Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-23 / 53. szám

Az aromát nem változtatja Szója a parizerbe A háromnapos szójatermesz- tésről és feldolgozásról szóló múlt heti tanácskozás záróese­ménye az ételbemutató és kós­toló volt a siklósi várban: meg­szokott parizerek, felvágottak, virslik. Mit keresnek ezek egy különösnek szánt ételkóstolón? A titok nyitja, illetve kulcs­embere Litvai Károly, aki Jugo­szláviában a becsei Soja Pro­tein üzem technológusa a munkájáról, eredményeiről csak nehezen beszél - és miközben szabadkozik, hogy talán magya­rul nem fogalmaz eléggé szaba­tosan - kiderül, a szabadkai húskombinátban ő vezette be a szójával dúsított készítmények gyártását. És a most épülő - év végén már termelő — becsei Sója Protein üzemhez is azért jött át, mert itt csak szójával kell majd foglalkoznia. — Sokan jogosan teszik fel a kérdést: miért van arra szükség, hogy a jó húst más anyaggal pótoljuk? Nos először is azt kell megérteni, hogy a szójával nem rontjuk, hanem feljavítjuk a készítményt. Ugyanis így meg­növeljük a termék teljes értékű fehérjetartalmát - ezzel együtt a zsírtartalom csökken — az íz, aromák ugyanakkor nem változ­nak meg. Az sem közömbös, hogy ily módon jelentős értékes húskészlet takarítható meg, amely feltétlen hasznot jelent az államnak. A fejlett tőkés orszá­gokban már évek óta alkalmaz­zák a szóját húspótlóként és dúsítóként. És. ha Amerikának. NSZK-nak. Japánnak megéri, akkor biztosan nekünk is. S. Zs. Színdinamika a városképben Gunaras Új szálloda, kemping, étterem A kis horgásztó a hosszú tél jege alatt szunnyad még. Né­hány száz méterre tőle elkészült az új kemping és a szálloda, a Hotel Gunaras. Ezek majd csak tavasztól fogadnak ven­dégeket, akárcsak a hamaro­san megnyíló harmadosztályú étterem és a fürdő területén létesülő bisztró Aki még nem járt Gunarason, annak garan­tált a meglepetés: szinte pár év alatt fejlődött ki a semmiből ez a színvonalas téli-nyári fürdő, hely, körülötte a több száz csi­nos hétvégi házból álló üdülő­várossal. Ide eljönni — sokan állítják - télen is érdemes. Sitkéi Zoltán, a kemping és a szálloda igazgatója megmu­tatja a Tolna megyei Idegen­forgalmi Hivatal üzemeltetésé­ben hamarosan megnyíló léte­sítményeket, az „egycsillagos" szállót, az épülő kétsávos teke­pályát. a teniszpályát és a két­csillagos" autóskempinget, amely minden igényt kielégít. Sátorozási lehetőség, üdülőház és lakosztály várja az ide ér­kezőket. Csupán a kemping lak­osztályaiban és üdülőházaiban 108 vendég elhelyezésére lesz lehetőség. Csendes, nyugalmas hely Gu­naras, aki pihenni akar vagy kikapcsolódni, itt megteheti. Amiért azonban a legfőképpen érdemes fölkeresni, az a télen és nyáron egyaránt üzemelő termálfürdő. Dr. Keller József, a fürdő fő­orvosa elmondja, hogy éppen a legutóbbi Egészségügyi Köz­lönyben jelent meg a gyógy­fürdők új minősítési besorolá­sa, amely szerint Gunaras kör­zeti rendeltetésű gyógyfürdő­helynek minősül. Hosszabb tá­von ez lehetővé teszi a megfe­lelő kórházi háttér kialakítását és a gyógyászati tevékenység egész Dél-Dunántúlra történő kiterjesztését. Az 55 fokos, al- kálihidrogénkarbonátos, fluo- ridtartalmú víz egyaránt alkal­mas mindennemű mozgásszervi betegség, továbbá gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyó­gyászati tünetek, fogigy- és szájbetegségek, légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozá­sokból eredő betegségek keze­lésére és gyógyítására. Sőt, fel­használható a bőrgyógyászat egyes területein is. A gyógyfür­dőben egyelőre járóbetegellá­tás van, de a további fejlődés perspektívája az, hogy egy me­gyei rehabilitációs központot alakítsanak ki Gunarason. A főorvos bemutatja o für­dőt. Kádfürdő, iszapfürdő, szauna, sportmasszázs, orvosi masszázs, gyógyszeres fürdők, az elektroterápia egész skálá­ja .. . Nem sorolom. A beteg­ségükben rászorulók mindezt megtudhatják. A fluoridtartalmú víz nem akármilyen kincs. Ivókúrára is alkalmas. Tervezik, hogy palac­kozva forgalomba hozzák. Nyu­gaton súlyos pénzeket adnak a fluoridért, tejbe, sóba vegyítve juttatják be a szervezetbe. Kü­lönösen a gyermekek számára fontos, hiszen a fogazat épsé­ge, egészsége múlik rajta. És, akik csak egyszerűen ki­rándulni akarnak? Három fe­dett, melegvizes medence várja őket télen-nyáron. Nyáron a szabad ég alatti strand is üze­mel, négy medencével, köztük egy ötvenméteres. az úszósport gyakorlására is kiválóan alkal­mas úszómedencével. B. K. ü feketerígok erősebbek? Á tél még az ápolt, szép környezetet is megcsú­fítja, hát még azt, ami­nek szépítésén a természet hiába fárad az ember elle­nében A kerítéseken belül úgy-ahogy rendet tartanak még a vállalatok is, de a ke­rítésen kívül... Hogy mi van a kerítésen kívül, ezt indul­tunk megnézni a pécsi déli összekötő úton a Gyárváros felé. A Mecsek Tourist gépkocsi­telephelye kívül-belül rendezett, vele szemben a kerítésen belül gépkocsironcsok, 'kívül szemét, sitt A DÉGÁ2 gépkocsitelepé­nek környezete ugyancsak nem gazdagítja esztétikai élménnyel az erre utazót. A távfűtési veze. A kerítésen kívül tékek alja is alkalmi szemét­lerakóhely. A Pécsi Hőerőmű tartja a rendet kerítésének kül­ső oldalán is, nem messze tőle azonban a Csőszerelőipari Vál­lalat 6. számú szerelőipari üzem pécsi kirendeltségén a készülő­iéiben lévő szerelvényeket a ke­rítésen kívül tartják. Ami még haqyján, hiszen azok előbb- utóbb elkerülnek onnan, nem A KHlf idei ígéretéi Van is, és mégsincs, mi az? Hát persze, hogy a zöld alma- és a mandarinillatú szappan! Gyártunk mór elegendő meny- nyiségben, ám egyelőre még nem mindenütt és mindenki juthat hozzá ezekhez a friss illatú piperecikkekhez, foglyai vagyunk a hiánypszichózisnak, sokan kosárszám viszik és pil­lanatok alatt letisztítják a pul­tokat, hogy aztán a szappa­nok a ruhásszekrénybe vándo­roljanak, és jobb sorsra várva az ingek között illatozzanak. Közben pedig a szappanból el­párolognak o finom illóolajok, arról már nem is beszélve, hogy a halmozók mások elől happoljók el a szappant. Jó hírrel érkeztünk Budapest­ről: az idén már lesz elegen­dő alma- és mandarinillatú szappan. A Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalat egyet­len más szappanból sem gyárt annyit, mint éppen ezekből, immár szappangyártásuk har­madát ez teszi ki, az idén te­hát nagy mennyiségben és fo­lyamatosan szállítanak az üz­letekbe. Mindezt Halmai Emil­től, a KHV gazdasági igazga­tójától hallottuk, aki további újdonságok piacra hozatalát Jön a gyöngyvirágillatú szappan! Még az idén új hajfestékek és körömlakkok — külföldi licenc alapján is kilátásba helyezte. Nyugaton nagy sláger most a gyöngy­virágillatú szappan, a KHV is még az idén kijön vele. Ezen­kívül ígérnek citromillatú szappant, továbbá Óceán né­ven újabb szappanféleséget, mely fantáziaillatú lesz. Jövőre pedig a borotválkozáshoz hasz­nálatos Derby-család gyarapo­dik új taggal, a Derby szap­pannal, ami természetesen fér­fias illattal készül. Talán nem árt egy pillantást vetnünk szappanfogyasztásunk­ra, hogyan is állunk? Az évi fe­jenkénti 1,2 kilogramm szap­panfogyasztással elértük a fej­lett nyugati országok szintjét, ám az igazsághoz tartozik, ná­luk emellett jóval több habfür­dőt és fürdősampont is hasz­nálnak, ámbár ezek fogyasztá­sa idehaza is rövid idő alatt megsokszorozódott. Mindemel­lett a hazai fogyasztás megle­hetős szélsőségeket takar, hi­szen ma még egymaga Buda­pest vásárolja meg az ország­ban forgalmazott összes szap­panmennyiség negyven száza­lékát. Persze, a vidék is nagy léptekkel igyekszik felzárkózni, nő a kulturáltság, egyre több fürdőszobás lakás épül a köz­ségekben. Itt adjunk még hirt arról is, hogy Zalaegerszegen lényegé­ben befejeződött a KHV beru­házása. Az üzemben többek között az eddig az NSZK-tól vásárolt hajmosó samponok és habfürdők alapanyagát gyárt­ják, jelentős importot takarítva meg. Ezek az alapanyagok ke­vésbé agresszívek, nem zsírta­lanítanak, vagyis a KHV leg­újabb készítményei gyerekek­nek és felnőtteknek egyaránt könny nélküli hajmosást és fürdőzést ígérnek. További újdonságok? Kap­hatók üzleteinkben hajfestékek, meglehetősen olcsó áron, ám minőségükkel nem lehetünk elégedettek. A KHV most két nyugatnémet céggel tárgyal hajápoló szerek, főként hajfes­tékek gyártási eljárásának megvásárlásáról. Hajfestékeik­kel még az idén elő szeretné­nek rukkolni. Ugyancsak tár­gyalnak egy holland céggel körömlakkgyártási' licenc vásár­lásáról. Körömlakkjukkal szin­tén az idén szeretnének piacra jönni, 12 féle fedő- és 12 féle gyöngyházszínben gyártják majd. A HDN újdonságjavaslata: a zöldalma Fa-szappan. Miklósvári Zoltán úgy, mint a selejt és a hulla­dék. Az ott marad hosszú ideig — míg a rozsda el nem emészti. A legjobb dolguk az autóknak van — ez általánosan megfi­gyelhető: parkírozás céljára rendbe hozzák a kerítésen kívüli részeket is, például az Edison úton a Kesztyűgyár telepénél. Ahol nincs parkoló, ott gaz, sze­mét, s kábeldob az árokban A Basamalom-dűlő beépítetlen ol­dalán is szemétkupac szemét­kupac hátán, s hogy nemcsak az ottlakók viszik oda, azt egy hatalmas, fából készült kábel­dob is mutatja. Az utca vége az erőmű üzemi zagyterületére ér. az utolsó házból három ku­tya acsarkodik. Akit nem riasz­tottak vissza, az holdbéli (?) tájra ér, az erőmű üzemi zagy­területére. Rozsdás csövek ösz- szevisszasága, szemét. Az erőmű másik oldalán a DÉDÁSZ raktára csapnivaló lát­ványt nyújt — kívülről, belülről. Jóval beljebb, a fogyó pala­hegy város felőli oldalán, a Bu- zsáki Imre utcában minden egy- helyütt tapasztalható, amit kör­nyezetével az ember egyáltalá­ban művelhet. A beépítetlen ol­dalon néhány négyzetméter par­kosított, jelképesen körbe is ke­rítették. Körülötte viszont a ci­vilizáció árnyoldala: elhagyott, romos bunker, üszkös gerendák — tájkép csata után De a gazban, a szemétben, az égett gerendák között moz­gás. Talán patkány. Nem — két feketerigó. Az ember környezet­pusztító nemtörődömségénél, úgy látszik, két feketerigó erő­sebb. Egyelőre . .. b. I. „Mária-Terézia-sárga ...” — mondták némi lenéző és saj­nálkozó hangsúllyal az embe­rek, s a „Virágos Kaposvárra” gondoltak, arra a városra, amelynek — alig néhány évvel korábban — még ez volt az idegenektől kapott dicsérő jel­zője. Aztán feltűntek az első fecs­kék. Az Ady Endre utcában a „mór" épület, ragyogó fehér színével, homlokzati díszeit ki­emelő kékkel. Sorban a többi: az Anker-ház meleg karamel­la-barnájával, az ÓrP-széknáz merész lila-vörös színkombiná­ciójával, egy családi ház az erősebb és halványabb lila kombinációjával, a Széchenyi tér egyik szép kis háza bordó- lehér színekben, tekintetet von­zóan pompázva. A kezdő lé­pések Kővári Ágnes építész- mérnök nevéhez fűződnek, a Tanácsi Tervező Vállalat szak- emberééhez, aki nem habozott merészebben nyúlni a színek­hez. Tervét egy erre hivatott zsűri bírálta, jószerével nem volt el­lenérv. Csak két észrevétel hangzott el: a megyetanács épülete — lévén jellegében klosszicistc stílusú — nem le­het halványzöld. Ugyanígy a Csiky Gergely Színház eklek­tikus épülettömbjéhez sem passzol o halványlila. A szakemberek a levéltárban kezdték a munkát: az ott fel­lelhető dokumentáció alapján kiválasztották a Kaposvárra jel­lemző négy leggyakoribb színt: a zöldet, a barnát, a sárgát és a terrakottát. Ez volt az alap. A módszer: az utcák sarkain lévő épületek színei jelentik a kiindulópontot, ami a kettő kö­zött van, csak a szélsők figye­lembevételével ölthetnek új külsőt Akkor is, ha magántulajdon­ban van: ha az épület külső felújításra szorul, végső eset­ben kényszertatarozást rendel­nek el, s csak a meghatározott színek használhatók a vakolás­nál. Mindennek a magyaráza­ta — hallottuk Fülöp Gyulától, a kaposvári Városi Tanács ÉKV osztálya csoportvezető főmér­nökétől —: az épületnek nem­csak funkcionális feladata van, hanem esztétikai értékei is. Ezt legkönnyebben homlokzatok „felöltöztetésével" lehet kiemel­ni. M. A. Pécs idegenforgalma A tájékozódós megkönnyítésére az útmutatóinkban és kalauzaink­ban ismertetett nevezetességeket az ott használt folyószámozásnak megfelelő számtáblákkal jelöljük meg. A beszerzéshez szükséges fedezet hiányában egyelőre ideig­lenesen fából készült számlapo­kat használunk. Utcáinkat és tereinket, amelyek­nek elnevezése városunk történel­mi múltjában gyökerezik, megfe­lelő névtáblával kívánjuk meg­jelölni, hogy annak szövegéből a járókelők tájékozódást szerezhes­senek. — Célszerűnek mutatkozik a géperejű bérkocsik (taxik) veze­tőinek megfelelő kiképzése, hogy a jármüveket igénybevevő idege­neknek legalább a legelemibb útbaigazításokat megadhassák, egy autókörséta során a fonto­sabb látnivalókat megnevezhes­sék és utasaikat ezekről nagyjá­ban tájékoztathassák. Ezért az ezt a célt szolgáló tanfolyam látoga­tását, vagy a szükséges ismeretek­nek egyébként való megszerzését kötelezővé, a megkívánt képesí­tést pedig ezek igazolásától füg* gővé kell tenni. Dr. Sik Lajos előadásának rész­lete. (Dunántúl, 1936. február 23.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom