Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-26 / 56. szám

2 Dunanttiit napló 1981. február 26., csütörtök Folytatta munkáját az SZ XXVI. kongresszusa A mandátumvizsgáló bizottság jelentése lumzsagijn Cedenbal: Szilárdult a szocialista közösség (Folytatás az 1. oldalról) Az SZKP XXVI. kongresszusá­nak szerda délelőtti ülésén Vla­gyimir Scserbickij elnökölt. El­sőnek a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését terjesztette elő Ivan Kapitonov, a Központi Bizottság titkára, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke. Mint elmondotta, a kongresszus elő­készítésében több mint 17 mil­lió kommunista vett részt. Mint­egy másfél millió pártcsoport­ban és alapszervezetben tar­tottak beszámoló és vezető­ségválasztó taggyűlést, 4569 területi, városi pártkonferenciát, tizennégy köztársasági párt- kongresszust rendeztek meg, ahol újjáválasztották a pártve­zetőségeket és megválasztot­ták a küldőiteket a pártkong­resszusra. Ezeken a magasabb fokú párttanácskozásokon több mint 1,8 millió delegátus vett részt, 85 ezer felszólalás hang­zott el. Az alapszervezeti taggyűlé­seken, a pártkonferenciákon a kommunisták tárgyszerű, kriti­kus módon vizsgálták meg a pártmunka, a gazdasági mun­ka, a nevelőmunka helyzetét, feladatait, önkritikusan foglal­Ivan Kapitanov beszámolója után Anatolij Alekszandrov akadémikus, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának el­nöke szólalt fel. Kijelentette: a szovjet tudomány nagy sikerek­kel köszönti a párt XXVI. kong­resszusát. Az alapkutatások­ban új, fontos eredmények szü­lettek, a tudomány megoldotta a népgazdasági és védelmi jel­legű feladatokat, előrelépett a társadalomtudományok fejlesz­tésében.- A XXV. kongresszus azt a nagy feladatot tűzte a szovjet tudósok elé, hogy hangolják össze a kutatómunkát, öröm­mel jelenthetem, hogy ez a munka megkezdődött. Jelentős eredményeket értünk el a köz- társasági, ágazati tudományos akadémiák, a ' főiskolák, az egyetemek és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mun­kájának összehangolásában. Alekszandrov hangoztatta: a tudomány gyorsan fejlődik a világon, s a szovjet kutatók ma a tudományos fejlődés élvona­Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köz. társaság miniszterelnöke el­mondotta: pártjuk küldöttsége számára nagy megtiszteltetés, hogy részt vehet az SZKP ta­nácskozásán, amely rendkívüli fontosságú nemzetközi jelentő­ségű esemény. A- szovjet ország erejének nö. vekedése, tudományos-technikai sikerei, népe jólétének emelke­dése nagy hozzájárulás a világ forradalmi folyamatához. A szo­cializmus növekvő ereje fontos és megbízható támasza a nem. zeti felszabadító mozgalmaknak is. A szocializmus vonzerejét mutatja, hogy az önálló útra lépett országok közül mind töb. ben választják a szocializmus útját - hangoztatta a többi kö­zött, rámutatva: a világhelyzet a szocializmus, a béke javára változott. Kaysone Phomvihane aláhúz­ta, hogy az imperializmus és a nemzetközi reakció összesküvé. se fel akarja tartóztatni Dél- kelet-Azsiában a történelem me­netét, meg akarja változtatni a helyzetet a térségben, meg akarja bontani Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét. Ez koztak a kommunisták felelős­ségével. A beszámoló és veze­tőségválasztó taggyűlések, a pártkonferenciák sorozata nagymértékben hozzájárult a párttagok és pártszervezetek aktivitásának fokozódásához, a pártszervezetek megerősödé­séhez, vezető, szerepük, tekinté­lyük növekedéséhez. A jelentés szerint 5200 kül­döttet választottak a kongresz- szusra, közülük 3572 (71,4 szá­zalék) első ízben vesz részt ilyen párttanácskozáson. A leg­nagyobb az OSZSZSZK küldött­sége, több mint 3000 fővel. Ukrajnát 896, Kazahsztánt 221 küldött képviseli. A legkisebb a türkmén delegáció: 28 tagja van. A küldöttek között 1370 ipari munkás van, több mint az elő­ző kongresszuson. Közülük igen sokan — több mint félezren — az elmúlt ötéves tervet jelen­tősen túlteljesítették. A kolhoz­parasztságot, a szovhozok dol­gozóit 877-en képviselik. 609 gazdasági vezető, gyárigazgató és 269 tudós, író, művész, or­vos, tanító és más értelmiségi van a delegátusok között. Az értelmiségi küldöttek közül 118 Iában haladnak. Elsajátították a legújabb tudományos ered­ményeket, sok vonatkozásban a világon a legelsők közé kerül­tek, más területeken felszá­molták az elmaradást. További műszerekre, berendezésekre, a számítástechnika jobb felhasz­nálására van azonban szük­ség ahhoz, hogy az eredmé­nyek még jobbak legyenek. A többi között a szovjet fizi­ka is nagy eredményeket ért el, ami annál is fontosabb, mert a fizika világképe a koz­mikus kutatások, a rádióte­leszkópok, a gyorsító berende­zések és egyéb technikai esz­közök segítségével az utóbbi időben teljesen megváltozott. Mint az akadémia elnöke el­mondotta, már a közeljövőben széles körben alkalmazzák pél­dául a Szovjetunióban a hír­továbbításra az üvegszálas ve­zetékeket, amelyek zavar nél­küli telefonbeszélgetéseket tesz­nek lehetővé, s olcsóbbak is, mint a korábbi fémkábelek. ellen éberségre, összefogásra van szükség. Kaysone Phomvihane köszö­netét mondott o Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak azért, mert támogatják a Dél­kelet-Ázsia békéjének, bizton­ságának és stabilitásának biz­tosítására vonatkozó javaslato­kat, amelyeket Vietnam, Laosz és Kambodzsa együttesen dol­gozott ki. „A laoszi népnek a Népi For­radalmi Néppárt vezetésével si. került legyőznie a haladás el­lenségeit. Országunk a szocia­lista építés útjára lépett”, mon­dotta Kaysone Phomvihane rá­mutatva: „Méq nehéz és bo­nyolult harc áll előttünk, de meggyőződésünk, hogy a nem­zeti függetlenség és a szocializ. mus zászlaja alatt nemzeti egy­ségünkre támaszkodva, külön­leges kapcsolatban Vietnammal és Kambodzsával, szilárd szövet, ségben együttműködve a Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta országgal, élvezve a nemzet, közi kommunista, és munkás- mozgalom minden haladó erő támogatását magabiztoson ha­ladhatunk tovább a szocialista építés útján, teljesíthetjük nem. zetközi kötelezettségeinket.” akadémikus. 12 űrhajóst vá­lasztottak delegátussá a XXVI. pártkongresszusra. A pártmun­kások száma a küldöttek között 1077, a tanácsi, szakszervezeti, Komszomol-funkcionáriusoké 691. Jelentős számú küldöttel képviseltetik magukat a szovjet fegyveres erők is. A delegátusok között a nők száma 1329 (26,6 százalék) — ez ugyancsak több, mint az előző pártkongresszusokon. Hatvanhat nép és nemzetiség képviselői vesznek részt a ta­nácskozáson. A kor szerinti megoszlás érdekessége, hogy a küldöttek több mint fele 50 éven aluli, közülük 12,2 száza­lék 35 éven aluli. Hat olyan delegátus van, aki még a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előtt lépett be a pártba, a túlnyomó többség — 4271 — a háború után lett az SZKP tagja. A küldöttek 97 százaléka részesült már magas állami ki­tüntetésben. Közöttük 670 a Szocialista Munka Hőse cím­mel kitüntetett, s 342 állami- és Lenin-díjas delegátus van. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Alekszandrov elmondotta: a Tudományos Akadémia és az Orvostudományi Akadémia munkájának összehangolásá­val az egészségügyi fejlesztési programban is sok új ered­ményt értek el. Például a le- ningrádi tudósok kutatásainak eredményeként olyan szert dől-, goztak ki, amely harmadára csökkentette a városban az influenzás megbetegedéseket. Nagy eredmény, hogy sike­rült növelni a mezőgazdasági termelés hozamát, fejleszteni az állattenyésztést. Igen sok új sikert hozott a szovjet tudomány a gépgyár­tásban is. A kutatások ered­ményeként sikerült például meghosszabbítani a mezőgaz­dasági gépek élettartamát. — Mi, tudósok jól el tudjuk képzelni a nukleáris háború veszélyét és mindent megte­szünk annak megakadályozá­sáért. Szovjet hazafiak vagyunk, szeretjük hazánkat. Mindent megteszünk azért, hogy erős legyen — mondotta beszéde vé­gén a küldöttek lelkes tapsa közepette Alekszandrov akadé­mikus. Jumzsagijn Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt főtit­kára, ai Nagy Népi Hurál El­nökségének elnöke a mongol ■kommunisták, . a mongol nép üdvözletét tolmácsolta. A többi között foglalkozott azzal, hogy az elmúlt időszakban tovább szi. lárdult a szocialista közösség országainak egysége, szoros testvéri barátsága, együttműkö­dése. A szocialista közösséget az eszmék és a célok egysége forrasztja össze. Cedenbal foglalkozott az ag­resszív imperialista! erők, az Egyesült Államok és a NATO Lí Dzong Ok: Li Dzong Ok, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság közigazgatási taná­csának elnöke a párt üdvözletét tolmácsolva méltatta a Szov­jetunió történelmi sikereit, az or­szág nagy eredményeit. Részletesen foglalkozott a Ko. reában kialakult helyzettel, az. Ázsia északkeleti részében meg­mutatkozó imperialista törekvé. sekkel. Elmondotta: ez o térség fontos szerepet tölt be az ame­rikai imperializmus stratégiai terveiben, mintegy ,,előretolt vé. delimi zóna” Washington szá­mára. Az Egyesült Államok, Ja­pán és Dél-Korea katonai szö­vetséget igyekeznek létrehozni, s ez egész Ázsia biztonságát fenyegeti. Dél-Koreában az Egyesült Államok nagy létszámú katonai erőt tart fenn, sőt nuk­leáris fegyvereket is állomásoz­tál. Csőn Tu Hvan diktatúrájá­nak messzemenő támogatást nyújt, s ezzel támogatja a „két Korea” elméletét, növeli a há­borús veszélyt. Reagan amerikai elnök és a dél-koreai diktátor legutóbbi találkozója1 eredmé­nyeként az ország déli része to­vábbra is amerikai gyarmat, elő­retolt katonai támaszpont, pus­kaporos hordó marad Ázsiában. Szólt arról, hogy a Népi De­mokratikus Koreában most meggyorsítják, kiszélesítik a szocialista építőmunkát. To­vább harcolnak az ország békés egyesítéséért. „Meghiúsítjuk az imperializ­mus és csatlósai terveit, meg fogjuk teremteni az ország békés egységét" - hangoztat­ta a koreai küldöttség vezető­vezető körei próbálkozásaival az enyhülés aláaknázásáro, a fegy­verkezési verseny növelésére, a feszültség kiélezésére. Ezekkel az erőkkel együtt lép fel a je­lenlegi kínai vezetés, amelynek céljai és tettei az enyhülés el­len, a szocialista országok egy­ségének megbontására irányul­nak. A Mongol Népi Forradal­mi Párt a haladásért vívott harc részének tekinti o maoizmus. a pekingi vezetés nagyhatalmi so­vinizmusa elleni harcot - mon­dotta a többi között a mongol párt főtitkára. je, aki köszönetét mondott a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a többi szocialista or­szágnak azért, hogy támogat­ják a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság javaslatait, s ezzel segítik az ország békés egyesítését. * Avguszt Vossz, a Lett Kom­munista Párt Központi Bizottsá­Dusan Dragoszavac, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségé­nek titkára a többi között rá­mutatott, hogy a JKSZ, Tito pártja munkájának egyik össze­tevője október szelleme, Lenin tanítása. A párt becsülettel teljesíti kötelességét az ország munkásosztálya, a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom iránt. A jugoszláv küldöttség veze­tője az ország kommunistáinak, dolgozóinak meleg üdvözletét tolmácsolva a pártkongresszus­nak, méltatta a szovjet-jugo- szláv viszonyt is. A két ország kapcsolatai Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito személyes találkozásai révén gyorsan fej­lődtek, bővültek. A két párt kö­zött korábban Moszkvában és Belgrádban létrejött megálla­podások alapján mind a párt­közi, mind az államközi kap­csolatok mindkét ország meg­elégedésére fejlődnek tovább. Leonyid Brezsnyev legutóbbi belgrádi megbeszélései meg­erősítették ezt az irányzatot. „Leonyid Brezsnyev részvéte­lét Tito temetésén úgy tekint­jük, mint a megbecsülés kifeje­zését Tito elvtárs iránt, annak megnyilvánulását, hogy a Szov­jetunió kész továbbfejleszteni az egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködést Jugoszlá­viával, aminek a jugoszláv Aluaro Cunhal: Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta: pártjuk szorosan együttműködik testvérpártjai­val a Szovetunióban, a szocia­lista országokban, mindig ak­tívan szolidáris — különösen a nehéz órákban — más országok pártjaival, munkásmozgalmá­val, népével. Portugáliában bonyolult, ne­héz a helyzet, mondotta a to­vábbiakban. A reakciós erők immár évek óta kísérleteznek azzal, hogy az ország népét megfosszák a forradalom vív­mányaitól. A portugál nép azonban határozottan ellenáll ezeknek a próbálkozásoknak, megakadályozza a reakciós kí­sérleteket, ahogy ezt a többi között a legutóbbi elnökválasz­tási küzdelem eredménye is megmutatta. „A portugál for­radalom nem halt meg - ezt gának első titkára elmondotta, hogy az elmúlt ötéves tervben a köztársaság nagyot lépett előre: az egy lakosra jutó nem­zeti jövedelem 21 százalékkal nőtt, s Lettország az egy főre jutó termelési értéket tekintve az elsők közé került a Szovjet- unióba’n. Vossz hangsúlyozta: Lettor­szág kimagasló eredményeit a többi szovjet köztársaság test­véri segítségével érte el, s ma­ga is hozzá kíván járulni a szovjet gazdaság fejlesztésé­hez. Georgij Markov, a szovjet írók szövetsége vezetőségének elnöke méltatta a szovjet al­kotó értelmiség sikereit. Han­goztatta: az írók behatóan ér­deklődnek a politikai témák iránt, megnövekedett figyelmük a kor kérdései iránt, s magas eszmei színvonalú műveik segí­tik a szovjet emberek hazafias, internacionalista gondolkodá­sának fejlesztését. Ugyanakkor megállapította: akad még olyan mű, amely nem felel meg a magas eszmei követelményeknek, hibás néze­teket is tükröz. A problémák közé sorolta, hogy bár a Szov­jetunió a „legtöbbet olvasó” ország, a könyvek, gyakran a gyermekkönyvek, egyes újsá­gok, folyóiratok hiánycikklistán szerepelnek és hol a papír­hiány, hol a nyomdai kapacitás hiánya miatt nem kaphatóak. Intézkedéseket sürgetett ennek megszüntetésére. kommunisták is nagy figyelmet szentelnek" — hangoztatta. Dragoszavac szólt arról, hogy a forradalmi mozgalom tapasz­talatai megmutatták: a célok elérésének útjai különbözhet­nek. Napról napra bebizonyo­sodik, hogy milyen nagy jelen­tősége van minden haladó erő számára a függetlenség, az egyenjogúság, a be nem avat­kozás elveinek, a pártok önál­lóságának. Enélkül nem lehet elképzelni az önkéntes nemzet­közi együttműködést és a szoli­daritást, a munkásmozgalom, a forradalmi mozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalom együttműködését. A JKSZ ezen az alapon fejleszti sikeresen együttműködését számos párt­tal. Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferen­ciájának dokumentumai nagy értékű okmányok a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom számára — állapította meg ezzel kapcsolatban a JKSZ kül­döttségének vezetője. Dragoszavac szólt a nemzet­közi helyzetről is, hangsúlyoz­va, hogy a helyzet alakulása nyugtalanságra ad okot. Ugyan­akkor az elmúlt évek tapaszta­latai bebizonyították, hogy az enyhülés politikája minden nép számára hasznos, s ennek a po­litikának nincs ésszerű alterna­tívája. mutatja az ország helyzete, ezt bizonyítja a nép akarata arra. hogy megvédje a forradalom vívmányait". „Egységbe kell szólítani min­den demokratikus erőt, meg kell teremteni az ország de­mokratikus kormányát. Ez ne­héz munka, de meggyőződé­sem, hogy sikerülni fog” — mondotta a többi között. Cunhal bírálta azokat a né­zeteket, amelyek szerint az elvi politika csökkenti a párt befo­lyását. Míg például 1975-ben a PKP tagjainak száma száz­ezer volt, ma már 187 ezren sorakoznak föl a párt mögött. A forradalmi, hazafias és inter­nacionalista politika bebizonyí­totta erejét. A párt szilárd vo­nalat követ, éppen ezért a re­mény és a jövő pártja - han­goztatta a PKP főtitkára. A szovjet ipar gyors fejlődéséről tanúskodik az ATOMMAS gyár, ahol korszerű automata gépeket készítenek olyan területek számá­ra, mint az elektronika, vagy az űrkutatás. A szovjet kutatók a tudományos fejlődés élvonalában A világhelyzet a szocializmus, a béke javára változott Meghiúsítjuk az imperializmus terveit Dusán Dragoszavac: Országaink kapcsolatai fejlődnek A portugál forradalom nem halt meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom