Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-14 / 72. szám

1981. március 14., siombat Dunántúli napló 5 Elment Feri bácsi Hát elment a Feri bácsi, és én most tiszteletből lekap­csolom a rádiót, amelyet soha nem szívlelt el a kocsi­ban, pedig neki is beszerelték, de azt mondta, az au­tó munkaeszköz és nem „éjszakai lokál.” Aztán nekivágtunk az országúinak hatvan kilométeres sebességgel, nem többel! — „aki siet, keljen fel hamarabb" elv alapján. Soha nem sietett, de soha nem késett, a garázsban hagyott üzenet időpontja szent volt számára, akár a hajnali órákban is. És precíz volt pedig hót a korábbi években ritkábban ült új kocsira, a kivén­­hedt Skodák és Warszawák neki még mindig engedelmes­kedtek, mert tudta a szakmát, mint a jónevű régi Mestrits­­garázs hajdani aranykezű mestere. Hosszú-hosszú évekig utaztatta a pécsi újságírókat bara­nyai utakon. Minden települést ismert, nagyjából névszerint a tanács- és tsz-elnököt, párttitkárokat Az út menti táblák láttán „felbecsülte" a termést, megmondta, melyik tsz-nek „hogyan áll a szénája", falugyűléseken beállt a hallgatóság mögé és figyelt és hallgatta az előadók jó vagy kevésbé megbízható beszámolóit. És figyelte a közlekedést szakavatott szemmel. Ö volt az első, aki rendszeresen megírta lapunkban, finom gúnnyal, de mindenképpen segítő szándékkal a közle­kedés visszásságait. Csak mindig tíz—tizenöt sorban, „pef" aláírással: Perák Ferenc. A lapot — kifordítva és csak úgy véletlenül — az ülésre dobta reggeli induláskor, várta hogy mondjam, . klassz volt a cikked, öreg!". De ha bolond voltam, nem szóltam semmit és egész nap szent volt a harag köztünk. Ismertük anekdotáit, történeteit, rigolyáit, kedvenc kutyá­jának napi „tetteit”, a kutyáét,, „aki" már az autóduda hangjára kirohant a kapuig, mert világos, hogy ő volt a leg­okosabb jószág a világon .. . Mór az is a „régmúltba" sorolható, amikor a nyugdíjas obsittal a zsebében hazaballagott az Ágoston tér környéki kis házba. Talán kissé sértődötten. „Még maradtam volna — mondta akkoriban — hiszen a tétlenség az ember halála . ." Egy ideig helyettesítette a szabadságos sofőrök egyike-másikát. Aztán elmaradt. Reggelente — mert mindig hajnalban kelt — leballagott az Ágoston térről, a Centrum-sarokra állt ki, hátha találkozik valakivel a régiek közül. .. Aztán ahogy a buszról leszálltunk, elfogott bennünket, hoqy nagy körítéssel valami mesébe kezdjen ... mert ő már ráért és mi türelmetlenül to­porogtunk ... néha gonoszkodva meg is léptünk mellőle . . . Pedig most megállnák szívesen a Centrum sarkán, Feri bá­csi és biz'isten végighallgatnám — mindig közérdekű — me­séidet. Rab Ferenc Mérlegzáró közgyűlés az Agrokémiánál Kiegyensúlyozott fejlődés termel ésbővítéssel A szerény baranyai vegyipar egyik bázisa, a sellyei Agro­kémia Szövetkezet jelentős fejlődést tudhat magáénak az elmúlt öt évben. Az előző terv­ciklusban egymilliárd-százhet­­venötmilliós értékű termelést valósítottak meg és annak bő­vülését jól érzékelteti, hogy míg 1975-ben 181 millió forint volt a termelési értékük, addig tavaly 246 milliós gyártást pro­dukáltak, ami 136 százalékos fejlődést jelent. Tegnap délután — mint ahogy ezekben a napokban megyeszerte — Sellyén is szá­mot adtak az eredményekről. A szövetkezet mérlegzáró köz­gyűlésén Soós Attila elnök ér­tékelte az V. ötéves tervben végzett munkát. A beszámoló­ban külön hangsúlyozta, hogy az automata gyártó- és kisze­­relögépek munkába állításával nőtt a teljesítmény, emellett ja­vultak a munkafeltételek is. Lényegesnek tekinthető, hogy az elmúlt esztendőkben elő­rébb léptek a tőkés importot kiváltó növényvédőszer segéd­anyagok hazai gyártásában és csomagolásában. A továbblé­pést segíti elő a még épülő új növényvédőszer-üzem be­ruházása, ami terv szerint ké­szül és az elmúlt évben har-Megszépített, kijavított játékok várják a gyerekeket Élednek a pécsi játszóterek, parkok E hét végén mór ismét méltó helyére, a játszóterekre kerül jó néhány játszószer. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat parkfenntartó üzemrészének dolgozói elkezdik a kiszállítást és május 1-ig mind az 1400 játékot újra birtokukba vehetik a pécsi gyerekek. Nemcsak megszépülve, ha­nem kijavítva kezdik az új sze­zont a hinták, csúszdák, mókus­kerekek. November 15-től már­cius közepéig több mint tíz vállalati dolgozó munkálkodott a játékok javításán, csinosítá­sán. A téli nagy karbantartás során mindenekelőtt a balese­tet okozható hibákat — lánc­kopás, csapágykopás - javítot­ták ki. Az aprólékos, lelkiisme­retes munkát követelő alapja­vítások után láttak hozzá a ko­pott, töredezett deszkák, lécek cseréléséhez, majd a játékok festéséhez. Jelenleg a mozgat­ható játékalkatrészeket festik a műhelyben. Azokat, melyek rög­zítettek, májusban kezdik fes­teni a helyszínen és az őszig folyamatosan szépítik. Nem­csak a festés, a javítás sem fejeződik be a tavasz bekö­szöntővel. Egész nyáron szer­vizkocsi járja a játszótereket, pihenőparkokat és a meghibá­sodott játékokat vagy a hely­színen, vagy a műhelyben rö­vid idő alatt megjavítják. Egye­dül a homokozókkal nem lesz külön feladatuk. Az előírások­nak megfelelően egy évben egyszer valamennyiben lecse­rélik a homokot, s ez március végéig a város valamennyi ho­mokozójában megtörténik. Ugyancsak ezekben a na­pokban érkezett finiséhez a szökőkutak, padok javítása. A tél beállta előtt leszerelt szö­kőkutak elektromos berendező­seit, automata óráit, szórófe­jeit a javítás utón ismét össze­szerelik, s a tereken ma még védőburkolat alatt levő kutak jelentős része hamarosan újra üzemel. Közülük a leglátványo­sabbak a csobogók, melyekből 18 van a városban. Mint Kalla Gábortól, a vál­lalat zöldfelület-gazdálkodási osztályának vezetőjétől meg­tudtuk, a megjavított, újrafes­tett padok közül az elsőket a 48-as térre szállítják ki. Ezek már március 15-én a helyükön lesznek. A város 3900 padjából télre valamennyi mozgathatót — 1850-et — szintén a javító­­műhelybe szállították. Ugyan­csak gyakorlat, hogy a pado­kat, illetve ezekkel együtt a sakkasztalokat, rönkgarnitúrá­kat, egyéb közterületi pihenő- és játszótereket évről évre fel­újítják, háromnegyed részüket újra festik. A minden évben ismétlődő téli nagy karbantartásra, vala­mint a folyamatos nyári javí­tásra évenként csaknem másfél miljió forintot költ a vállalat. Becslés szerint ezt az összeget legalább negyedmillióval lehet­ne csökkenteni, ha a közterü­leteken levő játszószereket, pa­dokat, szökőkutakat nem ron­gálnák. S ezen az összegen minden évben legalább 25 új játékkal gyarapodhatnának a pécsi pihenőparkok, játszóte­rek... T. É. Aradnak a folyók Az áradó Duna első fokú ár­vízvédelmi készültségben őr­zött szigetközi szakaszán, Du­­naremeténél 24 óra alatt 32 centiméterrel emelkedett a víz, s még mintegy félméteres ára­dásra számítanak. Az előrejel­zések szerint a budapesti sza­kaszon vasárnap tetőzik az ár­hullám, s eléri és helyenként elönti az alsó rakpartoL Ezért szombaton délután 6 órától mind a budai, mind a pesti ol­dalon lezárják a közúti forga­lom elől az alsó rakparti uta­­kot. Pénteken folytatódott az ára­dás a Tiszán és mellékfolyóin. A Tisza felső szakaszán, Tisza­­becs és Olcsvaapáti között első fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, s Tiszalöknél sza­bad utat nyitottak a víznek a duzzasztómű zsilipéinek felnyi­tásával. Első fokú készültségbe lépett a Bodrog, a Szamos és a Krasznának az országhatár­tól Darvasig terjedő szakasza, s a Túr mentén gyors egymás­utánban első fokúról másod­fokúra erősítették a készültsé­get. Heves áradás alakult ki a Körösök felső szakaszain. A Fe­kete-Körös árhulláma a pén­tekre virradó éjszaka Antnál tetőzött, s a vizszint 12 centi­méterrel haladta meg a ko­rábban mért 988 centiméteres maximumot. mincnyolcmillió forint értékű munkát végeztek rajta. Az elmúlt évi eredményeket elemezve Soós Attila elmondta, hogy tavaly három százalékkal nőtt a termelés a bázishoz ké­pest, a létszám egyszázalékos csökkenése ellenére. Mindent egybevetve, az 1980. évben 22,5 millió forint nyereséget ért el a szövetkezet. Ennek ellené­re ez év tavaszán nem tudnak év végi részesedést fizetni tag­jaiknak, mert pénzeszközeiket az új telephely beruházására fordítják. De térjünk vissza az elmúlt esztendő termelési eredményei­re! A Stollogén homlokzatfes­ték gyártását 1980-ban tíz szá­zalékkal növelték, és ezzel el­érték az ezertonnás termelést. E téren egyelőre behatárolt a kapacitásuk és az igényeket még nem tudják kielégíteni. A növényvédőszer-gyártást te­kintve megemlítendő, hogy az Efuzin 500 FW nevű szerből tavaly tízezer litert állítottak elő, ezzel megkezdődött a pró­bagyártás. Egyébkénf a sellyei Agrokémia Szövetkezet 1980i ban import kiváltó termelésé­vel 2,3 millió dollárt takarított meg a népgazdaságnak. S. Gy. Országos döntő április 18. Vetélkedő a Szovjetunióról Az 502. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet csapata dia­dalmaskodott tegnap a Ki tud többet a Szovjetunióról? című politikai vetélkedő megyei dön­tőjében, amelyet a szakmun­kástanulók számára rendeztek. Kilenc csapat között érték el ezt a jó eredményt, s ezzel jo­got szereztek arra, hogy a me­gyét képviseljék a területi dön­tőben. A második helyen az 509. sz. pécsváradi ■ Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézet tanulói végeztek, míg a harmadik he­lyet a pécsi 500. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézel csapata szerezte meg. A vetélkedő szín­helye — az előző nopi közép­­iskolás versenyéhez hasonlóan - a pécsi Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola volt. A versenyfelhívást az orszá­gos szervező bizottság tavaly tette közzé, s a vetélkedőre november 1-ig lehetett jelent­kezni. Az iskolai versenyekre a tanulók a Szovjetunióra vonat­kozó tananyagból és a Szov­jetunió című lap cikkeiből ké­szülhettek föl. A szervezők a vetélkedők legfontosabb állo­másának a háziversenyeket te­kintették, ugyanis ezeken in­dult el a legtöbb diák. A megyei döntőből tovább­jutottak 8 országos területi döntőn szerepelnek, s innen jut a legjobb tizenhat az or­szágos döntőbe, amely április 18-án lesz. Mind a középisko­lások, mind a szakmunkásta­nulók döntőjét — két-két csa­pat küzd majd egymással — közvetíti a televízió. Magánerős lakásépítés új technológiákkal Háromszázhatvan lakást terveznek Siklóson Siklós varos Tanácsa végre­hajtó bizottságának tegnapi ülésén a több fontos napirend közül az egyik, a közegészség­­ügyi és járványügyi szolgálat helyi tevékenységének megtár­gyalása volt. A tanácsi testület egyöntetűen elismerését fejezte ki a KÖJÁL következetes, az élet realitásait figyelembevevő tevékenységéért. A magánerős lakásépítés nemcsak népgazdasági szin­ten, hanem egy-egy település fejlődését tekintve is egyre in­kább előtérbe kerül. Mint ezt a tanács VI. ötéves terve is tar­talmazza, öt év alatt 360 la­kással gyarapodik a fiatal vá­ros, ennek 55,3 százaléka ma­gánerőből épül fel. A lakások mintegy felét a társas-, másik felét a korszerű csoportos és egyedi családi házak alkotják majd. A tanács számára gondot jelent, hogy meglehetősen ke­vés a megfelelően közművesí­tett terület, ezért a telekérté­kesítésből származó összeget újabb építési telkek kialakítá­sára fordítják. Szorgalmazni szándékozzák a korszerű épí­tésmódok, többek között a „No fines" technológia elterjeszté­sét (elsősorban a kedvező sze­gedi tapasztalatok alapján), ezenkívül különösen az aján­lott tervek propagálásával a szebb városkép, korszerűbb la­kások kialakítását. FILMJEGYZET Madaras kontra Nyakó Az ez évi könnytermést le­aratta a Kramer kontra Kramer; nemigen jut belőle az ez évi magyar játék­filmszemle egyik megosztott dí­jazottjának, a Köszönöm, meg­­vagyunk-nak. Az amerikai film rendezője, Benton ezt nyilatkoz­ta: „Ez a film nem a jogi rend­szer igazságtalanságairól szól, s azt sem feszegeti, hogy az apa vagy az anya megfele­lőbb-e a gyermeknevelésre. A film mindenekelőtt szerelmi tör­ténet, egy házasság története. A legnagyobb hatással rám az élet megfoghatatlan dolgai vannak, nem pedig az olyan banális dolgok, mint a nők fel­szabadulása. Semmiképpen nem akartam erkölcsi tanulsá­gokát tartalmazó, polémikus filmet csinálni." A magyar Lugossy László vi­szont mintha éppen a Kramer kontra Kramer ellenfilmjét kí­vánta volna megcsinálni Kar­dos István forgatókönyvéből. Szó van benne a nők fel nem szabadulásáról, igazgságtalan­­ságokról, erkölcsi tanulságok­ról, polémiáról. Díjat is nyert, ha nem is négy Oscart. S ezzel nem a két fjlm, a két rendező közti különbségre irá­nyítanám a figyelmet. Mert le­hetne nagyon viszonyítani az amerikai film apolitikusságát a magyar politikusságához, az előbbi megcsináltságát az utóbbi összeférceltségéhez, s lehetne hasonlítani az egyik ki­­módoltságát a másikéhoz. De­­hát két világ, két alapvetően különböző szemlélet — egészen más célok szolgálatában. Min­denfajta összehasonlítás igaz­ságtalan lenne. Hogy itt mégis egy lapra kerülnek, annak csak az az oka, hogy a baranyai filmforgalmazás jóvoltából egy héten kezdték vetíteni őket. E* rdemesebb azon gondol­kodni, mily értéket talált a filmszemle társadalmi zsűrije a Köszönöm, meqva: gyunk-ban. A színészi játékot? Az amatőr Nyakó Júlia némely jelenetben lejátssza a vászon­ról az amúgy jó színész Mada­ras Józsefet, de csak akkor, mikor nem érződik, hoay rende­zői instrukciók alapján tesz­­vesz. Mert, amikor érződik a rendezői közbeavatkozás, az ő játéka is hamissá válik Mada­ras manírjai mellett. A Mada­ras kontra Nyakó perben még­sem dönthetünk: a film a ren­dező játéka — ha egy színész jó, ha egy színész rossz, rajta múlik legfőképpen. Mint ahogy az is, hogy feles­leges szereplőket vesz a filmjé­be, s ritmustalan a vágás (bár ez utóbbiba belejátszott az összevissza ragasztott, szakado­zott pécsi kópia is). A film ké­szítéséért indokolatlan a rende­zői díj. Marad a téma: nagyvárosi peremkerület, munkáskörnyezet, házépítés, napi robot, embert­­életet pusztító kapaszkodás a saját otthon után. Divatos té­mák ezek manapság a magyar filmben. Olyannyira, hogy már meglévő magyar filmekből ösz­­sze lehetett volna vágni a Kö­szönöm, megvagyunk-at. Leg­feljebb az lett volna csak za­varó, hogy egy szerepet nem ugyanazon színész játszik. De sem nem divatos, s ami a nagyobb baj, mégoly politikus téma sem ad feloldozást a szakmai műgond alól — a Köszönöm, megva­gyunk így csak korábbi magyar filmek közhelyszótára. (bodó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom