Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-30 / 29. szám

© Dunántúli Tlaplo 1981. január 30., péntek Egészségügyi szolgálat Marx, Engels és Lenin utó­daira a politikai gazdaságtan­ban egy sor tisztázatlan tétel maradt. Ezen belül is mindig „vörös fonalként” húzódott a szocializmusbeli árutermelés. Ez volt a legfőbb kérdés a hu­szas évek vitáiban, majd a sze­mélyi kultusz dogmáitól meg­szabaduló ötvenes évek végén, a hatvanas években kibontako­zó közgazdasági gondolkodás­ban. Úgy tűnik, a szocializ­musbeli árutermelés problema­tikájának számos területén nagyjából' egyetértés alakult ki a közgazdászok körében, van­nak azonban még viszonylag „töretlen, tibeti tájak". Ezek közé tartozik többek között a szociaiista valuta vásárlóereje változásának tétele is. A „van” tagadása A fenti kérdésről. a mérték­adónak tekinthető egyetemi tankönyvek is rendkívül hiá­nyosan, vagy éppenséggel vi­tathatóan szólnak. Mindemel­lett nem tekinthető megoldott­nak számos, a szocializmus po­litikai gazdaságtanának tulaj­donított tétel sem. A második világháború utáni gazdasági fejlődés világjelensége, a va­luták vásárlóerejének csökke­nése sokkal mélyebben foglal­koztatta a polgári közgazdá­szokat, mint a szocialista gon­dolkodókat, ami a szocializ­musbeli árutermelés ismert, sa­játos megközelítéséből adó­dott. Több energiát fordítot­tunk és fordítunk ma is a „van" tagadására, mint feltárására, s emiatt olyan „fáziskésés" ter­heli az elméletet, aminek „le­dolgozására"' csak az utóbbi évtizedben indultak meg a köz­gazdasági elméleti kutatások. Egy magát tudatosan szer­vezni képes társadalom nem engedheti meg, hogy az elmé­let fáziskésése miatti gyakorla­ti hatás rontsa működésének hatásfokát. A szocialista gazda­ságelméletnek ezért az a fel­adata, hoav végre szembenéz­ve a problémával, arra elég­séges magyarázattal szolgáld jón, és így a gazdaságpoliti­kai döntésekhez megfelelő iránytűt adjon. Nos erre vállalkozott dr. Petschnig Mária Zita, a Pécsi Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Karának adjunk­tusa. E kérdések, mint megje­gyezte, még egyetemi tanulmá­nyai során merültek fel benne, amikor a diák mindig igaz vá­laszt vár. Kutatómunkába kez­dett, beletemetkezve a szak- irodalomba, majd egyre-másra írta és jelentette meg figyelmet keltő tanulmányait az országos szaklapokban és folyóiratok­ban, cikket írva még lapunk­ban, a Dunántúli Naplóban is. A hatéves kutatómunka ered­ményeként végül is összeállt a kandidátusi értekezés — vas­kos, 240 oldalas tanulmány. A szocialista pénz vásárlóerejé­nek alakulására ható tényezők című kandidátusi értekezés nyilvános vitájára nemrég ke­rült sor a Magyar Tudományos akadémián, ahol magunk is ott szurkoltunk Petschnig Máriá­nak. A pénzerózió különös es specifikus okai A tények makacs dolgok. Ál­landóan figyelemztetnek azok­ra a különbségekre, amelyek a Miért romlik a szocialista valuta vásárlóereje? valóság és a között mutatkoz­nak, ahogyan a dolgokat látni szeretnénk ... Ezek az ismert közgazdásznak, dr. Csikós-Nagy Bélának- már-már szállóigévé váló szavai. A mindig igaz vá­laszra sóvárgó diák szívével ezt választotta kandidátusi érteke­zése mottójául Petschnig Má­ria. Munkájában pedig kísér­letet tesz, hogy egységes rend­szerbe foglalja össze mindazo­kat az összetett és sokszínű összefüggéseket, melyek, ten­denciájukban a szocialista va­luta vásárlóerejének csökkenté­sére vezetnek. Szemezgessünk most az ér­tekezés főbb megállapításaiból. A szerző mindenekelőtt átte­kintette a magyar gazdaságot pénztörténeti szempontból, s ez a vizsgálódás megmutatta, van mivel foglalkozni, amikor a szocialista valuta értékvesztési folyamatát kutatjuk. A magyar gazdaság 1946 óta eltelt, visz- szaesései ellenére is összessé­gében dinamikus fejlődése a forint vásárlóerejének csök­kenésével párosult, noha az nem mindig jelent meg látvá­nyos áremelkedések formájá­ban. Mindezekért pedig nem elsősorban a cselekvésében korlátozott, pénzteremtő bank a felelős, a pénzerózió okait sokkal inkább másban kell ke­resni. Petschnig Mária a szocialista valuta vásárlóerejének csökke­néséhez vezető elemi esemé­nyeket két nagy csoportba so­rolja, úgy mint az árutermelés­hez kapcsolódó különös té­nyezők és a szocialista tulaj­donviszonyok mozgása által implikált specifikus laktorok halmazába. Ezek belső okok, vagyis tarthatatlan az a naiv hit, hogy a szocializmus viszo­nyai között csakis külső körül­mények hatására következhet be áremelkedés — infláció. Nem „ideiglenes kellemetlenség** Ami a specifikus okokat ille­ti, a szerző abból indul ki, hogy a pénz vásárlóerejének romlá­sa az expanziós gazdaságpoli­tika következménye, amely pá­rosulva az egyoldalú mennyi­ségi szemlélettel, szükségkép­pen vezet aránytalanságok és feszültséggócok keletkezésén keresztül a gazdaság mester­séges túlfűtöttségére. Vagyis a gazdaságpolitika túldimenzio­nált cél- és eszközrendszere az, ami a szocializmusbeli pénz­erózió specifikus okait hordoz­za. A különös tényezők? A pénz vásárlóereje csökkenésének különös tényezőit azok a mai kapitalizmusban és szocializ­musban is fellelhető jelenségek jelenítik meg, amelyek lénye­gében a napjainkban zajló tu­dományos-technikai fejlődéssel kapcsolatosak, s amelyek ezért szükségszernek, legalábbis be­látható időn belül nem szűn­nek meg. Melyek ezek a jelen­ségek? A műszaki fejlődés, a meg nem újítható ásványi anyagok árainak robbanássze­rű emelkedése, a környezetvé­delem - ezek mind-mind nö­velik a ráfordításokat, áremel­kedési folyamatokat indítanak el. A különös tényezőkre való figyelemfelhívás különösen azért fontos, mert még azok a Dr. Petschnig Mária Zita kandidátusi disszertációjáról szocialista országok is, ame­lyek foglalkoznak valutájuk vá­sárlóképességének alakulásá­val, annak belső tényezőit egy­ségesen kezelik úgy, mint amik ma még a fejlődés „ideiglenes kellemetlenségei", de a fejlett szocializmusban majd megszűn­nek hatni. Petschnig Mária vé­leménye szerint a helyes gaz­daságpolitikának — feladva a pénzerózió tényezőinek homo­genitását — el kell ismernie a pénz vásárlóereje csökkenésé­nek objektíve szükségszerű té­nyezőit. A fejlődést eszerint kell irányítani, és nem „általá­valamennyi tényezőjét, mivel a pénzérték alakulásában csak­nem valamennyi fontos gazda­sági tényező általánosul. Rá­adásul a társadalmi és gazda- ságí~erők e csomópontjával kapcsolatban volt talán a leg­több tudományos tabu. Dr. Bácskai Tamás: bátor dolog volt, hogy a szerző e csomó­hoz nyúlt, s még bátrabb, hogy gordiusi csomóként kezelte, bátran belevágott a tabuk bi­rodalmába. Mindemellett nem volt eleve lefutott a kandidátu­si értekezés, elhangzott egy másik opponensi vélemény is, Ady Endre: Már megint egy új címlet?I Erb János rajza ban harcolni”, hanem konkré­tan a pénz értékvesztés nem szükségszerű specifikus fakto­rai ellen. Viszi az idő a ködöt Ennyit röviden a disszertá­cióban foglaltakról, s hallgas­suk ezek után az opponensi vé­leményeket. Az egyik oppo­nens, dr. Bácskai Tamás, a Ma­gyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója csupa felsőfokok­ban fogalmazott, szuggesztív- nek, okosnak és eredetinek mi­nősítve az értekezést, mely fontos és nehéz témát mozdí­tott el eddigi állapotából. Megérett az idő a fejlett szo­cialista társadalom pénz- és hitelviszonyainak, monetáris és költségvetési politikájának, tő­keáramlási formáinak, bankin­tézményi rendszerének kidol­gozására. Viszi az idő a ködöt — mondotta József Attila, s va­lóban, az idő múlásával,, ta­pasztalataink gyarapodásá­val okosabbak lettünk. Kísér­letezve, tapogatózva haladunk előre. Már nem értelmezzük olyan szorosan a hitelmonopó­liumot, az „egybankrendszert", a költségvetési egyenleget, az árstabilitást mint valaha. Új megoldási formák, intézmények jönnek létre, régiek apadnak és szűnnek meg. Mindez még átfogó, mélyenjáró elmélet nél­kül, vagy annak csak egyes elemeire támaszkodva. Pedig nagy szükség van arra, hogy elméletileg feldolgozzuk az im­már tetemes új anyagot a gaz­daság szövetében, s az új min­tát az elméleti következtetések alapján formáljuk. Erre vállalkozott kandidátusi értekezésében Petschnig Mária, aki a pénz stabilitásából vette górcső alá a gazdaság szinte s bár az értekezést elfogadás­ra ajánlotta, számos kritikai észrevétellel élt. Ezekre,, a jelölt megválaszolt, mint ahogy meg­válaszolt a tudományos minő­sítő bizottság által feltett kér­désekre is, mármint hogy ho­gyan értékeli az ötödik ötéves terv beruházási bankhiteleinek eredményességét, s hogy ho­gyan értelmezi a népgazdasá­gi egyensúly kritériumát. Mind­ezt már csupán azért említem, mert ehhez kapcsolódik a vita egyik humoros epizódja. E kér­dések elhangzásakor ugyanis a padsorokban helyet foglaló is­mert pénzügyi szakember mo­solyogva, de azért élcesen csendben megjegyezte, azt magától a tudományos bizott­ságtól kellene kérdezni ... Hozzájárulás a társadalmi önismerethez A szocialista pénz vásárló­erejének alakulására ható té­nyezők című értekezés végül is a bizottságtól a legmagasabb pontszámot kapta, dr. Petschnig Mária Zita kiérdemelte a kan­didátusi fokozatot. Azzal, hogy értekezése hozzájárulás a tár­sadalmi önismerethez, kiadás­ra érdemes hiánypótló mű, mely amellett, hogy új alapok­ra kívánja tenni a szoicalizmus politikai gazdaságtanának egyes tételeit, az oktatáson kí­vül feltehetően hasznosítható a gazdaságpolitikai koncepciók kidolgozásában, a népgazda­ság szabályozási szférájának kialakításában, a gazdaság- irányítási szervezet struktúrájá­nak módosításában, a népgaz­daság ár-, pénzügyi, munka­ügyi és életszínvonal-politiká­jában. Miklósvári Zoltán ÖSSZEVONT ORVOSI RENDELÉS 1961. január 30-án a felnőtt járó­betegellátás körzeti orvosainak és üzemorvosainak továbbképzése miatt összevont orvosi rendelés lesz 13 órától 19 óráig az alábbi helyeken: I kerület: Korvin O. u. 23. Tel.: 11-169. II. kér.: Munkácsy M. u. 19. II. em. 219. Tel.: 13-833/48; Krisztina téri orvosi rendelő, tel.: 14-133. III. kér.: Dr. Veress E. u. rendelőintézet fszt. 1., tel.: 15-833; Rókus u. 7/1., tel.: 12-412. A délelőtti rendelések a szokásos helyen és időben lesznek megtartva. * Az Egyesitett Egészségügyi Intéz­mények tájékoztatja a lakosságot, hogy 1981. február 1-től Pogány köz­ség felnőtt lakosságát a 26. sz. kör­zet orvosa, dr. Benkő Klára látja el. Rendelési idő: 7—10 óráig, 13—15 óráig a Munkácsy Mihály utcai Ren­delőintézetben. A 0—14 éves korú gyermeklakos­ságot szintén a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetben működő XXIV. sz. gyermekorvosi körzet — dr. Dörömbözy Judit — látja el. Rende­lési idő: 8—10 óráig, 15.30—16.30 óráig. Tanácsadási idő: kedden 13— 15 óráig. Kökény község felnőtt lakosai kör­zeti egészségügyi ellátása a Lvov- Kertvárosban lévő, Krisztina téri kör­zeti rendelőben működő 54. sz. kör­zet feladata. Rendelési idő: 7—10 óráig, 13— 15 óráig. A 0—14 éves korú gyermeklakosság körzeti gyermekorvosi ellátását a Krisztina téri rendelőben működő XXI. sz. gyermekkörzet — dr. Pa- laczky Mária — biztosítja. Rendelési idő: 7.30—9.30 óráig, 15—16 óráig. Tanácsadási idő: hétfő, csütörtök: 13—15 óráig. Ugyancsak 1981. február 1-től Cser- kút-Szőlőhegy felnőtt lakosainak ellá­tás az Úttörő utcai körzeti rende­lőben működő 44. sz. körzeti orvos — dr. Bihari Lajos — feladata. Ren­delési idő: 7—10 óráig, 13—15 óráig. A 0—14 éves korú gyermeklakos­ság körzeti gyermekorvosi ellátását az Úttörő u. 21. sz. alatt rendelő XXX. sz. gyermekkörzet orvosa — dr. Benczenleitner Éva — biztosítja. Ren­delési idő: 7.30—9.30 óráig, 15—16 óráig. Tanácsadási idő: hétfő, csü­törtök: 13—15 óráig. KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel bet egek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szige£ vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: PQTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon; 11-169, Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyer­mek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszer- tár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. Anyakönyu PÉCS SZÜLETTEK Forró László, Bodai Attila, Leitz Lívia, Alvári Róbert, Pári József, Pászti Csaba, Dlusztus Péter, Hor­váth Linda, Pataki Viktória, Róna­széki Tamás, Nagy Anikó, Czirják Balázs, Szilágyi Tamás, Dránovits Klára, Dunai-Kovács Veronika, Mang Zsanett, Mi seta Angéla, Nagy De­zső, Wilhelm Annamária, Kazsóki Zsuzsanna, Valkai Krisztina, Késes- Molnár Enikő, Kunvári Judit, Mészá­ros Éva, Bogdán Anita, Székely Ing­rid, Schlapp Attila, Mezei Mónika, Balogh Balázs, Varga Károly, Vin- cze Péter, Bálint Gábor, Bálint Klá­ra, Balázs Csilla, Ledincki Mónika, Komjáthy Katalin, Csizmadia Eszter, Brunner István, Nagy Viktória, Sánta Ferenc, Varga Viktor, Varga Boglár­ka, Kovács Attila, Kiss Judit, Adám- csók Orsolya, Jakab Ferenc, Pásztor Zsófia, Kállai Anna, Végh Eszter, Winkler Renáta, Sztanics Balázs,- Ipolyi Ernő, Bálint Dóra, Sajti Csa­ba, Gőbel Annamária, Horgos Pet­ra, Dörmő Bernadett, Mészáros Mercédesz, Bathó Balázs, Farkas Ri­ta, Sárközi József, Léber Agnes, He­gedűs Zoltán, Fatér Beáta, Kovács Péter, Végső Szilárd, Ravasz Frigyes, Illés Timea, Herczeg Beáta, Vajda Zsolt, Krizmanics Szilárd, Bérezi Zol­tán, Marton Tímea, Oláh Hajnalka, Bakonyi Boglárka, Drahovszky Timea, Gajda Andrea, Szabadi Anikó, Lu­kács Beáta, Dankó Gábor, Dankó Balázs, Szabó Anita, Kaposi Tamás, Lombár Dezső, Tokodi László, Eng­lender Petra, Göndör Péter, Horváth Péter, Schmidt Hajnalka, Sturcz Ist­ván, Terbe Noémi, Pécsi Krisztián, Nagy Ders, Nagy László, Friesz Ju­dit, Gintner Hajnalka, Bodor Judit, Polics Marina, Kárl Márta, Frank Tamás, Színek Rita, Kis Henrietta, Németh Melinda, Nyúl Patricia, Nyúl Viktor, Prasch Alexandra, Prasch Edi­na, Ébner Endre, Kőbli Zsanett, Tö­rök Ivett, Horváth Sarolta, Kreiner Krisztián, Steiner Kitti, Kövesi Szil­via, Szabó Péter, Paulovics Ivett, Ka­pitány Zoltán, Vanyur Arnold, Go­lácz Imola, Nagy Mónika, Tolnai Me­linda, Magyar Gábor, Gédert Zol­tán, Walter József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Rigler István és Váczi Ibolya, Wehrling Antal és Gugora Éva, Her­czeg Sándor és Nyavádi Adél, Min- kó Lajos és Gergely Ida, Bayer Fe­renc és Horváth Katalin, Németh Ist­ván és Hantosi Ibolya, Egervári Tibor és Gölles Györgyi, Gáspár István és Wirth Mária Magdolna, Dékány Imre és Bartók Eleonóra. Kovács Tamás és Jámbor Ildikó, Zákány József és Rigó Anna Tünde, Szabó Gyula György és Reiner Klára, Somogyi István és Tóth Zsuzsanna, Dávid Já­nos és Sisák Ilona, Major Csaba Zol­tán és Tormási Hajnalka, Boross Zol­tán és Retkes Mária, Darvas János és Karácsonyi Gizella, Takács Csaba György és Fekete Gyöngyi, Kalmár István és Gyenis Ilona Mária. MEGHALTAK Szendrői Györgyné Szigetvári Erzsé­bet, Bika István, Kisfali János, Rapp Ferenc, Kálmán Endréné Molnár An­na, Varjú Rudolfné Ráttinger Erzsé­bet, Andróczi Andrásné Svelecz Bor­bála, Kis Józsefné Varró Julianna, Pados Antal, Schwarcz József, Mayer Alajosné Kriszt Katalin, Kétyi Aladár- né Fleischer Margit, Orsós József, Pápai Istvánná Boda Ilona, Földi István, Hegedűs Józsefné Köő Mária, Seres Gáborné Kecskés Rozália, dr. Világhy Gyula, Wudi Antalné Primo- sics Magdolna, Puskás József, Orsu- lics Györgyné Sztanics Krisztina, Dé- zsi Józsefné Böröcz Anna, Kardos Lajosné Somogyi Rozália, Simonyi András, Füge György, Dobos István­ná Fodor Margit, Kovács Antal, Kis Józsefné Kis-Tóth Katalin, Korpádi István, Horváth Mónika, Pál Dénes- né Béres Rozália, Zana Antalné Mol­nár Erzsébet, Pikó Vendelné Néma Anna, Bán József, Reis ing er János- né Am rein Etel, Felföldi János, dr. Zalay József, Závoczky Géza, Steindl Istvánná Merha Katalin, Bóla István­ná Bernát Irma, Fodor Józsefné Héj- jas Julianna, Gyurasits György, Len­gyel Sándor, Orsós Lajos, Molnár István, Kassai Jenő, Doge Béláné Halm Lea, Tormási Jánosné Csiby Mária, Schück Gyula, Magdó Dezső, Demény Sándor, Wágner Tiborné Mitrovics Katalin, Márksz Tamás, Szilágyi Elemér, Kőszegi Istvánná Bors Mária, Kopasz Mihály. SIKLÓS SZÜLETTEK Tihanyi Timea, Kormos Aranka Réka, Tóbiás Zoltán, Kibler Hajnal­ka, Kibler Henrietta, G as paries Sán­dor, Szabó Sándor, Szőke Ferenc, Kenéz Zoltán, Kovács Éva. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kaszás Kálmán és Nagy Rozália, Petrovics János és Jakab Mária. MEGHALTAK Jakab Sándor, Hauptmann Ferenc- né Tauer Katalin.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom