Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-07 / 37. szám

©

Dunántúli llQPlo

1981. február 7., szombat

1981 őszén Indul a képzés

Jogászképzés

Miskolcon

Interjú a Nehézipari Műszaki Egyetem

Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatójával

Baranyai arcok

Soós Pálné

Ormánsági szőttesek egy kis Dráva menti faluban

H

azánkban mintegy 10,5 millió magyar állampolgár él. Jó egyharmaduk falun. Sokan, mint köztudott elvágyódnak vagy „kitörnek” az ipar a nagyobb helyek felé. Mások itt élik, vagy élték le munkáséletüket a falusi köznapok állítólagos egyhangúságában. Amit végső fokon mindenki magának teremt meg. Éppúgy, mint a változatosságot. Az utóbbira szavazunk, amikor olyan emberek arcélét villantjuk fel, akik falun, „az isten háta mögött” találták meg a szikrát magukban, s teljesítették ki azt. Mert a tehetség eget kér, s előbb útóbb kap. Falun is.

Közel fél éve jelent meg a hír a napilapokban, hogy jogászképzés kezdődik 1981-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Ez alkalomból interjút készítettünk dr. Kratochwill Ferenccel, az NME Állam- és Jogtudományi Intézetének vezetőjével.

Dr, Kratochwill Ferenc 1956- ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Bírósági munka után ugyanitt lett egyetemi oktató, 1972-ben kandidált. Három évig dékánhelyettes, majd 1977-től az ELTE főtitkára volt 1980 nyaráig. Tudományos tevékenységét a büntetőeljárások terén végzi.

— Miért volt szükség új jogászképző intézetre?

— Míg 1941-ben a diplomát szerzettek 33,8 százaléka volt jogász, 1973 után mindössze 2,7 százaléka végzett csak állam- és jogtudományi karokon Magyarországon. Az arányok csökkenése azzal a következménnyel járt, hogy a jogász- ság igen nagy mértékben elöregedett. A jogászok hiánya különösen éreztette hatását az észak-magyarországi részeken, hiszen a környéken nincs jogászképzés.

A jogászképzés bővítésére három lehetőség kínálkozott. Az első, hogy a meglevő karokon csökkenteni kell az esti és levelező tagozatos hallgatók arányát s növelni a nappali tagozatosokét. (Az esti és levelező szakosok kis hányada jelent valóban jogószutánpót- lást.) A második, hogy a jelenleg működő három karon növelni kell a nappali tagozatos

KORHÁZI FELVÉTELES ÜGYEL ETEK

Mindennapos felvételi ügyeletek gyetmek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei

Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről.

Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika.

ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK

I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár.

SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig.

*

ORVOSI ÜGYELET:

Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon.

Felnőttek részére összevont rendelés: 7—19 óráig

az I. kerületben: űjmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169)

a II.. kerületben: Munkácsy M. u. Rendelőintézet, II. emelet 219., tel.: 13-833 48,

a III. kerületben: dr. Veress E. utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833)

Gyermekek részére összevont renhallgatók felvételi keretszámát. A harmadik lehetőség pedig új jogi kar létrehozása.

A három lehetőség közül az első és a harmadik volt járható, mindkettő előkészítése megkezdődött. Úgy tudom, hogy már ebben a tanévben sem indított a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara esti tagozaton első évfolyamot. A második lehetőséget oz korlátozza, hogy már most is zsúfoltak a meglevő jogi karok, a fejlesztést csak jelentős beruházással lehetne megvalósítani.

Lényegében az előbbi szempontok alapján született a döntés az új jogi kar létrehozásáról. Az új, évi 120 nappali hallgatóval induló kar megoldaná e nagy terület jogászutánpótlását, s jelenleg 52:48 főváros—vidék arányt 36:64-re módosítaná.

— Miért esett a választás Miskolcra Debrecennel szemben? Ott régebben volt jogi kar a tudományegyetemen, Miskolcon viszont csak műszaki karok vannak ...- Valóban, kezdetben Debrecenre irányult a figyelem, hisz az a város az ország egyik legjelentősebb művelődési és oktatási központja. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen létesítendő új jogi kar anyagi feltételei azonban nem voltak kedvezőek. Új kollégiumot kellett volna építeni, a menzát bővíteni, s az oktatási épület kialakítása is sok pénzbe került volna. Ezzel szemben Miskolcon 1800 személyes kollégium, 6000 adagos és 650 személyes menza van, a jogi kari könyvtár elhelyezése sem kíván beruházást. A Nehézipari Műszaki Egyetemen az oktatási és tanszéki helyiségigény 65 millió forintból megteremthető, szemben a debreceni több mint százmillióval. Az sem lényegtelen, hogy Miskolc több lakást tud biztosítani az idetelepülő oktatóknak.

deles 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben:

Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) Vasas I—II., Hird (dr. Galambos, dr. Sziics), Hősok tere (dr. Lázár), Szabolcsfalu (dr. Székely), Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek.

Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer), Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona), Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek.

Munkácsy M. u. 19., II. kér. Rendelőintézet, gyermekpolifclinika földszinti bejárata, tel.: 13-833/75. Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring), Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.), Semmelweis u. (dr. Pánczél), Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai) körzetek betegeinek.

Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.). Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss) Sarohin t. u. (dr. Sásdi), Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Go- thár) körzetek betegeinek.

Dr. Veress E. u. 2. (III. kér. Rendelőintézet, gyermekpavilon. Tel.: 15-833): Mecsekalja (dr. Benczen- leitner), I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Lit- kei, dr. Ötvös) betegei részére.

Rókus u. 8. (Tel.: 10-742) Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki), toronyház (dr. Szabó I.) Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegei részére.

Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermek poliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék).

Szombaton este 19 órától vasárnap egész nap és éjszaka, hétfőn

— De megfontolást igényelt az is, hogy Debrecenben több felsőoktatási intézmény is működik, ez pedig azt is jelenti, hogy egy új karnak kisebb a „merítési” lehetősége, s az is, hogy Miskolcnak és környezetének eddig nem volt társadalomtudományi képzést folytató intézménye. Ez pedig negatívan hatott a város kulturális, tudományos közéletére is.

— A műszaki egyetem és a jogi kar összeházasitása kelthette azt a félreértést, hogy gazdasági jogászok képzése történik majd itt?

— Kétségtelenül szokatlan dolog a jogi kart műszaki egyetem kereteibe illeszteni. De senki sem kérdőjelezi meg cnr.ak létjogosultságát, hogy Pécsett a jogászképzés közgazdászképzéssel van „házasságban". A műszaki környezet elősegítheti majd a környezet- védelmi, iparjogvédelmi, munkajogi, szervezéstudományi stb. oktatást és kutatást is, de hangsúlyozni kell, a miskolci jogászképzés az egységes magyar jogászképzésbe illeszkedik. Ugyanolyan diplomát fognak kapni az itt végzettek, mint kapnak Budapesten, Pécsett vcgy Szegeden.

— 1981 szeptemberében megindul a jogászképzés. Kérem, foglalja össze az előkészületeket.

A határozat szerint a képzés 120 fős nappali és 60 fős levelező tagozaton 1981 szeptemberében indul. Az előfelvételi vizsgák a három meglevő jogi kcron zajlottak le. Az oktatók szervezése is megkezdődött. Az intézet átmenetileg az egyik kollégiumi épületben kap helyet, az új oktatási épület elkészültét 1982 végére ígéri az építőipari vállalat — fejezte be válaszait dr. Kratochwill Ferenc, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója.

reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére.

FELNŐTTEK RÉSZÉRE:

az I. kerületben: újmeszesi körzeti orvosi rendelő. Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169)

a II. kerületben: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812)

a III. kerületben: dr. Veress E. utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833) GYERMEKEK RÉSZÉRE:

Munkácsy M. utcai Rendelőintézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata (tel.: 10-895).

Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt.

Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. FOGÁSZATI ÜGYELETI SZOLGALAT

Szombaton este 19 órától hétfőn reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelőintézetben (ügyeleti bejárat). *

állatorvosi ügyelet

ügyeletes állatorvos 1981. február

7-én du. 14 órától február 9-én 8 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Radnóti M. u. 7/b. Telefon: Pécs 16-433. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Tel.: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló, 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyei Tanács. Tel.: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentlőrinc, Erzsébet u. 31. Telefon: Szentlőrinc 71-052. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Állatkórház. Alapi G. u. 6. Telefon: Szigetvár 75.

Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál, „Állatorvosi ügyelet" címen.

Pár hónapja a magyar tévé rövidfilmet sugárzott az Ormánságról. A képsorok jelentős, részében Kémes környéki tájakra és emberekre ismerhettünk. A kenderfeldolgozás részletei közepette gyakran fölbukkant Soós Pálné szaporcai tsz-nyug- dijas arca. Nem véletlenül. Szekrényében szebbnél szebb, kiállításokra váró háziszőttesek tornyosulnak ma is. És amit elkészítésükről, és a „cifra” mintázatokról tud — az eredeti ormánsági népművészet. Ritka, s lehet, hogy ma már egyedülálló ezen a tájon.

Valaha minden háznál volt Szaporcán szövőszék, és a kislányok már egészen zsenge korukban mégis'erkedtek a feldolgozás munkáival és a szövés művészetével, ök ugyan nemigen gondoltak azzal, mennyiben művészet az, amit csinálnak, hiszen kellett a ruha, a fehérnemű, amit fölvegyenek, és kellett a kelengye a lányoknak, terítő az asztalra, függöny a tisztaszobába és sorolhatnánk.

Soós Pálné már kislánykorában nagyon szerette ezt a munkát. Négyen voltak leánytestvérek, együtt nőttek fel a kenderrel, amíg édesanyjuknak segítve a nehéz munkában, évről évre a szemük előtt lett a kendermagból fonal s a fonalból szőttes. De amíg a vető a szövőszékre került, bizony — tavasztól késő őszig, télig — emberpróbáló kemény munka várt a lányokra, asszonyokra, összeszámoltam, ahogyan elmesélte: a tavaszi kendervetéstől a szövésig összesen 10—12- féle igen nehéz munkafolyamatot kellett elvégezniök. Ezeket: az elvetés, nyüvés, áztatás, mosás, szárítás, „kürüzés" (törés), tilolás, gerebenezés, fonás, áspálás (a fonal föltekercselése), fehérítés, keményítés munkálatait részleteiben itt nincs is hely leírni, pedig minden megelőzte azt, amikor a kenderfonalat végre szőni is lehetett.

Soós Pálné a szövést mesteri fokon tanulta meg és csinálta egész életében, s csinálja ma is. Kislánykorótól. Az akkori „eladó sorban" a tizenéves lányok versenyeztek: kinek a kelengyéje a szebb? Mert szőni általában minden lány tudott. De „cifrát” nem. „Azt tanulni kellett” — mondta Soós néni, s megmutatta a csodálatos szép mintájú térítőkét, amiket még annak idején tanult meg elkészíteni —, hogy a saját képzeletéből újakat is alkosson. Fehéren fehérrel — ezek talán a legszebbek — vagy pirossal: csíkos, selymes, barázdás, „be- leznás" és ki tudja még felsorolni, hányféle díszítő mintázattal.

Dolgozott már a háború előtt is megyei szövetkezeti megrendelésekre, s azt követően is sokszor megkeresték a rendelésekkel. Mindig, amikor valahol (Pécsett, Csányoszrón) háziipari-népművészeti szövetkezet alakult. De dolgozott Hollandiába, Svájcba, Angliába egyéni megrendelésekre is. És persze hívták kiállításokra. Számos oklevelet s Pécsett 1972-ben II. díjat; Nyíregyházán 1979-ben bronzérmet kapott. Munkái ott voltak az ország minden jelentősebb népművészeti kiállításán.

Mindez egyéni érdeme, ahogyan más népművészeknek is. Olyan viszont már alig akad — mint ő —, aki azt mondja:

,.Miért vigyem magammal a sirba én is, amit tudok? ..."

Pár éve tanfolyamot szerveztek, ahol Soós Pálné a mintegy 20 jelentkező közül 16-nak megtanította a szövést. Az eredeti, „ormánsági szüvést”, sajátos díszítő elemekkel. Neki köszönhető, hogy — mint annyi más érték — ez nem ment veszendőbe. Ezt ma is vannak, akik tovább viszik.

Mindez akkor is értékes lenne, ha semmi mást nem csinált volna életében. Soós Pálné' tsz- nyugdíjas. Fejőnő volt, mindig is megbecsült, nagyszerű munkaerő. Kilenc évig kézzel fejt ki naponta 250—300 liter tejet,, majd öt évig géppel. Ellátta: etette, almozta, vakarta a jószágot, s nagyon szerette ezt a munkáját is. Azután otthon dolgozott a ház körül, a háztartásban.

Este kávét főzött, s ott ült a szövőszéknél éjfélig, hogy éjszaka 2-kor fölkeljen, mert a jószág nem várhat. Mondta is az orvos, baj lesz . .. Lejjebb kellett adni, mert a szive bizony megérezte.

A szövőszékhez azonban ma is odaül, ha végzett a napi munkával. Most ismét a nyíregyházi kiállításra készül és a Pécsi Ipari Vásárra. De hívták nemrégen Bábolnára is, tanfolyamot vezetni. S ha belefér az idejébe, bizonyára el is vállalja.

W. E.

Tanárak

a pódiumon

A pécsi Liszt Ferenc

Zeneiskola

hangversenyéről

Szekszárd vagy Kaposvár zenei életében a zeneiskolának elsődleges szerepe van, lévén ott az egyetlen zenei intézmény. Pécsett a Liszt Ferenc Zeneiskola tulajdonképpen csak harmadik a rangsorban, a Zene- művészeti Főiskola Tagozata és a Művészeti Szakközépiskola után.

De valóban így van-e ez? Hiszen a zenét gyermekkorban kell megszerettetni, a hangszer- játék alapjait a növendékek ekkor sajátítják el, tehát a „profiképzés" már alapfokon kezdődik. Éppen ezért örvendetes, hogy évről évre csinos meghívó invitál minket a több mint 1000 növendéket oktató zeneiskola tanárainak nyilvános hangversenyére —, mint legutóbb január 29-én estére is, a Liszt-terembe.

Pódiumra lépni persze nem kötelező, hozzátéve azt is, hogy a zenetanár mindig szerepel: naponta „vizsgázik" a növendékei előtt. Aki pedig a megterhelő óraszám mellett vállalja a többletmunkát, már saját belső igényei miatt lép pódiumra. A növendékek szempontjából talán ez a leghatékonyabb zenei nevelés, hiszen a közvetlen példakép maga a tanár.

A nyilvános hangversenyen azonban már abszolút mércék vannak, és ezt minden muzsikus tudja. Éppen ebből kiindulva tűnt nekem kevésnek Stark Zsuzsa (hegedű), Mátrai Mária (gordonka) és Tény/ Zoltán (zongora) becsülendő vállalkozó kedve Brahms Triójának elmélyültebb és árnyaltabb előadásához. A fuvolás intonációs problémái gátolták Loeillet F- dúr triószonátájának szebb és nyíltabb eljátszását Kovács Árpád (fuvolá). Csikós Miklós (oboa), Mihályi István (gordonka) és Neményi Klára (zongora) produkciójában. A négykezes zongorázás lehetőségeit is csak halványan villantotta fel Lajber Éva és Fényi Zoltán Debussy Kis szvitjében. Ugyanakkor nagyon magabiztosan és lendületesen hegedült N. Roz- gonyi Klára Bartók Román táncaiban , és az est egyik hiteles élményét nyújtotta az őt kísérő Ángyán Zsuzsa (zongora) Bartók interpretációja: Az éjszaka zenéje.

Örömmel hallgattunk izenei érdekességeket, mint de Falla kétzongorás Spanyol táncát N. Táskay Márta és Heil Franciska kissé visszafogott előadásában, valamint Mendelssohn virtuóz és hálás Koncertdarabját Morvay Bálint, Horváth Győző (klarinét) és Fényi Zoltán interpretálásában. A zsúfolt nézőtér megérdemelt tapssal jutalmazta Schubert Pisztrángötösének I. tételét, amelyben N. Fáskay Márta, N. Rozgonyi Klára, F. Zádor Iringó (mélyhegedű), Mihályi István és Nagy Péter (nagybőgő) felszabadult muzsikálása valós, szép élményt nyújtott.

Évek óta bevált szokásként a zeneiskola1 szülői munkaközössége rendezi a koncertet. A bevétel éppen fedezi — a terembért és a meghívó költségeit.

Szkladányi Péter