Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-11 / 69. szám

e Dunántúli napló 1981. március 11., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A magán­kereskedelemről Hazánkban lakossági ellátást szolgáló kiskereskedelmi tevé­kenységet magánszemély is gya­korolhat ha ilyen tevékenységre jogosító magánkereskedői iga­zolvánnyal rendelkezik. Az iga­zolvány birtokában a fogyasztó­kat és felhasználókat közvetle­nül kiszolgáló üzletszerű ven­déglátó, kiskereskedelmi drogé­ria-ipari, kölcsönző és megőrző tevékenységet folytathat. Nem minősül kereskedőnek 'a saját termékeit értékesítő kisiparos és a mezőgazdasági kistermelő. A magánkereskedői igazol­ványt határozott, vagy határo­zatlan időre a tanács kereske­delmi feladatokat ellátó szak­igazgatási szerve adja ki. A ha­tározott időre szóló magánke­reskedői igazolvány érvényessé­gi ideje öt évnél kevesebb nem lehet. Magánkereskedői igazol­ványt csak olyan állandó lakó­hellyel rendelkező, nagykorú személy kaphat, aki a kereske­dés folytatásához szokképzett­­séggel, szakmai gyakorlattal rendelkezik és a kereskedésből nincs kizárva. A kereskedésből ki van zár­va, magánkereskedői igazol­ványt nem kaphat: — okit népgazdaság elleni bűncselekmény, vagy vagyon elleni bűn­­cselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, — akit bármelv egvéb szándékos bűncselekmény miatt legalább egy évi végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, — akit kereskedői toglalkozásótól eltiltottak, — akitől a magánkereskedői igazolványt — bár nem az előbb ismer­tetett okokból — vonták meg, az igazolvány megvonását tartalmazó határozat meghozatalától számított két éven belül, — akinek kisipari igazolványa van, vagy a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, le-, vagy leimenő rokona magánkereskedői igazolvánnyal, illetve azonos, vagy hasonló üzletkörbe tartozó kis­ipari tevékenység folytatására jogosító iparigazolvánnyal rendelkezik, — aki kereskedői szakmában korábban állami vagy szövetkezeti keres­kedelemben dolgozott és munkaviszonya „kilépett** munkakönyvi be­jegyzéssel szűnt meg, a munkaviszonyának megszűnésétől számított hat hónapon belül. Nincs akadályai annak, hogy két személy közösen folytasson kereskedői tevékenységet. Hyen esetben a társuló magánkeres­kedőknek szerződéssel közkere­seti társaságot kell létrehoz­niuk, melynek érvényességéhez a kereskedelmi szakigazgatási szerv jóváhagyása szükséges. A társuló magánkereskedők tevé­kenységüket közös cég, közös név alatt egy magánkereskedői igazolvány alapján gyakorolják. Közkereseti társaság esetében elégséges, ha annak csak egyik tagja rendelkezik igazolt szak­ismerettel vagy szakmai gya­korlattal, az egyéb feltételek­nek azonban valamennyi tag­nak meg kell felelnie. Magánkereskedői igazolvány meghatározott szakmákra ad­ható ki a lakosság elsőrendű szükségleteinek ellátására, il­letve a hiányzó szolgáltatások pótlására. A magánkereskedő­ként gyakorolható szakmák jegyzéke 81 szakmát foglal ma­gába, és a szakmák széles körét öleli át. Annak megítélése, hogy valamely szakma gyakorlására adott területen szükség van-e, az első fokú kereskedelmi szak­­igazgatási szerv hatáskörébe tartozik. A lakossági ellátás ja­vítása céljából a közelmúltban bővült a magánkereskedői szak­mák jegyzéke. Lehetőség van arra is, hogy a magánkereske­dői igazolvány több szakma gyakorlására jogosítson, feltéve, hogy azok rokonszakmák. A magánkereskedőként gyakorol­ható szakmákról és a rokon­szakmákról a tanácsi kereske­delmi szakigazgatási szervek részletes felvilágosítással szol­gálnak. A magánkereskedői igazol­vány iránti kérelmet mindenkor ahhoz az első fokú tanácsi ke­reskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervhez (első fo. kú hatósághoz) kell benyújtani, amelynek területén a kereske­dést gyakorolni kívánják. Első fokú hatóság e tekintet­ben a községi szakigazgatási szerv, (ha a megyei tanács e hatósági jogkört hatáskörébe utalta) a nagyközségi szak­­igazgatási szerv, a járási hiva­tal, a városi tanács, a me­gyei városi kerületi hivatal és a fővárosi tanács szakigazgatási szerve. A magánkereskedői igazol­vány iránti kérelemnek tartal­maznia kell a kérelmező csa­ládi és utónevét, születési he­lyét és idejét, lakcímét, szemé­lyi igazolványának számát, az engedélyezni kért szakmát és a telephelyet. A kérelmet 100 fo­rintos illetékbélyeggel keli el­látni, mellékelve a 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyít­ványt. Továbbá igazolást arról, hogy rendelkezik az árusítóhely létesítéséhez szükséges anyagi eszközökkel, a szakmára előirt szakismerettel, szakmai gyakor­lattal, az előírt közegészség­­ügyi személyi és tárgyi feltéte­lekkel és nincs adó-, vagy tár­sadalombiztosítási járulékhátra­léka. A szakismeretet vagy szak­mai gyakorlatot a KISOSZ me­gyei szervezete igazolja a ké­relmező kereskedelmi szakmun­kás bizonyítványa, annál maga­sabb szakirányú képesítésről száló bizonyítványa, vagy há­roméves szakmába vágó gyakor. tata alapján. Italmérésre jogo­sító magánkereskedői igazol­vány kiadásához szükséges a járási, városi, kerületi rendőr­­kapitányságnak a hozzájárulá­sa is. A szakigazgatási szerv a ma­gánkereskedői igazolvány ki­adósáról határozatban dönt. A magánkereskedő tevékeny­ségét személyesen köteles foly­tatni, de a jogszabály által meghatározott keretek között alkalmazottat is foglalkoztathat. Az alkalmazottakon kívül — azok létszámtól függetlenül — bármely szakmában legfeljebb hat segítő családtag is közre­működhet. Mindkét esetben a magánkereskedőt a szakigaz­gatási szerv felé bejelentési kö­telezettség terheli. Az üzlethe­lyiségben árusító magánkeres­kedőnek üzletét legalább heti 48 órán át nyitva kell tartania. Ritter Tamásné dr Baranya megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztály Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt füf-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. «I. 23., tel.: 11-169, Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812, Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermekbetegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyér­mék poliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kos­suth L u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. szerkesztőség postájából S Költséges nagyvonalúság Öröm volt, amikor 1979 márciusában megnyílt az AUTÓKER új üzlete Pécsett., Az önkiszolgáló rendszer, a gyorsabb kiszolgálás Ígéretével adták mindezt hírül és azt, hogy a régi üzlet átmeneti bezárásával járó felújítás után újra az alkatrész­vásárlók gondjait fogja enyhíteni. Az új üzletben nagy a forgalom, de az önkiszolgáló rendszer el­lenére — a komplikált írásos áruregisztrálás miatt — a pult mellett kiszolgálásra várók száma is. A régi bolt pedig zárva — már két éve. A Baj­­csy-Zsilinszky utcában, a vásárcsarnok mellett a pécsi nagy üzlethiány ellenére is egy egész épület földszintjét foglalja el a visszahagyott üzleti bú­toraival. Való igaz. hogy most kezdik el a ház fel­újítását, a régi üzlettel együtt. De miért kellett eddig kivonni a forgalmas helyen lévő üzlethelyi­séget a kereskedelem vérkeringéséből? Szükségük lett volno rá a vevőknek, de Pécs kereskedelmé­nek is. Amennyiben az AUTÓKER nem akarta a felújításig a saját céljaira és az alkatrészvásár­lók jobb és kényelmesebb ellátására felhasznál­ni, — ami nem érthető — miért nem engedte át addig azoknak a cégeknek, melyeknek felújifás miatt átmenetileg el kellett az üzletüket hagyni. Az OFOTÉRT is kérte üzletfelújitásának idejére. Jobban el tudott volna helyezkedni, mint jelenle­gi helyén, de kérését elhárították azzal, hogy át­menetileg sincs rá mód a várható felújítás miatt. Ez havonta 24 000 forintjába kerül az AUTÓKER- nek, ennyi az üzlethelyiség havi bére. Két év alatt több mint félmillió forint mégis sok — egy ké­nyelmes megoldásért. Halász .Rezső Munkafegyelem-sértés, udvariatlanság Kötelesek kiadni a fűtőolajat! A Posta Bem utcai Hirlapbolt­­ja részére hosszú évelt óta prob­lémamentesen az AFOR legkö­zelebbi kútja inál jegyre vásárol­juk a fűtőolajat. Ez évben azon­ban mind az Ágoston téri, mind a Nyíl utcai kútnál megtagadták a jegyre való kiadást. Reklamá­ciómra a kirendeltség vezetője azt válaszolta, hogy minden kút­nál kötelesek kiadni. Erre sze­mélyesen is figyelmeztette őket, mégis már hatodszor megtagad­ták. Ilyen munkafegyelemsértést és az udvariatlan bánásmódot kötelesek vagyunk elviselem az előre kifizetett fűtőolajért?! B. K.-né A Hajnóczy utcai benzinkút szomszédságában látható a fenti táb­la. Mikor költözött vissza az AUTÓKER? (Szokolai felvétele) Hozzászól az olvasó Miért kell más helyett fizetnem...?! A Dunántúli Napló február 4-i számában megjelent a gáz­mérők leszerelésére vonatkozó cikk. Ezzel kapcsolatos észrevé­teleim: Az újmecsekaljai 3000 gáz­mérő lecserélését és az átalány­díjra való áttérést elsősorban az tette szükségessé, hogy a mérők leolvasása, azok kar­bantartása, felújítása, az új mérők raktáron tartása (készle­tezése) a vállalatnak tetemes többletráfordítást jelentene. Az energiatakarékosságra szóló felhívások kezdetén háztartá­somban átálltam a különböző méretű kuktákban való főzésre és így a gázfogyasztásom az eddigeknek még a felét sem érte el. Válaszképpen a Gáz­­szolgáltató Vállalat kétszer is lecseréltette gázmérőmet, gon­dolván, hogy a „készülékben van a hiba". Az „átalánydíjas fizetés" nem kellően megalapozott. Miért kell nekem most a mérő kiikta­tása után majdnem kétszer annyi díjat fizetnem (27 + 3 Ft-ot), amikor saját ajtómon belül már rég megvalósítottam egy országos törekvést. Az ed­dig fizetett háromévi átlagom — egy hónapra kivetítve — nem haladta meg a 18 forintot sem. Én fizetem meg annak a fo­gyasztónak is a felhasználási díját, aki a gázzal melegíti a vizet, süt, főz és azzal melegíti fel a lakás levegőjét? Komoly a törekvés a távfűtés egyedi el­számolására, csak lakásonként ez még a mai napon igen sok­ba kerülne, de a végső cél az. Baksa László Egy vár „ £I ’A Hétfői DN 1981. február 9-i számában közölt „Egy Ár­pád-kori vár agonizál” című kis íráshoz a következőket fű­zöm, ugyanis a helytörténeti kutatások korában igényeseb­bek lettek az emberek. 1. Balogh Sinister Miklós, ha csak egyszerű „szabadvitéz" volt, hogyan épített fel a ma­gas hegycsúcson várat? 2. Hogyan épülhetett fel a vár kövéből a most is látható falusi templom, amely esetleg öregebb, mint a vár? ad. 1. A Baranyai Helytörté­netírás 1970. Okleveles forrá­sok a XIII—XV. századból című közlemény 98—100. oldaláról megtudható, hogy Balogh Si­nister Miklós dubicsai ispán (gróf) volt és e tiszte mellett István trónörökös tárnokmeste­re. Olvasható az is, hogy a vá­rat a saját költségén építette fel. ad. 2. Már 1249-ben szó van arról, hogy Harsányban templom épült a Mindszentek tiszteletére. Nincsen kizárva, hogy az még az előző század­ban épült. De annyi bizonyos, hogy nem az 1249-re elkészült vár köveiből való. Csak a to­rony újjáépítését végezték a várrom tégláiból - 1723-ban. Ezt egyházi források igazolják. A Szársomlyó igen ismert hegy és sokakat izgat a leg­szerényebb hír is a múltjáról. Kecskeméthy Zoltán dr. A lakás­jogszabályok módosításáról A lakások elosztásáról és a lakásbérletről, vala­mint a lakásépítési hozzá­járulásról szóló, 1971-ben hatályba lépett jogszabá­lyok hosszú ideig jól szol­gálták a kitűzött célok megvalósítását. A jogsza­bályok módosítása és ki­egészítése elősegíti a meg­üresedő lakásokkal való ésszerűbb gazdálkodást, a lakáscserék anyagi ösztön­zését, lehetővé teszi a lép­csőzetes lakáscseréket. Az új szabályozás ked­vezőbb pénzügyi feltétele­ket teremt a fiatalok lakás­hoz jutásához, támogatja az olyan gazdaságos la­kásnyerési lehetőségeket, mint az emeletráépítés és a tetőtér-beépítés, továbbá a városkörnyéki üdülők la­kás céljára történő átala­kítása. Módosult továbbá az egyes lakásépítési formák anyagi támogatása is. A személyi tulajdonban levő lakások cseréjének meg­könnyítésére sor került számos már túlhaladott, korlátozó rendelkezés tör­lésére. A lakásügyi jog­szabályok 1981. január 1-ével hatályba lépett mó­dosítása az állampolgárok legszélesebb körét érinti. Erről ad tájékoztatást a Házi Jogtanácsadó március végén megjelenő külön­kiadása. * Jogi tanácsadó Í Balogh T.-né kérdezi, hogy ki jogosult gyermekgondozási se­gélyre? A 3 1967. (II. 29.) Korm. sz. ren­delet 1. §-a értelmében a dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát kö­vetően, a gyermek hároméves korá­nak betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha a) a szülést közvetlenül meg­előző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt és b) legalább napi 6 órai munka­­iaővel dolgozott, továbbá c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A fentebb említett másfél évi* idő­tartamba (a) pont) nem számít be a) a keresőképtelenség ideje, b) a rokkantsági nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék folyósítás ideje, c) a mezőgazdasági biztosítottak­nál a december hó 1. és a következő év március hó 31. napja közötti1 idő, d) az 1 A § alapján folyósított gyermekgondozási segély időtarta­ma. A jogszabályi előírások értelmé­ben gyermekgondozási segélyre jo­gosult az a dolgozó nő is, aki bár­mely iskola (tanintézet) nappali ta­gozatán végzett tanulmányok befeje­zését követő 90 napon belül a) munkaviszonyt vagy kisipari szö­vetkezeti tagsági viszonyt létesít és fennállnak az első bekezdés b)—c) pontjában meghatározott feltételek, továbbá, aki b) mezőgazdasági (halászati) ter­melőszövetkezeti tagsági viszonyba lép. Az előzőekben említett 90 napi időtartamba nem kell beszámítani a keresőképtelenséggel járó betegség, valamint a rokkantsági nyugdíj, ille­tőleg a baleseti járadék folyósítá­sának idejét. K. Gézáné az iránt érdeklődik, hogy a felmondási idő alatt a munka végzése alól mennyi időre kell a dolgozót felmen­teni? A Munka Törvénykönyvének 27. § (3) bekezdése értelmében a munkál­tató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dol­gozót a munkavégzés alól felment­heti. A felmentés tartamára a dol­gozót átlagkereset illeti meg. Ha azonban a munkáltató mond fel, új munkahely keresése végett a dolgo­zó részére a munkaviszonyra vonat­kozó szabályban meghatározott sza­bod időt feltétlenül biztosítani kell. A 48 1979. (XII. 1.) MT. sz. 26. § (1) bekezdésében előírtak szerint a munkaviszonynak a munkáltató által történő felmondása esetére a köte­lező felmentés időtartamát tizenöt— harminc nap között a kollektív szer­ződés állapítja meg, a felmondási idő mértékének figyelembevételével. A munka alól a dolgozót kívánsá­gának megfelelő időpontban össze­függően vagy részletekben kell fel­menteni. ■ N. Z. és S. K. kérdezi, hogy I mennyi az elévülési idő? Polgári Törvénykönyvünk 324. § (1) bekezdésében meghatározottak sze­rint a követelések öt év alatt el­évülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje — ha jogszabály kivételt nem tesz — egy év, kölbérkövetelés esetén hat hónap. A (2) bekezdés előírása értelmé­ben a főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is el­évülnek. A főköveteléstől független mellékkcvetelések elévülése a fő­követelést nem érinti. A követelés elévülése az azt biz­tosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza. Jlz illetékes válasza „Játékjavítás’’ SZOLGÁLTATÁSUNK A SZOLGÁLTATÁSRÓL A Minisztertanács 35 1978. sz. ren­deleté írja elő azokat a tartós fo­gyasztási cikkeket, melyekhez az im­portáló vállalatoknak alkatrész ellá­tásáról és javító szolgálatáról kell gondoskodnia. Vállalatunknál a já­tékok közül a modell vasúthoz és az autópályához kötelező. A rendelet betartását a SIGNO Kismechanika Ipari és Szolgáltató Szövetkezet (Bp. VI. Majakovszkij u. 72.) és a Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet (Pécs, Somogyi B. u. 2.) -tel szerző­déses úton biztosítjuk. Tekintettel arra, hogy vállalatunk import játékok 90 százalékát forgalmazza országo­san, ezért már a rendelet megjele­nése előtt is gondoskodott arról, hogy az értékes játékokat javíttatni tudja. Előfordul, hogy a hosszú utaztatás (tengeri út) következtében a játékok mechanikai szerkezetét kisebb mér­tékű károsodás éri, melyek a me­chanikus szerkezetek működését aka­dályozzák. Ezeket a javításokat vé­gezteti a fenti két szövetkezettel évek óta vállalatunk annak érdeké­ben, hogy a vásárlók kifogástalanul működő játékokat vásárolhassanak. Ugyanezen szövetkezetek a fogyasz­tók által vásárolt és a használat so­rán meghibásodott játékokat is meg­javítják. A cikkben írt diavetítőhöz szívesen küld alkatrészt a magyar gyártó (Lemezárugyár), amennyiben a pécsi Tempó Szöv. alkatrész hiá­nya miatt nem tudta volna megja­vítani. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy vállalatunk nem a ,.Bombaüzletet" tartja szem előtt, hanem arra törek­szik, hogy minél nagyobb választék­ban, hasznos, alkotó, oktató és szó­rakoztató játékokkal szerezzen örömet gyerekeknek és felnőtteknek egya­ránt. Korom Ferencné játékosztály vezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom