Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-26 / 56. szám

1981. február 26., csütörtök Dunántúli napló 5 Áz üzemi étkezés előnyei és hátrányai A munkáltató felelőssége és érdeke a minőség Megyénkben az üzemi étkez, tetést 1979-ben a dolgozók 40 (országosan 40,5) százaléka vette igénybe. Sok ez vagy ke­vés? Ennének még többen is a munkahelyükön, vagy nem? Ha nem jutnak üzemi ebéd­hez, vajon miért: nem ízlik, drá- gállják, vagy nincs rá idejük? Baranya megye Tanácsa vég­rehajtó bizottságának tegnapi ülésén a testület a megyei NEB és a megyei tanács kereskedel­mi osztálya együttes vizsgálata nyomán vitatta meg a munkás­étkeztetés helyzetét. Tehát: ennének-e többen is üzemi ebédet? Bizonyára. A tavaly októberi felmérés sze­rint a munkahelyi és üzemi ét­keztetést megyénkben naponta a jelenlegi 57 ezren felül to­vábbi 11 344 dolgozó vehetné igénybe. Ennyire van szabad konyhai kapacitás. Jelenleg naponta 57 000 ember fogyaszt üzemi ebédet — ebből 32 000 adagot a Mecsekvidéki, és a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat készít, 25 ezret a saját üzemi konyhák főznek. Az üzemi étkeztetés több mint az ebéd: a dolgozó fizet, a munkáltató hozzájárul. (A vállalatok jóléti-szociális alap­jának közel fele az étkeztetés­re megy.) Ez önmagában is el­lenkezést vált ki sok helyütt: aki ebédel, az kevesli, aki nem eszi, az pedig sokallja a támo­gatást. Az üzemi koszt központi té­ma. Miért? Mert kevés, mert sok, mert ízetlen, mert nincs választék. Mire a dolgozó leér az étkezdébe, már nem az jut, amit előre megrendelt; az evő­eszközök és tányérok tisztasá­ga, külleme nem valami étvágy- gerjesztő; hideg az étel... Sok helyütt az a legfőbb gond - főleg a bejárók esetében — hogy vagy még, vagy már nincs idő az ebédre a busz ér­kezése, indulása miatt. A szak­emberek joggal kifogásolják, hogy: kevés a gyümölcs, a fő­zelék, drágák a félkész- és készételek (Mirelité és Gastro- fol), ritka a tej- és tejtermék. A kis üzemi tálalókonyhák­ról gyakorta hideg főtt étel ke­rül a tányérba, gyakran eszté­tikailag csökkent értékű étel érkezik, mert a szállítás nem éppen kifogástalan. Ahol tá­lalókonyha sincs? Ott a közeli étterembe járnak ebédelni. Jó lenne, ha az ilyen munkahe­lyeken a dolgozókat ellátnák főtt ételre bárhol beváltható kuponokkal. A tanácskozáson dr. Gellai Imre, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vendéglátóipari fő­osztályának vezetője hangsú­lyozta, hogy mindenképp a munkáltató felelőssége és ér­Felvételeink a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Szántó Kovács János utcai ét­kezdéjében készültek deke az üzemi étkeztetés mi­nősége, még akkor is, ha ven­déglátó vállalattal főzetnek. Murányi Tízezer hektáron íKR-rendszer Nyugat-Szlovákiában Havasi Ferenc előadása az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Havasi Ferenc, az MSZMP Po­Nyugat-Szlovákiában 10 ezer hektár kukoricaterületet mű­velnek az idén bábolnai tech­nológiával. Erről írt alá szer­ződést szerdán a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Kö­zös Vállalatnál az Agroinvest és a csehszlovákiai Transakta Külkereskedelmi Vállalat. A megállapodás előzménye, hogy igen eredményesek voltak a rendszer több éves nyugat­szlovákiai nagyüzemi kísérletei. A korábbi kishatár menti együttműködést követően, ta­valy — már államközi kereske­delmi egyezmény részeként — három gazdaság 2000 hektá­ron akalmazta a rendszert. Ezeken a földeken az átlagter­més hektáronként 1—1,5 tonná­val múlta felül a vidék más tábláit, pedig az őszi talaj­munkáknál, a műtrágyázásnál még hagyományos technológiát alkalmaztak. Az IKR-szakemberek a most szerződött területre az előzetes laboratóriumi talajvizsgálatok­nak megfelelően a helyszínen adaptálják a technológiát. Méri a közeledő és a távolodó gépjármű sebességét Jön a radarpisztoly Gyalogos rendőr is m ű ködtetheti „Rossz napok" következnek a notórius gyorshajtókra, az or­szágutak száguldó ámokfutói- ra: március 1-től a rendőrség bevezeti a radarpisztoly, más néven a kézi sebességmérő lo­kátor használatát — jelentették be szerdán a Belügyminiszté­rium Országos Rendőr-főkapi­tánysága közlekedési osztályán tartott sajtótájékoztatón. Elmondták, hogy a közleke­dési balesetek nagy hányada még mindig a megengedett se­bességhatárok túllépéséből, a gyorshajtásból következik be. Ezért is vált szükségessé, hogy a külföldön már jól bevált, hasznos készülékkel bővítsék a közlekedéstechnikai eszközöket hazánkban is. A kézi sebesség- mérő lokátor alkalmas mind a közeledő, mind a távolodó jár­művek sebességének mérésére. A készülék 30-tól 160 km/óra sebességtartományban műkö­dik, s már 180 méterről is ké­pes pontos adatot szolgáltatni a jármű sebességéről. A pisz­toly formájú készüléken digitá­lis jelzőszerkezet írja ki szá­mokkal a mért sebességet. A radarpisztoly nagy előnye, hogy nemcsak gépkocsiban használ­hatják, hanem egy speciális tápegység segítségével akár a gyalogos rendőr is működtet­heti. A bolgár gyártmányú sebes­ségmérő lokátort hitelesítette a Mérésügyi Hivatal is, s így a ra­darpisztollyal mért adatok hi­telesnek tekinthetők. A készü­lék bevezetése lehetővé teszi, hogy a KRESZ által előírt se­bességkorlátozásoknak fittyet hányó vezetőket a helyszínen felelősségre vonják; figyelmez­tessék, bírságolják, vagy jelen­tős sebességtúllépés esetén szabálysértési feljelentést te­gyenek ellenük. Az új technikai eszköz mellett változatlanul használják majd az utakon a már jól bevált trafipaxokat is. A radarpisztollyal az országban a rendőrség minden közlekedé­si szervét ellátják. Legkelendőbb a Sallai utcai trafik A meghirdetett 71 ezer helyett 280 ezer forintos bérért kelt el Szerdán reggel a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat központjában megtar­tották az első „árverést". Tisz­tázzuk az alapfogalmat: néma bolt tulajdonjogát árverezik, hanem a bérleti díját. Az ár­verésekkel szemben éppen ezért versenytárgyalásnak hív­ják az ilyen izgalmas versen­gést, ami közjegyző jelenlété­ben Történik. A tegnapi első ilyen versen­gésen a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat nyolc üzletet hirdetett meg, de ebből kettő senkinek sem kel­lett: az újhegyi élelmiszer- és a Szigeti út 67. szám alatti húsbolt. Csupán egy-egy je­lentkező akadt, s így simán el­kelt a Szabadság út 30. alatti (a MÁV-épületben lévő), a Munkácsy utca 20., a Tompa utca 23., és a Szigeti út 46. szám alatti fűszerbolt, valamint a Csillag utca 17. alatti tejbolt. Bár rövid időre, de igazi, nagy versenytárgyalás a Sallai utca 18. alatti dohányboltért alakult ki. Erre öten jelentkeztek. A használatbavétel feltételei: A vállalat megszabott egy bérösszeget, amit 57 hónap alatt arányosan kell kifizetni. Ez fűszerboltoknál átlagosan 4-500 ezer forint volt. Ezenkí­vül meg kell venni, vagy jelzá­logot biztosítani az üzletben levő forgóeszköznek legalább 30 százalékára, ha nem válla­lati dolgozó veszi bérbe. A ver­senytárgyaláson a megszabott indulási bérösszegre legalább 2000 forintos összegekkel lehe­tett licitálni. A licit során, ha végül azonos összeget többen ígérnek, akkor azé lesz az üz­let, aki a forgóeszközt nagyobb arányban vásárolja meg, tehát nem 30, hanem 50, 80, esetleg 100 százalékban. Ez már nehe- hezebb, mivel készpénzben ki kell fizetni, s a forgóeszköz­állomány néha több százezer forintra is rúg. Ha ebben is azonosság lenne két versenyző között, akkor azé a bolt, aki a vállalat dolgozója. Ha két vál­lalati dolgozó verseng, akkor azé, aki jelenleg az üzletben van. A dohányboltot a vállalat 71 ezer forintos bérért kínálta. Mi­vel azonban igen forgalmas, sétálóhelyen van, negyedóra alatt három versengő - közöt­tük a jelenlegi boltvezető — 200 ezer forintra verte fel a bért. Erre a vállalat negyed­órás gondolkodási szünetet rendelt el. Utána már minden­ki csak egy utolsó összeget mondhatott, s a három versen­gő egyike „kiütéssel győzőt". A 200 ezer forintra ugyanis egy­szerre rátett még 80 ezret. Nyert. A trafik jelenlegi vezető­je visszalépett, mondván, hogy ennyit azért nem lehet ott meg­keresni 57 hónap alatt, a meg- élehetés mellett. A bérlő állító­lag viszont bővíti majd az áru- választékot és hosszabb ideig tart majd nyitva. F. D. litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tar­tott előadást az V. ötéves terv teljesítésének tapasztalatai és a gazdasági építőmunka fel­adatai a VI. ötéves terv idősza­kában címmel. Az előadáson részt vettek a párt és a tömegszervezetek ve­zető propagandistái, az egye­temek, főiskolák marxista tan­székeinek tanárai, a politikai propagandamunka irányítói, gazdasági, politikai, társadalmi életünk képviselői. A résztvevő­ket Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága agitációs és propaganda osztályának veze­tője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelenteti. Kihallgatták a volt mecsekjánosi tsz-vezetőket A tárgyaló­teremből A Pécsi Városi Bíróság dr. Wágner Ernő vezette bünte­tőtanácsa eiőtt megkezdődött a komló-mecsekjánosi Me­csek Gyöngye Termelőszövet­kezet volt vezetőinek bűnpe­re. Mint arról már beszámol­tunk, Nyers János volt terme­lőszövetkezeti elnököt hűtlen kezelés, gazdasági ellenőrzés meghiúsítása, népgazdasági szerv megtévesztése, veszte­getés és más bűncselekmé­nyek elkövetésével vádolja az ügyészség. Vádat emeltek Szabó János volt főkönyvelő, Vajda József volt ágazatve­zető és Kiss Béla egyéni gaz­dálkodó ellen is. Valameny- nyien büntetlen előéletűek. A büntetőtanács elnöke a termelőszövetkezet mindhá­rom volt vezető beosztású dolgozójának feltette a kér­dést: bűnösnek érzi-e ma­gát? A vádlottak a kérdésre ta­gadó választ adtak. Nem is­merik el a terhűkre rótt bűn- cselekmények elkövetését. A felszámolás előtt álló termelőszövetkezet az elmúlt esztendőt — a Pénzügyminisz­térium Bevételi Főigazgatósá­ga Baranya megyei hivatalá­nak jelzése szerint mintegy 28 millió forint veszteséggel zárta. A vádhatóság megál­lapításai szerint elsősorban a juhászati ágazattal összefüg­gésben követték el bűncse­lekményeiket Nyers János és társai. Állatorvosi igazolás nélkül írták le bárányok szá­zait, maszek nyájukhoz szál­lították a tsz-kukoricát, meg­hamisították a mérleget, nép- gazdasági szerv megtéveszté­sével jogtalan állami dotá­ciót vettek igénybe. A juhászati ágazatvezető, Vajda József vallomásában a történtekért elsősorban a szövetkezet alacsonyabb be­osztású dolgozóit hibáztatta, akik úgymond betartottak a juhászati ágazat ügyeinek. Kerek történetet adott elő ar­ról, hogy hogyan is kerülhe­tett kétszer három teherautó­nyi kukorica Görcsönyből a pellérdi maszek nyájhoz. El­mondása szerint az egyik szállítmányt nem is ő rendel­te, hanem egy ismeretlen, ré­szeg férfi a kocsmában. Vajda József néhány do­logra igen pontosan emlék­szik, ám a kényes kérdések­nél gyakran kihagy a memó­riája. Furcsa dolgok derülnek ki a termelőszövetkezet ko­rábbi szerződéskötéseinek komolyságáról, különböző juhértékesítési tranzakciókról. A volt elnök és a volt fő­könyvelő nem csupán koráb­bi beosztottjait bírálja a tör­téntekért, hanem különböző külső szerveket. Mindenki hibás, csupán ők nem. Az el­nök is felemlegeti egyes ta­gok bűnös mulasztásait, ám amikor a bíróság a bizonyí­tékokat firtatja, kiderül, hogy az állítólagos, szabotázs­számba menő betartásokat soha nem követte olyan fele­lősségre vonás, amelynek írá­sos nyoma is maradt volna. A Pécsi Városi Bíróság folytatja a bizonyítási eljá­rást. Az ítéletet ismertetni fogjuk. E. Á.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom