Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-08 / 38. szám

Közös gondolkodással — jobbító szándékkal Politikai, társadalmi egység a népfrontfórumokon írta: Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára 1981 első negyedévében ül össze □ Hazafias Népfront VII. kongresszusa, hogy számot ad­jon a végzett munkáról, meg­határozza a további teendőket és újjáválassza az országos ve­zető testületeket. A kongresz- szust megelőzően, 1980. októ­ber 15-től kezdődően több ezer magyar településen megválasz­tották a népfront helyi bizott­ságait, január 24-vel lezárul a megyei küldöttértekezletek sora is. A népfrontválasztások jó po­litikai légkörben zajlottak, szer­vesen kapcsolódtak az 1980-as esztendő kiemelkedő politi­kai eseményeihez. A népfront- fórumokon résztvevők kife­jezték egyetértésüket az MSZMP politikájával, azzál, hogy a párt a népért, a nemzetért vi­selt felelőssége tudatában tölti be vezető szerepét, politikájá­ban érvényre juttatja az egész társadalom érdekeit. A sok tíz­ezer felszólaló felelősen szólt 3 szocialista építómunka ered­ményeiről és gondjairól, az or­szágos és a helyi feladatokról, érvekről, gazdasági építőmun­kánk soronlev.ő kérdéseiről, a munka becsületéről, a társa­dalmi munkaakciókról, életmód- öl és életkörülményekről, a cözéletről, a lakóhelyi mozgal­mi munkáról és sok más éle­inket, jelenünket és jövőnket ormáló kérdésről. Visszatértek izokra a közérdekű észrevéte- ekre is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és országgyűlési kép- riselői választásokat megelőző gyűléseken vetődtek fel. A nyílt égkör erősítette a népfronttes­tületek önállóságát, felelőssé­gét, gazdagodott együttműkö­désük a tanácsokkal, a társa­dalmi- és a tömegszervezetek­tel. A tanácskozások nem egy- tzerűen véleményt mondtak a Hazafias Népfront Országos ánócsának ,,A szocialista lemokrácia, lakóhelyi közélet" tímű vitaanyagáról, hanem a tzocialista demokrácia alkotó műhelyeivé váltak. Egyöntetű a élemény, hogy a demokrácia ejlesztése, a közélet gazdagí- ása a szocializmus teljesebbé ételét szolgálja, ezért érvénye- itésén a mozgalomnak céltu- latosabban kell munkálkodnia, lélunk, hogy a dolgozók minél agyobb számban vegyenek részt a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében, a dön­tések hozásában, a határoza­tok végrehajtásának ellenőrzé­sében. Ehhez kialakult a meg­felelő politikai intézményrend­szer, amelyet tartalmilag még gazdagítanunk kell. Szükséges, hogy az állampolgárok ne csak véleményt mondhassanak, ha­nem célszerű javaslataikat fo­gadják is el, vagy érdemileg minősítsék. Az érdemi munka, a tényleges beleszólási és dön­tési lehetőség, a mindehhez szükséges tájékozottság fejlesz­ti legjobban az egyénben és a közösségben a demokrácia tiszteletét és gyakorlását. A népfront fórumai akkor, és azért élőek, elevenek, mert a lakosságot érdeklő, érintő té­mákat tűznek napirendre és jelzéseiket, javaslataikat eljut­tatják az arra illetékes, megfe­lelő jogkörrel rendelkező szer­vekhez vagy — ha szükséges — mozgalmi akciót szerveznek megoldásukra. E megállapítás vonatkozik a testületi ülések­re, a falugyűlésekre, a város- körzeti tanácskozásokra, a te­matikus vitafórumokra egy­aránt. Akár gazdasági, akár társadalompolitikai' kérdések kerültek napirendre, elmélyül­tebb lett a közös gondolkodás, erősödött a cselekvési kész­ség, a jobbító szándék. A tár­sadalmi viták és a lakossági összejövetelek hozzájárultak ah­hoz, hogy az emberek jobban megismerjék a gazdasági, a politikai tennivalókat, terveket, s kiegészítsék javaslataikkal, majd sajátjuknak érezzék a végrehajtás folyamatában. A népfront választási fóru­mai elismeréssel szóltak a törvénytervezetek társadalmi vi­táiról is. Az elmúlt ciklusban 24 törvényt alkotott az országgyű­lés, és ezzel többsége — a társadalmi viták révén - a la­kosság javaslatait is tartalmaz­za. A viták a törvényalkotás szempontjából is hasznosak voltak és fejlesztették az ál­lampolgárok jogtudatát. Ezen az úton kell továbbhaladnunk. A szocialista állam jogokkal és kötelességekkel ruházza fel pol­gárait, hogy ezekkel jól élje­nek, azt elősegítik a tájékozta­tók, az eszmecserék, a viták, az eltérő érdekek feltárása, a nézetek egyeztetése. Ilyen mó­don erősödik az állampolgári fegyelem, a kötelességtudat és a szemléleti egység is. A fóru­mok legfőbb célja, hogy közö­sen keressük a gyorsabb előre­haladás útját. A népfront testületéi és ak­tivistái közreműködnek az ál­lami szervek és az állampolgá­rok kapcsolatainak erősítésé­ben. Az országgyűlés, a taná­csok, a képviselők, a tanácsta­gok tevékenysége ennek meg­felelő figyelmet kap a mozga­lom közjogi tevékenységében. A népfront is szorgalmazza az országgyűlés ellenőrző szerepé­nek további növelését. A kép­viselőktől azt várjuk, hogy po­litikusán tevékenykedjenek, ugyanakkor Választóik ügyes­bajos gondjaival is törődjenek. A képviselők és a tanácstagok is elkötelezett emberek, akik azonosultak a népfront válasz­tási programjával, akik készek áldozatkészen munkálkodni a szocialista építőmunka soronle- vő feladatainak megoldásán, akik érdeklődnek a közügyek iránt. Választóik azt várják tő­lük, hogy felelősségteljes mun­kával, vélemény-nyilvánítással jól szolgálják a társadalom, a választókerület érdekeit. A népfront szervei a lakos­ság érdekében, a lakóhelyi de­mokrácia fejlesztésében együtt dolgoznak a tanácsokkal. A Hazafias Népfront és a taná­csok együttműködése kétoldalú és kölcsönös a közérdekű ten­nivalók meghatározásában és elvégzésében, a lakossági igé­nyek feltárásában és egyezte­tésében. A nyílt város- és köz­ségpolitika is elősegítette a la­kóhelyi közélet élénkülését. A tanácstag, mint fontos közéleti ember, elősegíti vagy segítheti a lakóterületi munka fejleszté­sét. E munkában számíthat a népfrontbizottságok támogatá­sára. Az egészséges lakóhelyi köz­élet erkölcsi és anyagi értéke­ket teremt. A sikeres társadal­mi munkaakciók, a környezet építése, szépítése, a fejleszté­si alapok célszerű felhasználá­sa tanúskodnak erről. Az idő­sekkel, a fiatalokkal, az egy­mással való törődés is része a jó közérzetnek. Mindezért szen­vedélyesen szót emeltek a köz­ségi, a városi, a megyei nép­frontértekezletek. Mint ahogy szót emeltek az aprófalvakban, a társközségekben élő embe­rek jobb ellátásáért, a színvo­nalasabb szolgáltatásért és más jellegű gondok megoldá­sáért. A tapasztalatok alapján a mozgalom méltán számíthat arra, hogy a cselekvő állam­polgárok önmagukat, egymást formálják igazi közösségi em­berekké. E folyamatban újabb és újabb rétegekhez és embe­rekhez kell eljutnunk. A mozgalomban együtt mun­kálkodnak a különböző foglal­kozású, világnézetű és anya­nyelvű emberek. A népfrontos összefogásnak az alapja a szi­lárd osztályszövetség és a szé­les politikai, társadalmi egység. De a népfrontbizottságoknak az eddiginél nagyobb figyelem­mel kell kísérniük a sajátos rétegek helyzetét. Többet kell törődniük a háziasszonyokkal, a gyermekgondozási segélyen le­vő anyákkal, a tanyákon, a pusztákon élő emberekkel. Job­ban kell gondoskodni azokról a fiatalokról, akik nehezen ta­lálják meg az utat a közéletbe. Nem mondhatunk le azokról az állampolgárokról sem, akik visszahúzódnak vagy közömbö­sek. A befelé fordulás oka sok­szor a tájékozatlanságban, a kudarcokban, az adott közös­ség gyengeségében rejlik. Az eredményesebb rétegpolitikai munka feltételezi a mozgalmi munka módszereinek továbbfej­lesztését is. A népfrontmunka egészét gazdagították azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyek a papirosmunka he­lyett az ügyet, az embert, az emberi környezetet, a tudást helyezték középpontba. A népfrontválasztások is ki­fejezték, hogy hazánkban erős a nemzeti egység, amelyet a szocializmus korszaka teremtett meg, amely ösztönzője további előrehaladásunknak is. A Haza­fias Népfront sokoldalú politi­kai munkával, fórumrendszeré­nek tartalmi gazdagításával, a lakóhelyi közélet élénkítésével is hozzájárul ahhoz, hogy ez az egység tovább szilárduljon és újabb rétegek, állampolgá­rok vállalják egyre tudatosab­ban szocialista céljaink teljesí­tését, azt, hogy a maguk poszt­ján szívósan küzdjenek a job­bért, a korszerűbbért. Űj leletek Simontornyán A helyreállított simontornyai várban az állandó kiállítások mellett rendszeresen rendeznek új kiállításokat is az ásatások új lelet­anyagaiból. Az emeleti kiállitóteremben most az egykor Szekszárd határában épített „Jeni Palánka" nevű török kis erőd feltárása során előkerült díszes kerámiákat, talpas tálakat, fegyvereket, perzsa és kínai porcelánokat mutatják be. A télen is nyitva tartó kiállítás február végéig tekinthető meg. Az ásatás helyszíne fotókon, előtérben az előkerült főzőedények. Hárman a kétezerből Kiemelt szakmunkások Nem kiváltságosak, hanem példamutatók Mit jelent, hogy kiemelt szak­munkás? A választ a pécsi Zsol. nay Porcelángyárban kerestem, ahol a mintegy kétezer dolgo­zó közül eddig már hárman ér­demelték ki a megtisztelő ran­got. A kollektív szerződés lehe. tőséget ad a besorolásra, ha valaki mindennapi munkáján túl ötletekkel áll elő, kezdemé­nyez és a kollektívában húzó­erőnek számít. Nem kiváltságosak, hiszen egyszerre irányítanak, kutatnak és fizikai munkát végeznek. Szakmájuk kiváló mesterei, akik üzemi, sőt vállalati méret­ben gondolkodnak. Elsősorban a szakmai múltjuk révén jutot­tak új beosztásba. Tari József A 34 éves Tari lózsel eredeti foglalkozása nyomdaipari tech. nikus. A 11 fős matricagyártó műhelyt öt éve vezeti kiemelt szakmunkásként. A munkaasz­talok az ő tervei alapján ké­szültek, most épp a tökéletesí­tésükön dolgozik, hogy a papír ne csúszkáljon rajzolás közben. Arról beszélt, hogy nehéz volt elfogadtatni a matricával való festést a hagyományos kézi fes­téssel szemben, pedig a mat­ricával gyorsabban és többet lehet elkészíteni. Igaz, a drága matricapapír külföldi, de a Papíripari Vállalatot szeretnék megnyerni, hogy kezdje meg a hazai gyártást. Tari Józsefet jó vezetőnek tartja a közösség, mert meggyő­zően érvel egy-egy újdonság bevezetésekor, épít a beosztott­jai ötleteire, folyamatos anyag- ellátást biztosit és együtt dol­gozik a munkásokkal, amikor bemutat egy-egy új munkafo­gást. Hárőm gyáregység tech­nológiai problémáinak a meg­oldásában vesz részt és eköz­ben segítséget nyújt. Alapfize­tése 4500 forint. Istókovics Károlyné A könyvelésből hívták vissza tervezőnek Istókovics Károlynét, aki egy éve kiemelt szakmun­kás. Csaknem négyévtizedes szakmai múlt áll mögötte, és a porcelánfestés minden ágában magas szinten jártas. így pél­dául színeket, mintákat, motí­vumokat tervez, de rajzol, vo­nalaz, színez, aranyoz is, figu­rát fest, matricát és mintát ké­szít. Az egyedi, főként kiállítá­sokon bemutatandó darabok szín- és mintavilágának a szak­avatott tervezője és saját ötle­tei alapján újítja meg a Zsol- nay-hagyományokat. — Mindig tanulok, hisz újabb és újabb porcelántárgy mintáit, díszeit tervezem meg. A görög, japán motívumok mellett kezd divatba jönni a perzsamintás, az egyiptomi figurás, ypgy a különféle virág, így az orchidea. Történelmi, régészeti és bioló­giai könyveket olvasok, hogy az eredeti formák alapján alkot­hassak. Minderre nem sajnálja a pénzt, az energiát és az időt. Miután a háromfős tervezőcso­portba került, a fizetése 300 fo­rinttal emelkedett, most 4500 forint. Ritecz Sándor Két évtizede porcelánfestő a 42 éves Ritecz Sándor. A pá­lyán Kovács István, az eozin- és a sárfaier-technológia jelen­kori atyja indította el. Kiemelt szakmunkásnak 1978-ban ne­vezték ki és az alapfizetése 4800 forint. Együttműködik a festészet, az égetés, a nyers- gyártás és a mázolás műveze­tőivel, sőt kipróbálja az összes külföldi új festéket, olajat és ezek alapján történik a megren­delés, sok esetben egy új de­koráció, vagy egy technoló­gia bevezetése. Nagy hangsúlyt fektet a dekorálási és a festé­si eljárások gépesítésére, az új technológiák meghonosítására, hogy elérjék az olasz, angol és nyugatnémet cégek által meg­határozott világszínvonalot. Mindezért úgy kísérletezik, újít, hogy a pénzügyi ráfordítás mi­nimális legyen. Jelenleg egy an­gol bélyegzőgépet akar új tech­nológiára beállítani. Ez egy, o pillanatnyilag kidolgozás olatt levő öt témából. Szervezéssel, meggyőzéssel, némi anyagi elő­nyök biztosításával eléri hogy kísérletező kedvű munkásokat nyerjen meg elképzeléseinek. — Bizalmat, önállóságot kap­tam. rendszeresen elutazhatok a gyárakba tanulmányútra, kapcsolatteremtésre. Bármikor lefordítják nekem a külföldi - szakszövegeket. Az előnyök kö­teleznek, bár számomra egyben hobbi is a szakmám. Szakmaszeretetét bizonyítja a kétszáz kötetes műszaki könyv­tára, lakásán a ' házi mini la­borkemence, a szorgalom, ahogy tanulja az angol és né­met szakkifejezéseket. Cs. J. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom