Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-10 / 40. szám
1981. február 10., kedd Dunántúli napló 3 Milyen szolgáltatásokat várhatnak a KSZE-töl az Ai partnerek? Hír: a Babarc-Bólyi Növénytermelési Rendszer igazgató tanácsa úgy határozott, hogy 1981. január 1-től társul a Szekszárdi KSZE Növénytermelési Rendszerrel. A megszűnt rendszer 41 partnergazdasága 72 000 hektár területtel a KSZE tagja lett. * A hivatalosan közzétett és a szaklapokban is megjelent hír tulajdonképpen egy Baranya megyei központtal működő termelési rendszer társulásáról tájékoztat. Mit nyújt ma, s mit kínál a jövőben a KSZE Növénytermelési Rendszer partnergazdaságainak? Ezt a kérdést tettük fel Perczel Mihálynak, a KSZE igazgatóhelyettesének. A beszélgetésen részt vett Kovács Zoltán és Tantos Dezső, a KSZE pécsi alközpontjának vezetője, illetve alközpont vezető helyettese is. — Népgazdasági szempontból nem az a cél, hogy minél több rendszer legyen, hanem, hogy a meglévő rendszerek minél hatékonyabban működjenek - mondja Perczel Mihály. — A KSZE és a BBTR társulásának is az volt a célja, hogy a szellemi és anyagi erők, eszközök koncentrálásával javítsuk a rendszerben folyó munka hatékonyságát. A KSZE 1972 óta működik s már korábban is több partnere volt Baranya megyében, ahol mint az köztudott, más termelési rendszerek is működnek. Mi mindig örömmel vettük s ezután is így vesszük a többi rendszer kihívását. A KSZE most az egyesüléssel egy csapásra — már ami a taglétszámot és a szaktanácsolt termőterületet illeti - nagy rendszer lett, Míg a fúzió előtt 193 partnerük volt, most 234 van, területük pedig 430 ezer hektárról 502 000 hektárra nőtt meg. Ami azt jelenti, hogy kilenc megyében, de főként a Dunántúlon, annak is inkább a déli részéa több mint félmillió hektáron végzik a búza, a kukorica, silókukorica, a napraforgó, a cukorrépa — ez a négy növény köti le kapacitásuk 87 százalékát — továbbá a borsó, a lucerna és gyepek szaktanácsadását. Termésátlagaik az élvonalban vannak. 1980-ban rendszerátlagban búzából hektáronként 5,4 tonna, kukoricából 6,4 tonna, napraforgóból több mint 2 tonna, cukorrépából 36,5 tonna termést takarítottak be partnereik. Műszaki szolgáltatásaik színvonalával a partner- gazdaságok elégedettek.- Vajon a megnövekedett feladat nem jelent-e színvonalban visszalépést? Mennyiben képesek megfelelni a nagyobb követelményeknek? BBTR Szekszárdiul egyesült a Koncentrálva a szellemi és anyagi erőket — A két rendszer egyesült ereje jobb lehetőséget biztosit feladataink ellátására. Az 19.81 tavaszi kukorica-és napraforgóvetésekhez 70 millió forintért szereztünk be elővásárlással vetőmagot partnereink részére, egyebek között a legjobb amerikai hibrideket. A szegedi GKI licencvásárlás alapján átvállalta a legértékesebb hibrid- kukorica szülővonalak fenntartását. A KSZE kapcsolati rendszere teszi lehetővé, hogy az idén már hektáronként 10 tonnán felüli termőképességű kukoricahibrideket ajánlhatunk partnereinknek. A hektáronkénti 100 forintos alapdíjért műszaki, agronómiái, közgazdasági és információs — oktatási — szolgáltatást nyújtunk partnereinknek. A KSZE megalakulása óta több mint 2500 szakember, szakmunkás képzését, továbbképzését szervezte meg. Most februárban indul egy új tanfolyamunk a siklósi várban. Évente 15—20 szerelőt külföldre küldünk a gyártó cégekhez betanulásra. Közgazdasági csoportunk fejlesztési, beruházási terveket készít a partnereknek, átvállalja a pénzügyi lebonyolítást, értékesítési és elemző szolgáltatást végez. Az elmúlt 10 évben 3 milliárd forintos fejlesztés valósult meg a KSZE közreműködésével a gazdaságokban. A növényolajiparral és az üzemekkel közösen 5503 vagon napraforgó-tároló kapacitást hoztunk létre partnereinknél. Az agronómiái szolgáltatásokat táblaszintre adaptáljuk. A vetőmaggal már eleve meghatározzuk üzemeinkben a fajtaszerkezetet, sőt a vetésváltást is. Műszaki ‘ szolgáltatásainkkal — gépbeszerzés, vevőszolgálat (garancia) és gépszerviz — partnereink elégedettek. Tavaly egyetlen évben 44 Claas Do- minátort, 15 szecskázót és 47 nagy traktort, mindenekelőtt Rába Steigert szereztünk be, s emellett 250 millió forintért alkatrészeket tőkés vállalatoktól a nyugati gépekhez. Három területi raktárunk működik: Győrben, Szekszárdon és Mohácson. Éppen e két rendszer egyesüléséből származó előny, hogy a mohácsi raktárt nagymértékben tudjuk fejleszteni a legközelebbi jövőben. A partnergazdaságoknál folyó műszaki ellátást 74 szervizkocsi végzi. A nagyobb teljesítményű traktorok gépdiagnosztikájával 1974 óta foglalkozunk. Úgy véljük, jelentős előrehaladást értünk el a növényvédőgép-diagnosztika területén. Nemcsak bemérjük, de a helyszínen meg is javítjuk a hidraulikai, kicseréljük a szórófejeket. — Milyen energiatakarékos eljárásokat- ajánl a rendszer? Dolgoznak-e a hatodik ötéves tervben valami nagyobb szabású program végrehajtásán? — Nem törekvésünk az úgynevezett látványosság, és talán nem is a látványosságra helyes a súlyt helyezni. Érdemben akarjuk segíteni partnergazda- ságair.kat VI. ötéves tervi feladataikban. Terveinkről szólva: ez évtől szerepet kívánunk vállalni a Szabadegyházi Invert Cukorgyár kukorica nyersanyaggal való ellátásában. Importot váltunk ki azzal, hogy behozza rendszerünk a Hesston-féle óriásbálázó-gépet, s így partnereink láthatják el a dunaújvárosi szalmacellulóz gyárat alapanyaggal. Megkezdtük az olajtakarékos gabonatárolási módszerek alkalmazását. Nedves szemes kukoricát tárolnak partnereink falközi silókban. Zománc-, illetve győri gra- boplast műanyag béléssel bélelik ki javaslatunkra a gabonatárolókat. Terjed a szem- csutkazúzalék (CCM) és a csu- héjleveles csőzúzalék (LKS) készítése és takarmányozása. A gyepterületek jobb hasznosításának elősegítése érdekében rendszerünk a kanadai McKee cégtől gyártási licencet vásárol és ez év második felétől a hazai, viszonylag olcsóbb betakarítógép gyártását a Szolnoki i'ieZÖGÉP Vállalattal — mely szintén tagja rendszerünknek — beindítjuk. Külön előny, hogy ezzel az eszközzel kukoricaszár és egyéb melléktermék jellegű növényi maradvány összegyűjtését is eszközölhetik használóik. Bevezetjük, illetve ajánljuk a fémvázas fű-, illetve lu- cernaszéna-pajták építését olcsó hideglevegős szárítással. Egy pajta egy 500-as tehenészetet elégíthet ki jó minőségű szénával. Bekerülési költsége 4—7 millió forint. Megvásároltuk dr. Reisinger Péternek, a Baranya megyei Növényvédő Állomás főmérnökének gyom- felvételezési és számitógépes értékelési szabadalmát. S gyomprognosztikát adunk partnereinknek jövő évi gyomirtó- szer-beszerzéseikhez. A felsorolt szolgáltatásokat az alapdij ellenében adjuk, például külön díjtételt az egyes gépek szervizeléséért nem számítunk fel. A többlettermésből a KSZE gyakorlatilag nem kér, nem is kap részesedést a társult üzemektől. —RnéA termesztési rendszer mohácsi alkatrészraktára Kellő szaktudás nélkül kockázatos vállalkozás Szőlőoltvány-termesztők Százhatvanan verbuválódtak Villányból, Villánykövesdről és Kisjakabfalváról a Villányi Áfész szőlőoltvány-termesztő szakcsoportjába és az eg£ tagban lévő oltványiskolájuk csaknem 15 hektáros. A Villány—Mecsekaljai Borgazdasági Kombináttal együttműködnek és ennek köszönhetően oltványaik eljutnak külföldre is, főként Moldáviába, de idén csehszlovák igényeket is kielégítenek. Fél évtizede elsőként 18 vil- lánykövesdi kiskerttulajdonos rendezkedett be szőlőoltvány- előállításra és eltelt pár év, mire a háztartásbeli asszonyok elsajátították a szakmai fogásokat, hiszen a legtöbben korábban nem foglalkoztak szőlővel. De a mostani tagoknak is mindössze egynegyede szőlősgazda. A villányi kombinát nem győzte a munkaigényes oltvány-előállítást, de anyagilag is megérte neki, hogy a kiskerttulajdonosokkal társuljon. A szőlősgazdáknak komoly bedolgozórendszere alakult Ja, melynek tagja a mohácsi, villányi, a zalaszentgróti tsz, valamint a Villányi és Siklósi Áfész. Legjelentősebb partner a Villányi Áfész, mely előreláthatóan megőrzi ezt az előkelő posztját. A minőségi elvárások egyre szigorúbbak. Például a kínált oltványt csak akkor veszik át, ha a gyökerének, hajtásának az alakja, mérete,, fajtatisztasága megfelel a szabványban előírtaknak. Ezenkívül elvárják, hogy az oltványnak legalább a fele megeredjen. Akinél az eredési arány 30 százalék alá csökken, azt kizárják a szakcsoportból. Amerikai gyökeres vadalanyt és európai nemes vesszőt oltanak össze a gazdák, ami komoly szakmqi felkészültséget igényel. Mindegyik alapanyagot a gazdaság biztosítja. De némelyik oltványtermesztő a Fajtaminősítő Intézet szigorú ellenőrzése mellett önállóan is állít elő szaporítóanyagot, vagyis teljesen^ saját erőből szerzi be és neveli a vadalanyt és a nemes vesszőt, de az ő termékeiket már a helybéli áfész kínálja az ország kistermelőinek. Az áfész és a gazdaság messzemenően támogatja a tagokat, hogy a vállalkozásukat siker koronázza. A gazdaságtól kapják az előállításhoz szükséges vadalanyt és oltócsapot. Az áfész viszont külföldi oltógépeket vásárolt és kölcsönöz. — Az oltás kockázatos és időigényes munka — állítja Somogyi Józselné, aki 70 százalékos eredésről számolhat be Solymosi Tibornéval együtt. Majd így folytatja:- Állandóan oda kell figyelni és legfeljebb három-négy éves gyakorlat után lehet egy kicsit magabiztos az ember. Ezzel szemben a „szerencselovagok" a gyors meggazdagodás reményében nem sajnálják elinduláskor a 40, sőt 60 ezer forintos befektetést, de minden hiába, ha szakmai tapasztalatra nem tudnak szert tenni. Azt hitték, hogy egy év clatt 100-200 000 forintot is összegyűjthetnek komolyabb felkészülés nélkül. A tapasztaltabbak ma már konténerben nevelik az oltvá- nyokat, hogy bármikor eladhassák és a kért szállítási határidőt pontosan tartsák. Az időjárás szeszélyeit azzal igyekeznek kivédeni, hogy a gyö- kereztetés előtt parafinban fürdetik meg a sima oltványt. A talajt pedig fekete fóliával takarják, hogy minél hamarább meginduljon a hajtás. A legkomolyabb próbatétel, az oltás alkalmával kalákában dolgoznak három héten át. A Dunántúlon a legjobb minőségű „háztáji" oltványokat a villányiak termesztik. Cs. J. Hass, alkoss, gyarapíts! (II.) A fejlesztés lehetőségei z 1979—80-as évek gazdasági egyensúlyi eredmé- nyeit jórészt az elosztás, a felhasználás visszafogásával, a termelésnövekedés mérséklésével értük el. A gazdaság e tartalékai egyre csökkennek, 1981—82-ben pedig teljesen elapadnak. A hatékonyságjavulás, a szerkezeti változás, mint tartós forrás pedig egyelőre nem buzog megfelelően. Mire számíthatunk a VI. ötéves terv időszakában? A gazdaságfejlesztés lehetőségei éppen az elosztás, a felhasználás, a termelésnövekedés visszafogásával nem korlátozódnak-e túl szűk területre? A termelés-visszafogás, mint ismeretes, nem általános érvényű, a ráfizetéses és kevésbé jövedelmező tevékenységekre korlátozódik. A cél az, hogy csak az igazán jövedelmező termelés növekedjen, elsősorban a meglévő kapacitások jobb kihasználásával és nem új munkahelyek létesítésével. Mit fékezzünk, mit fejlesszünk? A tüzelőanyag- és energiafelhasználás a leginkább visszafogott, csak évi 2 százalékkal növekedhet. A többlet villamosenergia-igényeket a következő, években kizárólag a Paksi Atomerőműből és import útján elégíthetjük ki. A fűtőanyag-ellátásban nem növekedhet a közel-keleti olajimport. A mányi bányaüzem, a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, illetve a Bicskei Hőerőmű tervezése szerepel a feladatok között. A gépipar gyorsabban, a vegyipar valamivel lassabban fejlődik majd, mint az előző öt évben. A gépiparban a félkésztermékek, alkatrészek, részegységek, a vegyiparban a gyógyszer-növényvédőszer- gyártás a fejlesztés súlypontjai. Az építőipar termelése öt év alatt mindössze 11-14 százalékkal nő, főként a fenntartás jellegű munkák dinamikus fejlesztésével. A mezőgazdaságban a növénytermesztés az átlagosnál gyorsabban bővül a külpiaci keresletnek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően, A tervezett aránymódosításokat ezután is központi fejlesztési programok segítik. A folyamatban lévő kiemelt fejlesztéseket — az alumínium- ipari, a petrolkémiai, a számítástechnikai programokat — napjaink követelményeihez igazítják. Két új központi program végrehajtása is megkezdődik, A gyógyszer-, a növényvédőszer- és az intermedier (előgyártmányok) gyártás programja az iparág nemzetközi versenyképességének fenntartását célozza. Az intermedierek gyártásával bővül a petrolkémiai eredetű hazai alapanyagbázis, s csökken a növényvédőszerek nyugati importigénye. A másik új központi program az elektronikai és mikroelektronikai alkatrészek és részegységek gyártását fejleszti, az ún. háttéripar megteremtését szolgálja. A szervezeti változásokhoz, a hatékonysági követelmények érvényesítéséhez a szükséges kapacitások és fejlesztési források biztosítottak. A beruházások mérséklése ellenére a VI. ötéves tervidőszakban a termelő állóalapok a termelést meghaladó mértékben 26-28 százalékkal bővülnek. Ha ezeket az újonnan belépő kapacitásokat korszerű és jövedelmező termékek gyártásával jól kihasználják, ez önmagában is jelentős előrelépést tesz lehetővé a termelés összetételének javításában. Mintegy ezermilliárd forintot fordítunk a 80-as évek első felében beruházásokra, annyit, mint a legutóbbi öt esztendőben. Előre nem tervezhető célok és meglévő bizonytalanságok miatt az előirányzatok közt még 5 százalék tartalékkeret is szerepel. A tervidőszak első felére a beruházási mérséklés, a második felére némi növekedés lesz jellemző. Jobb lenne több pénz és eszköz fejlesztésre. Kár volna tagadni, olykor indokolt és szükséges igények sem elégíthetők ki a lefaragott keretekből, De ■ azért vitathatatlan haszna is van a beruházási szűkösségnek. A kivitelezők nem lesznek elkényeztetve, nem válogathatnak a rendelések közt, s meggyorsult az építés, a szerelés, szűnőfélben a pazarlás, a költségtúllépés. Egy dolgot jó lenne még mindenütt megtanulni: a mérsékelt beruházási összegek ésszerű, hatékony hasznosítását. Többfelé máris lépést váltottak. Érdemes lenne a jó példákat népszerűsíteni és követni, s kiegészítő beruházásokkal, kisgépesítéssel, egy- egy meglévő berendezés korszerűsítésével nagyobb egységek, üzemek teljesítőképességét növelni, a munkakörülményeket javítani. Az újítóknak, a szocialista brigádoknak, a társadalmi akcióknak nagyobb szerepet lehetne adni a munkafeltételek javításában, a korszerű és a hagyományos technológiák har. monikus összekapcsolásában. Bizonyíthatóan nagyon nagy összeg 1000 milliárd forint beruházásokra, ha mindenütt jól sáfárkodnak vele. Tudományos kutatások A korszerű munka még egy forrásáról, a tudományos kutatásról és a műszaki fejlesztésről érdemes röviden szólni. Ilyen célokra fordítjuk a nemzeti jövedelem 3 százalékát, öt év alatt mintegy 103—104 milliárd forintot. Ha ezek az összegek a legégetőbb feladatok megoldását — a természeti-gazdasági erőforrások gyarapítását és ésszerű hasznosítását, a nemzetközi versenyképesség fokozását — szolgálják, jövedelmező befektetésnek bizonyulnak, busásan visszatérülnek. (Következik: A fejlesztés felelőssége). Kovács József
