Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-15 / 14. szám

e Dunántúlt napló 1981. január 15., csütörtök flz igazság és az igazságosság képviselői A bírói emelvényen----------------------------------------------*--------------------------------------------------­E g y angol főtörvényszéki bíró teljes hivatali ruhatárá­rok, selyem térdnadrágok, hermelinnel szegélyezett ban a következő kellékek találhatók: pillangógallé- skarlátszínű talár, hermelinnel szegélyezett fekete színű ta­lár, fekete selyemtalár, hamuszürke színű selyemmel szegé­lyezett skarlátszinű selyemtalár, lazacszinű selyemmel szegé­lyezett ibolyaszinű selyemtalár, hátravethető kámzsa, her­melinnel diszitett skarlát színű kámzsa, hermelinnel diszi- tett fekete színű kámzsa, fekete színű sapka. ¥ Többszörös évforduló alkalmából Emlékezés Madarász Viktor romantikus történeti festő­művészre MADARASZ VIKTOR: Madarász Manó arcképe és Gutenberg Az ünnepélyesség, a méltó­ságteljesség, és ennek külön­böző kellékei igen sok ország­ban — néhány szocialista ál­lomban is — elválaszthatatla­nok a bírói hivatástól. Nálunk nincs ennek hagyománya, ha­zánkban a bírói tekintély más alapokra épül. Ki lehet bíró? „A Magyar Népköztársaság­ban a bírái tisztségeket válasz­tással töltik be; a megválasz­tott bírák törvényben meghatá­rozott okok alapján visszahív­hatók."' (A Magyar Népköztár­saság Alkotmánya. 48. §). Kitől nyerje el tisztségét a bí­ró? Ez a minden korban felme­rülő kérdés, s a kérdésre adan­dó választ tükrözi annak a tár­sadalomnak a politikai viszo­nyai, amelyben a bírák működ­nek. Franciaországban például évszázados hagyományár vol­tak annak, hogy a bírói állást pénzért vásárolták. Előfordult olyan furcsa eset is, hogy gaz­dag szülők jóvoltából gyermek ült a bírói székben, A legtöbb államban ma is kinevezési rend­szer áll fenn. Magyarországon népképvise­leti szerv, az országgyűlés által választott Elnöki Tanács választ­ja meg a bírákat. (Az elmúlt hetekben Baranya megyéből három fiatalasszonyt választott bíróvá a NET.) „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendel­ve." Eme az alkotmányi intelem garanciáját is jelenti a birói tisztség elnyerésének magyaror­szági rendszere. A bírót oz igazságügyminisz- ter jelöli. A feltételek: büntet­len előélet, feddhetetlenség, egyetemi jogi végzettség, bírói szakvizsga, és a 24. életév be­töltése. A katonai bíróvá vá­lasztás előfeltétele az is, hogy a megválasztandó személy a néphadsereg hivatásos tisztje legyen. A megválasztott bíró es­küt tesz. A tárgyaló­teremben Az állampolgárok a bíróval a tárgyalóteremben találkoznak. Az államhatalmat magas szin­ten képviselő bíróságok külső megjelenésükben is tekintélyt sugároznak. Bár hazánkban a talár nem része a bírói ruha­tárnak, ám nálunk is követel­mény, hogy a bírák sötét ruhá­ban tárgyaljanak. A tárgyaló­teremben az eljáró bíró ill. a tanács tagjai emelvényen ülnek. A bíráknak nagy szerepe van abban, hogy milyen is lesz a tárgyalás légköre. A tárgyalást vezető bírót körbeülik a felek, a büntetőeljárásban az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, an­nak jogi képviselője, polgári perben a felperes, az alperes, a jogi képviselő, akik mind arra törekszenek, hogy a bírósági tárgyalás a számukra kívánatos eredménnyel járjon. A bírónak nemcsak a törvé­nyi rendelkezések megtartásá­ra, hanem a tárgyalás tekinté­lyének, rendjének megóvására is ügyelnie kell. Nem könnyű feladat ez, hiszen számos olyan tényező van, amely a bíró ér­zelmeit is felszínre hozhatja. Az elvetemült vádlott hazudozása, vagy néhány tanú modora mind­mind hat a bíróra. Gyakorta elég néhány ta­pintatos szó, vagy egy megfon­tolt rendreutasítás ahhoz, hogy egy-egy különösen feszült lég­körű ügyben megszülessen a kívánatos légkör. Olykor a né­pes hallgotósóg is igyekszik megzavarni a tárgyalást. Tör­vénybiztosította joga a bíró­nak, hogy a rendzavarát meg­bírságolja, az ügyészt figyel­meztethesse, a védőt figyelmez­tethesse, avagy megbírságol­hassa indokolt esetben. A tár­gyalások nyilvánosak, de olyán rendzavarás esetén, amely a tárgyalás folytatását akadá­lyoztatná, a tanács elnöke a hallgatóságot a teremből eltá­volíttathatja. A bírónak jó pszichológus­nak kell lennie. Büntetőügyek­ben például a bizonyítási eljá­rás sikere nem kis mértékben múlik azon, hogy a tárgyalást vezető búó a jogi felkészültsé­gen túlmenően egész magatar­tásával, emberismeretével ho­gyan tudja elősegíteni a té­nyek hiteles megállapítására alkalmas vallomások létrejöttét. A vádlottal is éreztetnie kell, hogy a jogerős ítélet megszüle­téséig nem tekinti bűnösnek, azaz olyan embernek, aki a terhére rótt cselekményt elkö­vette. A bíró sajátos szellemi mun­kát végez, nem várhat elisme­rést, tetszésnyilvánítást a tár­gyalás résztvevőitől, hiszen a polgári perekben például vala­melyik fél mindig pervesztes­ként hagyja el a tárgyalóter­met. „Beszél a vádlottal" A tárgyalást szakszerűen ve­zető, kellő emberismerettel ren­delkező bíró nem vádlója a vádlottnak, nem vallatója, ha­nem olyan partnere, aki érde­kelt az igazság felderítésében. Nem közömbös, hogy a ta­gadó vádlott hallgatására ho­gyan reagál a bíróság. A jó bíró „beszél a vádlottal", rá­mutat arra, hogy a bűnösség elismerését enyhítő körülmény­ként értékelheti. Tanulságos megfigyelni, hogy milyen ma­gatartást tanúsítanak a bírák a „megtörés perceiben" a vád­lottal szemben. A bíró tapinta­tó alkalmas lehet arra, hogy a vádlott beismerését a valóság­nak megfelelően hozza felszín­re. A bíróság feladata a múlt­ban történt események pontos felderítése, a hiteles tényállás megállapítása, majd pedig a törvények, jogszabályok alkal­mazása, az ítélet meghozatala. Büntetőjogunk alapelvei kö­zött egymástól elválaszthatat­lan a „minden bűnös nyerje ei büntetését" és ,.egyetlen ártat­lan se bűnhődjön" kinyilatkoz­tatása. A bírói jogkör szinte korlátlan — a tényálláson és a jogszabályon kívül — nincs más­nak alávetve. A felmentéstől, a szabadságvesztésen át a ha­lálbüntetésig igen széles a bí­rói döntések skálája. A bírák csak a törvények in­telmeire, s lelkiismeretük sza­vára hallgathatnak. Függetle­nek és megvesztegethetetlenek. Az ügy érdemére nézve senki­től nem fogadhatnak el bele­szólást, utasítást. A bírák erkölcsi tisztasága a társadalom által mindig igen nagyra tartott erény volt. A per­zsa történelemből ismeretes Sisamnes bíró esete. Sisamnes igen-igen megvesztegethető volt, pénzt vett át ügyfeleitől. Kambüzesz király elevenen megnyúzatta bűnös bíróját, s utána pedig bőrével vonatta be a bírói széket emlékezte­tőül. A bírák különböző magatar­tási szabályait még a tárgyaló- termen kívül is törvény szabá­lyozza. A bírói függetlenség egyfajta qaranciáját az a'z elő­írás például, mely szerint a bí­ró nem végezhet olyan tevé­kenységet, amely bírói tisztsé­gével nem egyeztethető össze. A bíró tudományos, művészi, irodalmi és oktatómunka kivé­telével más keresőfoglalkozást nem folvtathat. Az állampolgárok peres fél­ként. vádlottként vagy tanúként találkoznak a hivatását- gya­korló bíróval. Úgy tekintenek az emelvényen helyet foglaló bí­róra, mint az igazság, az igaz­ságosság képviselőjére. E. Á. Többszörös évforduló alkal­mából emlékezünk Madarász Viktorra. December 14-én volt 150 éve, hogy a magyar ro­mantikus történeti festészet e jeles képviselője megszületett, s január 10-én 64 éve, hogy Budapesten meghalt. 1980-ban volt százéves a pécsi evangé­likus templom részére festett oltárképé, s az idén 120 éve annak, hogy a magyar festők közül elsőként a párizsi Salon- ban aranyérmet nyert. Madarász Viktor Csetneken született. Nemesi családjában évszázados hagyomány volt a Habsburg-ellenesség. A Ma­darász család harcos politiku­sokat, hős katonákat adott a 48-as szabadságharcnak, s a pécsi ipar fejlesztésében is je­lentősen közreműködött. A festő apja, Madarász And­rás a reformkorban a nemzeti függetlenségeszmét szolgáló hazai iparfejlesztés programját tettekre váltva jött Pécsre, s alapította meg 1844-ben a mai bőrgyár helyén a pécs-csetne- ki vasgyárat, később mezőgaz­dasági gépgyárat is létesített. A Madarász család 1847-től már háztulajdonos Pécsett, 1847—1856 között a Mária (ma Déryné) u. 2—4. alatt lakott, majd saját házat építtetett az Országúton (ma Rákóczi út 15. Néprajzi Múzeum). Mada­rász Andrásnak és hasonnevű fiának a kapitalizálódó Pécs életében vitt szerepével már foglalkoztak e lap hasábjain. (Dr. Kopasz Gábor: Régi pé­csiek — régi házak. DN. 1979. jan. 28.) Madarász Viktornak csak if.' júkori évei, pályakezdése kap­csolódik Pécshez, a későbbiek» ben valószínűleg csupán csa­ládi látogatások, egy-egy fes­tői megbízás hozták rövidebb időre városunkba. Kora nemesi ifjaihoz hasonlóan Madarász Viktort is jogi pályára szán­ták. Pozsonyi joghallgatóként, szinte még gyermekfővel állt be Kossuth hívó szavára a szabadságharc zászlója alá. Közhonvédból hamarosan had­naggyá lett. A szabadságharc bukása után neki is bújdosnia kellett, majd visszatérve Pécs­re a joggyakornakoskodás mel­lett festeni kezdett tanulni a müncheni akadémikus képzett­ségű helyi festőnél, Pósa Gusz­távnál. „A nagy idők kiirtha- tatlan benyomása alatt lép­tem a művészi pályára" — írta 80 éves korában. Életútjának, művészpályája alakulásának valóban döntő meghatározója lett a nemzeti politikai elköte­lezettség, a sajátosan nemzeti szempontú művészeti program. Az önkényuralom légköréből menekülve tanult előbb a bé­csi akadémián, s Waldmüller magániskolájában, majd a magyar festők közül az elsők közt ment a forradalmi ha­gyományok, s a virágzó törté­neti festészet tanulmányozásá­ra Párizsba, amely ekkor a szabadságharc emigránsainak is egyik menedéke volt. Festé­szetével a nemzeti független­ségeszme ébren tartására vál­lalkozott, mert felismerte, hogy az önkényuralom éveiben a festészet a maga eszközeivel az irodalomnál eredményeseb­ben szállhat szembe a cenzú­rával. A nemzeti célok érde­kében mozgósító festői szán­dékain s alapjában kispolgári kulturáltságán múlhatott, hogy Párizsban kevéssé volt fogé­kony a francia romantika nagy mestereinek (Delacroix, Dau­mier) eredményeire, s inkább az akadémizmus színpadias hatásaival élő eklektikus irány­hoz kötődő Delaroche és Co- gniet művészetét tanulmányoz­ta. A párizsi Salon aranyérmét az 1859-ben festett Hunyadi László siratása című festmé­nyével nyérte el, amelyet az azonos évben készült Zách Felicián, valamint Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt című fest­ményeivel együtt állított ki. Madarász Párizsban festett történeti tárgyú képei (Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 1864; Dobozi; Dó­zsa népe, 1868) döntő válto­zást hoztak történeti festésze­tünkbe. A történelmi esemé­nyek illusztratív, erkölcsi pél­dázatából nála átérzett, meg­győző festészet lett, megren­dítő események drámai kife­jezése. Madarász nemcsak a nemzeti, társadalmi feladatnak alárendelt művészi munkásság­ra példa festészetünkben, ha­nem a fény—árnyék ellentétek­re építő drámai hangvételű festésmódnak azt a hagyomá­nyát alapozta meg. amely az­után Munkácsy Mihály festé­szetében folytatódva lett fes­tészetünk egyik meghatározó jegye. Madarász a kiegyezés után, 1P-70-ben tért haza, Budapes­ten teiepedett le, ahol műter- mes házat építtetett. Hazaté­rése évében még Párizsban tagja lett egy szabadkőműves páholynak. A szabadsággon­dolat ez elszigetelt menstvá- raiba különösen sok emigráns lépett be. Képeit ezután —sza­badkőművességére utalva — névkezdő betűi köré írt három ponttal jelezte. Elsőként a fi­vére pécsi nyomdájába szánt,' Gutenbergről (1870) festett ké­pén használta e jelzést. A nagyméretű, meglehetősen szá­raz, leíró modorban festett kép ma a Janus Pannonius Mú­zeum tulajdona. Apja halála (1873) után örökölt rézáruüzlete gondot, de megélhetéséhez segítséget is adott a festőnek, aki egy évti­zedes küszködés után csaknem teljesen felhagyott a festéssel. Művészi ereje hanyatlott, bár éppen Petőfi és Kossuth emlé­két idéző, a 70-es években festett képei váltak olajnyoma­tok formájában roppant nép­szerűvé, (Petőfi halála, A hon­talan), és ezek sokáig nehezí­tették is, hogy közönségünk történeti festészetünk valós ér­tékeit felismerje, s megértse. Történeti témájú képei mel­lett finom lélekrajzza) megfes­tett portrékat is készített, ittho­ni munkásságának főként ezek alkotják maradandó részét (Felesége arcképe, Izsó Miklós, Eötvös József). Párizsi idősza­kának nemzeti hőst teremtő Zrínyi képmása kifejező erejét azonban ezekben már nem ér­te el. Párizsi, személyes talál­kozása Kossuth Lajossal leve­lezésben folytatódott. Kossuth- tól kapott fénykép alapján megfestett portréja az egyik leghitelesebb ábrázolás az idős államférfiról. Madarász Viktor pécsi csa­ládi kapcsolatai, s a magyar- bólyi evangélikus templomba korábban festett oltárképe (Úr­vacsora, 1858) játszott szerepet abban, hogy az akkor már nagy tekintélynek és népszerű­ségnek örvendő Székely Ber­talan helyett a pécsi evangé­likus gyülekezet újonnan elké­szült temploma oltárképét Ma­darásszal festette meg (Ceth- semanei Jézus. 1880). A meg­bízás adásánál jó ajánlólevél­nek számított, hogy Madarász­nak a párizsi Salon 1866-os ki­állításán szerepelt Krisztus az olajfák hegyén című képét Eugénia császárné, III. Napo­leon felesége vásárolta meg. A századfordulón mór nyil­vánvalóvá vált, hogy a millen­niumtól új eszmei ösztönzést kapott történeti, nemzeti festé­szetünknek a festészet egyete­mes fejlődéséhez is fel kell zárkóznia. E felcdat megoldása nemcsak az idős Madarász problémája volt, de még a nagybányai generáció számos, hazafias gondolkodású tagja (Hollósy, Réti, Thorma) mun­kásságában is konfliktust oko­zott. Mendöl Zsuzsa Egészségünk védelmében FŰTÉS Kórházi felvételes ügyeletek A fűtés a sajtóban, a rádió­ban és a televízióban egyaránt gyakori téma. A kérdés — sze­zonális aktualitásán kívül nyil­ván a közismert energiagoridok miatt került most a szokásos­nál is jobban előtérbe. Bár ez a probléma főleg gazdasági jellegű, megnyugtató megoldá­sa aligha képzelhető el az egészségi szempontok mér­legelése nélkül. A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan „mikro­klíma" megteremtésére törek­szünk, ami az embernek jó köz­érzetet, úgynevezett „komfort- érzést” biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé-kevésbé egyenletes hő­eloszlásra, kellő nedvességtar­talomra, az égéstermékek ma­radéktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődésé­re, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű „felfű- teni", az elsősorban rendelte­tésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22° C között érzi jól magát, ez jelen­ti számára a „komfortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállí­tani. Ahol a dolgozók meg­erőltető fizikai munkát végez­nek, ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek, megiz­zadnak. Az izommozgás ugyan­is — intenzitástól függő mér­tékben — fokozza az anyag­cserét, növeli a szervezet hő­termelését. Műhelyekben, szere­lőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12—18° C közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyozókban kb. 24° Ci­nek kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek kialakulásában általánosan is­mert. A túlfűtés káros egész­ségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben vannak tisz­tában. Annyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy meleg­ben könnyen elbágyadunk,- el- álmosodunk, csökken a figyel­münk. Ez hátrányosan befolyá­solja az ember tevékenységét, sőt bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pe­dig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba vagy hű­vösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — me­gyünk keresztül, akkor sem tu­dunk azonnal alkalmazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőelosztás. A lakószoba fűté­se például akkor jó igazán, ha egyes pontjai között a hőkü­lönbség nem több, mint 2— 4° C, a hőmérséklet napi inga­dozása pedig nem haladja meg a 3—6° C-ot. A jó közérzetet biztosító mik­roklímához feltétlenül hozzátar­tozik a levegő kellő nedvesség- tartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi . hőmérséklete 80° C fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlevő por pörkö- lődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és to­rokszárazság, a köhögési inger és a szomjúságérzet. Ez első­sorban a gőzzel üzemelő köz­ponti-, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel vagy egyszerűen ke­vés víz folyamatos párologtatá­sával lehet rajta segíteni. Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget: vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon:: 11-169, Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyer­mek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógy­szertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom