Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-05 / 35. szám
e Dunántúli napló 1981. február 5., csütörtök A kritikus három év A felsőruha- é lakástextil fi r _ / • •• rr • Mi o textilkereskedelem? £ffSjf/JC IÓVÓIG A felsöruhanemü és lakás- J J textil árusítása. S ugyanez nagyban? Kétféle árucsoportot gyártó ipartól a kiskereskedelembe eljuttatni az árut, -hogy ott a vevő megkaphassa. Kibővült tevékenység Hat ilyen nagykereskedelmi vállalat van az országban, két- három megyére kiterjedő körzettel. Közöttük a pécsi központú TRITEX Baranya, Somogy és Tolna boltjai számára szerzi be az ipartól és juttatja el a vevőknek a felsőruhaneműt és textilárut. A gazdaságirányítás reformjának idején kibővítették a tevékenységüket: a felsőruházati és lakástextilárut termeltethetik és a kiskereskedelemben forgalmazhatják is. Például létrehozhatnának egy szabóságot is. Mit mond erről M/seía László, a TRITEX igazgatója? — A pécsi TRITEX nem vette igénybe ezt a lehetőséget, de megszerveztünk egy nagyszerű dolgot a Baranyakerrel, a Szli- ven és a Mecsek Áruházzal —, azok konfekció- és lakástextilosztályával — közösen. A Ba- ranyaker és az áruházak adják a helyiséget és a létszámot, s mi az árut. Ök csak tőlünk vásárolnak, mi pedig teljes választékot adunk nekik. A partnereknek azért jó ez, mert kevesebb forgóeszközt köt le, nekünk pedig piackutatást jelent. Nem vettünk tehát el üzletet a bolthálózattól, mégis a lakossághoz közelebb jutottunk. De van egy ilyen jellegű boltunk Kaposvárott és Pesten, a Váci utcában is. — Mit jelent ma ebben a szakmában az ipar és a kiskereskedelem között, vagyis nagy- kereskedőnek lenni? — Az ipar program szerint gyárt. Bizonyos termékek az olcsóbb, korszerűbb, szalagrendszerű termelésben nem jönnek ki olyankor és olyan meny- nyiségben a gyártól, amikor és ahogy a vevő megvásárolni szeretné. A nagykereskedelemnek ezért a raktárait úgy kell feltöltenie, hogy minden méretben megfelelő választék legyen, például öltönyből is legalább 20 —30 modell. Vagyis ma a nagykereskedelem úgynevezett keverőraktározással dolgozik. Tehát a gyárban a szalagról egy héten át kizárólag egyféle áru jön le nagy mennyiségben, s mi ezt ,(keverve" raktározzuk. Mert a lakosságnak nem egyszerre ötszáz középméretű sötétszürke férfiöltöny kell, hanem sok más méretű, színű, szabású áru. Vagyis az ipar időkiesést jelentő programváltozására ritkábban van szükség, ha a nagykereskedelem keverőraktározást biztosít. — Nem jelent ez túlzott raktározást? Mi várható? — Felsőruhából választék, lakástextilből hiány — Keverő raktározás — Bemutatjuk a TRITEX-et — Ma már nem, sajnos. Az ipar egyre nagyobb mennyiségben lerrnel külföldi piacra. Mivel a külföldi üzletkötések igen sikeresek, az ipar exportköz- ponlú termelésre rendezkedik be, s ez a belföldi ellátásnak kissé a rovására megy. Korábban az áru forgási sebessége, tehát a raktározási ideje átlagosan 70 nap volt, ma 45 nap. Igaz, a vásárlás is növekedett valamelyest, de elsősorban az ipar szállítási képessége csökkent a belföldi piacra. Máskülönben a forgalom a mi szakmánkban 15 százalékkal nőtt 1979-töl 1980-ig. Ez persze gyakorlatilag csak 10 százalék, mivel az árak is növekedtek, tehát reálisan kell számolnunk a felvevői piacot. Végül is az ipar többlettermelése ellenére az áru kis hányada jut a belföldi boltokba. Gyorsabb készletforgás — Nem okozott ez nagyobb ellátási zavart? — Nem, mert készleteinket az előbb említett módon gyorsabbon forgattuk, 70 nap helyett 45 nap alatt. Most is beterveztünk 7 százalékos forgalomnövekedést, ami a gyakorlatban 3 százalékos, mert a két adat közötti különbség — árnövekedés lesz. — Véleménye szerint az exportközpontú ipari termelés mikor teszi lehetővé, hogy a hazai piac is elegendő árut kapjon? — Ez szakmánként változó. De elég általános az az időtartam, ami — a termelésnövekedés végett — dollárelszámolású országokból vásárolt gépek törlesztési idejét jelenti. Ezek az országok ugyanis forint helyett árut kérnek a gépekért, s a törlesztési idő a legtöbb esetben három év. Utána a gépekért kívánt áru idehaza maradhat. Mindenesetre szerencsés helyzet, hogy iparunk áruját jónak tartják, elfogadják. Mi maximum 60 napra állítjuk be a forgási sebességet, ehhez teremtjük meg a pénzügyi eszközöket, így tervezzük a saját tőke és hitel arányát. Az évi forgóeszköz-szükséglet 53 százaléka a saját alap. A lakosság ellátását tehát legalább az eddigi szinten tartjuk, esetleg kisebb mértékben javítjuk. — Végül is mit mond a vásárlóknak az új ötéves tervidőszakról? — Az az elképzelésünk, hogy az első három évben mértéktartóbb legyen a hitelnövekedésünk. Évi 6—7 százaléknál magasabb forgalomnövekedést nem tervezünk. A gyárakkal való tárgyalások után, és egyáltalán, úgy érezzük: az ipar exporttermelése intenzív lesz. Utána érünk el egészséges gazdasági helyzetet. Akkor kezdődhet a fogyasztásban, az élet- színvonalban egy lendületes fejlődés. — Áruválasztékban milyen változások várhatók addig is? — Célunk, hogy bővítsük a méretválasztékot, kövérnek, soványnak, alacsonynak, magasnak a kedvére. A három éve kezdett hazai méretprogram szerint ugyanis el kell érnünk, hogy a lakosságnak legalább 95 százaléka kaphasson a testére, ízlésére szabott készruhát úgy, mint külföldön már régebben kaphat. Aki persze a legelső divat szerint akar öltözködni, az majd elmegy szabóhoz. De a konfekcióipar világviszonylatban igen magas színvonalra fejlődött. Iparunk is megvette az ehhez szükséges legkorszerűbb külföldi gépeket. A legmodernebb ragasztás mór jobb mint a varrás. A nagy széria pedig a készruhát a szabónál varrott ruhánál 60—70 százalékkal olcsóbban, s egyre inkább azonos színvonalon állítja elő. Szigorú kötbérezés — A lakástextiligényt a következő években is nehezen elégítjük ki, az áruellátás dolgá- ben szinte borotvaélen járunk majd. Az ipar ebből valóban rém tud annyit adni, amennyi kell. Mi ugyan minden kilométerkőnél keressük majd a lakástextilt, hogy ne romoljék az eddigi ellátás. De a gondokra fel kell készülni. Ennek érdekében szigorúan kötbérezünk. Késedelmes, meg elmaradt szállítás miatt, ha ez szerződésbe ütközik. Volt már 2 milliós kötbérünk is. A Pécsi TRITEX 220 dolgozóval Pécsett, Kaposvárott, Szek- szárdon lerakatta! és 19 gép- , kocsival, valamint egy pesti raktárral működik. A tavalyi egymilliárd 544 milliós forgal- ’ műk 51 százalékát a pécsi, 26-ot a kaposvári és 23-at a szekszárdi lerakat bonyolított le. szekszárdi lerakat bonyolította le. —y —s A Kába szentély Az utóbbi években ismét a politikai élet napi témája lett az iszlám vallás. Maga a szó magyarul „alóvetés”-t jelent (Allahnak), a hivő neve: muzulmán. Az iszlám hitnek valószínűleg legrégebbi kultikus helye és zarándoltlás célja — a mekkai Kába (magyarul: kocka) szentély. Mohamed próféta fellépése előtti homályba eső régi időkbe visszanyúlóan ez az épület bálványokat tartalmazó kultikus szent hely volt, amelyet a koreis törzs tartott karban és élvezte a zarándokok adományait. A Kába szentély szürke gránitkőből épült, fekete posztóval bevont 12 méter hosszú 9—10 méter széles és 15 méter magas négyszögletes épület. A muzulmánok azt vallják, hogy az épületet Ábrahám egyik látogatása idején ő és fia, Iszmael (a Biblia és a Korán szerint az arabok őse) építették gránitsziklából. Úgy vélik, az Édenkertből vqjó kiűzetése után Adóm ezen a helyen borult le Isten előtt. Hitük szerint ezen a helyen Allahnak engedelmeskedve, a feláldozásnak magát önként alávető Iszmael helyett Abra- hám kost áldozott a fekete oltárköven az Urnák. E fekete cltárkő maradványa a szentély délkeleti szögletébe van be- cpílvo ezüst keretben. A Kába épület bal oldala mellett bugyog fel a szent Zemzem forrás. Amikor Ábrahám első feleségének, Sárának féltékenységből eredő unszolására — miután Isten előzőleg biztosította őt, hogy az elűzöt- tek életben fognak maradni — második házastársát, Hágárt fiával, Iszmaellel ottnagyta a sivatagban, azok kétségbeesve bolyongtak. A forró sivatagban mindkettőjüket a szomjhalál fenyegette. Ekkor egy angyal jött oda és rájuk kiáltott: Zemzem! (magyarul: Állj meg!) és a forró, sziklás sivatag talajából vastag vízsugár szökellt fel. Maga Mohamed próféta is a hit szerint, a Kába szentély közelében született 570 körül és 40 évvel később 610-ben Gabriel arkangyal ott szólította fel őt o Kába szentélynek bálványoktól való megtisztítására és a tiszta egyistenhit „visszaállítására’’, mely felhívásnak a 622 szeptember 24-től 630-ig terjedő medinai száműzetése Háremhölgyek láncra fűzve Régi pécsi farsangok A farsangi bálok törzsközönségét a baranyai és pécsi arisztokrata családok alkották. A bakócai Majláth grófi családnak a Mária utca 13-ban régi kúriája állt az ilyen ünnepi alkalmakra készenlétben. Baranyából egyébként a Sisko- vich, Jeszenszky, Cseh, Sauska, Czindery, gróf Schmidegg, Szily, Cséby, báró Majthényi, Pajnády, a Hegedűs és az Ocskay család, akik rokonságukat Rákóczi generálisáig származtatják, báró Schnee, Orszógh, Kisfaludy és báró Béschánék jöttek. A Bácskából a Parcsetics, Vojnics, Latino- vics és Pilaszanovich familiák. Szlavóniából érkezett a báró Prandau, gróf Pejacsevics, Adamovics és Bakarovics család. Tolnából a Dőry, Perczel, Vizsoly, Fördős és Daróczy, Somogybái pedig a Tallián, gróf Somssich, Kacskovics, báró Pruchner, Mérey, Márffy és a Bogyay nemzetség hölgy- és férfitagjai ropták a táncot hajnalig a hangulatos pécsi kaszinóbálokon. Hozzájuk csatlakoztak az itt equitációzó ulánus és drago- nyos tisztek, akik közül a magasabb rangú családok szintén nyílt házat vezettek Pécs városában, 1870 után pedig a huszárok is. A kaszinóból kezdetben a farsangi évad egyetlen nagyrangú bálja volt, később pedig a farsang nagy záró mulatsága lett. A püspöki Jogakadémia létesülése után, tehát 1865-től a jogászbálok nyitották meg a farsangot. Az előkelő közönség nagy melegséggel karolta fel őket, bár az eladó lányok itt olyan ifjakkal ismerkedtek meg, akiknek néhány évet várniuk kellett még a nősülésre. Akadtak mégis olyanok, akik a jogászbálok forró hangulatának köszönhették főkötőjüket. után Mekkába való visszatérésekor eleget is tett. Megemlít, jük, hogy Mohamednek a Mekkából történt száműzetése idejétől, tehát 622. szeptember 24-től számítódik a mohamedán időszámítás. A Kába szentély az óriási oszlopcsarnokos, 19 kapus, 7 minaretes, 152 kupolás Medzsid el Karom szent mecset udvarán fekszik. Minden muzulmán kötelessége életében legalább egyszer a Kába szentélyhez zarándokolni és abban az óramutató járásával egyező irányban a fekete oltárkőmaradványt hétszer körüljárni és az Istennel való szövetség jeléül megcsókolni. Ezután a mecsetbe már beépült Szafa és Marvah dombok közötti utat Hágár és Iszmael pusztában bolyongása emlékéül hétszer meg kell járni. Ezután az iszlám naptár utolsó havának nyolcadik napján a próféta a hajdani Mekkából a Kegyelem helyéig és Farsang minden keddjén re- dout-bál (jelmezbál) volt a színházban, az ősi Oertzen- házban (az ítélőtábla Mária utcai oldalán a három zöldkapus Német Színház helyiségeiben) tartották a tarka álarcos bálokat. Pécsi specialitás a „Vieh- markt”, a farsangi vasárnapokon éjfélig a Hattyúban tartott álarcos cselédbál. Nem egy uraság mondta ilyenkor odahaza, hogy ma pedig a kaszinóban vacsorázik és sok gyanakodó menyecske öltött ugyanekkor álarcot és cselédruhát, hogy férjemuram nyomába eredjen. A szívós detektívmun- ka néha sikerrel is járt, mikor in flagranti érték tetten őhűt- lenségéf. A zártkörű kaszinó- és jogászbálon kívül kisebb táncestélyek is estek a polgárság örömére a Hétfejedelemben vagy a Koronában, mikor a megizmosodott pécsi iparos és kereskedő társadalom új, közös szórakozási formákat kezdett keresni. Tradíciója volt a Katalin-báloknak, melyeket a társadalom legkülönbözőbb rétegei látogattak. A mostani Munkácsy utca legelején, a -Leöwy, azaz Lóránt palota hátában lapult az Arany Bárány szálloda, vagyis inkább kocsma. Itt rendezték a „legpikánsabb" álarcos bálokat a százhúsz évvel ez előtti pécsi farsangokon. Innét eredt a „Habns ka Türkn gesehen?" szállóige. Az öreg Svastits volt a mókamestere. A vén gúnár, törökös hajlamait követve, kiöltözött basának. Hat formás leányzót háremhölgynek öltöztetve sarág- lya-láncra fűzött és így jelent meg a „Goldene Lammli’’- ban. Körbe-körbe sétálgatva lengedeztek a szálában, miközben hashajtóval fűszerezett cuvissza történt zarándokútját követve a hivők először a kb. 8 km távolságban levő Minánál táboroznak, hogy a kilencedik napon korán elérjék az Arafat- síkságon emelkedő Kegyelemhegyet, ahol Mohamed próféta 632-ben tevéje hátáról búcsúszónoklatát tartotta, megerősítve a mekkai zarándoklás parancsát. Itt a zarándokok déltől napnyugtáig imádkoznak, majd este visszafordulva Mekka felé, Muzdalifában hálnak meg. Három napra újból Mi- nában tartózkodnak, ahol a sátánt jelképező három oszlopot 49 kövecskével megdobálják. Onnan jövet Mekkába visszaérkezve, az Allahnak feltétlenül engedelmeskedő Ab- rohám és Iszmael áldozásának emlékére állatáldozatot mutatnak be, újból megcsókolják az oltárkövet és végül búcsúzóul isznak a csodatevő Zemzem forrás vizéből. . Dr. Glöckner György korkával kedveskedett rabnőinek. Szünóra előtt a bálterem vaskályhájához láncolta őket. A láncot lakattal lezárta és azzal vált el háremhölgyeitől, hogy rögtön visszatér. De bizony nem tért vissza az ármányos török, se rögtön, se később. A helyzet válságosra vált. A cukorka hatása egyre érezhetőbb. A vaskályha melege, mint a pokol. A háremhölgyek arcán valódi rémület, mikor kétségbeesetten várták basájukat és megszólítottak minden arra vonulót: Habns ka Türkn gesehen?, nem láttak egy törököt? Piros saru, zöld bu- gyogó? - Hiába. A törököt elnyelte a föld. K háremhölgyek kiabáltak és sírtak. Ordítottak és toporzékol- va rázták láncaikat: szabadítsatok ki bennünket! Végre találtak egy lakatost, aki lere: szelte a láncot. De már későn. Baianyai Aurél Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigef vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Füt-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-612. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-695. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10 3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10 8. sz. gyógyszerár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszer- tár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma : 12-390, este 7-től reggel 7 óráig.
