Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-07 / 6. szám

1981. január 7., szerda Dunántúli napló 3 A KÖJÁL zajvizsgáló csoportjának mérései Újabb ösztönzés a termelőszövetkezeteknek Zajok és halláskárosodás Csak pénzkérdés? Védekezés egyénileg Húsz esztendeje fejeződött be hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ebből az alkalomból kértük meg dr. Czimbalmos Bélát, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának főtitkárát, válaszoljon a tsz-mozgalmat érintő néhány időszerű kérdésre. — Milyennek ítéli meg a magyar termelőszövetkeze­tek helyzetét? — Imponálónak tartom a fej­lődést a szövetkezeti élet min­den területén. Most húsz éve magam is jártam a falvakat, se­gíteni megteremteni a közös gazdálkodás alapjait. Akkor nem tudtam elképzelni, hogy ilyen messzire jutunk, bár nem csak hittem, de többé-kevésbé bizonyos voltam benne, mekko­ra lehetőségeket ígér a nagy­üzem, az, ha a falun élő em­berek összefognak és a terme­lés korszerű alapokon fejlődhet. Nos, a szövetkezeti mozgalom ma a magyar mezőgazdaság legnagyobb értékét jelenti. Az­zal is amit nyújt az országnak, s különösképpen azokkal a le­hetőségekkel, amelyekkel ren­delkezik. Azt gondolom, a két évtized során az emberek fejlődtek a legtöbbet. A legnagyobb az előrelépés a tudatukban, a szakmai felkészültségükben, a szocialista elkötelezettségük­ben. Nem szólva a technikai­műszaki bázis létrejöttéről, a termelési technológia forradal­mi megváltozásáról. A termelé­si szerkezet korszerűsödése — amely a természeti viszonyok­hoz, a foglalkoztatási követel­ményekhez és a közgazdasági szabályozáshoz igazodik — is arra vall, hogy a közös gazda­ságok a gyakorlatban létrehoz­ták a megújulás feltételeit. — Mindez igaz, de a me­zőgazdasági szabályozókkal kapcsolatban sok helyen tartja magát az a nézet, hogy azok nem kedveznek a gyenge, a rossz természeti és közgazdasági adottságú tsz-eknek. Egyetért ön ez­zel? —i A jelenlegi szabályozás célja, hogy a ráfordítások gyor­sabban, a fajlagos hozamok nagyütemű növelésével, vagy magas szintű stabilizálásával térüljenek meg, korszerű, gaz­daságos termelési szerkezet alakuljon ki. Ennyiben a szabá­lyozók valóban az átlagosnál jobb feltételekkel (földdel, mű­szaki eszközökkel) rendelkező gazdaságokat segítik. Ez azon­ban nem teremthet érdektelen­séget a kedvezőtlen feltételek között működő szövetkezetek számára. Azért sem, mert termé­keikre az országnak szüksége van. A gabona, a hús, de álta­lában az élelmiszer ma és kü­lönösen a jövőben stratégiai té­nyező, s jó lehetőségeinket eb­ben meg kell tartanunk. — Ez is az oka, hogy dön­tés született arról: a jövő évtől e gazdaságoknál is ja- vitani kell a gazdálkodás feltételein? — 1981-től, a szabályozó- rendszer módosításával erre a korábbinál nagyobb .figyelmet fordítunk. A 19 aranykorona alatti értékű szántófölddel ren­delkező szövetkezeteknél pél­dául eltörlik a földadót és első­sorban a kedvezőtlen adottságú tsz-eket ösztönzik a kiegészítő tevékenység fokozására ugyan­csak adókedvezmény útján — hiszen nyilvánvaló, hogy gyen­ge minőségű földön, kedvezőt­Beszélgetés dr. Czimbalmos Bélával, a TBT főtitkárával len körülmények között nem le­het kizárólag a mezőgazdaság­ból megélni. Ugyanakkor a me­zőgazdasági feladatok megol­dásában érdekelt állami és sző- > vetkezeti szervék a jcvő évtől átfogó módon foglalkoznak majd a kedvezőtlen adottságú és a rosszul gazdálkodó tsz-ek helyzetével, árutermelésük nö­velésének lehetőségével, terme­lési szerkezetük korszerűsítésé­vel. Megfelelő szintű politikai határozatok is születtek a kö­között a gyengébb szövetkeze­tek alap- és kiegészítő tevé­kenységének fejlesztésére lehet fordítani. Figyelemre méltó eredményeket hozhat a szövet­kezeti összefogás a kölcsönös támogatási alap révén is. Itt nemcsak egymás segítéséről van szó, hanem arról, hogyja gazdasági érdekek kapják az elsőrendű szerepet. Január el­sején a TOT országos támoga­tási alapja is létrejön. Az eb­védelmének, a jogsegély-szol­gálatnak a létrehozása és jó működtetése, a szövetkezeti ta­gok, alkalmazottak szervezett utánpótlása, továbbképzése. Itt a _ felnőttoktatás, a szakmun­kásképzés javításában látok jelentős szövetkezeti feladato­kat. Döntő fontosságú napja­inkban annak a sokfajta érdek­nek a felismerése és egyezteté­se, amely tsz-einkben jelentke­zik. E gazdaságokban férfiak és nők, idősek és fiatalok, fi­Kiegészitő ipari tevékenység: önitatógyártás a reménypusztai tsz-ben. Fotó: Erb zelmúltban az itt dolgozó szak­emberek eredményes tevékeny­ségének jobb anyagi és erköl­csi elismerésére,- Mit javasol a TOT, ho­gyan fejlődhetnek gyorsab­ban a közös gazdaságok? — A korszerűsítésnél - amely­hez nagyon jelentős fejlesztési alapok szükségesek — még alaposabban kell mérlegelni, melyik termelési kultúra hoz nagyobb nyereséget, és itt a szövetkezeti érdekeknek elsőd­leges szerepet kell adni. Az úgynevezett kiegészítő tevé­kenység fejlesztésének jelentő­sége nem csupán a termelés, de a területfejlesztés, a kis és közép méretű ipari termelés bővítése, a falusi foglalkozta­tási viszonyok javulásában is mutatkozik. Vallom, hogy ez sok pénzt hozhat a szövetke­zeteknek, Ki kell építeni a fel­dolgozó hátteret, mert nem elég csak alapanyagot termel­ni. Ma az a gazdaság korsze­rű, amely több lábon képes állni, amely létrehozza a fel­dolgozó üzemeit, illetve együtt­működik a nagyiparral. Tehát a kiegészítő tevékenység alatt nem csupán élelmiszer-feldol­gozást értek. — Mondana erre konkrét példát? — Az élelmiszeripari feldol­gozás mellett olyan ipari al­katrészek, részegységek gyár­tását is vállalhatják a tsz-ek, amelyek munkaigényesek, s vi­szonylag alacsony eszköz-igény­bevétellel, drága műszerek nél­kül is előállíthatok. Ezt akarjuk segíteni a közeljövőben olyan országos tanácskozás szervezé­sével is, amelyen a kedvezőt­len adottságú és az ipari te­vékenységet tekintve élen járó szövetkezeti gazdaságok együtt­működését szorgalmazzuk. Az utóbbiak közül azokat vonjuk be, amelyek mobilizálható tő­kével rendelkeznek, amit gaz­dasági együttműködés keretei ben való részvétel nem lehet közömbös a szövetkezetek szá­mára. Ebből elsősorban a kö­zös vállalkozásokat szeretnénk támogatni. Különösen fontos ez a kővetkező esztendőkben, amikor nehezebb lesz bankhi­telhez jutni.- A jövőben tehát na­gyobb szerepet vállal az üzemi érdekek érvényesíté­sében is a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa? — Igen, és nem csupán eb­ben, hiszen a TOT-nak és a területi szövetségeknek tulaj­donképpen kettős a feladatuk. Az egyik, hogy képviseljék tag­szövetkezeteik (mint vállalatok) érdekeit. Másrészt, tegyék meg mindezt a tagok kollektív és egyéni érdekei képviseletében, hiszen nekünk szakszervezeti típusú érdekvédelmüket is el kell látni. Az üzemi érdekek érvényesítésében — ózon túl, hogy részt veszünk az országos és a megyei tervfeladatok kije­lölésében, a szabályozó rend­szer kimunkálásában — a leg­fontosabb feladatunk úgy se­gíteni az ottani munkát, hogy az a hatékonyság alapján fej­lődjön. Ezt a célt szolgáljuk - mint már említettem - például a beruházások egyeztetésével, vagy a legjobb műszaki fej­lesztési, termelés-technológiai tapasztalatok elterjesztésével. El kell érnünk, hogy megszűn­jenek az üzemek teljesítményei között tapasztalható indokolat­lanul nagy különbségek. A leg­jobb szakemberek bevonásá­val sokat tehetnek ezért az ér­dekképviseleti szervek. Jobban közre kell működnünk a tagok élet- és munkakörülményeinek fejlesztésében, a termelés sze­mélyi tényezői alakításában, abban, hogy növekedjék a tag személyes érdekeltsége a szö­vetkezeti vagyon gyarapításá­ban. Fontos feladata a TOT- nak és a területi szövetségek­nek a tsz-tagság üdültetésé­nek, közétkeztetésének, munka­zikaiak és értelmiségiek dol­goznak együtt, nagyon színes és gazdag személyiségjegyek vannak. Ezeket az igényeket kell sokoldalúan egyeztetni, ki­elégíteni, mégpedig úgy, hogy ebben a szövetkezeti demokrá­ciának, az önkormányzati szer­veknek adjunk megfelelő teret. Az emberi kapcsolatok, a mi­nőségi, alkotó jegyek nem au­tomatikusan következnek a mű­szaki, technikai haladásból! Azokat nekünk kell megterem­teni, ellenkező esetben feszült­ségek keletkezhetnek.- E minőségi jegyeket te­kintve hogyan látja a TOT főtitkára a magyar szövet­kezeti mozgalom jövőjét?- Optimista vagyok és nem alap nélkül. Az ' élelmiszerter­melés szerepe a világban és nálunk is növekszik. Ez megha­tározza azok helyzetét, tekinté­lyét is, akik a mezőgazdaság­ban dolgoznak. Ha hozzáte­szem, hogy ez az ágazat ma Magyarországon a legkorsze­rűbbek egyike, s nemzetközileg is az élenjárók közé tartozik, amely már most is nagyfokú szakmai kultúrát igényel — hi­szen a biológiai, technikai, mű­szaki forradalom eredményeit csak így tudjuk befogadni és hasznosítani — akkor nyugod­tan mondhatom, hogy különös­képpen így lesz ez a jövőben. A mezőgazdaság korszerűsödik, munkakultúrája alaposan meg­változik. Ezek jellemzik, egy­úttal igazolják is azt a roppant fejlődést, amelynek a mező- gazdaságban dolgozó ember, nem utolsósorban a szövetke­zeti paraszt a mozgatója. Nagy jövő vár itt a fiatalokra - és nagy megbecsülés. Ha 20 év­vel ezelőtt a mát jósoltuk a tsz-eknek, akkor most azt mondhatom: a mezőgazdasági munka rangja a jövőben felér­tékelődik és ez maradandó lesz. Kopka János A zajok egyre elviselhetetle- nebbül törnek be életünkbe. Zúgás, zakatolás, csattogás az útitársunk üzemben, utcán, ott­honunkban. Fülünk már-már a csendet képtelen megszokni. Támadnak a zajok, kitartó ro­hamok nyomán cseng, zúg a fülünk, fáj a fejünk, rossz a közérzetünk, ingerlékennyé, il­letve a tartós zajártalmak kö­vetkeztében halláskárosodottá válunk. Az új szabvány rögzíti, 1980. január 1-től a munkahelyeken mennyi a megengedett, a még elviselhető zajszint. A folyama­tos, 8 órás műszak alatt az ál­talános (szaknyelven: egyenér­tékű) zajszint nem haladhatja meg a 85 dB (AI) értéket. Az impulzusos - lökésszerű - zaj 125 dB(AI) értéknél nem lehet több, ugyanis ennél nagyobb zaj azonnali halláskárosodást okozhat. A Baranya megyei KÖJÁL zajvizsgáló csoportja 6 éve tér­képezi Baranya, Somogy és Za­la megye zajforrásait. Az üze­mi zajszinteket tervszerűen, a KÖJÁL munkaegészségügyi osz­tályainak igényei alapján mé­rik, de a lakossági panaszos "bejelentések nyomán - tanácsi felkérésre - is regisztrálják a környezeti, közlekedési és a ki­szűrődő üzemi zajokat. A zajvédelmi csoport tagjai, Hoffer Rudolf és Szabados Va­lér is részt vett dr. Kőhegyi Im­rével és dr. Kopiár Gáborral közösen egy 1978/80-as felmé­résben, melyben a mezőgazda- sági gépekkel dolgozók hallá­sát ellenőrizték. A megvizsgált 309 gépkezelő közül 185 a hal- Táskárosodási gyanús. Ijesztően magas szám I (Az MTZ-50-es erőgép 102, míg a Róba-Steiger „csak" 84 dB(ÁI); az SZK-4-es és az SZK—6-os kombájnok 97; a Bábolna terményszárító 86— 99, az Unilajta 90-104; a motoros Stihl 051 AV kézi fű­rész zajszintje a 93—108 dB(AI) értékek közöfl mozog.) A legzajosabb baranyai üze­mek: a szén- és ércbánya föld alatti munkahelyei, a BCM őr­lőüzeme, a hirdi kenderfonó­gyár. Felsorolni is lehetetlen mindet . .. A zajvizsgáfó csoport tagjai megmutatják a legmodernebb­nek számító Brüel—Kiaer dán mérő- és elemző műszereket, az Uher mannát, melv a teljes hallástartományban képes han­got rögzíteni. A szalagra vett jeleket a laborban értékelik. Ezeket a műszereket nem lehet becsapni. Ha a megengedett­nél nnavobb zajszintet mérnek, jegyzőkönyv készül, azt megkül­dik a területileg illetékes állami közegészséaügyi és járványügyi felügyelőnek és más tanácsi szerveknek, ők határozatban kötelezik az üzemet a hatékony intézkedésre. Tény: a leghatásosabb, leg­kényelmesebb, ugyanakkor leg­költségesebb a megelőzés. Er­re mondják, hogy anyagilag még nem tartunk ott . . . Mit tehát a teendő? Marad a kellemetlen, kényel­metlen, olcsó, ám valamit még­is érő egyéni védekezés: a hal- lósvédő füldugó és vatta, a zaj­védő fültok és sisak (ez már a koponyacsontok zajvezetését is­megakadályozza). Ezeket nem nagyon szeretik. Mondják: nem kényelmesek, rendszeres hasz­nálóik gyakran panaszkodnak. Sokan ellenzik, pedig saját egészségükről van szó . . . (Az üzemi zajmérések alapján egyes iparágakban a dolgozók 22-25 százaléka halláskároso- dási gyanús.) A KÖJÁL zajvizsgálói egyre több felkérést kapnak a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság­tól, konkrét választ várva, hogy X dolgozót Y munkahelyen mi­lyen zajhatás, tehát halláská­rosodás érhette. Ugyanis az 1966. július 1 -tol életben levő rendelet kimondja: az 5 éven át elszenvedett 85 dB(AI) érték feletti zajszint már halláskáro­sodással járhat. A Nyugellátási Osztály főelő­adója, Dezső Ferencné adatok­kal bizonyítja: az ilyen típusú munkaképesség-csökkenések egyre gyakoribbak. 1977-berv még 118 halláskárosodási, ezen felül még 3 szilikózis és hal- Icskárosodási, 3 halláskároso­dási és vibrációs, valamint 3 szilikózis, halláskárosodási és vibrációs igényt kellett felülvizs­gálniuk, ez év november végéig már ezek a számok a követke­zőképpen alakultak: 242, 39, 6 és 4. A kérvények néqyötöde helytálló és feladóiknál leg­alább 16 százalékos munkaké- pesséq-csökkenés mutatható ki. (Tehát az ilyen kérelmek csak a két feltétel egvüttes megléte esetén fogadhatók el: 5 év fo­lyamatos munka a 85 dB(AI)- nál erősebb zajban és legalább 16 százalékos munkaképesség­csökkenés. Idén 20 kérelmet utasítottak el csupán azért, mert beadáia nem töltött el öt évet 85 decibelnél zajosabb munkahelyen.) Az elv ősidők óta érvényes: aki másnak kárt okoz, az kár­talanítani köteles. így van ez a halláskárosodás esetében is. A munkáltatók nem tapsolnak, mert az esetleges kártérítés, az ő zsebükből menv, íqy részük­ről érthető (!?), ha odázni akarják az ügvet. Válaszukban csak azt hangc'tntják: nálunk nincs zajos munkahely. Aztán r> KO IÁI. zajvédelmi csooortjának mérései nyomón beismerik, hoqv ménis van . . . Közben te­lik az idő, a dolaozónak pedig romlik az eqészséqe. A másik, uavanakkor nehe­zebben érthető aond: ha már valaki zajos, tehát egészségére, hallására káros munkahelyen dolgozik, miért nem használja az egyéni zaj- vagy hallásvédő eszközt? Ott, ahol adott ez a lehetőség, miért nem élnek vele?! Murányi László Bűvös kockák és kígyók Szekszárdiul Rubik Ernő világhíres bűvös kockájából a szerződöttön fe­lül 30 000-rel többet, összesen egymillió-kétszázharmincezret készítettek az elmúlt évben Szekszárdon, a Szakály testvé­rek Ipari Szövetkezetben. Amint Hussy Károly elnöktől megtud­tuk, a nagy sikerű logikai já­ték a fővárosi Politechnika Szö­vetkezet terméke, de a rendkí­vüli kereslet következtében — kapacitás hiányában — más szövetkezetei is felkértek gyár­tására, s legtöbbet Szekszár­don vállaltak el, a szerelőmű­hely fejlesztésével és a bedol­gozói hálózat kialakításával. A műhelyben jelenleg hatva­non, lakásukon pedig százan készítik az egész világot el­bűvölő színes kockákat. Az új évben az eddiginek mintegy kétszeresére, napi ki­lencezer-tízezer, összesen két­millió-ötszázezer bűvös kocka gyártására szerződött le a szek­szárdi szövetkezet, huszonkét- millió forint értékű bérmunká­ban. A szekszárdiak a buda­pesti szövetkezet részére közre­működnek egy újabb logikai játék, a bűvös kígyó készítésé­ben is januártól kezdve. A bű­vös kígyón különböző formákat kell kialakítani és egymáshoz kapcsolni. Ezekből 500 000 gyártását vállalták az idén o szekszárdi szövetkezetben. (B)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom