Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-15 / 45. szám
1981. február 15., vasárnap Dunántúlt napló 11 Zárszámadás több mint harminc tsz-ben A vártnál jobb eredmények mtmm HBHBHBBI Feltűnő fejlődés a tejtermelésben Tizennégymillió forintos nyereséggel zárta az évet a vé- méndi termelőszövetkezet — egy évvel azután, hogy egymilliós eredményével éppen hogy talpon maradt tavaly. Harmincezer forint nyereség esik minden dolgozó tsz-tagra, s ezzel Véménd újból elfoglalta régi helyét a megye termelőszövetkezetei között. A tsz tegnapi közgyűlésén részt vett és felszólalt Lukács János, a Megyei Pártbizottság első titkára. Az árbevétel zömét — az állattenyésztés adta, több mint 2.5 millió liter tejet értékesítettek. 733 tehenük átlagosan 285 literrel adott több tejet, mint egy évvel korábban, övék a megye egyik legnagyobb és legjobb sertéstelepe Trefort- pusztán. Tizennyolcezer malacot neveltek fel és 12 718 mázsa sertéshúst szállítottak. „Itt értük el a legnagyobb fejlődést" — mondta Rótt Antal tsz- elnök. Illusztrálásként egy számot: az 1979-es 4,74 kilogramm helyett 3,93 kilogramm abrakkal állítottak elő 1 kg súlygyarapodást. Baromfival a régi épületeket telepítették be. Ez 1,1 millió forint nyereséget hozott. Búzából és kukoricából történetük legnagyobb termését takarították be: 53,5 illetve 62,2 mázsát hektáronként. Véménden 45 000 forint az átlagkereset és a háztáji forgalma 29 millió forint volt. Hárommillió forintért építkezett a tsz, négymillióért gépeket vásárolt, és tovább törlesztették a nogy beruházások éveinek adósságait. 1975-ben 21 millió forint hosszú lejáratú hitelük volt, most 8. A termelőszövetkezet elnöke a jövőt is felvázolta. Jövőre 3.6 millió hitelt törlesztenek, 10 millióért tudnak már gépeket vásárolni és 10 millióért bővítik a sertéstelepet. A cél ugyanis 25 000 hízott sertés évente a 6. ötéves tervidőszak végére. Már az idén félmillió broilert állítanak elő, négyszer annyit, mint-tavaly. S a háztájiban 41 millióra nő a forgalom. — Ez 40 százalékos megugrás egyetlen év alatt. Lukács János, a Megyei Párt- bizottság első titkára meleg szavakkal méltatta« a véméndiek eredményeit, majd így folytatta: Baranya mezőgazdasága az 5. ötéves tervidőszakban az országosnál erőteljesebben, 20 százalékkal nőtt. Ez adottság, szorgalom, a hagyományosan magas termelési kultúra eredménye. Ne legyünk ezután sem átlagmegye! Termeljünk többet, mint az országos átlag, s akkor mindenki jobban jár, de elsősorban az, aki megtermeli. A lakosság 40 százaléka falun, él — mondotta a továbbiakban. — Arra kell törekedni, hogy falun is mindenki találja meg a számítását. Teremtsünk olyan körülményeket, hogy az emberek szívesen éljenek ott. Mindenekelőtt a falun lévő gazdaságok dolgozzanak úgy, hogy a falusi élet még vonzóbb legyen. A véméndi termelőszövetkezet közgyűlése újból Rótt Antalt választotta meg a közös gazdaság elnökének. * Tizenhárom százalékos nyereségszinttel, 25,8 millió forintos tiszta eredményt állított elő tavaly a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet. — S ez a nyereségszint irányadó a következő öt évben is. Harmatos József tsz-elnök a pénteki közgyűlésen az elmúlt év további két legjelentősebb eredményének a költségszint 1 százalékos csökkentését és a hozamok magas szinten történt stabilizálását tekintette. Mohácson 6 tonna a búza- és 7,8 a kukoricaátlag. 530 tehén átlagában 4046 liter tejet fejtek, 205 literrel többet, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi ágazat 31 milliót forgalmazott, az építők 3,5 milliós nyereséget hoztak. A személyes jövedelem 49 758 forint, 9,5 százalékkal több, mint 1979- ben. A közgyűlést —, amelyen új- • bál Harmatos Józsefet választották meg a termelőszövetkezet elnökének — táviratban üdvözölte Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. * Negyvenötmilliós ráfordítással befejeződött a melioráció és ez új lehetőségeket teremt a rendkívül hátrányos helyzetű gödrei tsz-ben. Weisz János, a termelőszövetkezet elnöke ezt tekintette közgyűlési beszámolójában az év eredményének. A súlyos természeti csapások ellenére — 1000 hektár kukoricát kellett a felhőszakadás után újravetni — a gödrei termelőszövetkezet 6 milliós nyereséget, 105 milliós termelési értéket ért el. Az átlagkereset 36 000 forint. Tavaly megkezdődött egy eredményesnek ígérkező melléküzemi program: szőrmeüzemükben 25 asszony kapott munkát, a most induló textilválogató pedig 30 csökkent munkaképességűnek ad kenyeret. * Majs elindult az eredményesebb gazdálkodás útján. A 3600 hektáros termelőszövetkezet termelési értéke 119, a nyeresége 9,3 millió. Az évi átlagkereset 43 000 forint és 19 millió a háztáji forgalom. Különösebb beruházásunk nem volt — mondta beszámolójában Herger László elnök. — A megfelelő vetés- szerkezet kialakítását tekintettük legsürgetőbb feladatunknak. Csökkentettük a takarmány-termőterületet és a felszabadult földeken ipari növényeket termeltünk. Majson a szója 23, a cukorrépa 444 mázsával fizetett. Ez nagyon szép eredmény! Rekordot értek el búzában is, 64 mázsát, nyereségessé tették a sertéságazatot, új lehetőségeket ígér a fafeldolgozó. * Borjúd 1600 hektár szántóval kis termelőszövetkezet, de nyeresége 65 milliós termelési érték mellett 10,3 millió. Az átlagkereset 47 500 forint, a háztáji forgalom 17 millió. Tavaly 260 vagonos magtárat építettek és megoldották az állattenyésztési telep vízellátását. A sertéshizlalót 800 férőhellyel bővítették. A három beruházás 8 millióba került. 300-as tehenészetük 4181 literes szinten termelt. 23 százalékkal, tehenenként 854 literrel nőtt egy év alatt a tejhozam! Csupán a tejprémium 2 680 000 forint volt. Tizenöt százalékos nyereség- szinttel 14 milliós tiszta eredményt ért el a bátyi Kossuth Tsz. Területe 2140 hektár szántó, a termelési érték 91 millió forint, az évi átlagkereset 49 583. Elsősorban kiegészítő jellegű beruházásokat valósítottak meg: elkészült a 250 vagonos silótér, az ugyancsak 250 vagonos tárolótér, és bővítették a tejtároló és hűtőkapacitást. Az agrokémiai bázisra felvett hiteleket törlesztették. Az év egyik legjelentősebb eredményének a szőlő 134 mázsás hektáronkénti hozamát tekintette Cséplő György elnök. — Rendkívüli időjárás mellett magas átlag és jó minőség. A villányi tsz 6400 hektáron gazdálkodik, ebből 4700 hektár a szántó. 135 milliós termelési érték mellett 12 millió a nyereség. Az átlagkereset közel 42 000 forint, a háztáji forgalom 36 millió. Az év legjelentősebb beruházása 27 hektár szőlő telepítése. Ezzel a tsz szőlő- területe 140 hektárra nőtt. Mohácsi Petőfi Halászati Termelőszövetkezet - fennállása óta nem zárt ilyen eredményes esztendőt. Tavaly fejeződött be a tervidőszak legnagyobb beruházása, a nyolcmillió forintért épült Csele-pataki teleltető és ivadéknevelő, és közel hárommillió forintért elkészült a halászcsárda. A zárszámadó közgyűlésen a tagság Tóiéi Ká- rolyné főkönyvelőt választotta elnöknek. * Nehéz gazdasági évet hagyott maga mögött a magyarszéki termelőszövetkezet. A kukorica ritkán kelt, így a szövetkezet a tervezett 58 mázsa helyett csak 35,2 mázsás termést takarított be. Ez 3 milliót meghaladó árbevétel-kieséshez vezetett, ráadásul igen magas, 369 forintos szűkített önköltség mellett. Megtorpanás következett be a szarvasmarha-tartásban is, ahol milliós nagyság- rendű veszteség keletkezett. A szövetkezet az esztendőt, történetében először, hárommillió forint veszteséggel zárta. A baranyahidvégi tsz a tavalyi veszteség után idén végre kétmilliós nyereséget könyvelhetett el; egyebek között azért, mert terven felül 500 kocasüldőt adtak el. HDN-elözetes HDN-est Szigetváron Szigetvári összeállítással jelentkezünk a HDN 6. oldalán. Hétfőn este 7-kor pedig szeretettel várjuk olvasóinkat a Szigetvári Cipőgyár éttermében. A kilométerpénz karrierje ♦ Gyermekbanda lopássorozata ♦ Mikor lesz fonal? ♦ w így fizetjük majd a villanyszámlát ♦ Három Chicago - három vélemény ♦ Fociélmény Tripoli ban ♦ Nemzetközi DN Kupa-eredmények ♦ Nem adja fel a Komló iilyés Gyula Baranyában Sorsválasztók Üzemlátogatás a Bikali Állami Gazdaságban Sorsválasztók című új drámájának bemutatója alkalmából péntek reggel óta Pécsett tartózkodik Illyés Gyula, s vele Flóra asszony. A drámát tegnap este mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház Sik Ferenc rendezésében. Az utolsó próbák megtekintése, az utolsó írói „igazítások” után Illyés Gyula Baranya mezőgazdaságával, s másfajta „sorsválasztók" újkori életével ismerkedett. Pénteken a Pécsi Állami Gazdaságba látogatott felesége társaságában, tegnap délelőtt pedig Bikáira utaztak Takács Gyulának, a Megyei Tanács elnökhelyettesének és Andrásfalvi Bertalannak, a Jalllyés Gyula és felesége, Flóra asszony az állami gazdaság és a halfeldolgozó vezetőjével A kutatókat az egész világon foglalkoztatja a probléma K utatásfejlesztési és termelési társulás alakult at EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Mikrobio. lógiai Intézete, valamint az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet részvételével az Interferon hazai előállítására. Ez a gyógyszer a vírus és talán a rák elleni terápia egyik fontos fegyvere lehet. E társulás feladatai, ról, célkitűzéseiről nyilatkozott Bihari István, az EGYT Gyógy, szervegyészeti Gyár igazgatója az MTI munkatársának. — A kutatókat az egész világon foglalkoztatja az Interferon előállításának problémája. E témával Magyarországon először a most megalakult társulás foglalkozik, amelynek elsődleges feladata olyan gyártó eljárás kikíI nterferon-társu lás Magyarországon sérletezése. kidolgozása, amivel majd előállítható lesz az emberi gyógyászatban alkalmazható legmagasabb tiszta, sági foknak megfelelő Interferon. A társulás birtokában jelenleg a nyers Interferon reprodukálására kidolgozott eljárás van. Az emberi gyógyászatban alkalmazható tisztasági fokút e pillanatban csak a finnek állítanak elő, és a teljes mennyiséget az USA- ba szállítják, ahol az e célra kijelölt intézetek használják fel gyógyítási kísérletek- re. Az EGYT egyik telephelyén létesül az a steril üzem, ahol legkésőbb 1981 második felében megindul a gyártás. Az előállításhoz szükséges fehérvérsejtről . a társulás egyik tagja, a Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet gondoskodik. Az indukáló oldatot pedig, ami a fehérvérsejtmasszában beindítja az Interferon-termelést — ez a folyamat egyébként úgy játszódik le, mint az élő szervezetben ha vírusfertőzés éri — a Sze- gedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete szolgáltatja. Az ilyen módon megtermelt Interferont kell izolálni, tisztítani. — Az elképzelések szerint 1981-ben már több millió egység nyers Interferont gyártanánk és adnánk el külföldre, amelynek bevételéből a további kutatások költségét tud. juk fedezni. Kutatóink ugyanis tovább dolgoznak azon, hogy minél előbb — remélhetőleg már 1982-ben — sikerüljön olyan magas tisztasági fokú Interferont előállítani, amit az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt hazai intézményekben is felhasználhatnak kísér, leti célokra nus Pannonius Múzeum osztály- vezetőjének kíséretében. Bikaion az állami gazdaság vezetője, Zámbó István kalauzolta az érdeklődő vendégeket a nemrég üzemelő halfeldolgo. zába, ahol modern gépsorokon készítik és csomagolják konyhakészre a tavakban nevelkedő ponytféleségeket. Az állami gazdaságban már hagyományosabb ebéd: halászlé, rántott ponty adgtt alkalmat beszélgetésre a fehér asztal mellett. A szomszédos faluban, Egy- házaskozáron, ezalatt már készülődtek a pávakör tagjai, a moldvai csángók, akik nagy szeretettel fogadták a magyarság sorsáért személyes felelősséget is vállaló írót. Illyés Gyula a második világháború alatt és után, a népeket, nemzeteket megrázkódtató forgatagban személyesen is sokat tett azért, hogy a betelepített és menekülő magyarok új hazát leljenek Most örömmel hallgatta a pávakör tagjainak, kicsiknek és nagyoknak műsorát, s még nagyobb örömmel azt, hogy a történelem megrázkódtatásaiban egymásban ellenséget látó nemzetiségiek, őslakók és betelepültek ma már egy ország fiai. ként, megértéssel viseltetnek egymással, s békében élnek, s dolgoznak egymás mellett. Illyés Gyulát és feleségét a klubból Gyurka Rafael portájára kalauzolták a vendéglátók. A háziasszony, a népművészet mestere maga szőtte falvédővel, a házigazda az udvari lugas borával kínálta a vendégeket, miközben felelevenítették megpróbáltatásokkal teli életüket, meg. nyugvásos sorsukat. Csak az író esti kötelezettségének kényszere volt erősebb a marasztalásnál és a maradni vágyásnál: a Sorsválasztók bemutatója a másfajta sorsválasztók életénél. Hazaúton, vissza Pécsre az író és a néprajzos félszavas, felelgetős beszélgetéséből kibomlott e tájék s népeinek: magyaroknak, székelyeknek, né. meteknek, szerbeknek kálváriás múltja, a felismert közös sors harmóniát teremtő munkája, mindezek el nem felejthető tanulsága. A Bikali Állami Gazdaság modern halfeldolgozó üzeme s a Moldva mellől származó fájdalmas vagy éppen vidám ének nincs is oly messze egymástól, mint ahogy azt a népi kultúrát az iparosodástól féltők vagy a gazdasági fejlődést a népi kultúrával össze nem egyeztethetők vélik. Lehet, ennek felismerésére Illyés Gyulával kell útra kerekedni, Baranyában. B. L
