Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-08 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 7. szám 1981. január 8., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Amerigo Tot Pécsett Építési bemutaté és szaktanácsadás * Kikből lesznek a csövesek? ui nstekos Rokkantak nemzetközi éve Az új év a rokkantak nem­zetközi éve lesz az ENSZ köz­gyűlés XXXI. ülésszakának ha­tározata szerint. Nagy jelentőségű, humánus elgondolás, hogy -egy éven át az eddiginél többet és jobban foglalkozzon a világ a rokkan­takkal. Jobban fel kell karolni őket, gondoskodni érdekeik fo­kozott védelméről, és segíteni a társadalomba való beillesz­kedésüket. Csak kivételesen súlyos sérül­tek vagy fogyatékosok esetében van szükség közvetlen segít­ségre. Az esetek nagy többsé­gében az a társadalom fel­adata, hogy az üzemi, közle­kedési, lakóhelyi, vagy bármi­lyen balesetet szenvedett em­bereket mintegy visszafogadja. Ezt fejezi ki az is, amit a Rok­kantak Nemzetközi Éve Magyar Nemzeti Szervező Bizottságá­nak elnöke, dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter javasolt az évet megelőző sajtótájékoz­tatón: a megsérült, s addigi munkájukat folytatni nem tudó embereket ne nevezzük csök­kent munkaképességűeknek! Sokkal jobb, kifejezőbb a „megváltozott munkaképessé­gű” meghatározás. Orvosi tapasztalatok bizonyít- ják: igen sokan vannak olya­nok, akik maguk sem ismerik mindaddig egy vagy más nem fejlesztett képességüket, amely­nek birtokában új szakmát ta­nulhatnak, más munkakörben tudnak elhelyezkedni, ha sérü­lésük miatt addigi tevékenysé­gük folytatására képtelenek. Megváltozott testi adottságok­kal újra örömet tudnak találni az aktivitásban, amiről a kór­házi ágyon vagy a gyógyulás hosszú hónapjaiban már le is mondtak. Mindent megtesznek ezért az orvosok, pszichológusok, gyógytornászok és más rehabi­litációval foglalkozó szakembe­rek. Állami és szakszervezeti eszközökkel ugyancsak segítik a sérült emberek beilleszkedé­sét. Ez tulajdonképpen termé­szetes, s külön hangsúlyt csu­pán azért érdemel, mert az üzemek jelentős részében még nem tapasztalható hasonló igyekezet. Sok helyen - mi ta­gadás - egykedvűen, bürokra­tikuson tudomásul veszik, hogy a sok száz vagy akár több ezer dolgozó közül egy vagy kettő megsérült, s hogy újra munká­ba lehet állítani. Ilyenkor — is­mét mechanikusan - felaján­lanak az addigi szakmunkás­nak éjjeliőr vagy portási állást, fizetik az új és korábbi kereset közti különbséget - ha üzemi balesetet szenvedett az illető -, tovább pedig alig-alig tö­rődnek vele. A rokkantak nemzetközi éve most minderre fokozottan fel­hívja a figyelmet. Arra is, hogy érdemes az orvosi, pszichológu­si véleményeket alaposabban tanulmányozni: hátha az am­putált lábú volt szakmunkás, némi utóképzéssel, még auto­matizált üzemrészben is tudna értékes munkát végezni. Hátha meg lehet találni azt a mun­kakört, ahol a sérült ember tel­jes értékűvé lehet, s akkor leg­alább lelki sérüléseit sikerül begyógyítani. Várkonyi Endre A pécsi hósöprés kissé megkésett... Gyorsan változó piaci igények Nem sok jót ígért mára sem a Meteorológiai Intézet Köz­ponti Előrejelző Szolgálata: to­vábbi havazást, erős szelet — és 70—80 kilométeres széllöké­seket —, valamint mínusz 5—10 fokot. Hogy ebből mi jött be, azt ma reggelre tudjuk mór, mindenesetre a tegnap délután megindult havazás arra enge­di az újságírót következtetni, hogy néhol hófúvás várható, erős jegesedés és mindebből eredő közlekedési gondok. A szerdára virradóra leesett égi áldás Pécsett sok gondot okozott: mintha későn startoltak volna a Köztisztasági Vállalat sószórói-hókotrói. Csak jellem­zésképpen — amint azt a Volán főmenetirányítója, Ujjady Ár- pádné elmondotta — több já­rat kínos kényszerpihenőt tar­tott a síkos utak miatt, (gy nem közlekedtek reggel a mecseki járatok - a 36-os, a 44-es, s a tettyei járat is állt fél 8-ig. Gondok voltak Nagy-Daindol és Bálics felé, lehetetlen volt eljutni a tüdőszanatóriumig. De a vízszintes terepen sem volt öröm az autózás. Jó példa er- r° o'7 Állami Riztosító géoiár- mű kárrendezési csoportjától kaoot1 információ: a sok-sok csúszás és koccanás miatt a szokottnál éiénkebb volt a for­galom. Közel 60 kárbeielentést regisztráltak — eqyharmaddnl többet mint átlaaban - s vár­ják .a továbbiakat. A késői pécsi sószórás okát Ulrich Péter, a Köztisztasági Vállalat nappalos diszpécsere az alábbiakban foglalta össze: oz éjszakai ügyelet a váltóskor járható pécsi uiakról adott je­lentést, s mire a nappali mű­szak az úttisztítást megkezdte, javában éledt a város, indult a forgalom. Egyébként hajnal­ban még jártak a városi bu­szok. így eshetett meg, hogy a GC 59-76 rendszámú gépkocsi a Mecsek-kapunál kigyulladt — a csúszós út miatt a motor túl­terhelt ékszíja izzásba kapott - s kézi poroltókkal sikerült lo­kalizálni a motortér tüzét. Az autóbusz-vezető lélekjelenlété­nek köszönhető, hogy személyi sérülés nem történt. A becsült onyagi kár 15 ezer forint. (Eh­hez tegyük hozzá: az égő gép­kocsi mentésére érkezők sem tudtak a Mecsek-kapuig felver­gődni.) Ennél sokkal vigasztalóbb volt a kép a megyében. A Vo­lán is azt jelezte, hogy a tá­volsági járatok percre ponto­san közlekedtek, s hasonlóról cdott információt Péterfia Ba­lázs is, a KPM Közúti Igazgató­sága osztályvezetője. Egész éj­jel dolgoztak a sószóróik - 11 kocsi — és járták területüket az úgynevezett rajon-kocsik — 13, ugyancsak jégtelenítő, homok- és salakszóró jármű. A főútvo­nalak megyeszerte jól járha­tók voltak, a mellék útvonalak emelkedőit, csomópontjait, a buszvárók előterét jégtelení­tették. Csak jellemzésképpen: az idén — illetve az idei télben, novembertől napjainkig — ösz- szesen 1766 tonna só. került a KPM útjaira a megyében, s ez január elejét járva még szokatlanul naay mennyiséq. S drága is: a só tonnája 1000 forint. Persze ha az ember n aazdasáaosság kérdése felől érdeklődik. eavértelmű a vá­lasz: népaazdaságilaa megéri kiszórni az utakra e só-forinto- kat. mert így meaelőzhető a hnlesetekhől, aéokocsitörések- ből eredő esetleges nagyobb kiadás. Véqezetül egy jótanács: a közlekedési szakemberek foko­zott óvatosságra intik a gépjár­művezetőket. Csak az üljön vo­lán mellé, aki biztos a dolgá­ban, aki türelmesen betartja a hosszabb követési távolságo­kat, s akinek gépkocsiján a kerekek kitűnő minőségű kö­penyeket forgatnak. X. F. A gyár mintatermében mindig újabb és újabb bőrökkel várják a hazai cipőgyárakat Fotó: Erb Új termékek a Pécsi Bőrgyárban Heves harcok Salvadorban Havannába érkezett je­lentések szerint heves har­cok folynak a salvadori fő­város közvetlen közelében a baloldali erők és a junta fegyveres ereje között. A forradalmi erők kedden le­lőtték a junta hadseregé­nek egyik harci gépét. A San Salvadortól huszonöt kilométerre lévő Guazapa község körzete megközelít­hetetlen a hadsereg szá­mára, jelentések szerint a fővárosból kivezető északi főútvonalat a forradalmi erők elaknásították A had­sereg szóvivőjének nyilat­kozata szerint a haderő nem képes ellenőrzése alá von n i a körzetet. Az ország északi részé­ben ugyancsak folytatód­nak a fegyveres összecsa­pások. Kedden este első ízben megszólalt a forradalmi erők rádióadója. Sertés ruházati nappabőr — divatszínekben A bőrök és a bőrtermékek divatcikkek, ennélfogva a piaci igé­nyek gyorsan változnak és bizonyos bőrféleségek iránt mérséklődött a kereslet a bel- és külpiacokon is. A fo­gyasztói piac nehézségei, a nyomott kereslet közepette például a cipőgyárak érthetően az olcsóbb, de jobb minőségű bőrökkel akarnak dolgozni. Képeink a visszatért tél első áldozatát, a kiégett autóbuszt és a havas Mecseket mutatják Mindezt a rendszeres piac­kutató munkának köszönhető­en jól tudják a Pécsi Bőrgyár­ban is, és nem véletlen, hogy igyekeznek gyorsan felváltani a népszerűtlen termékeket újak­kal. Az utóbbi időben felgyorsult a gyártmányfejlesztés, mind gyakoribb a termékváltás, hi­szen a Bőrgyár csaknem 130 hazai kereskedelmi és gyártó céggel áll kapcsolatban, a zö­mük legalább húsz éve tartós partner. Az előállított bőrféle­ségek több mint 80 százalé­kát belföldön értékesíti a gyár, de külföldre is eljutnak az új­donságok, így például az NSZK- ba, Ausztriába, -Hollandiába, Svédországba. Az év végétől például marha cipőfelsőbőrt vásárol Málta a Bivimpex Kül­kereskedelmi Vállalat közvetíté­sével, de még idén a pécsi bőrgyártók bizonyítani akarnak a kanadai és az USA-beli pia­cokon is. A gyárrészlegek mű­szaki szakemberei és a gyári kísérleti üzem „ötlet-kivitele­zői" azon fáradoznak, hogy új­donságaik biztosan megnyerjék a vásárlók tetszését. Ebbe a kísérletező-kutató munkába be­vonják a külföldi vegyigyárak meghívott és a Pécsi Bőrgyár­ban dolgozó technikusait is. Nagy mennyiségű árut kell eladni. Ennek érzékeltetésére egy adat: csak marha-színfel- sőbőrből évente átlag másfél millió négyzetméternyit állíta­nak elő. Vagy: a keményáru és a műszaki bőrök súlya meg­haladja a 800 tonnát. Tehát nem mindegy, hogy milyen ütemben és mennyire megnyug­tató piaci háttérrel újítják fel a termékszerkezetet. Katits Lajos piackutató biza­kodik, ugyanis a1 legújabb di­vatigényekről nagy pontosság­gal értesülnek és rég tudják, hogy mivel váltsák ki oz alig keresett ruházati velúrt a fe­dett sertéshasítékot, a sertés- hasítás-bélést, a marhahasíté­kot, sőt már azon gondolkod­nak és folynak a kísérletek, hogy a jelenleg még futó, de idővel népszerűtlenné váló bőr­cikkeket milyen újdonságokkal helyettesítsék. Az idei újdonságok között szerepel a sertés ruházati nap­pabőr, melyet a korábbi fedő­festék nélkül készítenek ki, hogy a divatos mattszinek jól mutas­sanak. De a dél-amerikai vízi- disznó, a pekari bőrét is töké­letesen utánozni akarják a pré­seléssel: Nyugat-Európában ezért a bőrért rajonganak az emberek. A sertéshasíték ruhá­zati velúrt felhasználhatja a cipő- és a ruházati ipar is pél­dául cipőbélésnek, vagy a se­gédmotorosok körében olyany- nyira kedvelt csípő-dzseki ké­szítéséhez. Exportképesnek ígér­kezik és a cipőiparnak is ol­csó alapanyagul szolgálhat o Botond márkanevű marhahasí­ték, a labdabőr, a diszműipari célokat kielégítő lakkhasíték. Az olcsón kínált lakkhasítékot például a freskószínek jellem­zik, A cipőgyórtók nyugodtan használhatják a marhaszínbőr- ből készült rámabőr helyett a Botortd spéciéit és a Minaret­hasítékot, a sportos jellegű ci­pők, szandálok előállításához pedig kockázat nélkül megren­delhetik majd a többféle tónus­változatot mutató csauszínű sportfelsőbőrt, vagy a lábfor­mához könnyedén igazodó rongyszerű nappabőrt. Schneider Ede műszaki igaz­gatóhelyettes szerint két-három évvel előbbre kell gondolkodni, hogy a hirtelen alakuló és mér­hetetlenül igényes piaci válto­zásokat sikeresen nyomon kö­vessék. Csuti J. Ismét itt a tél? Akadozott reggel a helyi közlekedés Kigyulladt egy autóbusz a Mecsek-kapunál 1766 tonna sót szóz$0i$1ti a megyében eddigi^'

Next

/
Oldalképek
Tartalom