Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-01 / 31. szám
Vadföldjeinken növeljük a csicsóka telepítését VADÁSZAT Az elmúlt évben a hasznos vadállomány takarmányozása szükségszerűen Intenzívebb lett. A mennyiségi növekedés főleg a gazdasági magvak felhasználásánál jelentkezett és a szálas takarmányok etetésénél A feletetett takarmánymennyiséggel viszont nem emelkedett a lédús takarmányok felhasználásának szintje. Vadásztársaságaink nagy része fokozott mennyiségű silótakarmányt használt fel, de lédús takarmánykészletünkből hiányzik a takarmányrépa, melynek termőterülete minimálisra csökkent és a csicsóka, melynek telepítését az elmúlt években nem fokoztuk. Megyénk nagyvadállományának szintentartása érdekében a természetes takarmánybázist növelnünk kell. A csicsóka erre igen alkalmas, igénytelensége és élelmessége folytán. Megyénkben minden talajon jól díszük és ott is megterem, ahol más növény szinte már létezni sem tud. Szárazságot jól tűrő, igénytelen évelő növény. Szabálytalan körte alakú gumói és a szárrészek a mélyrehatóié gyökerekkel együtt nem fagynak el és ezekből tavasszal a csicsóka újra kihajt, és sok éven át termesztésben marad. A gumóiban keményítő helyett inzulin és cukor van, a vad igen szereti, Vizenyős íze miatt emberi élelmezésre nem alkalmas. Termesztésének olyan területen nagy a jelentősége, amely parcellák szabálytalan alakjuk miatt, vagy egyéb okokból nehezen művelhetők. Ezeket csicsóka telepítésével, évek során át hasznosítani lehet, különös művelési költségek nélkül. A vad szívesen túrja és kaparja, egyben vadmenedék, vadbúvóhely telepítésére is alkalmas. Figyelembe kell vennünk kettős haszonvételét is, mert ha gumótermését október hónap közepéig felszedjük, a föld feletti részeit (szár és levél) nyersen, vagy silózva felhasználhatjuk. Ugyanis a zöld része nemcsak egymagában savanyodik be jól, hanem vele az októberi félszáraz kuikoricaszár is sikeresebben silózható. A gumó téli tárolása csak homok közé rakva ajánlatos és kisebb mennyiségben lehet raktározni, mert csak így biztosítható a romlásmentes eltartása. Ezzel szemben a földben hagyott gumói nem fagyérzékenyek és télen át is fokozatosan szedhetők. . így egész télen át vadállományunk részére rendelkezésre áll a gyökgumós, lédús takarmány és a telepítések helyén jó túrási lehetőséget is biztosítunk egyes vadféleségeknek. Elsősorban a vaddisznó és szarvas fogyasztja, de az apróvad is (nyúl, fácán) szívesen eszi. A csicsóka fajtája különösebben nem határozható meg, színe alapján különböztetjük meg egymástól. A fehér és sárga gu- mójú változat a legelterjedtebb és termőképesebb is, mint a piros gumójú. Nemesített változatai hazánkban kevésbé ismertek, de importálásuk várható. Ez igen előnyös lenne a terméseredmények növelésére, mivel a csicsóka vetőgumó mi-. nősége eléggé leromlott és így nem várhatunk többet 150 q hektáronkénti átlagtermésnél, míg a külföldről jelzett nemesített importcsicsóka 400 q-ás termést is biztosít közepes minőségű talajon. A csicsóka termesztése külterjes és belterjes módon is folytatható. Vadásztársaságaink a gyengén termő vadföldek és parlagterületek hasznosítása végett külterjes módon termelik. Ennél a termesztési módnál fő cél a csicsóka évelő tulajdonságainak, igénytelenségének és nagy életerejének kihasználása, a szabálytalan alakú, gyengén termő parlagterületek gazdasági hasznosítása. Telepítésénél a talajművelésre nagy gondot kell fordítani, mivel évelő növényről van szó és 10—15 évig is életképes marad, különösen akkor, ha 5 évenként istállótrágyázásban.is sikerül részesíteni. A telepítés alá szánt istállótrágyát mindig az őszi szántással forgassuk alá. így tavaszra már csak a talajsimítás, szükség esetén felszíni gyomirtás, sorhúzás és a gyommentes földbe vetés marad. Vetése ültetésszerűen történik, melyhez 4—5 cm vastag, 6—8 cm hosszú sérüléstől mentes, egészséges gumót használunk. Hektáronként 15—20 q vetőgumóra van szükség, ösz- szel és tavasszal is ültethető, de az utóbbi ajánlatosabb és jobb. Az ültetése 60x50 cm-es kötésben történik, a gumókat 6—8 cm mélyen rakjuk le. Első évben többször kell kapálni, míg az ültetvény megerősödik, mivel a csicsóka kezdetben lassan fejlődik, és a gyomok köny- nyen ellepik. Töltögetni nem kell. A későbbi években kitavaszodás után erőteljes fogaso- lással kell a felszínt lazítani és elegyengetni, különösen akkor szükséges, ha a vad téli túrásával a talajfelszínt egyenlőtlenné tette. A tavaszi fogasolással egyidejűleg kiszórjuk a szükséges műtrágyamennyiséget is, mivel a talaj feletti zöld tömeg és a talajba termő gumómennyiséget csak így tudjuik kellő termésátlagban biztosítani. Vadásztársaságainknak a csicsóka vetésterületének növelésével egyben fel kell készülnie a nagyobb tömegű felszedett csicsókagumó téli tárolására is. Megyénk vadásztársaságai jelenleg 300 ha körüli vadföldterülettel rendelkeznek, célszerű lenne, ha ebből a jövőben mintegy 30 ha kerülne csicsókatelepítésre. Ennek évi termésével biztosítani tudjuk a hasznos vadállomány téli lédús takarmányszükségletének jelentős részét. Farkas János megyei fővadász Tavasztváró tudnivalók BÉLYEG Újdonságok — érdekességek A Magyar Posta az „Évfordulók— események 1981" bélyegsorozat keretében január 31-én bocsátotta forgalomba a Szántó Béla születésének 100. évfordulójára megemlékező 1 forintos bélyeget, melyet Vagyóczky Károly grafikus tervezett. szántó föőt. mi 1981-ben küldöttközgyűlést tart a MABEOSZ. Minden területen újraválasztott, vagy új aktíva fogja végezni filatelista társadalmi munkáját. Január és február hónapokban tartják a köri beszámoló és választó taggyűléseket. Április és május hónapokban kerül sor a területi beszámoló és küldöttválasztó értekezletekre. * Kaposvárott ült össze és vitatta meg feladatait a XIX. Országos Ifjúsági* Bélyegkiállítás rendező bizottsága. A kiállítás megrendezésének tervezett időpontja: 1981. április 3— 12. * A Magyar Posta előreláthatóan február 14-én, az évforduló napján bocsátja ki Batthyány Lajos születése 175. esztendeje alkalmából emlékbélyegét. Ezzel méltatják a szabadság, harc egykori miniszterelnökének érdemeit. Az új bélyeg Barabás Miklós festménye alapján állítja elénk a történelmi személy alakját. * A „Blokkok Magyarországról" című kiállítás tavaly novemberben és decemberben Bonnban nagy sikert aratott. A színvonalas anyagot február 15-től a frankfurti postamúzeumban tárják az érdeklődők elé. * A dán posta háromcímletű sort jelentetett meg, amely művészi kézimunkákat ábrázol. Az ilyen jellegű sorok iránti érdeklődést igazolja a Magyar Posta két művészi kézimunkákat ábrázoló sora. Különösen a világhírű halasi csipkék arattak nagy sikert. Többek között az angol király, nő, aki nagy filatelista, jelentős megrendelést adott fel e bélyegsorokra. * A bélyegeken megörökített képző- művészeti alkotásokat ábrázoló albumok olyan minimúzeumot jelentenek, amelyhez hasonlóval egyetlen képtár sem dicsekedhet a világon. Egymást követve jelennek meg a világon ilyen bélyegek. Többek között a Do. minikai Köztársaság Rembrandt. Picasso, Van Dyck, Francia-Polin^zia Gauguin, a bolgár sorokon Leonardo da Vinci alkotásaiban gyönyörködhetnek a gyűjtők. HÉTVÉGE 6. HORGÁSZAT Létszámalaknlás Az elmúlt évben a horgászlétszám tovább növekedett. Az orszáqban levő horgászegyesületek száma jelenleg megközelíti a 640-,et, a horgászok száma pedig a 240 000 főt. Baranyában a 26 horgászegyesületnek 9768 tagja volt. Területi engedélyek díjai Az elmúlt évben bekövetkezett jelentős haláremelkedésre tekintettel igen sok helyen került sor a területi engedélyek díjának növelésére. Cél a horgászkezelésű vizek halállományának szintentartása volt. Ennek érdekében a Szövetség és az IB minden anyagi eszközét mozgósítva igyekezett a tervezett halasításoknak eleget tenni. Emelkedett a területi engedély ára több egyesületnél, a halászati tsz kezelésében levő Dunán és belvizein, de nem emelkedett az IB kezelésében levő Dráva—Mura folyón. Pé- csi-Orfűi és kovácsszénájai tavon. (A kovácsszénájai tavon horgászrendi módosítás történt, naposjeggyel az eddigi 2 db ponty. helyett 1 db pontyot és 1 db ragadozó halat szabad fogni és 2 kg egyéb méretkorlátozás alá nem eső halat.) A Pécsi-Orfűi tó területi jegy áremelésére azért nem került sor, mert a MOHOSZ halászatfejlesztési tartalékából 605 000 forint halasitási segélyt adott az Intéző Bizottság részére. Ez az összeg ebben az évben fedezte az országos jegyek által okozott, valamint az áremelkedésből adódó kiesést. Általános és összevont területi engedélyek Idén is lehetőség van úgynevezett országos érvényű területi engedélyek megvásárlására. Az általános területi engedély ára 1500 forint, amely érvényes a Balatonra, halászati tsz-ek kezelésében levő vizekre, valamint az engedély hátoldalán felsorolt horgászkezelésű vizekre. Az összevont területi engedély ára 1000 forint, amely csak a hátoldalán felsorolt horgászkezelésű vizekre érvényes, a Balatonra és HTSZ-vi- zekre nem. Az ifjúsági általános területi engedély ára 600 forint, az ifjúsági összevont ára 500 forint. Egyik területi engedéllyel sem lehet horgászni a pécsi tavakon, de érvényes az IB kezelésében levő Dráva—Mura fo- lyókra. Az engedélyek megválthatok az Intéző Bizottság irodájában (Pécs, Rákóczi út 39/B.) és igényelhetők az egyesületeknél. Gyermekhorgászjegyek Az elmúlt évben pénzügyi okok miatt a gyermekhorgászjegy csak a kibocsátó egyesület kezelésében levő vizekre volt érvényes. Sajnos több helyen a gyermek kíséretében levő felnőtt családtagok számtalan szabálytalanságot követtek el, ezért az idén gyermekjeggyel méretkorlátozás alá eső hál nem fogható, de a 100 forintba kerülő engedély minden horgászkezelésű vízre érvényes. A saját kezelésű vízzel rendelkező egyesület közgyűlése lehetőséget adhat arra, hogy az egyesület életében szervezetten részt vevő (pl. szakkör) gyermekek meghatározott korlátok között méretes halat is foghassanak. Filmgyártás, könyvkiadás Minden bizonnyal 1981-ben két új horgásztárgyú film fejeződik be „A süllő és horgászata” és „A kecsege és horgászata”. A Magyar Televízió rövidesen műsorra tűzi a hat darab ötperces rajzfilmsorozatot, amely a horgászok gyengéit karakírozza. A televízió „Csali” című műsora a Telesport keretében ez évben már havonta 10 perces műsoridővel ad tájékoztatást a horgászok részére. Előreláthatólag három új horgásztárgyú könyv megjelenése várható, köztük nagyobb terjedelemmel „A horgászat kézikönyve”. Téli oktatás Intéző Bizottságunk ismét megszervezi a horgászok részére téli előadássorozatát. Terveink szerint 1981. február 8- án 9.00 órakor az Ifjúsági Házban kerül sor az első előadásra, melyet dr. Székely Adóm tart a harcsa horgászatáról, akinek közelmúltban jelent meg nagy sikerű azonos témájú könyve. Következő előadás február 22-én lesz, szintén az Ifjúsági Házban, melynek előadója több horgászkönyv szerzője, Kácsor László, aki az ország különböző horgászvizeivel ismerteti meg hallgatóit. Az előadások időpontjait a sajtóban megismételjük. Kovács Zoltán Nyári emlék. A majtáth-pusztai horgász-tó HAZUNK KISKERT Idős fák átültetése Különböző befolyásoló tényezők hatására a kert gazdája arra kényszerül, hogy gondosan ápolt kertjének féltve őrzött fáiból, cserjéiből, örökzöld állományából a megváltozott körülmények folytán egy-egy példányt átültessen. Ilyen eset főleg építkezés, a kert átrendezése vagy az állomány be- sűrűsödése esetén fordul elő. Egy-egy értékes növény (pl. 3-5 m magas, szép ezüstfenyő, díszfa, örökzöld, esetleg gyümölcsfa) áthelyezésével érdemes foglalkozni. A városi közterületeken a korosfaültetés mostoha körülmények között szép eredménnyel folyik évről évre (95-98%-os eredés). 3—5 éve telepített növények áttelepítése nem okoz gondot. Az átültetéssel járó megrázkódtatást gyorsan kiheverik, azonban a korosabb, 5—8 év feletti fák átültetése nagyobb körültekintést igényel. Az átültetés legbiztonságosabb, ha előkészítő kezeléssel végezzük. Ez alatt azt kell érteni, hogy a fát, az átültetést megelőzően — 1—2, esetleg 3 évvel — körülárkoljuk, a kitermelésre kerülő földlabda határvonalánál 20 cm-rel beljebb, az árokba tápdús, laza földet teszünk. Az előkészítés éveiben gondosan öntözzük. 2—3 év alatt a gyökérvégeken dús hajszálgyökerek fejlődnek, így a fa az átültetést könnyen kiheveri. Az esetek nagy részében az előkészítésre nincs idő. Ebben az esetben inkább nagyobb földlabdával emeljük ki a fát. A földlabda nagysága a fa egy méter magasságában mért törzskörmérőjének 10—12-szere- se legyen. Tehát pl.: 6 cm törzsátmérő esetén 60—70 cm között legyen a földlabda szélessége. A magassága a szélesség 2/3 része. A földlabdát virágcserép-formára, tehát lefelé keskenyedően alakítsuk ki (kónuszosán). Lényeges, hogy az átültetés folyamán a földlabdát szilárdan összefogjuk. Az összetartó szerkezet lehet szegletes zsalutáblákból összeállított, befelé szűkülő, vaslemezekből készített két fél csonkakúp palást, vagy deszkalapokból készített, lefelé keskenyedő palást (hordódongaszerű). Az utóbbi a legkézenfekvőbb, mert házilag, hulladékanyagból is elkészíthető. Az összeszorítása történhet csavarokkal, összeszorítható kengyellel, de vastagabb drót is alkalmas az összetartásra. Amennyiben csak néhány méterrel odább ültetjük a fát, árkot ásunk és abban görgőkön csúsztatjuk át végleges helyére. Fagyos téli időben lefektetett széles deszkát megöntözzük és a jeges deszkán köny- nyűszerrel áttolhatjuk. Ha messzebb visszük q fát, a gödörből ki kell emelni. Kisebb fát több ember kézierővel is kiemelhet. Nagyobbat lábakon álló csigával, vagy csigasorral, túlsúlyos fát pedig daruval kell kiemelni. A kiemelés nem a törzs megfogásával, hanem a súlyos földlabda megemelésével történik (kötéllel, lánccal többször átkötve). Az új helyen a gödröt előre ássuk ki, olyan nagyságra, hogy a földlabda elé és köré 30 cm tápanyagban gazdag, jó minőségű föld kerüljön. A fa északi oldala új helyén is észak felé nézzen, és ugyanolyan mélyre kerüljön, mint ahogy régi helyén volt. Beiszapolás után három oldalról kitámasztjuk a fát. A párologtatás csökkentése érdekében szalmafonattal, mohával, vagy nemezszerű anyaggal a törzsét körülvesszük. A lombkorona 2/3 részét vissza kell vágni, vigyázva arra, hogy az cgvégeken szívóhajtás legyen. Nyári időszakban sűrűn öntözzük a fát. Igen jó eredményt érünk el, ha a gumicső végére szerelt szórófejet a fa koronájára helyezzük. A párafüggöny alatt a fa gyorsan regenerálódik. A fák körül a talajt víztartó tőzeggel takarjuk. Gondos átültetés és későbbi lelkiismeretes kezelés esetén biztos eredésre számíthatunk. Kalla Gábor Tápkocka készítéshez, palántaneveléshez a földet olyan területről hozzuk, ahol előzőleg vegyszeres gyomirtást tartós hatású szerrel nem végeztek. A földet, tőzeget vagy szervestrágyát összekeverés után pár napig melegebb helyen pihentessük. A talajban különböző rovarok, vagy azok lárvái és a növényi betegségeket előidéző gombák szaporító szervei fordulhatnak elő. A betegségek és a kártevők ellen talajfertőtlenítést ajánlatos végezni. A talajfertőtlenítésnek többféle módja van.' A háztáji gazdaságokban a formalinos kezelést javasoljuk. A kereskedelmi forgalomban levő formalin 35-40 százalék formaldehidet tartalmaz. Ebből 2 százalékos oldatot , használhatunk, amit úgy készítünk, hogy 95 liter vízhez 5 liter kereskedelmi formaiirt adunk. A formalin általános hatású talajfertőtlenítő. Kielégítő hatást ad a talajban levő gombák, rovarok és csírázó gyommagvak ellen. A 15—20 cm vastagságú talajrétegre az elkészített oldatból 5—10 liter szükséges, amit öntözőkannával juttathatunk ki. A fertőtlenített földet 2—3 napra takarjuk be fóliával. A fertőtlenített földbe csak a kezeléslő1 számított 2—3 hét múlva palántázhatunk. ültetés vágy vetés előtt célszerű meggyőződni a vegyszergőzök eltávozásáról úgy, hogy félmaréknyi földet forró lapra szórunk, és amennyiben még érezhető a formaldehid szúrós szaga, a talajszellőzést folytatni kell. A talajfertőtlenítés mellett az üres üvegházakat, melegágyakat is fertőtleníteni kell. Erre a célra is a formalin 2 százalékos oldata a legmegfelelőbb. A kezelt helyiséget ezt követően 24 órára le kell zárni, majd alaposan szellőztessük ki. A következő cikkben más ta- lajfertőtlenítési eljárást ismertetünk. Dr. Frank József