Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-12 / 42. szám
6 Dunántúli napló 1981. február 12., csütörtök Az „íróasztali” vendéglátóipar vége K ezdetben volt a korcs- maros. Tenyerébe csapott a szőlősgazdának, kifizette a bort, felgyűrt ingujjban legurigázta a hordót a csántérról, még tovább a pincébe és egyáltalán: elvégzett minden üzletpolitikai műveletet, amellyel a bort a hordó csapjától a vendég poharáig el kellett fuvaroznia, beleszámítva a fizetés körüli vitákat, meg a fejszámolást is. Ha nyert az üzleten, hát maga nyert, ha ülni kellett valami disznó- ságért, hát maga ült. Ha túl nagy volt a haszon, d fia, vagy oz unokája már puccos szállodával egész vállalatot örökölhetett. Kizsákmányoló lett belőle. De a vendéglátók többsége kis üzletekben várta a vendéget, a pult és nem az íróasztal mögött! Pontos adat: 1950-ben még minden 10 vendéglátóipari emberből csak egy dolgozott íróasztalnál, többi a vendég közvetlen szolgálatában, pultnál, asztalok között, konyhában. Hát ez az arány bizony nagyon megváltozott: minden 10- ből 4 odatelepedett az íróasztalhoz. Kialakult a könyvelők, revizorok, személyzeti vezetők kara, mely elég nagy hangot vitt a vendéglátó szakmában. Nagyobbat, mint a pultnál dolgozó csaposok. Ám a revizorok ellenére — megnéztem a statisztikát! — nem csökkent, hanem nőtt a vendéglátóiparral összefüggő bűnperek, főleg a csalások és a vesztegetések száma. Most végre valami jót is Hat ember a pultnál, négy az irodában? hallottunk ebben az ügyben. Azt mondja Gerber lenő, a Baranya megyei Vendáglátó- ipari Vállalat megbízott igazgatója : — Még elődöm az elmúlt esztendőben megszüntetett egy ki- rendeltséget, és mi most az év elején a másik két ilyen pécsi szervezetünket is felszámoltuk. Sok az íróasztalnál dolgozó ember. A három kirendeltségen kívül megszüntettük a számvitel-technikai osztályt is. Feladatait elosztottuk más osztályok között. A megszűnt helyeket nem töltjük be, sőt az ún. természetes üresedés, tehát nyugdíj, munkahelycsere miatti üres állásokat is zároltuk, véglegesen. Nem könnyű feladat, mert a megszüntetett munkakörök embereit sem mindig küldhetjük el a pult mögé, mert nem értenek hozzá. Az arány azért jó, mert eddig a megszűnt helyek bérének majd 50 százalékát megtakarítottuk. Mindez egy folyamat kezdete, amelyről a vendéglátóiparban már egy éve beszélnek, s jelszava: „Vendégközeli szakemberekre van szükség!” A Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalatnál ennek az alapelve, mint Gerber Jenő elmondja : — Kevesebb munkakört, kevesebb adminisztratív osztályt akarunk. Minderre a vendéglátóipar új szerkezete ad lehetőséget; bérbeadhatjuk az üzleteket. Mire ez a folyamat befejeződik, lényegesen kevesebb íróasztal marad. Fokozatos tehát a változás: ahogy nő a bérbeadott üzletek száma, csökkennek a vállalat papírmunka feladatai. — Mi volt a túlzott papírmunka táptalaja? — A sok területi igazgatóság miatt sok volt a párhuzamos munka: leltároknál, munkaügyben, áruforgalomban. Ott ösz- szesítettek, itt összesítettünk, írtunk, számoltunk, ugyanazt az embert, ugyanazt az árut — kétszer. Végül is nemcsak a pécsi, hanem a vidéki kirendeltségeket is megszüntetjük és marad a vállalat központja, Pécsett, a József utcában és a Rákóczi úton. Hogy ez a központ mekkora lesz, azt persze majd a természetes gazdasági mozgás, vagyis a bérbevételek üteme, mérete szabja meg. Befolyásolja az is, hogy a bérbevevők kérik-e a vállalatot az árubeszerző munkára vagy sem. Tehát végre természetes folyamat határoz majd meg másik folyamatot. Pedig már Petőfi Sándorunk megmondotta volt a forgalmadon idők vendéglátóipari dolgozóiról, hogy olyankor: „Csapiár és csaplárné nagyokat alhatnak". — Odahaza! De nem mint eddig, az íróasztal mellett. Földessy Dénes KI tudja, ml van a dobozban? Terítéken a gyorsfagyasztott ételek Sokféle gasztrofol és gyors- fagyasztott készétel kapható az üzletekben. A magyar élelmiszeripar törekszik arra, hogy a családok mindennapi ételének elkészítése valóban egyszerű és mindenekelőtt gyors legyen. Nem is arra vagyunk kíváncsiak, miből válogathatnak a háziasszonyok, hanem: hogyan? Gyakran meglepetés éri a vásárlót: nem tudja, mit kap, mert a legfontosabb információ hiányzik a dobozokról. Amit mindenképpen tudni szeretne: mikor készült azétel? Baranyába a Magyar Hűtőipar bajai gyárából küldik a gyors- fagyasztott ételeket. A jól ismert fehér csomagokról megtudhatjuk, hány fokon, meddig tarthatók el, de hogy ezt mikortól számítsuk? Háziasszony legyen a talpán, aki kitalálja! A jeleket elolvasni, vagy megfejteni nem lehet, de legtöbbször hiába is kísérletezünk, mert a címkét a doboz belsejébe rejtették. Csakhogy (!) a csomagolást a boltban nem bonthatjuk fel, és az igazi meglepetés, amikor otthon megtaláljuk a többször felengedett és csomóba zsugorodott ételbe fagyva. Az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet évente jelzi a gyárnak: hiányos a vásárlói útmutató. A bajai gyár válasza: rengeteg előregyártott dobozzal rendelkeznek, amíg el nem fogy, ne várjunk változást. Ami biztató, a szalontüdőt ,új típusú műanyag bevonattal kezelt csomagolásban hozzák forgalomba, s ezen már bélyegzővel jelzik a dátumot. Pedig, mit tud egy bélyegző! A pécsi Gastrofol-riizemben még azt is „ráírják” a dobozra, ki készítette az ételt. Nem érezzük úgy, hogy futószalagról leemelt vacsorát eszünk, és A pécsi gasztrofolüzem mélyhűtőkamrái Fotó: Proksza a legközelebbi válogatásnál talán azt is megnézzük, kinek az ízeit kedveljük jobban ... Mondjuk, a jelek és a címkék körül minden rendben van, mégis felengedett, megromlott ételt vásárolunk. Hogyan jutnak a gyárból, üzemből a fogyasztóhoz a csomagok? A bajai gyárból hűtőkocsiban szállítják a fagyasztott ételeket mínusz 17—18 fokon. A pécsi üzem termoszkocsikban szállít, ezekben 3—4 fokon utazik a menü, s ez a hőmérséklet elegendő addig, míg a hűtőpultokig eljut a szállítmány. A mi- nőségellenőrök vizsgálatai szerint általában nem út közben enged fel az étel. A legtöbb gond a hűtőberendezésekkel van. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat boltjainak jó része kis üzlet, ezekbe a régi típusú zárt hűtőberendezések férnek el. A terméket a vevő látni szeretné, gyakran nyílnak-csukódnak a hűtőajtók, így nem biztosíthatják az állandó mínusz 17—18 fokot, az étel pedig hol lehűl, hol újra fagy, amibe beleszólhat még egy-egy áramszünet is. És bár legyen az zárt, vagy nyitott berendezés, valamennyi elromlik időnként és alkatrész gyakran nincs azonnal. Mit tesz egy üzletvezető ilyenkor? Bízik abban, hogy így menti a menthetőt: hidegre teszi a felengedett ételeket. Szerencsére egyre többen vannak, akik másként akarják megtartani a vevőiket, s ehelyett selejteznek. A vállalat pedig évente sok millió forintot költ a hűtőberendezésekre. A több mint ezer gépüknek csaknem a fele új típusú, hermetikusan zárt aggregátorral működik, s ezeknek a hűtőknek a motorja ritkábban hibásodik meg. Az OMÉK-en felfigyeltek a Jászberényi Hűtőgépgyár ajánlatára is, ígérete szerint jövőre a kis boltokba is megfelelő nyitott berendezéssel jelentkezik. G. M. Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig Edények a szentlőrinci pannon temetőből R endkívül fontos és nehéz feladat megoldására vállalkoztak a sorozat szerkesztői a Baranya megyei Tanács V. B. megbizásából a Baranya megyei Levéltár gondozásában most elkészült kötet közreadásával. Fontosságát az adja, hogy hasonló felfogásban, hasonló területi egységre vonatkozóan történeti munka még nem készült. A megyénk területén valaha élt népek történetének régészeti eszközökkel történő megközelítése és az eddig elért eredmények szintetizálása időszerűvé vált, az elvégzett feltárások és a részterületek tudományos feldolgozásai ezt lehetővé is tették. A nehézséget a kötet szerkesztőjének, Bandi Gábornak a megye mai területének keretül történő alkalmazása jelentette, valamint az, hogy az egyes korszakok kutatottsága országos léptékben sem egyforma. A nehézségen a szerkesztő és a szerzők túljutottak, amikor arra törekedtek, hogy a nagyobb tájegységbe, sokszor a Kárpátmedencébe és a Balkán területébe ágyazva jelenjenek meg a helyi sajátosságok, nem elhallgatva természetesen azt sem, hogy melyek azok az általánostól eltérő jelenségek a megye területén észleltek közül, melyek a nagyobb tájegység jellemzéséhez is hozzájárultak. A kétezer példányban, 423 oldal terjedelemben megjelent kötet szerkezetileg négy részre, ezen belül korszakonként önálló fejezetekre tagolódik. A fejezetek végén lelőhelytérképet, lelőhelyjegyzéket és irodalom- jegyzéket találunk. A kötet színvonalát nagymértékben emeli a számtalan leletet és ásatási mozzanatot bemutató fotó- és grafikusábrázolás. Itt emlékezünk meg Borsy Káróly- nak a tipográfiai munkát mesz- sze meghaladó közreműködéséről, mellyel a kötet megjelentetéséhez hozzájárult. A tartalmi munka értékelésekor elsősorban a kötet tömörségét, adatbőségét kell megemlítenünk. Az új kőkortól ä középső bronzkorig terjedő fejezeteket Bándi Gábor irta, saját és számos más kutató eredményének felhasználásával. Ezekről minden fejezetben a kutatástörtéKórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELET KÖRZETI ORVOSI Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon; 11-169, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszer- tár, III. kér. Pécs, Veress *E. u. 2. 10/7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. neti részben beszámol. Az új kőkor elejéről csak a fő jellegzetességeket emelhette ki. mert a megyében hiteles ásatás még nem volt. Sokkal többet tudunk meg a lengyeli kultúráról. Meghatározta a szerző a kultúra elterjedésének határait, a zengővárkönyi, pécsváradaranyhegyi leletek alapján a települési viszonyokat. A rézkor kutatástörténete közelről sem olyan gazdag, mint az előző, a „bádeni kultúrára" vonatkozó ismeretanyag viszont már bővebb, jelentős részét a pécs-vasasi telepásatás során nyerték. A kultúra fiatalabb fázisának nyomait a Palotobo- zsokon feltárt település és: temető tartalmazza. A „késő rézkorban" újabb népcsoport betelepedését tanúsítják a leletek. A „Vucedol-csoport" települései az addigi szokásoktól merőben eltérőek. E népcsoport fejlődése már a korai bronzkorba vezet. A „mészbetétes edények népe" megjelenése újabb kultúra nyomait hagyta hátra a középső bronzkorban. A korszak ku- tctástörténete széles skálájú. A kutatók között a kultúra etnikai és területi csoportokra osztása között folyt a vita. A szerző a déli és északi lokális csoportok kialakulását tette magáévá. A koszideri időszakban a*Du- na-medencében újabb, egységes bronzművesség tűnt fel. Észak-dunántúli csoportjuk menekülésének nyomait a siklóstéglagyári lelőhelyen találták meg. A késő bronzkor a változások kora. A Kárpát-medencében megjelent a „halomsíros kultúra népe". A siklós-téglagyári feltárások során első hullámuk nyomaira akadtak. Újonnan létesített telep volt a „korai halomsíros népesség" által lakott majsi, melyet a „késői halomsíros korban" is laktak. Több kultúrát élt át a pécsvárad- aranyhegyi telep is. A fejezet írója, F. Petres Éva ismerteti a települési viszonyaikat, a bronzművesség kiszélesedését. Az új nyersanyagnak, a vasnak a felhasználása korszak- váltást okoz. Az új korszak első századaival, a korai vaskorral Maráz Borbála foglalkozott. Munkáját a Kárpát-medence nyugati részében egyedüálló -nagyságú lelőhelynek, a pécs- jakabhegyi lelőhelynek a bemutatásával és a leletek^érté- kelésével végezte. Fényt derített arra is, hogy a Jakabhegy a rézkorról is tanúskodik. A késői vaskor tárgyalásában már írott forrásanyag és a nyelvészet is segítségére volt F. Petres Évának. Segítségükkel meghatározhatta az itt élő nép nevét, melyet „Pannonoknak" jelöltek. Területünkön észlelt jellegzetességeiket a beremendi és a szentlőrinci temető, illetve fejedelmi sír alapján mutatja be. írott forrásanyag alapján ismerteti a „Kelták" invázióját. A központosított hatalomhoz való tartozás területünkön a Római birodalom terjeszkedése nyomán alakult ki. Sz. Burger Alice és Fülep Ferenc igen ötletesen a római utakon vezetik- be olvasóikat a megyébe, majd Sopianaeba (Pécsre). Betekintést engednek a római kori város utcahálózatába, felvázolják a város határait, a temetők elhelyezkedését, a vízellátás és a . szennyvízelvezetés módját, majd rátérnek az épületek részletes leírására, funkcióik értelmezésére. Részletes ismeretet nyerünk a temetkezési "szokásokról, az ókeresztény temetőről, bemutatják a temetőkápolnákat és sírkamrákat. Az írott források és a régészeti módszerekkel szerzett adatok egybevetésének fontosságával és lehetőségével indítja Kiss Attila A népvándorlás kora Baranyában c. fejezetet. írott forrósok alapján mutatja be a Római birodalom visszahúzódását, majd régészeti leletek alapján a „barbárok” jelenlétét. A dunaszekcsői és mohácsi lelőhelyek a keleti-gótok, a pécs- basamalomi és a harkányi leletek a dél-oroszországi műves- ség felé mutatnak. A Mohács farostlemezgyári leletekkel bizonyítja a „Langobárdok" jelenlétét. A „kora avarkori” katonai eseményekből megyénk területe kimaradt, szállásterületük peremén helyezkedett el. Néhány, valószínűleg katonai jellegű telepüket ismerteti. A középső, majd a késő avarkorban jelentős népességnövekedésről számol be a szerző, mely belső átrendezéssel is ösz- szefüggésben van. „A honfoglalás kora Baranyában” című, ugyancsak Kiss Attila munkáját tartalmazó fejezet legfontosabb megállapítása, hogy a honfoglalók első két-hórom nemzedéke területünkön még nem telepedett le. A megye teljes területe az államalapítást követően királyi birtok volt. A kötet avval az időszakkal záródik, amikor a keretet adó megye kialakulóban volt. Reméljük, hogy a vállalkozás folytatásával, a további korszakok történetével is megismerkedhetünk, bepillantást nyerhetünk nemcsak a történeti régmúltba, hanem a közelmúltba is. Megítélésünk szerint az útjára bocsátott kötet visszhangra talál a szaktudományok művelőinek körében, de a tudományos eredményeken kívül nem feledkezhetünk meg arról a jelentőségéről sem, amely szőkébb hazánk megismerésében, a hozzá való tudatosabb kötődésben nyilvánul meg. Füzes Miklós
