Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-31 / 30. szám
1981. január 31., szombat Dunantült rtaplö Eredményes évet zárt a kaposvári tej- és marhahús-termelési rendszer KATEJ-rendszerben termelik a tejet a bicsérdi Aranymező Tsz-ben is, ahol az egy tehénre eső ótlag-tejhozam tavaly 563 kilóval emelkedett. Fotó: Erb János Ülésezett Siklós város Tanácsa Költségvetés, társadalmi munka Százhatmillió 873 000 forint sorsáról kellett döntenie a tegnap délutáni siklósi tanácsülés résztvevőinek. Hogyan használják föl a rendelkezésükre álló összeget a lehető legcélszerűbben, legésszerűbben? Hogy mire fordítják végül is ezt az összeget, nem csupán az határozta meg, hogy új év kezdődött, de jelentősen befolyásolta, hogy 1981 a VI. ötéves terv első esztendeje is egyben. A siklósi tanácsülés legfontosabb napirendje az idei költségvetési és fejlesztési alap, valamint a társadalmi munA KSZKV zárszámadása Javult a tejtermelés és a jövedelmezőség Bővült a szolgáltatások köre, nőtt az érdeklődés Az országban működő négy nagy szarvasmarha-tenyésztési rendszer (AGROKOMPLEX, BOSCOOP, TAURINA, KSZKV) közül tegnap a KATEJ-, és KAHUS-rendszer gazdája, a Kaposvári Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat tartotta 1980. évi zórszámadó igazgatótanácsi ülését Kaposváron, a Dorottya Szálló nagytermében. Tíz megyéből 142 taggazdaság, Baranyából 28 tsz és a Tejipari Vállalat küldte el képviselőjét. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Guba Sándor, a termelési rendszert létrehozó és tudományos kutatási eredményeivel ma is támogató Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója. Az 1976-os megalakuláskor a KATEJ-rendszer a magyar- tarka-állomány Holstein-frízzel történő fajtaátalakító keresztezését, a nagy termelésű, tejhasznú állomány kialakítását, o KAHUS-rendszer pedig a bel- és külpiac igényeit kielégítő olcsó tartósú, de egyöntetű és jó minőségű húsmarha előállítását tűzte ki célul. Hol tart ma ez a program? Milyen eredménnyel zárult az 1980. évi, tíz megyében 44 600 tehénre — ebből 10 400 Baranyában van - és szaporulatára kiterjedő integrációs tevékenység? Harsányi Lehel, a KSZKV igazgatója beszámolójában elmondta, hogy a rendszerhez tartozó termelőszövetkezetek tavaly átlag 317 literrel növelték az egy tehénre eső tejtermelést. A tejtermelés színvonala — a 42 700 tejhasznú tehénnél — 3576 liter, amit ebben az évben újabb 250 literrel terveznek emelni. A baranyai KATEJ tag-tsz-ek már tavaly 3745 literes átlagtermelést értek el, közülük tízben elérték, sőt meghaladták a 4000 litert. A geresdlaki tsz 4565 literes tejtermelése nemcsak Baranyában, de a rendszeren belül is kimagasló. Ez a tsz tavaly több mint 10 millió forintos nyereséget ért el szarvasmarhaágazatán. Az évi 10 százalékos termelésnövekedés átlag 6 százalékos jövedelmezőséggel párosult a rendszerben. Mindez a keresztezett állomány egyre nagyobb arányának köszönhető. A KATEJ-ben integrált termelő tehénállomány 49 százaléka már valamilyen fokon keresztezett Holstein-frízzel. De javultak a takarmányozási mutatók is. Az 1 liter tej előállításához átlag 35 deka pótabrakot használnak a tsz-elc Bevált a Lac- tophylra alapozott borjúnevelési technológia, amit 35 taggazdaságban alkalmaznak. Tavaly engedélyezték a KATÁP- tápokat is. Ezekből 31 gazdaság 1070 tonnát használt fel. A borjú indító- és nevelőtápokat a Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaságának keverőüzemében, a koncentrátumokat és szuper premixeket az egyhá- zaskozári Haladás Tsz keverő- jében gyártják. A KAMIPREM ásványi kiegészítőt 64 gazdaság vásárolta 1050 tonna mennyiségben. Ezenkívül 97 tonna mikroelemmel dúsított nyalósót — KASÓ-t — forgalmaztak. A rendszertagok részére a főiskola laboratóriumában végzik a takarmány- és szőrvizsgálatokat. A tagok 30 százaléka tért át az energia- takarékos nedves kukorica tárolására. A rendszer legnépszerűbb szolgáltatásai a fejőgép, a hűtőgép, a járvaszecskázógép és a tüzeléstechnikai szerviz, a körmölési és csülökápolási szolgáltatás. Továbblépés várható a tartástechnológiában is. Az OTÁF most teszteli a rendszer UNIBOX istálló modelljét, amely Sárisápon épül fel. Fektetőboxos, kötetlen tartásé, s egy tehénférőhely ára mindössze 10 000 forint. Baranyában Dunafalván épül az első UNIBOX-telep még ebben az évben. A rendszer munkája iránt megnövekedett érdeklődést az új belépők nagy száma mutatja. A tagok száma az idén 190 — köztük a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát és a Lajta-han- sági Állami Gazdaság — az integrált állomány létszáma meghaladja az 50 000-et az ország 13 megyéjében.- Rné Előadások a kólótéínirbui: Á táncok megőrizték ősi jellegüket Két vélemény a rendezvényről Rangos néprajzkutató-gárda tart naponta különböző témájú előadásokat a pécsi kólótábor résztvevőinek. Az elméleti szakemberek között ott vannak a nemzetiségi néprajz, néptánc kutatói, ott a hazai etnográfusok és érkeztek Zágrábból is népzene-, néptánckutatók. Két arcot, két gondolatsort villantunk most fel e sokszínű előadói gárdából. Dr, Jerko Bezic, a Zágrábi Néprajzi Intézet népzenekutató osztályának tudományos munkatársa: — A pécsi kólótábornak rendkívül nagy a jelentősége nemcsak nemzetiségi, hanem nemzetközi szempontból is. Ha arról beszélünk, hogy egy országban minden jogot megadnak az ott élő nemzetiségeknek, akkor az efféle táborok szervezése a legjobb példa e nemzetiségek lehetőségeire. Egy adott kis közösség, teszem azt, egy eldugott faluban élő nemzetiség számára rendkívül fontos, hogy kiléphessen a közönség elé a saját kulturális tradícióival. Ezzel máris megszűnik a kisebbségi érzés, az elzártság érzése. Nyilvánvalóvá válik, hogy az adott közösség kulturális értékeket hordoz, egyedi és általánosan mérhető értékeket. Ezeket a gondolatokat idézte fel bennem a Baranya Táncegyüttes estje, ahol elsősorban a magyarországi délszlávok néptánckultúrájából láthattunk egy teljes estét betöltő színpadi műsort. Elő folklórról beszélhetünk az ő esetükben és a jugoszláviai néptánckultúra esetében is — olyan táncokról, melyek ma is élnek számos jugoszláviai faluban. Holtnak csak egyes lépéseket, egyes megoldásokat tekinthetünk, de számos más figura, lépésvariáció él ma is tovább. Dr. Martin György kandidátus, az MTA népzenekutató csoportjának tudományos kutatója a délszláv és a magyar tánckultúrát vetette egybe előadásában. ö így vélekedik a pécsi kólótábor nagy sikeréről: — Nem volt még példa arra, hogy egy fizetéses tanfolyamra ennyi fiatal jelentkezzen, háromszáz a meghirdetett száz helyre. E rendkívüli érdeklődésben ott a tény, hogy a mai magyar fiatal számára természetes a más népek kultúrájával való ismerkedés. Másrészt az sem véletlen, hogy ma éppen a balkáni népek körtánca, a kóló iránt nyilvánul meg ez a nagy érdeklődés, nemcsak hazánkban, de Amerikában és Nyugat-Európában is. Ezek a táncok ugyanis megőriztek egy ősi, közösségi jelleget, ami ma úgy látszik vonzóbb az emberek számára, mint a szolisztikus vagy a párostáncok kínálta élmény. A magyar tánc, a maga rendkívül kifinomult és egyéni tónckultúrájával, formai gazdagságával nem ilyen jellegű. A magyar táncokban fő szempont mindig az egyéni megmutatkozás, az egyén tánctudásának, karakterének felmutatása — és ez az egyéni jelleg ma kevéssé látszik vonzónak. A mai ember közösségvó- gyát éli ki. amikor bekapcsolódik a körtáncba, a kólóba. Gállos Orsolya ka programjának jóváhagyása volt. A költségvetési terv legfontosabb részei: az utak, hidak felújítására, a parkfenntartásra fordítandó összeg. Kiemelkedő feladat az egészség- ügyi és szociális ágazatban a további integráció (itt elsősorban a kórházra gondolunk); s hasonlóan fontos a gyermekintézmények, s az alsófokú oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása. A fejlesztési alapnál a két legfontosabb szempont: a már folyamatban lévő beruházások befejezése és a VI. ötéves tervidőszakban megvalósítandó, alapellátást szolgáló intézmények beruházásainak előkészítése. Komplex terv készült a Hajdú utcai lakótelepre vonatkozóan: a tömbbelső építésére, az általános iskolára, a tornacsarnok építésének műszaki előkészítésére, a szennyvíz- és a csapadékcsatorna-hálózat kiépítésére is sor kerül ezen a területen. Szerepel a tervben autóbuszmegállók kitelepítése; az Északi ipari útnál az iparvágány megközelítését segítő híd létesítése, az Iskola utcai lakótelep közvilágítása. A pénz megoszlása: a költségvetési előirányzat 79 814 000 forintot, a fejlesztési alap 27 059 000 forintot foglal magába. Arfii a társadalmi munka- programot illeti, a Hazafias Népfronttal egyetértésben a következő területeken látják legfontosabbnak a segítséget a városfejlesztés érdekében: a gyrmekjóléti, oktatási, kulturális, sport-, egészségügyi intézmények létesítése, karbantartása, felújítása; a lakosság kommunális ellátásának bővítése és karbantartása; a lakóhely tisztán tartása, megóvása, közterületek fásítása, parkosítása; s végül az üzemek, vállalatok, intézmények belső területének rendezése. A tanácsülés a tervet elfogadta. d. cs. Tanácskozott a HNF Baranya megyei elnöksége A népfront megyei küldöttér. tekezletét követően első ülését tartotta tegnap délután a HNF Baranya megyei elnöksége, ahol dr. Adóm Antal, q HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke köszöntötte az új tagokat és sok sikert kívánt munkájukhoz. Az ülésen elfogadták a megyei bizottság munkatervét, meghallgattak a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját, majd javaslatot tettek az elnökség mellett működő munkabizottságok összetételére, munka- módszerére valamint programjára. A HNF Baranya megyei Bizottsága1 az 1981-es esztendőben fő feladatainak jelölte meg a nemzeti program megvalósításának segítését, a VI. ötéves terv feladatainak propagálását és a végrehajtáshoz való mozgósítást. Ezen belül a településpolitikai kérdésekkel való változatosabb foglalkozást, a bé- ke-barátsági-szolidaritási tevékenység szélesítését határozták el. A napirendek vitájában felszólalt Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, kiemelve: különös figyelmet kell szentelni a jelen időszakban a békemozgalmi feladatoknak valamint a rétegpolitikának. ugyanakkor kérte o népfrontbizottságot, hogy a társadalmi összefogások, különböző akciók érdekében próbáljon szorosan együttműködni a más állami és társadalmi szervekkel, szervezetekkel. Filmjegyzet A mese G yakorló apaként tudom. milyen nehéz kielégíteni a gyerekek mesevágyát. A legkényelmesebb, ha bekapcsoljuk a televiziót, hiszen az esti mese mellett naponta legalább még egy, számukra sugárzott történetet megnézhetnek abban. Valamivel több fáradságot kiván a szülőtől, ha az esti lefekvéskor vagy könyvből, vagy fejből maga mond (joggal) követelődző gyermekének egy mesét. S persze, elviheti moziba is. A leghálásabban fogadott történetek, azonban nem a magyar és világirodalomból, a tv- ből, vagy a moziból kerülnek ki, hanem a mama és a papa gyerekkorának elmeséléséből. Gondolom azért, mert roppant izgalmas feladotot jelent számukra, hogy elképzeljék anyát és apát gyereknek; hogy volt idő, amikor ugyanakkorák voltak, mint most ők, hogy ne adj' isten, talán még valóban gyerekek voltak: csintalanok, „rosz- szak”, s ugyanolyan kiszolgáltatottak a felnőtteknek, mint ők. A ki figyelt meg már gyereket játszani magába. feledkezetten, némi képet kaphatott a gyermeki fantázia gazdagságáról. Mert ez a fantázia bármiből bármit képes előállítani. Nagyobb hatalom van gyermekeink fejében, mint amiről bármelyik alkimista, uralkodó valaha is ábrándozott magának. A filmmel kapcsolatban — összehasonlítva az irodalommal — gyakran hangzik el a vád: uniformizált élményt ad. A nézőnek az olvasóval szemben nincs meg az a szabadsága, hogy magának képzelje el a hősöket, a helyszíneket — eszi, nem eszi alapon kénytelen a film konkrét képeiben gondolkodni. Fantáziáját kikapcsolja a rendező fantáziája1: ezernyi elképzelhető változatot sajátít ki egy rögzített. Ennek persze a fordítottja is igaz lehet, örülünk, amikor a moziban a rendező új világokat tár ki saját képzeleteinknek, megmozgatja elnehezedett képességüket, hogy kitaláljunk magunknak valamit — sok jó mesefilm ezért népszerűbb gyakran a felnőttek, mint a gyerekek köréhen. Felnőttként így hát csak tippelhetünk arra, hogy egy mesefilm volt-e olyan érdekes, vagy nem volt-e annyira unalmas gyermekünknek, mint nekünk. Mert moziba menni, mesefilmet nézni más élményt jelent eleve, mint a tv-ben látni ugyanazt. Nagyobbat, mint a felnőtteknek. Faggatom gyermekem, kijőve A cárlány és a hét dalia című szovjet mesefilm vetítéséről, hogy hogyan tetszett. „Hasonlított a Hófehérkére, csak ebben nem törpék voltak, hanem daliák, meg cárlány — válaszolja, aztán elgondolkodik: — De miért?" A zért, felelem, mert egy Puskin nevű bácsi, aki Oroszországban élt, át. költötte a mesét. Tudod, a me sék legtöbbjét minden nép is meri, csak másképp. Oroszor szágban akkor cár uralkodott így lett Hófehérkéből cárleány S a törpékből dalio talán azért mert jobban szerették a hősö két daliának látni. Nem untad? — kérdezem méq. visszagondolva az illusztratív, az időhúzó, a történés ábrázolását kerülő képekre. „Nem, érdekes volt - feleli. - De azért este elmondod a Hófehérkét, utána meg, hogy hogyan estél bele a patakba. Jó?!” b. I. r
