Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-09 / 39. szám
n H D H Siklóson Találkozóra, beszélgetésre invitáljuk olvasóinkat ma estére Siklóson. Szerkesztőségünk a siklósi HDN- esttel megkezdi a Hétfői Dunántúli Napló újságíró—olvasó találkozóinak sorozatát. Minden érdeklődőt szeretettel várunk ma este 6 órakor a siklósi művelődési ház hírlapolvasójában. Bohócaszínpadon Artista, kaszkadőr, pantomimes egy személyben Houa tűnt a var?... Kultúra és idegen- forgalom Siklóson A nívós műsor - szolgáltatás. De mibűi?... Hová tűnt a siklósi vár? . . . No, nem az eredeti, csupán a mása egy várostromot ábrázoló szép metszeten, amely a vártörténet rövid, szakszerű és élvezetes leírásával együtt a megyei Idegenforgalmi Hivatal és a megyei tanács közös ismeretterjesztő kiadványaként ízléses kivitelben, egy sorozat első darabjaként jelent meg 1979-ben 10 000, azaz tízezer példányban. Mindezt véletlenül tudtam meg, szombaton délelőtt. A helyszínen nem derült ki. Pedig kérdeztem a portán, az irodában, a pénztárnál, ám az itt dolgozók (igaz, a hivatal- vezető távollétében) nem tudnak semmiféle várismertető kiadványról. Molnár Judit, a Baranya megyei Tanács főelőadója: — Ezeket a kiadványokat (eddig 18-féle jelent meg) 1, újabban 3 forintért árusították, illetve árusítják az Idegenforgalmi Hivatal megbízottai. Legalábbis kellene . . . Régi fájdalmunk, hogy több helyütt csak az jut hozzá — általában kerülő úton —, aki egyébként is tud róla. Az idegen, a turista, a vár látogatója nem tud róla. Senki nem adja a kezébe, nem kínálja. Hogy hová tűnt a 10 000 db várismertető, illetve — ha elfogyott —, miért nem rendeltek újakat, erre nyilván majd választ kapunk az Idegenforgalmi Hivataltól. A kérdés annál is inkább jogos, mivel a siklósi vár az egyik leglátogatottabb műemlék hazánkban. Harkány közelsége is valószínűsíti a becsült számadatot: átlagosan mintegy 1,5—2 millió között lehet a láogatók száma évente. Ennek ismeretében még azt is megkockáztatnánk, hogy a fenti kiadvány mellé célszerű lenne „grátisz” kézbe adni egy rövid, 8—10 mondatos ismertetőt is (egyszerű sokszorsított eljárással, szórólapként) a vár 4 állandó kiállításáról, építészeti és művészettörténeti emlékeiről. És mit nyújt tavasztól őszig a tömeges méretű idegenforgalomnak a művelődés? Természetesen nívós műsorok kellenének. Tavaly volt néhány szép kamarakoncert; a villányi szó-, borparkban három kamarabalett; a várudvaron 3—4 vasárnap délelőtt emlékezetes folklórműsor. Ám egy-két hasonlónak a reményében is az idei nyár műsor-ígérete elképesztően szegényesnek ígérkezik. E programoknak ugyanis nincsenek meg az anyagi feltételei, sőt... Ott viszont, ahol több százezres (vagy milliós?) a nyári látogatottság — valamit kellene nyújtani. A színvonalas műsor — szolgáltatás, amire tömeges érdeklődés, sőt (jogos) igény, szükséglet mutatkozott eddig is. A siklósi várudvaron épp úgy, mint Harkányban, a szabadtérin. Siklóst kiemelt helyként kellene tekinteni ebben is. Ez viszont már nem elsősorban a városi tanácson múlik. W. E. Titkos alagútrendszer Siklóson? A várkapitány tiltakozik, a botanikus bizonyít. Dr. Vörös László Zsigmond botanikustól, a Pécsi Tanárképző Főiskola egykori főiskolai tanárától - aki most Martonvásáron él —, kaptuk a hírt, hogy térképre szívesen berajzolja a siklósi alagútrendszer általa ismert öt pontját. Megkerestem Moldván Lászlót, a siklósi vár kapitányát, aki egyben a helybéli várbaráti kör vezetője, de kategorikusan elutasította az állításokat. Szerinte csak legenda és mendemonda a várból kiinduló alagútrendszer. Mindenesetre nekem Nagy- és Kisharsányban, Máriagyűdön és Kistapolcán öreg helybéliek állították, hogy az ő településükig vezet egy 7—8 kilométer hosszú alagút a siklósi várkúttól. A helytörténészek elismerik, hogy van a várban egy úgynevezett Kasza- kút, melybe a halálraítélteket dobták be és az aljában lévő karsztvizes barlang patakjában elsodródtak. Vagy bárki megtekintheti a várbéli barbakán egyik fedett alagúti lejáratát, amely a városi fürdőhöz vezetett és innen csalogotta ki, vagy raboltatta el a török pasa a neki tetsző és épp fürdőző hölgyeket. Ezen a fürdői háremlejáraton bárki végigmehet. A történészek csak ezt ismerik el Siklós egyetlen kiépített ala- gútjának. A legenda és a tudomány még javában csatá- rozik. - Cs. J.Ha palota — akkor márvány A legszebb kövek bányája A márványtömb száz decibel hangerővel sikolt a gyémóntko- rongos daraboló alatt. A talán két méter átmérőjű korongfűrész erőlködés nélkül formálja az íróasztalnyi kőtömböt. A vágás nyomán első pillantásra is felsejlik, hogy nem egyszerű mészkövet bányásznak Siklós mellett. Néhány éve, az akkor hat éves fiamnak a budai var már újjáépített termeiről meséltem. Szépségét a pompás, a csodálatos, a ragyogó ... kifejezések tucatjával sem tudtam érzékletesen megjeleníteni. Végül azt mondtam: csupa márvány! — Akkor az egy palota - kiáltott fel. Máris tudta, milyen lehet. Fent a bányában a fúió- gépek, fejlőkalapácsok, kompresszorok, itt a lapüzemben a darabolok, lapvágók, csiszolók hangversenyeznek, pedig ezen a hideg februári reggelen a nap még csak most készül felkapaszkodni a Szársomlyó túlsó oldalán. A márvány tehát, mint már a kisgyerek képzeletében is él, önmagában hordozza a szépség fogalmát. Kondor Imre és Straicher Róbert, a lapüzem művezetői, Bertalan László bányamester úgy beszélnek a siklósi márványról, miként férfiak csak a szép nőkről szoktak. Itt a Tenkes hegy oldalában, a lapüzem felett van Rózsabánya. Talán a márványról nevezték el, mint mondják, a legszebb követ itt bányásszák: rózsaszín, rózsa rajzolatú erezettel, meleg ... - már csaknem azt mondják, még illata is van. Világosabb és sötétebb sárga követ is bányásznak, illetve dolgoznak fel. A zöld - ritkasága miatt talán mégiscsak ez a legszebb — a két kilométerre levő Zuhánya-bányából kerül a feldolgozóba. Az Országos Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat siklósi üzemében azonban a márványt csak a Föld jura-kori tetszhalott ajándékának tekintik, amelyet nekik kell életie'kelteni, szépségét kibontani, hasznos anyaggá feldolgozni. Már a múlt század végefele is volt itt bányászko dós, de okkor még csak a földből kibúvó darabokat szedték ki. Egészen az 1950-es évek végéig egyszerű kis kőfejtő üzemelt itt. Igazi fejlődés azonban hét-nyolc esztendeje indult meg, etnikor megindult a lapgyártó csarnok építése. Szociális épületek, kazánházak, a bányában a zúzóüzem, a kompresszorház létesült. Új gépeket vásároltak. Most pedig épül az aggregét üzem, ahol a bányában keletkező hulladékból (0—100 milliméter szemnagyságú kövek) cementkötésű lapokat készítenek, amely persze szépségében nem vetekedhet a márványlapokkal, minden más tulajdonságával azonban igen. Még az idén megkezdődik a termelés és akkor már évente 30 millió forint értékű építő, díszítő és szobrászati alapanyag kerül ki innen. Az Országház lépcsője, a Hilton, a margitszigeti Thermál szállók, a metró, a dél-pesti kórház idehaza, az NDK-ban, Csehszlovákiában, régebben Lengyelországban a siklósi márvány a legszebb éke épületek tucatjainak. A világhírű osztrák szobrász, Hans Muhr is minden esztendőben eljön, négy-öt tömböt elvisz, simogatva becézgeti őket, amikor kiválasztja: ilyen színű, ilyen erezetű nincs sehol a világon . . . Lombosi Jenő Hidrotermális barlangok- Gömbbarlang-füzér. A be- remendi hegyben több, úgynevezett hidrotermális barlang található, melyek az egykori hévizek hatására alakultak ki majdnem szabályos gömbformát felvéve. A legnagyobb átmérője eléri a hatvannyolc métert is. A kupolákban hófehér aragonit kristály ragyog, és ezt a vakító hófehér kristálytömeget keresztül-kasul csíkozzák a □Héttői bíborvörös agyagmezők. Most bukkantak a beremendi kőbányában egy újabbra, immár a 13-ikra a Mecseki Karsztkutató Csoport barlangkutatói Rónaki László irányításával. A térfogata 400 köbméter, de az elhagyott Czukker-bányában lévőnek o térfogata meghaladja a háromezer köbmétert. Ez az ördöglyuki termálvizes barlang, és sajnos már csak ezer köbméternyi rész járható belőle, a többit bápyatörmelékkel töltötték fel. így is még Baranya legnagyobb termálvizes barlangja. Busszal a megyeszékhelyre Siklósiak panasza: rossz a közlekedés Siklós és a megye- székhely között. A Pécsre járók időrablásnak és pénzpo- csékolásnak érzik, hogy a két város közötti valamennyi autó- buszjárat Harkányt is érinti. Erdő János, a Volán 12. sz. Vállalat osztályvezetője:- A Volán évről évre javítja Siklós és Pécs összeköttetését. A Siklóst nem érintő harkányi vasútvonal megszűnése óta az elmúlt öt esztendőben mégis megduplázódott járataink száma a két város között és így jelenleg 84 járat közlekedik ezen az útvonalon. Minden órában indul autóbusz mindkét pontról. A siklósiak kérésére összeköttetést biztosítottunk a Pécsről induló és a Pécsre érkező budapesti expresszvona- tokhoz. Járműveink jobb kihasználása és a vállalati gazdaságosság indokolja a harkányi kitérőt. Nagy az idegen- forgalmi idényben is az utasszám Siklós és Harkány között. Úgy véljük, hogy nem lennének kellően kihasználva az autóbuszok a közvetlen Siklós— Pécs vonalon. Szerintem indokolt a siklósiak panasza. Eddig a Volán álláspontja. A siklósiak ezt ismerik, s nem tartják teljes mértékben elfogadhatónak. Véleményük szerint a munkakezdés és a műszak végi időpontokban lenne elég utas a közvetlen járatokhoz. Ez számunkra naponta legalább 20 perc és néhány forint nyereséget jelentene. S ez bizony egy hónapban már soksok megspórolt óra és forint. Kérésük: tartson a Volán e kérdésre vonatkozóan utasszámlálást, s hozzon a siklósiak számára kedvezőbb döntést! E. A. Igazi bohóc fogadja a gyerekközönséget a pécsi Kamaraszínházban A három kecskék című mesejáték előadása előtt. Ö segíti megteremteni az előadás hangulatát, a gyerekek körülveszik az előcsarnokban, és ő a darab karmestere. Laci bohóc, azaz Rajnai Lószjó, akit Szegvári Menyhért, a mesejáték rendezője hozott a produkcióba. — Ebben a darabban — mondja szerepéről Rajnai László — a bohóc meghal a színpadon. Meghal, ugyanis mindenki dől a nevetéstől a tréfáin, csak egyvalakit nem sikerül megnevettetnie, a szép, szomorú királykisasszonyt. Azt akarom elérni, hogy amikor e „kudarc" után kimegyek a színpadról, úgy csattanjon fel utánam a taps, hogy abban vigasztalás, együttérzés legyen. — A bohóc tehát nemcsak nevettetni akar? — Olyan ez a mesejáték, hogy a felcsattanó nevetés után valami szívszorító dolog következik, s ebből a hangulatból ismét a nevetéssel szabadul meg a közönség. A Chaplin-filmekből ismerős mindannyiunknak ez a fajta hangulatváltás. — Hogyan születnek a színpadi poénok? Ügy tűnik, rögtönzés az egész . . . — A gyerekközönség, ha hagyják, hogy felszabadultan élvezze az előadást, sok váratlan helyzetet produkál a bohócnak, de ezeket is meg kell tervezni. Én tulajdonképpen kapukat nyitok a gyerekek előtt, ők választanak, de azután mindig oda jutnak el, ahhoz a poénhoz, amelyikhez én akarom. A bűvészek ezt hívják kényszerválasztásnak. Ennek lényege, hogy a véletlenszerűnek tűnő dolgok is teljesen tudatosak a színpadon. — Olyan könnyen tud Laci bohóc kontaktust teremteni a gyerekekkel. Hogyan sikerül ez? — Talán úgy, hogy sohasem nézem őket gyerekeknek. Ügy beszélek velük, mint bárkivel. Persze lehet, hogy ez azt jelenti, hogy én vagyok infantilis . . . Rajnai Lászlót tíz éve láttam a Tatabányai Bányász-színpad társulatában. Nem darabbeli, „komoly" szerepére emlékszem igazán, hanem egy paródiára. De nem is ekkor, hanem 1962- ben kezdett dolgozni bábművészként. Most harminc éves, Azt mondja, hő van ilyen, akkor most érkezett alkotói válságba, pedig úgy tűnik, tud mindent, ami a szakmában fontos: bohóc és pantomimművész, artista, kaszkadőr. Egyedül a zene maradt ki eddig az életéből — de lehet, hogy legközelebb hangszerrel látjuk majd fellépni. A Cirkusz és Varieté Vállalat tagjaként, feleségével járják az országot, Baranyát is. Ök Éva és Laci bohóc, akik elválaszthatatlan partnerükkel, Tyutyuval, egy okos fehér pamacskutyával lépnek a porondra. Pécsről, a színházról annyit mond még Rajnai László, hogy itt közösségre talált, és ez is széppé teszi a mostani vállalkozást. G. O. T E S Z T * • Ha lakatlan szigetre kerülne... Néha vágyódunk az egyedüllétre, a magányra. A sors játéka, hogy ebbéli kívánságunk általában akkor teljesül, amikor egyáltalán nem gondolunk veie így járt a modern Robinson is, aki egyedül vágott neki egy világ körüli útnak, de hajótörést szenvedett. Bár a legszükségesebb dolgok mind megtalálhatók a fedélzeten, a körülmények mégis úgy hozzák, hogy egyetlen tárgyat vihet csak magával, ön mit választ? A) 1. A pénztárcáját. 2. Egy ékszert. 3. Szerettei fényképalbumát. 4. Útlevelét. 5. Egy ruhadarabot. B) 1. 6ona’olt-e arra, hogy a lakatlan szigeten — az ön szigetén — épít egy házacskát „Toilette" felirattal? 2. Sokkal egyszerűbben oldja meg a kérdést^ C) Hosszú idő után (Defoe szerint 23 év telik el) végre megpillant egy haiót a láthatáron, amelyik észreveszi az ön jelzéseit. A találkozáskor kiderül, hogy országa hadban ál! az „életmentő" tengerészek o:- száqával. A kapitány humánus okokból választani engedi önt. 1. Magával viszi, de mint hadifoglyot. 2. Itt maradhat továbbra is - egyedül — a szigeten. A válaszok értékelése: A) 1. Ha a pénztárcát választja, ez azt mutatja, hogy az elsődleges reakciók hive, szemben a másodlagos, megfontoltabb reakciókkal. Gondolkodás nélkül, szinte leszegett fejjel rohan bele a drámai helyzetekbe. 2. Ha ékszert visz magával, idealista, sőt utópista. Húzódozik attól, hogy szembenézzen az igazsággal. Az ön számára csak a saját magáról alkotott hízelgő kép megtartása a fontos. 3. Ha nehezen válik meg az emlékképektől, akkor félős típus, aki védelmet keres, és egyedül nem tud a veszéllyel szembeszállni. Nem érett még meg a független életre. 4. Fia az útlevél mellett dönt, akkor ön a hatóságokat fölöttébb tisztelő állampolgár, akiből a kalandvágy teljesen hiányzik. Célszerű volna, ha'mielőbb hivatalnoki pályára lép. 5. Ha a ruhadarab után nyúl, átlagon felüli hidegvért jelez. Nagy az önuralma, és a legnehezebb helyzetekben is sikeresen helytáll. Vezető, irányító típus, az önre bízott feladatokat mindig felettesei teljes megelégedésére oldja meg. B) 1. Fejlődése megállt a körülbelül kétéves gyermek fejlettségi szintjénél. Azonfelül igen erős a tulajdonosi tudata és fösvény is. 2. Semmi különös. Az un reagálása teljesen normális. C) 1. Akár tetszik, akár nem, a fogyasztói társadalomra jellemző megnyilvánulások fedezhetők fel önnél. Nem tud és nem is akar kötöttségek nélkül élni. 2. örvendetesen józan ésszel rendelkezik. Csak kevés dolog okoz önnek igazi nehézséget. Nyugodt, békés öregségre számíthat. A „Studio" mazagin alapján leldolgozta: Dr. Juhász Edit
