Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-22 / 21. szám
e Dunántúlt napló 1981. január 22., csütörtök Teremtsük meg az idegenforga lom alapiak Eltlliékiőlllii Markonirban A kerékasztal-beszélgetés résztvevői közül: balról Báling József főszerkesztő-helyettes, Karádi Ká- rolyné, a Kemping és Karaván Klub titkára, dr. Jég Károlyné, a Cooptourist, Koczkás Antal, a Volán és Biró Györgyné az IBUSZ képviseletében. MegeHforgalmi kerékasztalunk A szerkesztőség kerekasztal- beszélgetésén a Baranya megyébe áramló idegenforgalomról tanácskoztunk a megye valamennyi illetékes szervezetének vezetőivel. Az ideáramló turistaforgalomról, mely néha csak szivárog. Régi alapigazságból indultunk ki: hogy ami kis vonzerőnk van, azt jól meg kell becsülni, kihasználni. Hogy ami a pécsieknek nem tetszik, ez a vendégeknek sem, s fordítva: ami a vendégeknek jólesik, az jólesik a pécsieknek is. Mégis: Pécs történelmi vonzereje ellenére egyre gyakrabban fordul elő, hogy az ide jövő csoportok két nap múlva elmennek, mert „itt nem lehet mit csinálni”. Ennek ellenére: a megyék között Baranya vonzotta az elmúlt évben viszonylag a legtöbb külföldi turistát. A gondokat így lehetett csoportosítani : Nem elég merész az idegenforgalmi beruházási politikánk. A turistafogadásokra alkalmas létesítményeknél nem mindig jó hosszan gondolkodni a „tyúk-tojás" kérdésen, vagyis azon, hogy a beruházás vonzza-e a turistákat, vagy a turisták kényszerítenek a beruházásokra. Sem azt, hogy mennyi idő alatt térül meg egy-egy épület. Nyilvánvaló: az olcsó, egyszerű szálláshely térül meg leggyorsabban. Nemcsak az alacsony költségek, hanem a kis bér miatti nagyobb forgalom következtében. Baranyában elsősorban a harkányi gyógyfürdő kórház múszerellátása kíván több kockázatvállalást. Bár ez nem is nagy kockázat, mert nagyobb nemzetközi vonzóerőt rejt magában, mint amennyit érvényesítünk. A Kemping és Karaván Klub baranyai létszáma — az új árak óta — évente 50 százalékkal nő, mert a kemping olcsóbb mint a szálloda. Sokan kizárólag szállást kérnek Pécsett, hogy a megye, vagy Dél-Dunántúl más helyeire utazván itt alhassanak. Valóban nem lehet mást csinálni Pécsett? Az biztos; vonzó lehetne egy sajátos pécsi magyar szórakoztatás. Külföldön komoly valutát fizetnek a magyar cigányzenekaroknak, de még a pécsieknek is Harkányba kell utazniuk, ha Dörömböző Géza zenekarát akarják hallgatni. Pedig a cigányzenekar klasszikus hét tagja helyett csak hatan muzsikálnak, klarinétosuk már nincs is. A városban mindössze két helyen (íallani ezt a zenét, ami ha megfelelő színvonalon játsszák, akkor nem édeskés, hanem kellemes lehet. Vegyes műsorú, jó tánczenekar? Van. De valóban elképzelhetetlen egyfajta „pécsi Grinzing", valami kellemes, sajátos muzsikájú, igen tiszta és jó ízléssel berendezett vendéglősor? Nincs Pécsett éjszakai bár, sem jó, sem rossz! Van-e idegenforgalom egy Pécs nagyságú városban enélkül? Csak Arányosabb rendezvények, jobb vendéglátóipari hálózat, az anyagi alapok átcsoportosítása figyelem kérdése! De nincs hét egymás után következő nap, amikor a lassan kétszázezer lelkes városban elmehetek minden este más-más műfajú művészetet élvezni, vagy más-más jellegű kulturált szórakozóhelyet látogatni. A baranyai idegenforgalmi szervek régi béklyója: nem kapnak időben műsort. Sem szórakoztató, sem művészeti rendezvényekről. Pécsett lassan már száz főhivatású népművelő dolgozik, s bárkinek mutatok decemberben kinyomtatott, 1981 májusára vonatkozó pontos műsort, de azt nem Pécsett szervezték. Az már csak elszomorító, hogy évek óta havonta megtörténik az az eset, amikor nagyjából azonos érdeklődésű közönségréteg számára a hét egyazon estéjén két műsor — például két klasszikus jellegű hangverseny, vagy egy hangverseny és egy irodalmi est — van, de a hét másik négy napján — semmi. Külön kérdés e körön belül a turisták nagy tömegeit nem érintő, de az értőbb rétegnek ígéretes Pécsi Nyári Színház. Ez az elsősorban a Pécsi Balettnek érvényesülést nyújtó rendezvénysorozat a nyár három hónapjából csupán három hétig nyújt programot. A nagy tömegek szórakoztatására, művelődésére (csak néhány példa: nagyzenekari keringőest vagy akár kellemes szórakoztatást nyújtó könnyűzenei hangverseny, továbbá program az irodalom, a klasszikus prózai színház kedvelőinek), alig maradt pénz. Pedig az UNESCO kutatási adatai szerint a szórakozás a közművelődés legfeljebb évtizedek múlva, s legfeljebb a tömegek 40—50 százalékát képes behozni prózai dráma, opera, balett előadásokra — ma világviszonylatban csak 8—17 százalékát. A többség műveltségi szintje, intelligenciája könnyebben élvezhető szórakozást, művelődést igényel. Az arányok jobbítása egészségügyi és oktatáspolitikai feladat, aminek eredményeire épülhet a szórakoztatás, a művészet. Megbecsülni, jól gazdálkodni, azzal ami van, a nemzetközi viszonylatban kicsi lehetőségeket megőrizni, -fejleszteni, jól szervezni — ez az, amire most vállalkozhatunk. Elsősorban a szellemi erővel kellene jól gazdálkodni, a szervezéssel. Előre pontosan megtervezett műsorok programfüzeteivel, azok időben történő kinyomtatásával, elküldésével. A különböző műfajú szórakozási lehetőségek figyelmes, arányos elosztásával. Anyagilag pedig a pénz — nemcsak a rétegközönségre figyelő — jobb elosztásával. Vagyis azzal, hogy a keveseknek szánt művészetek számára ne adjunk aránytalanul sok milliót, amikor néha még a belvárosi járdára sem jut elegendő pénz, ahol a turisták legalább lábtörés veszélye nélkül járhatnak. Ez a legelemibb, amit az idegen- forgalomnak adhatunk. A megye idegenforgalmi szervei tiszteletreméltóan szerveznek. Az IBUSZ egyebek között eredményesen rendezi a Vidékiek Pesten elnevezésű programot, hétvégeken. Valószínűleg beválik ez majd visz- szafelé is; vagyis amikor fővárosiakat, más megyeieket hoznak el pécsi, baranyai hétvégére. A Mecsek Tourist programlista híján összeállítja és a szállodákban, szálláshelyeken rendelkezésre bocsátja a kulturális intézmények szervezőinek, ügyeleteseinek nevét, telefonszámát — ha vendég jön, valamiképpen szervezhessenek neki programot. A Cooptourist a takarékszövetkezetek révén mozgatja meg a lakosságot, s utaztatja a turistákat, A Volán Tourist 12 új buszt szerez be a kényelmes utazás végett. Az Expressz számos, igen jó szakmai útra viszi, hozza a fiatalokat. A Kemping és Karaván Klub pedig egyáltalán — óriásit fejlődött. Mindehhez azonban a vendéglátóipar és a kulturális intézmények eddiginél sokkal több ötlete, sokkal rugalmasabb, alaposabb szervező munkája szükséges. Jó példák: a pécsi, szigetvári, bólyi, mohácsi fogyasztási szövetkezetek kezdeményezései, ötletes rendezvényei, néhány állami vállalat ugyancsak jó ötlete, a Pécsi Ifjúsági Ház, valamint a város peremén a Ságvári és a Puskin Művelődési Ház, a vasasi Petőfi Munkásklub eredményes erőfeszítése. Jogos az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kérése: az Országos Rendező Iroda két évre előre adja ki lényegesebb hangversenyeinek legalább hozzávetőleges időpontját, helyét. Az egyedülálló építőművészeti remekmű, a pécsi Székesegyház sem szabad hogy továbbra is kihasználatlan maradjon, hiszen az „egy művész, egy tiszteletdíj" elve alapján minimális kiadással remek orgonahangversenyeket lehetne ott rendszeresen szervezni. Ha mindezeket figyelembe vesszük és tisztességesen hozzálátunk a munkjijhoz, akkor pótolhatjuk Bararfya megyének — más megyékhez képest mutatkozó, s a ^ vendéglátóipari és a kulturális változatosság tekintetében tapasztalható — lemaradást. Ez pedig nemcsak az idegenforgalom érdeke. Földessy Dénes Táncsics segítője volt A harkányi társadalmi szervek egy kis ünnepség keretében emléktáblát helyeztek el a református parókia falán Harkány egykori szülöttje, Munkácsy Albert emlékére. A márványtáblán az alábbi felirat látható. „Itt született 1821. november 19-én Munkácsy Albert szapor- czai patrióta lelkész, aki 1848— 49-ben Táncsics országgyűlési harcait támogatva próbálta megakadályozni az ormánsági nép elnyomorodását." A tábla elhelyezésével az utókor méltó emléket kíván adni az Ormánság nagy szülöttének, aki majd 180 éve született és 1877-ben halt meg. Mindenki csak úgy tartja emlékezetében, mint Táncsics segítőjét, harcosát. Az eddig közzétett és ismertetett adatok jó része eme tevékenységét is emeli ki és tartja számon. Az utókor még any- nyit tud, hogy a szabadságharc bukása után Haynau 10 évi vasban töltendő várfogságra ítélte, aminek letöltését Haynau bukása előtt kiadott amnesztia rendeletével elengedte. A kiszabott tíz esztendő mutatja, hogy Munkácsy tevékenysége Táncsics segítésén túlmenően is igen jelentős volt, sőt jelentőségében túlnőtt az emléktáblán megjelöltön. Tudjuk ugyanis, hogy Tarnó- czaival — aki az egyik újoncozó bizottság tagja lett, Batthyány főispánsága idején igyekezett népét a Dráván átkelni készülő Jellasics ellen mozgósítani, 1849 Ifjabb adatok az életrajzhoz Mi lett Puskin fiából? Együtt a bolgár önkéntesekkel Puskin szobra a mai Leningrádban A z átlagolvasók közül elég kevesen sejtik, hogy az orosz iro- ^ dalom egyik legismertebb klasszikusa, Alekszandr Szergeje- vics Puskin (1799—1837) és Natalja Nyikolajevna Goncsarova (1812—1863) korántsem nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak nevezhető házasságából négy gyerek született: Marija (1832—1919), Alekszandr (1833—1914), Grigorij (1835—1905) és Natalja (1836— 1913). Mit sem von le egy klasszikus költő művei értékéből, ha valamelyik utóda esetleg olyan élet- utat választ, amelyik korántsem egyeztethető össze azokkal az elvekkel és magatartással, amelyek valamely „nagy embert" időlegesen jellemeztek, avagy egy egész életen át. Puskin esetében a leszármazottak közül az utóbbi idők kutatásai épp Alekszandrról a nagy orosz költő első fiáról derítették ki, hogy egy sor cselekedetével a korabeli európai haladás legjobbjai közé küzdötte fel magát. Puskin fiáról, Alekszandr Alekszandrovics Puskinról (1833—1914) az átlagorosz se tud, hisz a Nagy Szovjet Enciklopédia legújabb (3.) kiadása sem tesz említést róla. De az európaiak a 20 kötetes Brock- haus-féle enciklopédiában sem találnak adatokat Puskin fiáról. Az utóbbi időben Puskin fia nem is apja születésének 180. évfordulója (1799 június 6.) alkalmából került az érdeklődés középpontjába, hanem a néhány évvel ezelőtti bolgár történelmi kutatások révén, amelyek az 1877—78-as orosz—török háború, illetve Bulgária felszabadulása részleteire irányultak —épp a százéves jubileum tiszteletére. D. Koszev—Hr. Hrisztov—D. Angelov Bulgária története című műve sem tudott Puskin fiáról, jóllehet Alekszandr Alekszand- rovicsnak nem kis szerep jutott az orosz—török háború idején Bulgáriában. A bolgár Pogled című folyóirat közölte részletesen azokat az újabb adalékokat, amelyek Puskin fiának, Alekszandr Alekszandrovics Puskinnak a bolgár nép felszabadító harcában betöltött szerepével kapcsolatosak. A „Pogled" cikke ismertetésre került orosz nyelven is rövidítve a „Szmena” 1979. évi 8.-számában, amiből a következő érdekes adatok tarthatnak érdeklődésre számot Magyarországon is. A Bulgária török uralom alóli felszabadításában részt vevő orosz hadsereg soraiban 1877- ben ott találjuk Alekszandr Alekszandrovics Puskint,-aki ebben az időben ezredesi rangban szolgált az orosz hadseregben. Az orosz—török háború kezdetén Puskin a híres 13-as számú narvai huszárezred parancsnoka volt. Ez az ezred 1877. június 27-én a Duna északi partján . fekvő Zimnicea városa alá ért. Másnap Puskin ezredes a huszárjait a folyó partjára vezényelte. A túlsó oldalra mutatott és így szólt: „Előttetek van Bulgária, előttetek van a szent szláv föld. Ott véreinek a test-, véreitek, A segítségeteket várják." A 13. narvai ezred a keleti hadseregcsoport részeként vett részt a dunai török hadsereg elleni harcban, amelyik lényegében a Rusze—Sumen—Várna— Szilisztra négyszögért folyt. 1877. október 6-ón a gyalogsággal és tüzérséggel megerősített ezred — Puskin vezényletével — merész rohamot indított és felszabadította Tutrakan és Novo Szelő helységeket. Puskin ezredes a csatáért kitüntetést kapott: egy kardot, amire ez volt írva: „A bátorságért”. November 22-én Puskin ezredé elfoglalta Keszarevot. Mindenütt, ahol a bátor huszárok megfordultak, az ujjongó bolgár lakossággal találkoztak. 1878 januárjában Puskin ezrede egyesült azzal a sereggel, amelyet a híres Nyikolaj Grigorjevics Sztoletov (1834—1912) vezényelt. Csatlakoztak ehhez a sereghez a bolgár önkéntes alakulatok is. Sztoletov generális parancsára a 13-as számú narvai ezred a 3. és 4. felkelő alakulattal együtt megrohamozta az ellenséget Kötél városától északra és szétverte a törököket. Ebben a harcban Puskin ezredes újabb bátorságról tett tanúbizonyságot. A Szent György- kereszttel tüntették ki. A világhírű orosz költő fia 50 évig szolgált az orosz hadsereg- 'ben 1898-ban, apja születésének 100. évfordulójára tábornoki rangot kapott, 1911-ben pedig a lovassági tábornoki rangot kapta meg. dr. Hojzer Lajos májusának második felétől pedig Kossával és társaival a szinte már konszolidálódott császári rendben, az ellenség hátában egyik előkészítője volt a szabadságharc, bátran mondhatni, legnagyobb népfelkelésének. A felkelt, mintegy 4000 főnyi megindult sereg megszervezésének, felkelésre buzdításának egyik fővezére. Nagy szerepet játszott a felkelés előkészítése alatt az Ormánság nyugalmának fenntartásában, a felkelésről szóló, kiszivárgó hírek elhallgattatásában. Amikor 1849. június 10-én délután a felkelt sereg haditanácsa a beígért felszabadító Perczel sereg elmaradása miatt úgy döntött, hogy elkerüli Turonynál az összeütközést a náluk számbelileg jóval kisebb granicsár és császári erőkkel, Munkácsy nem tartott a többi felkelő vezérrel, hanem bátyiéhoz Tengődre meneküli. Szerencsétlenségére. Ugyanis, amíg a többiek Kossá vezetésével Pécs városát elkerülve Szentmiklós, Sziget, Kapuváron át bevették magukat a komáromi várba, ahol a vár feladásával menlevelet kaptak, Munkácsy hallgatott a császári hatóságok felhívására és önként jelentkezett a diszciplináris bizottság előtt. A bizottsáq Mun- kácsyt, miután a felkelés vezetői kisiklottak kezéből, hadbíróság elé rendelte és felvitette Pestre. A hadbíróság a haditörvény 5-ik cikkelye és Haynau 1849. július 2-án kelt rendeleté alapján 1850. április 4-én „... minden inqó és ingatlan vagyonának a forradalom által okozott károk jóvátételének számláiéra való elkobzásával, valamint tíz évi vasban töltendő várfogsággal ...” büntette. A büntetés alóli amnesztiát Haynau 1850. június 22-én írta alá. A korábbi forradalmi magatartásáért méq 1848-ban hozott egyházi ítélet — palást jo- aánnk e'vesztése — alól viszont 1851 őszén mentesül. Az eddigi kutatások alapján Baran'öban a forradalmi ese- ménvek miatt hozott ítéletek legsúlyosabbika Munkácsyt sújtotta. Munkácsy, csak miután mérv tesült minden ítélet következménye alól, visszanyervén palástjogát és vele a szaporcai eklézsiában betölthető lelkészi hivatalát, gondolt házasságra, amelyben 12 gyermeke született. Kovács Sándor Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek résiére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon:: 11-169, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-333. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10 7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig.
