Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-06 / 5. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncrolo XXXVIII. évfolyam, 5. szám 1981. január 6., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ezertornyú város Elfogták a baslelmetszőt Kifelé a hullámvölgyből? Ügyfélszolgálati iroda Pécsen Az utakon Mire fogékonyak a fiatalok? 0 címben feltett kérdés többnyire homlokráncoló felnőttektől ered, akik hajlamosak azt állítani, hogy a fiatalok a kevésbé értékes, kevésbé nemes dolgokra fogékonyabbak. Például a kultúrában, a művészetben. Lásd rock és hobo és disco és a többi. Ugyanezek a felnőttek, vagy más felnőttek viszont hajlamosok a Ki, mit tud nevű, s ennek mintájára szervezett számtalan vetélkedő nagyszerű pillanatain fellelkesülve, egymást túllicitálva arról áradozni, hogy menynyivel többet tud az előző nemzedéknél, mennvivel tájékozottabb, iqényesebb, műveltebb a mi ifjúságunk. A szokásos oublicisztikai fordulat most azt mondathatná velünk, hogy a fentebb idézett vélemények végletesek, és az igazsáq nem bennük, hanem valahol középen van. De ezúttal valószínűbbnek látszik, hoav az iqazságot nem a középút képezi, hanem éooen a véqle- tek. Amint maaát az ifiúsáqot is. Hál’ istennek, teqyük hozzá, mert nem volt mén úi nemzedék, amelv ne a szélsőséq°k. a kieqyensúlyozatlansáa tünetei közt és önmaqa elnrménvein“k heves bírálata nélkül integrálódott válna a viláqba, amelybe beleszületett, s amelvnek eqészséaes voltát ne éooen n türelmetlen változtatni akarás jellemezte volna a leginkább. De az általánossáqok felől szűkítve a kört maradiunk csak c kultúránál, illetve a művészeteknél, ha már mondandónk elején ezt említettük. Néhány éve a qyőri Kisfaludy Színház az egyik legnagyobb élő magyar költő, Weöres Sándor A holdbéli csónakos című művének megzenésítésére kérte fel az egyik legnagyobb élő magyar zeneszerzőt, Ránki Györgyöt. Az új magyar opera természetesen jelentős értékévé vált a magyar kultúrának, de a fogadtatása Győrött igen vegyes volt. És az egvmással perlő vélemények két szélső pólusán iól megfigvelhető volt a két tábor közti életkorbeli különbség. Az idősebbek fanyalogtak, vaqv legalábbis nem tudtak közel kerülni a műhöz, a fiatalok és köztük az egészen kicsik is nggyon élvezték. Az ok nem volt túlságosan rejtélyes. A fiatalok már oz óvodában megismerkedtek Weöres Sándor költői világával, számukra ismerősek és egyértelműek voltak a játékosságnak azok az eszközei, amelyek természetesen ebben az operában is nagy teret kaptak. Az idősebbek számára ennek az eszköztárnak a jelei nem bizonyultak annyira „közmegegyezésesnek”, tőlük tehát a műélvezet több nyitottságot, szellemi érdeklődést és esetleq erőfeszítést követelt. Ugyanígy állt a helyzet a zenével is. Ránki Gvörgv színes, hangszerelésben különösen gazdag és számtalan folklorisztikus elemet ötvöző muzsikájára „fülük volt" azoknak - a fiataloknak —, akik szolfézst tanultak már az általános iskolában is. És sokszor oz idősek maradtak kívül e muzsika értékein, mert hiába voltak eavébként oéldóul az opera műfajának kedvelői, sőt ismerői: nem voltak fogékonyak a szokatlan befogadására. Jó, jó, mondhatná bárki, kézenfekvő dolog, hogy a fogékonyság neveltetés kérdése. TeLegfontosabb feladat az V-ös bányaüzem átadása MSZMP-kiildöttség utazott Finnországba A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn pártküldöttség utazott Finnországba Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A delegáció tagja Veszprémi István, a KB tagja, a Tatabányai Szénbányák Vállalat vájára, valamint Zimbo- rás Károly, a KB munkatársa. A küldöttség a Svéd Baloldali Párt - Kommunisták meghívására ellátogatott Svédországba is. Magyar—szovjet vízügyi tárgyalások Ivan Borodavcsenkónak, a Szovjetunió vízgazdálkodási és talajjavítási miniszterelnökhelyettesének vezetésével hétfőn szovjet vízügyi küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció tárgyalásokat folytat az Országos Vízügyi Hivatalbon a magyar küldöttséggel, amelyet Vincze József, az OVH elnök- helyettese vezet. A megbeszéléseken értékelik a két ország 1976—1980, évi vízügyi műszaki-tudományos együttműködésének tapasztalatait és eredményeit. A tárgyalásokon egyeztetik az együttműködés 1981. évi munkatervét is. Az idei szezooban 46000 toooa cukrot gyártottak Kabáo Nehéz, de sikeres idény utón a magyar és a lengyel szakemberek hozzáláttak a garanciális felülvizsgálatokhoz a kábái Hajdúsági Cukorgyárban. A próbaüzemelés első esztendejében — 1979-ben — 330 ezer, 1980-ban pedig 450 ezer tonna répát fogadtak, zömében a környékbeli termelőszövetkezetektől. Az idei szezonban 46 ezer tonna cukrot gyártottak. A kábái nagy teljesítményű gyár üzembe helyezésével 15—20 nappal rövidült hazánkban a cukorrépa-feldolgozási idény. Az 500-as számú Ipari Szakmunkásképző In tézet Ifjúmunkás utcai tanműhelyében is megkezdődött az új esztendőben az oktatás. Kilenc fémipari szakmában 415 elsős tanuló igyekszik itt elsajátítani a mesterségek fogásait. A képen gyakorlat közben az esztergályosok. Erb János felvétele hát, ha valaki megtanulja valamely művészetnek, tudománynak az anyanyelvét, akkor az fogékonnyá is válik majd, ha e nyelven valamit értenie és élveznie kell. új év első Az ércbánya lll-as üzeméből folyamatosan száll itják a kitermelt ércet „a bikák" a dúsitóüzem- be. Az munkanapja a MEV-nél Még fegyelmezettebb és hatékonyabb munkára van szükség A z új év első munkanapján Baranya megye vállalatainál, gyáraiban, üzemeiben az 1981-es esztendő és a hatodik ötéves terv legfontosabb helyi feladatait vázolták. Főként a hatékony munka további javításának a lehetőségeit, módszereit ismertették a reggeli műszakokat megelőző rövid munkásgyűléseken. Csakhogy nem ilyen egyszerű a dolog. Íme, ennek érzékeltetésére eay másik példa. Ugyancsak Győrött a közelmúltban mutatták be az Euró- pa-hírű kolozsvári magyar rendező, Harag Gvöray irányításával azt a Kisfaludy-játéknnk nevezett színpadi produkciót, amelyben a helyi színház névadójának emléke előtt tisztelegtek, különös tekintettel egy kerek számú évfordulóra. De a tisztelgés rendhagvó volt. Nem a szerző kötelező olvasmányokból ismert (vaav éoo ezért nem ismert) valamelyik művét állították színre, hanem több művét különféle művészi, dramaturgiai, sőt művészetooM- tikai megfontolásokból ötvözték egybe. és ismét előállt az előző jelenség, csak másképp. Tetszett az izgalmas, színes, a rendező ismert kvalitásait megint csak ellenállhatatlanul tükröző előadás mindenkinek, de az idősebbek — és sajnos: a pedagógusok! — közt jó néhányon akadtak, akik holmi tiszteletlenséget éreztek, amiért nem az eredetit állították színre, tehát amiért nem valami keaveleti aktust hajtott végre a színház, mit sem törődve azzal, hogv így a megelevenített kötelező olvasmány csak múzeumi légkört árasztott volna, amely a valódi színháztól azért mégis különbözik. De nem íav a fiatalok. Ők nem törődtek a tisztelettel meg a kegyelettel. Ök csak azzal törődtek, hogv érdekelte, szórakoztatta, nevettette és elgondolkoztatta őket, amit a színpadon láttak. Vaqyis ők nem előítéletekkel és tradíciókkal közelítették meg a színházi estét, ők fogékonyak voltak arra, ami ott érheti őket, s viselkedésük is, utólagos véleményük is csak azt tükrözte, hoqy miként érzik magukat a színházban. És már részben el is szakadva a példától hadd áruljam el azt is, hogy ők éppen ezért érezhették jól magukat, mert meg tudták (vaqy meg merték!) érteni az előadásból azt is, ami társadalomkritikai elem volt, s amely nemcsak Kisfaludy idejében volt igaz, hanem az ma is. D e nem a színház és a kultúra az egyetlen terület, ahol az ifjúság fogékonysága mérhető. Mindenesetre e területeken látványos. Anélkül, hogy ilyen rövid eszmefuttatás keretében bármit is elmélyült alapossággal kifejthetnénk e széles problémakörből, egyet a tévedés különösebb kockázata nélkül is leszögezhetünk. A fiatalok fogékonysága éppúgy társadalmilag meghatározott, mint a felnőttek kialakult érték- rendszere és előítélet-rendszere. Aki a fiatalokat bármilyen vonatkozásban — akár fogékonyságukat tekintve is - felszínes esetek kapcsán hajlamos megítélni, az nagymértékben teszi ki magát a tévedés veszélyének. Tévedésük a fiatalokat fogja a leqkevésbé zavarni. És ez a mindenkori jövő egyik leglényegesebb garanciája. Cserhalmi Imre Ezúttal a Mecseki Ércbányászati Vállalat első munkanapjának a kezdéséről, eredményeiről, az elhangzott véleményekről szeretnénk beszámolni. Mindegyik munkahelyi röpgyű- lésen kiemelték, hogy a legfontosabb feladat a készülő új V- ös üzem átadása határidőre. Az üzemi kollektívák azt ígérték, hogy az új létesítmény kivitelezéséből rájuk háruló feladatokat pontosan határidőre teljesítik. Természetesen üzemenként ii jelentősek a célkitűzések. A lles üzem főmérnöke, dr. Tisza István elmondta, hogy a hatodik ötéves terv első munkanapján a csaknem kéthetes üzemszünet után teljes létszámmal indult a kollektíva, még betegség miatt sem maradtak távol. Elhangzott, hogy a teljesítményeket növelik, a minőségi munkát javítják, a technológiai fegyelmet tovább szilárdítják, és az anyaggal, energiával szigorúbban takarékoskodnak. Mindemellett a legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy az épülő V-ös üzemben ebben az ötéves tervidőszakban megkezdődjön a termelés. Kocsor Ferenc, a lll-as üzem vezetője mindenek előtt arról szólt, hogy a vájvégen a munkáslétszám ne csökkenjen tovább. Épp ezért a nehéz fizikai munka és főként a Vibrációs ártalmak mérséklésére új zák és természetesen számon- kérik. A jutalmak szétosztásába pedig jobban bevonják a szak- szervezeti bizalmiakat és a közvetlen művezetőket. Biztató, hogy az első napi teljesítményük a tervszintet máris meghaladta. A IV-es üzem kollektívája a csökkenő létszám ellenére is kitűnő munkát akar produkálni és az emberek az új technika, technológia fogadására szakmai műveltségben felkészülnek, ami egyébként komoly elvárás. Hiszen kiváló eredményt a legkorszerűbb technikával csak magasan képzett szakmunkás tud elérni. A kísérleti kutatási és automatizálási üzem új típusú nukleáris laborműszerrel, analizátorral rukkolt ki már ez év elejére. Az újdonságot a szocialista országokban, de a tőkés piacon is kínálják. Ezen kívül több kísérlet gazdája az üzem, így például azt kutatják, hogy az ércbányák egészségkárosító hatásait miként lehet megszüntetni és e téren a vibrációs ártalmak vizsgálatára fordítanak nagy figyelmet — említette Laboda Tibor, főmérnök. Vállalták, hogy az ércfél - dolgozás rekonstrukciós kísérleteit időben és sikeresen fejezik be. A kutató-mélyfúró üzem főmérnöke, Kovács István rámutatott arra, hogy a súlyosbodó létszámhiányt elsősorban az egy emberre eső teljesítmény növelésével akarják „pótolni”. Korszerű gépekhez, szerszámokhoz fognak jutni, de ezek kihasználtsága csak akkor lesz valóban sikeres, ha a kezelőik állandóan továbbképzik magukat. technikát vezetnek be. A napi munkafeladatokat ezentúl egységenként, sőt személyekre lebontva pontosan meghatároz-
