elnökségi tagja nyitotta meg az ünnep­séget, majd Wágnerné Szaba­dos Edit, a Mechlabor KISZ- bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezek után Baranya megye és Pécs város párt-, állami szerveinek, ifjúsági és tömeg­szervezeteinek, intézményeinek, vállalatainak, általános és kö­zépiskoláinak képviselői helyez­ték el koszorúikat, virágaikat Kossuth Lajos szobrának talap­zatánál. Délután a 48-as téri Petőfi­­szobor volt az ünnepi megem­lékezés színhelye, még több résztvevővel. Ezúttal a Mecseki Szénbányák fúvós zenekarának térzenéje közepette gyülekezett a több százas ünneplő sereg. 16 órakor Vitai András, a Pé­csi Nemzeti Színház művésze tolmácsolta a költő forradalmi tüzű versét, a Nemzeti dalt, majd S. Szabó László, a Ha­zafias Népfront megyei elnök­ségi tagja nyitotta meg az ünnepi megemlékezést. Bozsik László, a KISZ Pécs városi Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Akárcsak a délelőtti szónok, ő is utalt az 1848-as ifjúság for­radalmi tettei kapcsán a ma for­­radalmiságára, a hazaszere­tetnek jelenünk szocialista nemzeti egységének jelentősé­gére. Az ünnepi beszéd után az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottságának, a megyei és a városi tanácsnak, a KISZ megyei és Pécs városi Bizottságának, a megyei úttö­rőelnökségnek, a Szakszerveze­tek Baranya megyei Tanácsá­nak, a Hazafias Népfront me­gyei és városi Bizottságának, a pécsi Petőfi laktanya KISZ- szervezetének, továbbá sok vállalatnak, intézménynek és iskolának képviselői koszorúz­­ták meg, virágozták fel a for­radalmár költő szobrának ta­lapzatát. Az ünnepi megemlékezés után Csizmadia Sándor és Hantosi János polbeaténeke­­sek, valamint a Vasas Izzó táncegyüttese adott hangula­tos, nagy sikerű műsort. Méhes Lajos ipari miniszter Moszkvában Méhes Lajos ipari mi­niszter vezetésével hétfőn magyar delegáció érkezett Moszkvába, a KGST-tagor­szágok és Jugoszlávia atom­­energetikai gépgyártási együttműködését koordiná­ló kormányközi bizottság VI. ülésére. A delegációt a repülőtéren Nyikolaj Ta­­lizin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnök­­helyettese, Viktor Poljakov, gépkocsiipari miniszter fo­gadta. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete is. A kongresszus ülésterme a vasárnapi tanácskozáson Sarlós István vitazáró beszéde A kétnapos kongresszusi vi­tát Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára foglalta össze. Visszaidézte az elhang­zott beszámoló zárógondolatát, amely szerint a küldötteket az egyetértés hozta el a kong­resszusra. A megállapítás igaz­ságát a felszólalások is tük­rözték, még azok a vélemények is, amelyek a közéletben két­ségtelenül fellelhető visszássá­gokat körvonalazták. Ezek az ellentmondások ismertek, tu­dottak, s feloldásukért együt­tesen kell cselekedni. A mozgalom főtitkára Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának fel­szólalásából merítve hangsú­lyozta: a népfront harmadvi­­rógzását éli. Ez a párt elisme­rő szava a népfront tevékeny­ségéről. Olyan korszakban élünk, amelyben a mozgalom működési lehetőségei bővültek, s újabb területek nyílnak meg a cselekvés előtt. Ez úgy válik lehetővé, hogy a magyar tár­sadalom a szocializmus alap­jainak lerakása után új politi­kai, gazdasági és kulturális fel­adatokat vállalhat. Nem tud­tuk volna eredményeinket el­érni a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának el­fogadása és követése nélkül, ezért e politika szellemében kell a jövőben a jó szót eljut­tatni azokhoz, akikhez eddig még nem jutott el. A kongresszus 37 felszólalá­sát summázva Sarlós István le­szögezte: a vita olyan képet adott a társadalomról, amely jelzi, miben vagyunk szilárdak és erősek, miben vagyunk gyengék, hol és min kell javí­tani. A távlat biztató, s már önmagában az is erőt ad, hogy a párt szervezi és irá­nyítja népünk munkáját, tá­mogatja a Hazafias Népfront tevékenységét. Az MSZMP szá­mára a népfrontmozgalom erő­sítése nem taktikai lépés, ha­nem - még hosszú-hosszú ideig — stratégiai feladat. Vidékről és Budapestről, üzemekből és termelőszövetkezetekből, tudo­mányos intézményekből érke­zett küldöttek egyaránt kifej­tették, hogy egyetértenek a szocializmus céljával, s támo­gatják építőmunkánkat. Gond­jaink nem a szocializmusból fakadnak, s megoldásukhoz van erőnk, van megfelelő prog­ramunk. A népfront - ahogy az egyik küldött hangoztatta — nemcsak van, hanem cselekszik is. A cselekvés erőt, meggyőző­dést, hitet is jelent a jobbítás­ra. Hitet, amely nemcsak a vallásos emberek sajátja. A kommunista is hivő, mert hisz az emberben, hisz a szocialista jövőben, hisz az emberiség békéjében, hisz az egész világ boldogulásában. A hit a szo­cialista meggyőződésnek is alapvető feltétele, amely nél­kül kommunistának, népfron- I tosnak lenni, akként cseleked- | ni nem lehet. A vitában reflektorfénybe ke­rült házasság, család szerepé­(Folytat ás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom