Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-07 / 6. szám

e Dunántúlt napló 1981. január 7., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! Az ingatlanok adásvételéről Mit kell tartalmazni a szerződéseknek? szerkesztőség postájából Terítés és ielszolgálás A Kereskedelmi- is Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola ta­nulói gyakorlati oktatáson elsajátítják a felszolgálás és terítés ismereteit (Forrai István) Szolgáltatásunk a szolgáltatásról Játékjavítás Az állampolgárok széles körét érintik az ingatlanok vásárlásával kapcsolatos el­járás szabályai. Szükséges­nek látszik e tájékoztatás, mivel a tapasztalatok sze­rint nemcsak ügyvédek, jog­segélyszolgálatot ellátó és más jogvégzett személyek készítenek szerződéseket, hanem ilyen ismeretekkel nem rendelkező állampol­gárok is. A főbb eljárási szabályok ismerete az ál­lampolgárok saját érdeke is. o Egyik legfőbb érvényességi feltétel, hogy az ingatlanok adás-vételét minden esetben írásba kell foglalni. E szerződé­ses okiratnak tartalmaznia kell az eladók és a vevők nevét, lakcímét, a születési adatait (születési év, anyja neve) és legújabban a személyi számot is. Amennyiben az ügyletben kiskorú személyek is szerepel­nek, úgy a törvényes képvise­lőik adatait is fel kell tüntetni. A szerződésben meg kell je­lölni a vétel tárgyát képező ingatlan ingatlannyilvántartás­ban szereplő tulajdoni lapszá­mát, helyrajzi számát, valamint az utca (dűlő) nevet és házszá­mot, továbbá az ingatlan mi­nősítését, művelési ágát (ház, lakás, garázs, szőlő, szántó stb.). Ha csak az egész ingat­lan bizonyos részét vásárolják meg, a pontos hányadrészt is fel kell tüntetni, sőt ezen belül célszerű leírni, hogy a haszná­lat mely területrészre, melyik helyiségekre terjed ki. Minden esetben fel kell tün­tetni a pontos vételárat és az esetleg átvállalt OTP-kölcsön- tartozást. Amennyiben részle­tekben fizeti ki a vevő a vétel­árat, erre is utalni kell, miként célszerű rögzíteni a vételár fel­vételét is. Megjelölendő a szerződés­ben, hogy a vevő mikortól vise­li az ingatlan terheit és hasz­nait, valamint az, hogy a la­kás esetleg nem beköltözhető (részben beköltözhető), s az, hogy ki lakja. A szerződés tartalmazza azt a fordulatot is, miszerint az eladó szavatosságot vállal a vétel tárgyát képező ingatlan per-, igény- és tehermentessé­géért, és beleegyezését adja a tulajdonjog vétel jogcímén va­ló ingatlannyilvántartási be- jegyzéséhez. e Célszerű kikötni, hogy a szer­ződés megkötésével járó költ­ségeket, a vagyonátruházási és az ingatlannyilvántartási be­jegyzési illetéket melyik szerző­dő fél viseli. Tapasztalatok sze­rint általában a vevőt jelölik meq fizetésre kötelezettként. Azonban az illetékekről szóló jogszabály szerint az eladót is egyetemleges fizetési kötele­zettség terheli, azaz, ha az il­leték a vevőtől nem szedhető be, akkor ha a kiszabástól 2 év eltelt, az eladótól is követelheti az illetékhivatal, sőt ha a ve­vőtől 2 év előtt behajthatatlan a tartozás, úgy korábban is behajtható az eladótól. Az el­Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, adó viszont - a szerződéses ki­kötésre hivatkozva — peres el­járás során kérheti a vevő fi­zetésre való kötelezését. Utalni kell a szerződésben arra, hogy a jogügylet jogerős hatósági jóváhagyás után válik hatályossá. Ilyen a mezőgaz­dasági jellegű ingatlanok vé­telekor az ingatlan fekvése sze­rint illetékes földhivatal jóváha­gyó döntése, illetve kiskorú ve­vő 100 000 Ft-ot meghaladó ér­tékű ingatlanvásárlása esetén a gyámhatóság jóváhagyása, vagy ha készpénz mellett ta­nácsi bérlakást is kap az el­adó, ilyenkor az igazgatási osz­tály lakáskiutaló határozata is, szükséges. A szerződésben a felek álta­lában büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkoznak arról, hogy magyar állampolgárok, s ingatlanszerzési, illetve elidege­nítési képességük nincs korlá­tozva. Az ingatlan társtulajdonosát célszerű a szerződésben, de lehet külön okiratban is nyilat­koztatni arról, hogy kíván-e él­ni elővásárlási jogával. Ez a bármilyen formában tett nyi­latkozat minden esetben 10 Ft okirati illeték alá esik. Q A szerződés eredeti példá­nyát a szerződő feleknek alá kell írni szerződéses akaratuk elismeréseként. A gyakorlatban jogügyleti tanúkkal is aláíratják a szerződést, de ez nem felté­tele a szerződés érvényességé­nek, az illeték kiszabásának és a telekkönyvi bejegyzésnek. Az eredeti szerződésre 30 Ft okira­ti illetéket, míg az aláírt máso­lati példányokra 10—10 Ft ok­irati illetéket kell leróni, A szerződés kelte azért is lé­nyeges, mert ettől számított 30 napon belül kell a szerződést bemutatni az illetékhivatalhoz illetékkiszabás végett, ameny- nyiben az nem igényel hatósá­gi jóváhagyást. Utóbbi esetben a jogerős jóváhagyó határozat keltétől számított 30 napon belül kell bemutatni a szerző­dést. A kiszabott illetéket nem a bemutatástól számított 30 napon belül lehet odópótlék­mentesen megfizetni, hanem a szerződés, illetve a jóváhagyás keltétől számított 30 napon belül. Ha a szerződést a meg­szabott 30 napon túl mutatják be 1000 Ft-ig, ha 60 napon túl mutatják be 3000 Ft-ig ter­jedő felemelt illetéket is ki kell szabni a fizetésre kötelezett terhére. A mezőgazdasági jellegű in­gatlanokról egy eredeti és négy másolati szerződést kell be­nyújtani az illetékes földhiva­talhoz, és ehhez csatolni kell az ingatlan fekvése szerint ille­tékes pénzügyi hatóság által kiállított adó- és értékbizo­nyítványt, mely a megvásárolt ingatlan forgalmi értékét rög­zíti. Mellékelni kell még egv kérelmet, melyben a jogügylet jóváhagyását és a tulajdonjog bejegyzését kell kérni. Ugyan­akkor a földhivatalnál besze­rezhető nyomtatványon nyilat­telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. kozni kell, hogy a vevő nem esik ingatlanszerzési korlátozás alá. A jóváhagyott szerződés eredeti és két másolati példá­nyát küldi meg a földhivatal az illetékes illetékhivatalnak ille­tékkiszabás végett. o A nem mezőgazdasági (la­kás, garázs, műhely, építési te­lek) ingatlanok adás-vételi szerződését egy eredeti és két másolati példányban kell be­nyújtani az illetékhivatalhoz il-v letékkiszabás végett. A kisza­báshoz csatolni kell az INKOZ, vagy a pénzügyi hatóság in­gatlanértékelését, az esetleges jogerős jóváhagyó határozato­kat és az OTP-tartozás átválla- lási okiratát és a záradékolt nyilatkozatot arról, hogy a ve­vő nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá. E mellékleteket két példányban kell csatolni. A záradékolt nyilatkozat csak lakás és üdü/ő, illetve építési telek vételekor szükséges. Amennyiben már van a vevő­nek ilyen ingatlana, be kell szerezni; az igazgatási osztály jogerős határozatát arról, hogy felmentést kapott az ingatlan- szerzési korlátozás alól. INKÖZ-értékelés kell a ki-' emelt üdülőkörzetekben levő üdülőingatlanok és a városok, hoz tartozó nem mezőgazdasá­gi jellegű ingatlanok vételekor. Az !NKÖZ-höz a szerződés kel­tétől számított 15 napon belül kell benyújtani a szerződéseket, mert késedelmes továbbításkor az illetékhivatalnál is késede­lembe eshet a vevő, s ez már az előzőkben leírt következ­ményekkel járhat. Ha a bemutatott szerződésben a szerződő felek személyi ada­tai hiányosak, célszerű azt pó­tolni a külön szövegezett tu­lajdonjog bejegyzésére irányuló kérelemben, amelyndk csatolá­sa gyakorlatilag nem szüksé­ges, mivel 1978 óta az illeték- hivatal hivatalból közvetlenül küldi meg a szerződéseket a földhivatalnak tulajdonjog be­jegyzése végett. Ha a bemutatott szerződés valamennyi érvényességi kellé­ke és melléklete megvan, az il­letékhivatal, mégpedig az in­gatlan fekvése szerint illetékes hivatal kiszabja a vagyonátru­házási és az ingatlannyilván- tartósi bejegyzési illetéket. Sze­rt.élyes vagy jogi képviselő út­ján történő bemutatás esetén általában a vevő, illetve a kép­viselője lemond a fizetési meg­hagyás kiadásáról, és ilyenkor a hivatal a befizetési lapon (csekklap) közli a fizetésre kö­telezettel, hogy mekkora alap után mennyi illetéket kell meg­fizetni, közli az adópótlékmen­tes fizetés határidejét is. Nem személyes bemutatáskor az il­letékhivatni fizetési meghagyást ad ki a fizetendő illetékről. e Az illetékhivatal általában csak a szerződéses vételár után szabja ki előzetesen az illeté­ket, a végleges illetékalapot — a vételárnál magasabban meg­jelölt forgalmi érték esetén — hivatalból kezdeményezett ún. értékegyezségi eljárás során állapítja meg. Ha a fizetésre kötelezett az értékegyezségi eljárásra a megadott határ­időben nem válaszol, késedel­mét elfogadható indokkal nem menti ki, 200 Ft-ig terjedő, is­mételt mulasztás esetén 500 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Dr. Böröcz László, Pécs m. városi Illetékhivatal osztályvezetője A gyerek elvárja, néha meg is követeli, hogy játékot, babát kapjon ajándékba. Rövid ideig játszik vele, aztán vagy neki- áll megnézni belülről, vagy az magától is felmondja a szolgá­latot. A játékot össze kell rak­ni, meg kelt javítani. Akinek van érzéke az ilyesmihez — ne­tán szerszám is akad hozzá — az nekilát... A pécsi TEMPÓ Általános Szolgáltató Szövetkezet közpon­ti telephelyén lévő játékjavító műhelyben reklámszatyrokban apró darabokra szétszedett táv- irányítású autók és egyéb elekt­romos, mechanikus játékok so­rakoznak. A két műszerész Szi- lovicsi Imre — öt éve — és Ma­joros István — négy éve játék­javító - mutatják az apai mel­léfogás bizonyítékait: össze- epokitozott részek, vastagon mindent elöntő és tönkretevő olajréteg, szétolvasztott elekt­romos érintkezések. — És ha egy-egy ilyen szatyor tartalmából nem sikerül össze­állítani az eredeti, működőké­pes játékot? — Akkor sajnáljuk, de nem tehetünk semmit. Alkatrészünk és tartozékunk alig van. A kis műhelyben körös-körül kartondobozok, bennük a TRI- ÁL-tól érkezett, még eladás előtt javításra váró import játé­kok: elektromos mozdonyok, kotkodácsoló és tojást tojó tyúkok, telefonok, távirányítású autók .. Ők javítják még a szegedi, kaposvári, debreceni és pécsi boltok selejtes játékait, évente 2,5 millió forint érték­ben. Ezért a TEMPÓ kb. négy- százezer forintot számol el. (Lakossági játékjavítást két he­lyütt vállalnak Pécsett, a Baj- csy-Zsillnkszy Endre utcai és a Sallai utcai felvevőhelyen). A játékokra általában nincs ga­rancia. — Miért nincs alkatrész? — A TRIAL csak játékot for­galmaz, de alkatrészt nem. A selejtről leszedhetjük a haszno­sítható alkatrészt és tartozékot, viszont kikötötték, hogy a se­lejtarányt 20 százalékon belül kell tartanunk. A fiókokban csavarok, min­denféle valamire még jó lesz kis mütyürök. Sose lehet tudni, melyik használható fel, hogy lelket leheljenek valamelyik játékba. — Egy-egy import tétel beho­zatala előtt kikérik a vélemé­nyüket, hogy ezt vagy azt ér­demes-e behozni? — Ha így tennék és hallgat­nának is ránk, akkor még szű- kebb lenne az amúgy sem gaz­dag játékválaszték. Tért - hódítanak a csak a szemnek szánt elektromos, mechanikus játékók. A hajas­babák és a plüssállatok vi­szont mindig is népszerűek vol­tak. A TEMPÓ Bajcsy-Zsilinszky Endre 5. szám alatti helyiségé­nek ál-emeletén van a „baba­klinika”. (Nem szeretik ezt a kifejezést, pedig ennél jobbat ők sem tudnak mondani). Ba­goly Edéné játékjavító, a segítő Szabó Lószlóné boltvezető. — Mosdatjuk, fürdetjük, öl­töztetjük, fésüljük, új frizurá­val látjuk el, ragasztjuk, foltoz­zuk, átgumizzuk o babóbat. Ezek még egyszerűek. Sajnos nem tudunk beszerezni baba- fejet, műhajat, szemet, végta­gokat, mert nem gyártják. — Mivel pótolják a hiány­zó baba-testrészeket? — Barkácsolunk, vagy telje­sen tönkrement babából mentjük a még menthetőt. Ha mi sem tudunk segíteni, akkor a szülő reklamál, a gyereke meg őt nyaggatja. Mit tehetünk? A boltba fiatalasszony lép be. — Diavetítőt javítanak? — kérdi. — Feltételesen, ha van hoz­zá alkatrészünk. Tessék azért behozni - mondja a boltvezető. — Tollasütőt is húrozunk és javítunk — mondja nekem, ahogy, a fiatalasszony elmegy. A játék nem bombaüzlet — csak a forgalmazónak. Mégis nagy kincs annak, aki kapja és megszereti. S ha tönkremegy? Ha tudjuk megjavítjuk, ha tud­ják megjavítják a TEMPÓ-nál. S ha nem? Megnyugtatjuk a gyereket és veszünk neki mást. Aztán rövidesen kezdődik min­den /elölről . .. Murányi László Jogi tanácsadó B. Andrásné határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott. Megbetegedett. Ez idő alatt november ele­jén megkapta munkaköny­vét. Kérdése: Jogos volt-e a munkáltató részéről be­tegsége alatt munkaviszo­nya megszüntetése? Igen! A hatályos jogszabályi előírások értelmében a határo­zott időre létesített munkavi­szony a szerződésben megjelölt időpontban automatikusan, fel­mondás nélkül megszűnik. A munkaviszony megszűné­sének nem akadálya, hogy a dolgozó beteg, terhes, vagy szülési szabadságon van. Olvasónk esetében a munka- viszony az előre meghatározott időpontban szűnt meg, tehát munkáltatója jogszerűen járt el. Tóth T. az iránt érdeklő­dik, hogy ki jogosult árva­ellátásra és a magánúton tanuló gyermeknek is jár-e? A társadalombiztosításról szó­ló 1975. évi II. törvény 70. §-a szerint árvaellátásra annak a gyermeke és mostohagyermeke jogosult, aki haláláig az öreg­ségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megsze­rezte, vagy öregségi (rokkantsá­gi) nyugdíjasként halt meg. A örökbefogadott gyermeknek vér­szerinti szülője jogán árvaellá­tás nem jár, kiyéve, ha a gyer­meket a vér szerinti szülő házas­társa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a nevelt gyer­meknek, a testvérnek és az uno­kának is, ha őt a meghalt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A 3/1975. (VI. 14.) SZOT Sza­bályzat 89. §-a úgy rendelke­zik, hogy iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékos­sága miatt tanulmányait ma­gántanulóként végzi. Arról is tájékoztatjuk olva­sónkat, hogy iskolai tanulmá­nyok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. I. J.-nek és társának nem számítják be munkaviszony­ba az 1960-tól 1963-ig ter­jedő ipari tanuló idejét, holott tudomásuk szerint egyik idősebb munkatársuk­nak a nyugdíjhoz beszámí­tották. Kérdésük, helyesen járt-e el a munkáltatójuk? Az érvényes munkajogi sza­bályok szerint a munkaviszony számításánál az ipari tanuló időt (tanoncidőt) csak az 1950. január 1. előtti időből lehet be­számítani, azt követően nem! Munkáltatójuk tehát helyesen járt el. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a munkajogi és a társadalombiztosítási szabályok között a tanoncidő (ipari tanuló idő) beszámítása kérdésében eltérőek az előírások. Amíg a munkajogi szabályok 1950. január 1. napja utáni ipa­ri tanulói idő beszámítását nem teszik lehetővé, addig a társa­dalombiztosítási szabályok sze­rint ezt az időt szolgálati idő­ként figyelembe kell venni. Te­hát olvasóink esetében is a nyugdíjidejükhöz majd hozzá fogják számítani e három évet. K. T. kérdezi, hogy a ház tulajdonosa a kerítést hol köteles elkészíttetni? Az építésügyi rendelkezések értelmében a tulajdonos az ut­ca felől nézve a homlokvonalon és a jobb oldalon, továbbá et­től az oldaltól számítva a hát­só oldalon a fele részt. Kórházi felvételes ügyeletek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom