Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-09 / 39. szám

Líbiába készül a BÉV Building Enterprise Ba­ranya. Ezt a nevet viseli majd a Baranya megyei Építőipari Vállalat fenn­állásának első nagyszabású külföldi vállalkozásán. Az angolositott név „fut" már a tervrajzokon, a külföldre címzett üzleti leveleken. Itt­hon a Rákóczi úti központ egyik kacskaringós folyosó­jának a végén két szoba ajtaján magyarul és cikor- nyás arab betűkkel felírva ezt olvassuk: líbiai főmér­nökség. Bent pedig hetek óta folyik a szervezkedés Lábady András irányításá­val. Város a kősivatagban A főmérnök a napokban jött haza Líbiából, ahol az első megbízatás szerint 700 lakást épít majd a BEB. A színhely: Zintan, kb. 200 km-re Líbia fő­városától, Tarabulustól (vagy ahogy mi jobban megszoktuk: Tripolitól). A vidék kietlen kő­sivatag. A jellegzetesen fehér­re festett arab kőházakból álló Zintantól néhány kilométerre je­lölték ki az új Zintan — egy modern város — helyét. Itt kell összességében 3500 lakást épí­teni, ami — az ottani 5,5-ös családnagysággal számolva — csaknem 20 ezres lélekszámú települést jelent. A rendezési tervet a BÉV Mayer György ve­zette tervező irodája készítette, s ott dolgoznak már a részlet­terveken is. Az „üzlet" tavaly augusztus­ban indult, bár államközi szin­ten már tavasz óta folytak a tárgyalások. Sör nélkül — Saját előregyártott szer­kezeteinkkel építkezünk, ezért találták a legjobbnak a mi ajánlatunkat — mondja Lábady András. — Az első ütemben hét különböző típusból 144 da­rab 1, 2 és 3 szintes épületet kell megépítenünk (az utóbbi­ból csak hetet csinálunk), s ezekben lesz a 700 lakás, ame­lyek 140—170 négyzetméter alapterületüek és 4—5 szobá­sak lesznek. Senki ne higgye a mi négyzetmétereinkre gondol­va, hogy luxuslakásokat épí­tünk kiváltságosoknak; a lakás­Nem az itthoni munkák rovására! méretekbe az iszlám vallás szi­gorú, élő előírásai is beleszól­nak. Építünk ezenkívül két isko­lát, üzleteket és egy mecsetet is. No igen . . . De hogyan? Mi­vel? És főleg kivel? A BÉV saját munkásai köré­ből is toboroz embereket az első, hároméves ütemre, de vesz fel külsőket is. Ök azonban csak akkor kaphatnak útlevelet Líbiába, ha előbb 6 hónapot ledolgoznak a vállalatnál, s megismerik őket munkásként is, emberként is. Viszont van egy alapfeltétel, ami mindenkire vonatkozik: mindenhez kell ér­teni, mindent meg kell csinál­ni. Ott más normák szerint kell dolgozni, mint itthon! S a kül­földiekre is vonatkozó igen szi­gorú helyi előírások szerint a sörösüveg sem lehet ott a láb­ügyében. Sőt, egyáltalán nem. lehet sörösüveg . . . — Biztosan még nem tudni, de 300—350 főnyi, az építőipar teljes keresztmetszetét jelentő gárdával indulunk útnak — mondja Lábady András. — Da­rutól a markolóig mindenféle gépet kell vinnünk, egy teljes előregyártó üzemet kell felépí­tenünk, anyagellátásban pedig maximálisan a hazai bázisra kell támaszkodnunk —, ami anyag ihnen gazdaságosan ki­vihető és ott el is fogadható, azt Pécs adja. A cél a maxi­mális valuta-kitermelés. Ez a munka több százmillió deviza­forintot hoz az országnak. A kis magyar kolónia részére légkondicionált lakókonténerek­ből álló tábort építenek, saját konyháról étkeznek, lesz könyv­tár, mozi, televízió képmagnó­val és filmekkel. A hétvégeket az embeiek a tengerparton töl­tik, vagy Líbia történelmi em­lékeivel ismerkednek. Évente 30 nap szabadság jár mindenki­nek, amit itthon kell eltölteni. A három év vállalása nem köte­lező, de egy évnél rövidebb idő­re senkit sem visznek ki. Április közepétől — Tavasszal Harkányban megépítünk egy próbaépületet, egy portotípust, amit bemuta­tunk a líbiai félnek, és aminek a segítségével finomíthatjuk a terveket, hogy kint már zökke­nőmentesen menjen minden. Március közepén kezdjük a fel­vonulást, április közepétől már dolgozni akarunk. Mától, feb­ruár 9-től — e napon utalja át a líbiai fél az előleget — szá­mított 36 hónap alatt kell el­készülnünk az első 700 lakás­sal. — Az itthoni munkák? — Azokat természetesen a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolhatja a líbiai vállal­kozás. Hársfai István Röntgennel, katéterrel az életért Invazív radiológia Q legrejtettebb szerv is megtalálható... A nyíllal jelölt részen látható a ballon katéter, mellyel a me­dencei veröér szűkületét hárít­ják el A radiológia — valaha kizá­rólag a röntgen diagnosztikára korlátozódó - tudománya olyan új irányokban is nagyot lépett előre, amely már nemcsak egy- egy betegség felderítésére, ha­nem annak esetleges gyógyítá­sára is vállalkozhat. Egyik ilyen új, s világszerte nagy érdeklődéssel kísért ága az invaziv radiológia. A kifeje­zés olyan beavatkozást jelent, amelynek során a bőr alá ha­tolva. katéterekkel kutatják fel a test olyan rejtett pontjait is. amelyeket legfeljebb műtéti úton - vagy még úgy sem — lehetett volna felderíteni, diag­nosztizálni és gyógyítani. A lai­kus számára szinte elképzelhe­tetlen, hogyan lehet egy vékony katéterrel (elhatolni az agyi erekhez, szívbe, májba vagy az Intertourist, hungarian souvenir Intertourist bolt a pécsi Nádor Szállodában A hazánkban levő, úgyneve­zett Intertourist ajándékbolto­kat a Csemege Kereskedelmi Vállalat üzemelteti. A köznyelv dolláros boltnak nevezi ezeket a különleges áruválasztékú pa­vilonokat, ahol a hungarian souvenir, azaz a magyar aján­dék kizárólag tőkés valutáért vásárolható meg. Baranyában négy Intertourist ajándékbolt áll a külföldi vendégek rendel­kezésére: a Nádor Szállóban, a Dolláros boltok Szépségíaimok Budapesten megalakultak az első szépségszalonok, s a fő­város után vidéken először Pé­csett, tavaly júliusban a Vénusz, a múlt héten pedig az írisz szalon. Mindjárt az elején szö­gezzük le, nemcsak egyszerű kozmetikáról, csinosításról van szó, hanem az egészség meg­őrzéséről is. Nézzük hát meg röviden, mit is tudnak ezek a szalonok? A Vénusz testkultúra szalon a Pécsi Szolgáltatóipari Válla­lathoz tartozik. A vállalat saját erőből alakította ki a Veress Endre utcában, amely ugyan csak 120 négyzetméternyi, de sok minden található benne és az sem utolsó szempont, hogy hangulatos, esztétikus. A kondi­cionálóteremben szobaevező, bordásfal, pionér tornafal, te­remkerékpár, futógép, hasizom­erősítő pad, csukló és láberő­sítő gépek, medicinlabdák és más kiegészítő tornaszerek vár­ják a vendégeket, akiknek test­nevelő tanár nyújt segítséget, ad tanácsot. Csak egyszer tör­tént egy kis baj, egy 119 kilós vendég alatt elrepedt az egyik hasizomerősítő pad . . . Finn rendszerű szaunájuk fenyőfa burkolattal készült, ahol a 60- 120 C fokos meleget elektromos finn szaunakályhával biztosítják. Az írisz-szalon a Nagy Jenő utcában, a Griffaton-ház mel­lett található és a Baranya me­gyei Fodrászipari Szövetkezet új szolgáltató szalonja. Az épü­let egyik részében a fodrászat, a hagyományos kozmetika és az elektrokozmetika kapott helyet. Nyolc jól felszerelt kozmetikai boxban négy kozmetikus dol­gozik. Modern gőzölőlámpa, a hatóanyag bevitelét biztosító Solux-lámpa mellett itt is meg­található az ingeráramú és in­terferencia áramú készülék, va­lamint az iontoforézist biztosító készülék. Az inger- és az inter­ferenciaárammal 45 percen ke­resztül végeznek passzív tor­nát, rugalmasítják a test kü­lönböző részeit. Egy kúra tíz ke­zelést tartalmaz, melyből heten­te kettőt ajánlott igénybe ven­ni. Ésszerű diétával kiegészítve ez idő alatt 5—8 cm térfogat­csökkenést is elő lehet idézni! A mellrugalmasításhoz viszont legalább 30 kúra szükséges. A passzív torna egyébként feszült­ségcsillapító is, s kedvezően hat az érző- és mozgató receptorok­ra. Az iontoforézis lényege és hatásossága pedig abban rejlik, hogy a bőr mélyebb rétegeibe viszi be a hatóanyagot, a sejte­ket hosszabb időn keresztül táplálja és ezáltal regenerálja. Az épület másik részében a tulajdonképpeni testápoló sza­lon és a szauna található. Itt is igényelhető az elektrokoz- metikai kezelés és ugyancsak boxos megoldásokkal alakítot­ták ki a pihenőhelyeket. Finn rendszerű szauna és zuhanyozó egészíti ki a szalont. Mind a Vénusz, mind az írisz bérleteket is kínál. Az ára­kat fölsorolni hosszú lenne. Nem a legolcsóbb mulatság, de a várható eredményeket tekint­ve megéri. S nemcsak nőknek, hanem férfiaknak is. A Vénusz­ban a hétfő, szerda, péntek a nőké, a váltott napok a férfia­ké. Az íriszben valószínűleg csü­törtökön fogadják majd a fér­fivendégeket. Barlahidai Andrea Szauna a Nagy Jenő utcai koz­metikai szalonban Hotel Pannóniában, valamint kettő Harkányban. A csinos hölgy leadja a szo­bakulcsot a Nádor portáján és kérdő tekintettel fordul Gólyák Jánosnéhoz, a dolláros bolt üz­letvezető-helyetteséhez, aki ked­ves mosollyal nemet int,- Megtudhatnánk, mit jelent ez a néma párbeszéd? Golyákné készségesen vála­szol: a hölgy törzsvásárlónk. Magyar származású osztrák ál­lampolgár, évente kétszer bizto­san hazajön. Mindig herendi porcelánt vásárol, és most is azt keresett, 12 személyes ét­készletet szeretne. Sajnos,. a mostani szállítmánnyal se érke­zett . . . Zórity Istvánné eladó megerő­síti, hogy a külföldi vásárlók körében a legkapósabb a he­rendi porcelán, de fogynának a Zsolnay-termékek is, ha lenne belőle elegendő. Hiánycikkekkel kezdtük, pe­dig tulajdonképpen áru van bőségesen. Import rágógumi és csokoládé, nescafé csakúgy ta­lálható itt, mint márkás italok, a skót whiskytől a Napóleon konyakig. A kölnik, parfőmök közül a Chanel, Nina Ricci, Gi­venchy érdemel figyelmet, új­donság a Madame Rochas fran­cia kölni. — A porcelán mellett a nép- művészeti termékekből feltétle­nül vásárolnak a nyugati ven­dégek, s a szőttesek, hímzések mellett a legtöbb úticsomagjó- ból nem hiányzik a magyar csí­pős kolbász, Pick-szalámi, toka­ji bor — mondja Gojákné. Pillanatonként érkezik érdek­lődő, ám csupán hárman vásá­rolnak közülük. Magyarok. Az idősebb úr Troost márkájú hol­land pipadohányt vesz — diná­rért. A fiatalasszony díszdobo­zos JPS cigarettát választ és nyugatnémet márkával fizet, míg partnere dollárral egyenlíti ki a két japán magnókazetta árát. — Magyarok is vásárolhat­nak?- Természetesen, de csak 200 forintnak megfelelő valutáért, jelenleg 8 dollárért. Mimiig a 200 forint a határ, a mérvadó, a valuták értéke gyakran válto­zik, a dollár értéke nőtt, a di­náré például esett az elmúlt napokban. Húszféle tőkés valu­tát fogadunk el, a már említet­teken kívül osztrák schillinget, angol fontot, holland forintot, belga, svájci és francia frankot, USA, kanadai és ausztrál dol­lárt. Nem váltunk be török lírát, de a szocialista országok valu­táit, rubelt, levát, cseh koronát sem. — Mi mindenre vevők az itt­honiak? — Mindenre, amire pénzük­ből telik. Főként külföldi ciga­rettákat, Fa és Creme 21 pipe­reszappant, külföldi gyártmányú habfürdőket, hajsamponokat, ol csóbb parfőmöt, pipadohányt Sokan nézegetik a játékokat amelyek többsége elérhetetlen mivel a Lego garnitúra példáu 26 dollárba került. W. M. emésztőrendszer legrejtettebb pontjára. A tapasztalt radioló­gus kezében azonban a rönt­genkészülékkel együtt olyan fegyver ez, amely hovatovább nélkülözhetetlen lesz egészsé­günk, életünk védelmében. A Pécsi Orvostudományi Egyetem dr. Kuhn Endre pro­fesszor által vezetett Radioló­giai Klinikája Magyarországon oktatási centrum, világszerte elismert tudományos bázis. Az invaziv radiológia alkalmazási lehetőségeiről ezeket mondta dr. Horváth László, az intézet adjunktusa:- Speciális katéterekkel fel tudunk keresni olyan ereket a testben, amelyeket korábban soha. Vagy például, a belső- elválasztású mirigyek által ter­melt hormonok mennyiségét pontosan meg tudjuk határozni, ha a megfelelő mirigy elfolyó vérét vizsgáljuk. Ennek kö­szönhető, hogy a páros miri­gyeknél (pl. a mellékvesék) eseteben) fel tudjuk deríteni, hogy melyiknél van kóros el­változás. A hasnyálmirigy megbetege­dései között akad egy megle­hetősen ritka, az úgynevezett szigetsejt daganat, amely inzu­lint vagy egyéb hormont termel. Régebben ilyen esetekben mű­téti úton eltávolították az egész hasnyálmirigyet. Az invazív ra­diológia lehetővé teszi, hogy a beteg szén/ különböző pontjain elfolyó vérből mintákat vegye­nek, s ahonnan a több hormon érkezik, csak azt a részt keK eltávolítani. A diagnosztizálásban elérhe­tő eredményekre a közelmúlt­ban érdekes példa is akadt. Egy budapesti kórházból hoztak egy beteget, űki három év alatt mór több mint 100 liter vért ka­pott egy, a bélrendszerében rendszeresen bekövetkező súlyos vérzés miatt. A katéteren keresz­tül kontrasztanyagot fecskendez­tek a beleket ellátó erekbe. A röntgenképernyőn látható volt, amint a vastagbélben egy ér- gomolyag töltődik fel. A pon­tosan meghatározott helyről műtéttel eltávolították az ér- gomolyagot, a beteg meggyó­gyult. Nemcsak a diagnózishoz, ha­nem bizonyos esetekben köz­vetlen gyógyításhoz, vagy élet­veszély elhárításához is segít­séget nyújt az invaziv radioló­gia. így például lehetőség nyí­lik arra, hogy beteg ereket mű­téti beavatkozás nélkül elzárja­nak, vagy röntgenkontroll mellett szövetmintát vegyenek, mivel gyakorlatilag ezen az úton min­den testrészhez, még a nyirok­csomókhoz is hozzáférhetnek. Az eljárás viszonylag egysze­rű, a combverőérbe szúrnak egy megfelelő belső átmérőjű tűt. Ezen keresztül bocsátják be a vezető „drótot”, majd azon a polietilén vagy teflon katétert. Ma még viszonylag szűk kör­ben ismerik és alkalmazzák az invazív radiológiát, de széle­sebb térnyerése tovább segít­heti az emberi életek megmen­tését, az egészség visszaadását. Kurucz Gyula Magán URH-telefon Ma még szokatlan módon — URH adóvevő segítségével — kapcsolják be a telefonelőfi­zetők táborába Pécsetf dr. Új­hegyi Ilonát, a Mozgássérültek Baranya megyei Egyesületének titkárát. A titkár — aki maga is mozgássérült - új lakásba köl­tözött a Kertvárosban, mégpe­dig olyan épületbe, amelyhez még nem ért el a telefonkábel. Kérését — hogy korábbi munká­ját érdemben folytathassa — a posta, a MÁV és a pécsi tele­vízióállomás nemes gesztusa nyomán feltehetően e héten tel­jesítik. Hogyan? A MÁV Pécsi Igazgatóságá­tól felajánlottak egy URH-tele- font, a tévéállomás kollektívá­ja elkészített két antennát — az egyik a postapalota tetejére, a másik a lakóház tetejére kerül- a Pécsi Postaigazgatóság távközlési üzemének szakembe­rei pedig működőképessé teszik a rendszert. Tehát az egyesület titkára bárkit hívhat, s leendő számán keresztül őt is bárki hív­hatja. Ez természetesen csak provizórikus megoldás, mihelyt mód adódik ró, a posta az URH telefont „normális" készülékre cseréli. Végezetül e URH-telefon pró­bájáról annyit, hogy nehéz dol­guk volt a szerelőknek. Úgy kel­lett beállítani, hogy se a tv. se a rádió „ne jöjjön be” rajta, s hogy a pécsi taxisofőrök egy­más közti beszélgetése is titok maradjon. K. F. Hétfői □

Next

/
Oldalképek
Tartalom