Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-24 / 54. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 54. szám 1981. február 24., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Helyreállítják a pécsi városházát Orvos a majoránnaföldön Harminc végzős óvónőt tógád Baranya Közgyűlés a Pécsi MSC-nél it. Megkezdte munkáját az SZKP XXVI. kongresszusa \?n A Központi Bizottság jelenti a kongresszusnak: a szocialis­ta országok katonapolitikai vé­delmi szövetsége hűségesen szolgálja a békét. Minden szük­ségessel rendelkezik ahhoz, hogy megbízhatóan megvédel­mezze a népek szocialista vív­mányait. És mi mindent meg­teszünk, hogy továbbra is így legyen! Elvtársak! Mi távol állunk at­tól, hogy a mai szocialista vi- lég képét, csupa ünnepi szí­nekben ábrázoljuk. Előfordul­nak országaink fejlődésében bonyodalmak is. A gazdaság intenzív fejlesztésére, a nagy­szabású szociális programok megvalósítására való áttérés, a kommunista tudat formálása — nem megy végbe egycsapásra. Idő és fáradhatatlan alkotó út­keresés kell hozzá. És termé­szetesen tanulnunk kell egy­mástól. A szocialista építés évei alatt a testvéri országok sokré­tű pozitív tapasztalatokat sze­reztek a termelés szervezésé­ben, az irányításban, a nép- gazdasági problémák megol­dásában. Tudjuk például, milyen hoz­záértően szervezték meg a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek és vállalatok munkáját Ma­gyarországon, milyen értékes tapasztalatok vannak a terme­lés ésszerűsítésében, az ener­gia-, a nyersanyag- és az anyagtakarékosság területén az NDK-ban. Nem kevés az érdekes és ér­tékes tapasztalat Csehszlová­kia társadalombiztosítási rend­szerében. Bulgáriában és több más európai szocialista ország­ban az agráripari kooperáció hasznos formáit találták meg. A szocialista integrációval foglalkozva az előadó megálla­pította, hogy az előző kong­resszuson megszabott felada­tok megvalósulásának eredmé­nyeként konkrét tettekben ölte­nek testet a hosszú távú cél­programok, meggyorsul az in­tegráció üteme. Mintegy 120 sokoldalú és több mint ezer kétoldalú egyezményt kötöttek meq. Befejezéséhez közeledik a KGST-országok 1981—1985-re szóló népgazdasági terveinek koordinálása. Jóllehet, az utóbbi évek nem voltak a legkedvezőbbek több szocialista ország népgazda­sága számára, a KGST-tagor­(Foiylptás a 2. oldalon) Csaknem ötezer választott küldött, 123 külföldi küldöttség Az SZKP nemzetközi politikájáról csönös megértés, bizalom és egyetértés van." Ebben az összefüggésben méltatta a legfelső szintű ba­ráti találkozókat a Krímben, a párt- és kormányküldöttségek cseréjét, a minden szinten megvalósuló együttműködést. Új típusú államközi kapcso­latok alakultak ki a szocialista országok között - mutatott rá. „A testvéri országok többségé­nek alkotmánya hangsúlyozza a Szovjetunióval való barát­ság és együttműködés eszmé­jét. Ez nagy bizalom orszá­gunk iránt, és mi ugyanezzel válaszolunk. A Szovjetunió új alkotmánya a szovjet külpoliti­ka sarkkövének nyilvánítja a szocialista országokkal fenn­álló barátságot, együttműkö­dést és kölcsönös segítséget. Az elmúlt időszak meggyő­zően megmutatta, hogy milyen befolyásos és jótékony szere­pet játszik az európai és álta­lában a nemzetközi ügyekben a Varsói Szerződés szervezeté­nek és mindenekelőtt politikai tcnácskozó testületének tevé­A tanácskozáson Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára mon­dott megnyitó beszédet, kenysége. Szerződésünk legfel­sőbb politikai szerve, egyen­getve az összeurópai értekez­lethez vezető utat, bukaresti, moszkvai és varsói ülésein egész sor új kezdeményezést tett, amelyek széles körű ér­deklődést keltettek az egész világon." E kezdeményezések fő célja az enyhülés megvédése, az, hogy erőteljes ütemet, azaz új lendületet kapjon. vesz részt Moszkvában megkezdte munkáját az SZKP XXVI. kongresszusa. Képünkön: a tanácskozás ülésterme. dozatkészségét, lenini pártunk elvi osztálypolitikájának helyes­ségét bizonyítja. Az SZKP nemzetközi politiká­ját részletesen ismertetve Leo­nyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy ma mindennél fontosabb kérdés a béke megőrzése, min­den ember legfőbb jogának, az éleihez való jogának bizto­sítása. Az SZKP lankadatlan figyel­met szentelt a szocialista or­szágokkal való barátság és együttműködés megszilárdítá­sának - folytatta. „Velük együtt építjük az új, szocialista világot, az államok közötti kapcsolatoknak a tör­ténelemben eddig egyedülálló új típusát, a valóban igazsá­gos, egyenjogú testvéri kap­csolatokat. Éppen ilyen szellemben ala­kulnak kapcsolataink a szocia­lista közösség országaival: Bul­gáriával, Csehszlovákiával, Kubával, Laosszal, Lengyelor­szággal, Magyarországgal, Mongóliával, a Német Demok­ratikus Köztársasággal, Romá­niával, Vietnammal.” „A társadalmi-gazdasági fej­lődés, a nemzetközi politika valamennyi nagy horderejű problémáját illetően megszi­lárdult elvi nézetazonosságunk. Ez a testvéri kommunista pár­tok állandó együttműködésé­nek az eredménye, a mi közös vívmányunk. Igen fontos, hogy pártjaink vezetőségei között mély, köl­Leonyid Brezsnyev bejelentet­te: a kongresszusra 5002 kül­döttet választottak meg. A meg­nyitó ülésen 4994 küldött volt jelen. Ezután a hétfő délelőtti ülé­sen elnöklő Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a jelenlevő­ket. Elmondotta, hogy a kong­resszuson 123 kommunista és munkáspárt, haladó párt kül­döttsége van jelen 109 ország­ból. Ezután megemlékezett a szovjet és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­nak az SZKP XXV. kongresszusa óta elhunyt nagy alakjairól: Alekszej Kosziginről, Andrej Grecskóról, Fjodor Kulakovról, Pjotr Maserovról, Msztyiszlav Keldisröl, Joszip Broz Titóról, Ludvik Svobodáról, Ton Duc T hangról, Arnedo Alvarezről, Knud Jespersenröl, Luigi Longó- rál, Max Reimannról, Huari Bumedienröi, Marien Ngouabi­lól. Javaslatára a jelenlévők egyperces néma felállással jut­tatták kifejezésre tiszteletüket a nagy munkásmozgalmi vezetők emléke iránt. A megnyitó után a kongresz- szus megkezdte munkáját a ve­zető testületek megválasztásá­val, a napirend elfogadásával. A napirend első pontjaként Leonyid Brezsnyev terjesztette be a Központi Bizottság beszá­molóját a XXVI. kongresszus­nak. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP főtitkárának előadói beszéde A kongresszusi előadói be­szédében Leonyid Brezsnyev elöljáróban megállapította, hogy az eddig megtett út eredményes volt, sikeresen ol­dották meg az előző párt- kongresszuson kitűzött felada­tokat. A tizedik ötéves terv eredményeként a Szovjetunió gazdaságilag gyarapodott, ter­melési és tudományos-technikai potenciálja növekedett és vé­delmi képessége megszilárdult. Jelentős esemény volt a Szov­jetunió új alkotmányának el­fogadása. Ez az alkotmány magasabb rendű szakaszt nyi­tott meg a szocialista demok­rácia fejlődésében. Az SZKP KB főtitkára rámu­tatott, hogy nemzetközi vonat­kozásban a beszámolási idő­szak bonyolult és viharos volt. „Mindenekelőtt a világpoliti­ka két irányzatának intenzív harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megféke­zésének, a béke és az enyhü­lés megszilárdításának, a né­pek szuverén jogai és szabad­sága védelmének irányvonala. Másfelől: az enyhülés aláásó- sát, a fegyverkezési hajsza fo­kozását célzó irányvonal, a fe­nyegetőzésnek és a más népek ügyeibe való beavatkozásnak, a felszabadító harc elfojtásá­nak politikája. Ezekben az években tovább növekedett a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának ereje, aktivitása és tekintélye." Leonyid Brezsnyev kitért a népek forradalmi harcában elért győzelmekre, és rámuta­tott, hogy leszűkült az imperia­lista uralom szférája a világ­ban, kiéleződtek a tőkésvilág ellentmondásai. Jelentősen nö­vekedett az imperializmus ag­resszivitása. Amikor a 80-as évek elején a nemzetközi látóhatáron sűrű­södtek a felhők, a Szovjetunió állhatatosan folytatta a harcot a háborús veszély elhárításáért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, a gyakorlatban fejlesztette a kölcsönösen elő­nyös együttműködést a világ országainak többségével. Más békeszerető államokkal, a Nyugat reálisan gondolkodó köreivel együttesen folytattuk a harcot a beszámolási idő­szakban a fegyverkezési hajsza ellen. Ma teljésen nyilvánvaló: a Szovjetunió és szövetségesei most még inkább, mint valaha a béke fő támaszai földünkön. Egészében véve, elvtársak, a XXV. kongresszus óta eltelt időszak nem volt egyszerű. Nem kevés nehézség volt — mind az ország gazdasági fej­lődésében, mind a nemzetközi helyzetben. Ennek ellenére a kitűzött cé­lokat elértük. Ez ismételten a szocialista rendszer hatalmas lehetőségeit, a szovjet nép ál­Kfl étfőn délelőtt Moszkvában megnyílt a m m Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitón csaknem ötezer választott küldött, száznál több külföldi küldöttség, nagyszámú meghí­vott vendég előtt d Kreml kongresszusi palo­tájában a Központi Bizottság megbízásából Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára mondott megnyitót. Hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták a kongresszus: küldöttek az elnöki emelvényen helyet foglaló szovjet vezetőket, a párt Politi­kai Bizottságának tagjait és póttagjait, a Központi Bizottság titkárait. Éltették o pártot, annak Központi Bizottságát. Az elnökségben kapott helyet számos külföldi küldöttség ve­zetője, köztük Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára is. Jelen volt az ülésen Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára, aki az SZKP KB meghívására vesz részta kongresz- szuson. Képünkön: szocialista államférfiak oz elnökségben — a második sorban balra Lázár György, a Minisztertanács einöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom