Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-08 / 7. szám

6

Dunantüli napló

1981. január 8., csütörtök

MrtptiaRság liwliiség

A szakértő

M

ines ember, ki minden tudományban, sőt mesterségben jártas volna és ezt a bírótól sem követelhetik. Az ő hivatása törvények szerint Ítélni, kötelessége tehát, hogy ezeket megismerje. Ami pedig saját körén, a törvénytudományokon kivül esik, azt mások jobban tudhatják, és illik, hogyha efféle kérdések előjönnek, műértök segítségével éljen."

A jeles magyar jogtudós, Frank Ignác múlt század közepén fogant munkájából idéztünk. Nagyon korán, már sok ezer esztendővel ezelőtt rés keletkezett azon az illúzión, mely szerint a bíró mindentudó és tévedhetetlen. A mindent tudó bíró megkérdőjelezhetetlen fikciója már az egyiptomi uralkodók korában sem volt igaz. Az eljárásokban ugyanis megjelent valaki, akire szükség volt, bár nem tudták, hova tenni. A testi sértés miatt emelt panaszok ügyében például a sértettet állami szolgálatban lévő orvossal vizsgáltatták. A római jogban a házasság felbontásakor a bíró megvizsgáltathatta a nőt, hogy terhes-e.

Hazánkban írásos emlékek tanúskodnak arról, hogy már Nagy Lajos és Mátyás korában szakértőket alkalmaztak.

II szakterület jA ismerője

Mai jogunkban mind a büntetőeljárásról, mind pedig a polgári perrendtartásról szóló törvény kimondja, hogy ha a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges —- amellyel a bíróság nem rendelkezik —, szakértőt kell igénybe venni. Átlagosan minden második bírósági ügyben kikérik véleményüket.

A bizonyítás célja a döntéshez szükséges fontos körülmények, a tényállás hiteles, a valósággal egyező megállapítása. A mai magyar jog kinyilvánítja mind a bizonyítás, mind pedig az ehhez felhasznált eszközök értékelésének szabadságát. Hol a helye ebben a folyamatban a szakértőnek?

A szakértő o mai gyakorlat szerint nem „bírósegéd", és nem egyszerűen tanú. Segítője az igazság kiderítésének, ám nem afféle ténybíró, mint ahogyan azt a laikusok képzelik. Véleményének bizonyító erejét ugyanis a bíróság mindenkor köteles mérlegelni, sőt adott esetben el is vetheti, vagy éppen felülbíráltathatja. Nem a szakértő ítél tehát.

Elvileg bárki közreműködhet szakértőként az eljárásban, ha az adott szakterületnek megfelelő ismerője. A gyakorlatban igazságügyi szakértő tevékenységet szakértői irodák, intézetek látnak el, állandó és kijelölt igazságügyi szakértők. Ezek hiányában kérhető fel megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy.

Az intézetek sorában kiemelt helyen kell megemlíteni a Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézetét, amely jó néhány szakkérdésben az ország egész területén segíti véleményével az igazságszolgáltatást. Az igazságügy-miniszter rendelete kimondja például, hogy elsősorban ezt az intézetet kell megkeresni, ha nyomszakértői vizsgálat, fegyver- és lőszerszakértői vizsgálat, szövettani vizsgálat, vagy személyazonosítás csontvázlelet alapján válik szükségessé.

A Belügyminisztérium Okmányszakértői Irodája jogosult elsősorban szakvélemény adására fontos engedélyek, igazolványok, jogosítványok, értékpapírok, bélyegek hamisításának gyanúja esetén.

Baranya megye állandó szakértői testületéi közül első helyen kell említeni a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetét, amely Baranya, Somogy és Tolna megye területén működik. A büntetőeljárás során általában az orvosszakértő a legfoglalkozta- tottab, hiszen elég csupán arra gondolni, hogy valamennyi, az élet és a testi épség ellen irányuló bűncselekmény esetében a bíróságnak szüksége van a halál okának, vagy a sérülések milyenségének pontos és részletes ismeretére. Igen sok büntetőügyben , meg kell vizsgálni az elkövető ideg- és elmeállapotát, s ez is orvosszakértői feladat.

Szintén három megyére terjed ki a Pécsi Igazságügyi Könyvszakértői Iroda működési területe. Rendkívül szerteágazó tevékenységükből most elég ha kiemeljük véleményük fontosságát a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos ügyekben.

A közelmúltban alakult meg Pécsett a műszaki szakértői iroda. A tudomány és a technika fejlődésével együtt egyre nélkülözhetetlenebb az ő közreműködésük. Gondoljunk csak arra, hogy a gépjárművel kapcsolatos polgári és büntetőügyekben mennyire nélkülözhetetlen a szakértő.

A kijelölt igazságügyi szakértők névjegyzékére kérelem alapján kerülnek fel a szakértők. Az ő működési területük általában a megyehatárokon belül marad. A megyei bíróság elnöke a főügyésszel' egyetértésben állapítja meg, hogy a megye területén milyen szakágazatokban, hány igazságügyi szakértőt kell kijelölni. A kijelölés nem jelent munkaviszonyt, hiszen a felkérés gyakorisága kiszámíthatatlan. A szakértő kirendelése a bíróság feladata. Vannak' olyan szakértők, akik szinte naponta megjelennek a tárgyalótermekben, míg másokra esetleg évenként csak egyszer-kétszer kerül sor. Az ügyek jellege mellett ez elsősorban attól függ, hogy a bíróság kikkel tudott megfelelő munkakapcsolatot kialakítani. Akiknek a szakvéleményét gyakran felülbírálják,» vagy notórius késlekedők, bizony hamar elvesztik azt a bizalmat, amely nélkül a szakértő és a bíró jó munkakapcsolata elképzelhetetlen.

Ki fizeti a szakértőt?

Az igazságügyi szakértők e tevékenységükért díjazásban részesülnek. A munkadíj mellett egyéb igazolt költségeit is kifizetik a szakértőnek.

Érdemes belepillantani a díjszabásba. Élő személy megvizsgálása és szakvélemény előterjesztése: 500 forint. Antropológiai vizsgálatokról összefoglaló szakvélemény előterjesztése: 500 forint. Kriminalisztikai textilszakértői vizsgálat:

Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyergiekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei

Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről.

Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika.

ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET

Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon; 11-169, Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró.

200 forint. Pszichológus szakértő véleményért 150 forint jár. Okirat vagy más írás vizsgálata: 50 forint. Egy ujjnyomat vizsgálata: 200 forint. A szakértői vélemény felülvizsgálatáért, kiemelkedő felkészültséget kívánó, több szakember bevonásával készült testületi szakvélemény díja: 1000 forint.

A büntetőügyekben a szakértői díjat annak a személynek kell utólag megtérítenie, akinek a bűnössége bizonyításához ez szükségeltetett. Polgári perekben az a fél előlegezi meg a szakvélemény költségét, díját, akinek az indítványára a bíróság a szakértőt kirendeli. Utóbb ez a költség a pervesztes félre hárul.

Mivel hazánkban az igazság kiderítése nem lehet a peres felek anyagi helyzetének függvénye, ezért a bíróság indokolt, vagy a törvény által előírt esetekben költségmentességet biztosíthat a fél számára. Ilyenkor az állam fizeti a cehet.

Vannak természetesen furcsa helyzetek e területen is. Apasági perben például az apajelölt fizeti a szakértőt. A bonyolult antropológiai, szerológiai vizsgálatok dija akár több ezer forintra is rúghat. Utóbb, ha kiderül, hogy mégsem ő a gyermek apja, bizony nehezen juthat hozzá pénzéhez. A jogi magyarázat: az apasági perekben a kiskorú gyermek a felperes, s hiába válik pervesztessé, a költségek nem hajthatók be rajta. Talán születik majd valami olyan jogi szabályozás, amely, e tekintetben alaposabb meggondolásokra készteti az anyákat, hiszen Baranyában is akadt már olyan asszony, aki öt egymást követő percben öt különböző férfit jelölt meg apaként.

Döntéseket

befolyásolhat

Az igazságügyi szakértő sajátos hivatás gyakorlója. Már a jogszabály is kimondja, hogy a szakértőnek feddhetetlennek kell lenni. Ezen felül az igazságügyi szakértővel szemben alapvető követelmény a pártatlanság, a megközelíthetetlenség, a tisztesség, a lelkiismeretesség és a szigorú önbírálatra való készség. Az igazságügyi szakértő hivatása közvetlenül kapcsolódik az igazságszolgáltatáshoz, s így véleménye emberi sorsokat alakíthat, fontos anyagi kérdések eldöntését befolyásolhatja. Az igazságügyi kormányzat már hosz- szú évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít a szakértői tevékenység fejlesztésére.

telefon: 12-612. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig.

ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK

I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10 3. sx. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10'8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár.

SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig.

Erdős Ákos

Kórházi felvételes ügyeletek

Irodalmi lelet Németiben

Szilveszter estéje után, az új esztendő első óráiban volt 158 éve, hogy Kiskőrösön megszületett Petőfi Sándorunk és a nyáron lesz 132 esztendeje, hogy a Segesvárt megszálló cári oroszok Fehéregyháza táján megölték.

A két dátum közötti rövid élete során alkotásaival a" szabadságeszmény költője lett a környező országokban is. Most újabb bizonyíték került erre elő: Sarosácz György, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója a Szalánta mellett levő Németi községben megtalálta Horváth Béla: Petőfiébe

pjesme című kötetének példányát.

Horváth Béla, az egykori németi katolikus pap, 1873Petőfi —

ban született, s 1921-ben halt meg. Anycnyelvként beszélte mind a magyart, mind a horvátot. Sarosácz György — számos egyéb kutatói érdemét gyarapítva — most Horváth Báláról is sok mindent kiderített. így alakult ki az egykori baranyai falusi pap életrajza, aki tehetséges költő és egyben műfordító volt. Több magyar költő verseit fordította le horvát nyelvre és viszont: számos szerb, horvát és szlovén poéta költeményeit ültette át magyarra. A most fölfedezett Petőfi- kötetet 1913-ban adta ki sahorvátul

ját költségén. A szabadságeszmét megtestesítő költőnk százötven legszebb, leghíresebb versét fordította le benne. Úgy látszik, hogy a Jugoszláviában kiadott Pető- fi-kötet számos versfordításának is a most megtalált. Németiben fordított kiadás az alapja.

A könyvkincs nyomán, Horváth Béla halálának 60. évfordulóján a Hazafias Népfront Baranya megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága emléktáblát állít Németiben.,

Földessy

Min nevettek az olvasók 75 évvel ezelőtt?

Pécsi éldap: A MECSEK

Sajtótörténeti

ritkaság a Megyei Könyvtárban

A Baranya megyei Könyvtár nemrég ritkasághoz jutott. Előkerült egy újság, amiből eddig csak néhány utolsó szám volt található a pécsi Állami Levéltárban, más közgyűjteményben nem fordult elő. Most az első teljes és a második évfolyam 1—20. füzete került a könyvtár birtokába. A nyereségnek nemcsak a szakemberek örülhetnek, hanem mindenki, aki szereti o jó humort és akit érdekel, min nevettek 75 évvel ezelőtt a pécsiek. A helyi vonatkozásokon túl még azzal a kuriózummal is dicsekedhet az újság, hogy a hazai gyakorlattal ellentétben nem kormánypárti, hanem ellenzéki lap volt

A Mecsek c. élclap első számc 1905. július 30-án jelent meg, az utolsó 1906. szeptember 2-án. Laptulajdonos Marton István, akit a pécsiek jónevű fényképészként ismertek Ferenciek (ma Sallai) utcai műterméből. Felelős szerkesztője Mocsáry Gyula, munkatársa Tihanyi Károly. Ök sem hivatásos újságírók, hanem városházi hivatalnokok voltak. A szerkesztőség és a kiadóhivatal Mocsáry lakásán, a Mckár utca 5. szám alatt működött. (Kezdetben a Wessely—Horváth nyomdában, 1906. január 1-től Klein Ferenc „Minerva” nyomdájában készült.) A legtöbb írás névtelenül vagy álnéven jelent meg benne, ezért nem lehet tudni, voltak-e külső munkatársai. Gyakran találkozunk a Kővágó Örs, Honfi, Fidibusz, 1906. május közepétől az Igric álnévvel.

Az első illusztráció 1905 októberében jelent meg, majd mind több szerepet kapott a látvány azzal, hogy alakjait megjelenítette.

A vicclapok íratlan szabályai szerint a társadalom legszélesebb rétegeit képviseltette. A helyi nagyságok véleményét és a házuk táján történteket szamaraik beszélik ki. A kishivatal- nokokat Koplaló Tóbiás, a rend őreit Topa Pétör és Butzkó Bernát, a városi bosnyák lakosságot Hekmek Gyúró, a „rácokat” Melákovics és Muláko- vics, a németeket Müller Náthán, a háztartási alkalmazottakat Liszka szakácsné, az ártatlan ifjú hölgyeket Milike. A szereplőkkel történtek szorosan kapcsolódtak az aktuális eseményekhez, így a bennük rejlő humor nem mindig érthető. Hiszen talán éppen az volt a humor forrása, amit elhallgattak, vagy amire reflektáltak. De azért bőven találni benne ma is frissnek ható csattanót.

Mocsáry erőfeszítése előfizetők és hirdetők megszerzésére eredményes volt, mert szeptemberre elérte, hogy 17 cég hirdette magát nála és emellett apróhirdetésekkel is foglalkozott. A decemberi és a januári számokban már 28—36 hirdetés található, ami a lap 8 oldalának tetemes részét lefoglalta, de a siker csalhatatlan jelét láthatjuk benne.

Az első szám fejléce fölött ez áll: „Ezen szám tiszta jövedelmének 5 százaléka a sztrájkoló bányászok javára!" Ekkor ugyanis Pécsett sztrájk volt, s a lap első három száma rendszeresen kommentálta az eseményeket, nevetségessé téve azokat, akik előidézték és akik elfojtására törtek. A beköszöntő vers sokat ígérő:

„ ... Ne kérdjétek, hogy

miért születtem;

Felelek én anélkül is.

Hogy mit akarok, miért

lettem —

Apám a bosszús Nemezis,

Anyám a meghajszolt

Igazság.

Harcba én érettük megyek

S oda ütök, hol él a gazság Van szerencsém, nevem:

Mecsek!

.. . Ki két kezével vagy

eszével

Szerez kényért: sok proletár

Meg nem bánja, ha fillérével- Mint teheti — pártomra áll;

Mert hogy ök nevessenek

rajta,

Az urak ostora leszek ...

S most előre a harcvonalba!- Van szerencsém, nevem:

MECSEK"

Mocsáry városi alkalmazott lévén tiszteletre méltó bátorságot tanúsít, amikor nyílt levélben figyelmezteti a polgármestert, lépjen közbe a bányászok ke/etetéseinek végrehajtásáért. Befejezésül így búcsúzik: „Mindezt jóakarattal mondjuk, mert még lészen máskor is polgármesterválasztás.”

Mindenkit megfricskáz, kipellengérez, aki szerinte visszaél hivatali hatalmával, a szegények bizalmával. Visszatérő témája az 1905-ben lebontott és újjáépített városháza, a kávéházi kártyacsaták, de a város körüli szőlők is bőven adtak okot az élcelődésre. Csak ízelítőül: „Mit keresnek vájjon ott, hogy oly mély lyukat ásnak? A város tanácsa keresteti a bölcsek kövét. — És ha megtalálják? — Akkor összetörik és por gyanánt beveszik, hogy második természetükké váljék az okosság, mely eddig ugyan nem igen kínozta." Vagy: „Másfél métermázsás nehéz urat szállít egy budai városi fuvaros a szöllőbe. A hegy előtt a lovak megállnak pihenni. Az úr: Talán leszállnék a hegynek? Fuvaros: Maraggyon. Töebbszer is vitték ik már goa- nyét erre!”

A szegények is hangot kaptak. A kódis bíróságnál pl. ilyen „párbeszéd” folyik: „Bíró: Hallja maga Fazekas Ágoston, ne kiabáljon úgy, mint egy sa- kály. Várjon, míg a tárgyalásra kerül a sor, mert nekem előbb az ítéletet kell megfogalmaznom.” Avagy, a kis cseléd megkérdi úrnőjét: Nagysága kérem! kicsodák azok a cocia- listák? Nagysága: Hát emberek. Lány: Hiszen nagysága azt mondta, hogy állatok." A tiszta szerelem hangjai egy zsúron: „Aladár: Nekem nem ízlett az ozsonna. Udvarolj te Elvirának. Dezső: Nem udvarolok én. Nekem sem ízlett. Aladár: Akkor menjünk haza." A rend őrei hosszú jelentésben, a léghumorosabban beszélő bosnyák és rác lakosság képviselői terjedelmes beszélgetésekben nyilatkoznak, így e helyütt nincs lehetőség megidé- zésükre.

Bár az induláskor tapasztalt harci kedve lelohadt, kevesebbet politizált, úgy látszik veszélyesebb vizekre evezett és a helyi - nagyságok, közéleti emberek erkölcseit tette szóvá. Az 1906. április 29-i szám megjelenése utón, amiben a Pécsi Napló névtelen cikkírója szerint állítólag „öt úriembert hurcolt meg”, az „úriemberek kénytelenek voltak olyan elégtételt venni, amilyen módjukban volt és a Makár utcában a nyílt utcán claposan felpofozták és elverték Mocsáryt.” Ezután még két számot adott ki május 6-ón és 13-án. Majd május 15-én bejelentette a polgármesteri hivatalnak, hogy a Mecsek c. lap szerkesztését Lőbel Jánosra ruházta (lakik: Pécs, Miklós u. 5.), aki a lapot a jövőben Bomba címen fogja szerkeszteni. Bár a 21—24. szám még nem került elő, a 25—36- ig változatlan címen és folyamatos számozással megtalálható a levéltárban. Lőbel tehát nem változtatta meg a címet, viszont mór júniusban tovább cdta a. lap nyomdászának, Klein Ferencnek.

A

lap június 17-től a 25. számtól már Klein Ferencé volt, bár saját nevét soha nem használta. Ettől kezdve a szerkesztő „Igric” néven szerepelt. Elképzelhető lenne, hogy mindvégig Mocsáry Gyula szerkesztette, aki az inzultus után nem kívánta a saját nevét feltüntetni. Ezt-a lehetőséget azonban a tartalom gyökeres megváltozása és a színvonal hirtelen csökkenése megcáfolja. Valószínűbb, hogy az Igric álnév a nyomdász-laptulaj- donos, Klein Ferencet takarja, akinek nem volt gyakorlata, vagy inkább humora, s munkatársai sem igen lehettek. A megcsappant érdeklődést a hirdetések számának fokozatos csökkenése is mutatja, míg végül az utolsó, szeptember 2-i számban mindössze egy cég hirdetett, így ért véget a Veréb Jankó után a második leghosz- szabb ideig élő és bizonyára sikert aratott pécsi vicclap.

Huber Kálmánné