Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-31 / 30. szám

1981. január 31., szombat Dunántúli napló 3 Tudománnyal a magasabb terméseredményekért Mikroelem-vizsgálat az atomabszorbciós készülék en Számítógépes agrokémia I Talaj- és takarmányvizsgálatok I Növényanalízis I Trágyázási tanácsadás I Január /-to/ a kistermelőket is kiszolgálják A jó hazai élelmiszer-ellátás mellett népgazdaságunk egé­szének fejlődése függ attól, tudjuk-e teljesíteni az élel­miszer-termelésünkre háruló exportfeladatokat. Kellő műtrágya- adagok nélkül pedig ma már sem a nagyüzemben, sem a kis­üzemekben nem lehet több növényi terméket, több élelmiszert előállítani. dő termelési rendszerekkel és agrokémiai telepekkel közösen 3 év átlagában 120 000 hektá ron végeztek. Az évesen vizs­gálj szisztematikus talajvizsgá latok száma 14-15 ezer darab Ez a kapacitás 50 százalékát köti le. Évente 3000 növényana lízist - búza, kukorica, cukor répa, napraforgó, burgonya — végeznek el. Évi 5200 takar­mányminta vizsgálatát végzik el megrendelés alapján. E te­kintetben is van még szabad kapacitásuk. A nagy kérdés csak az, meny­nyi az a kellő műtrágyaadag? Bár pontos országos felmérés még nincs, az eddig végzett nagyszámú talajvizsgálat arra utal, hogy talajaink mintegy egyharmada gyengén, másik harmada közepesen és kb. egy­harmada jól ellátottnak tekint­hető makro (N, P, K) tápele­mekben. A MÉM NAK prog­nosztikája szerint feltehetően az ezredfordulóra érjük el talajaink kielégítő ellátottsági szintjét. ♦ Mind a hiányos tápelem visz- szapótlás, mind pedig a túltrá- gyázás ellen ma már kizárólag a talaj- és növényvizsgálatok­ra támaszkodó, tudományosan megalapozott műtrágyaigény- becslésekkel védekezhetünk. Szakszerű műtrágyázással érhe­tőek csak el magas és gazda­ságos növényhozamok. Hogy valójában mennyi a kellő műtrágyaadag, azt csak a talaj tápanyag-állapotának, a növény tápanyagszintjének és fajspecifikus igényének ismere­tében állapítható meg. Ezt a munkát Baranya megyében a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát Danitzpusztán működő Szakszolgálati Állomása végzi, jól felszerelt agrokémiai labo­ratóriumában. A beérkezett talajminták kód­számmal azonosítva kerülnek vizsgálatra, így a vizsgálat tel­jesen objektív. Az automatizált laboratórium dolgozóinak fo­galmuk sincs, melyik állami gazdaság, termelőszövetkezet, vagy éppen kistermelő talaj­mintáját vizsgálják. A laboratórium automatizált, amelyben számítógép is műkö­dik. A TPA-i számítógépet a Központi Fizikai Kutatóintézet telepítette. A talajmintákat 15 paraméterre vizsgálják: hu­musztartalom, kötöttségi szám, kérryhatás, foszfor, kálium, nát­rium, magnézium, kén, nitrát, réz, mangán, cink, karbonát és vízben oldható összes só. Tehát nemcsak a makro- de a mikro vagy ismertebb nevén nyomelemeket is. Az agrokémiai laboratórium­ban a talajvizsgálatokon kívül növényanalízist, takarmánymin­ta és anyagcsere-forgalmi vizs­gálatokat is végeznek. Az állomás biológiai labora­tóriumában készülnek a takar­mányozással kapcsolatos mik­robiológiai, toxikológiai és fitopatológiai vizsgálatok. A rét- és legelőgazdálkodá- dás részére cönológiai vizsgá­latokat, teljes flórafelvételt és flóraösszetételt vizsgálnak, és szaktanácsot adnak a gyeptele­pítésekhez. ♦ Számítástechnikai osztályukon programozó és üzemelési cso­port működik, ahol programozó matematikusok és rendszerszer­vező szakemberek dolgoznak. Elsősorban az alaptevékenység kiszolgálását végzik, és az ő munkájuk eredményeképpen is jelenik meg a laboratórium végterméke, a szaktanácsadás, amely az üzem részére fontos döntéselőkészítő információkat ad. Az automatizált agrokémiai la­boratórium kapacitása nincs ma­radéktalanul lekötve. Trágyázási tanácsadást — a szisztematikus lajvizsgálatok és növényanalí­zis alapján — a megyében műkö­Ez a jól műszerezett és nagy szellemi erőket összpontosító agrokémiai vizsgálati bázis még nagy lehetőségeket kínál o me­gye mezőgazdasági üzemeinek a tápanyaggazdálkodás és a takarmánygazdálkodás racio­nalizálásában. Az egzakt vizs­gálatokra alapozott — talaj vizsgálat, növényvizsgálat, mű trágyázási terv — szaktanács- adás díja 32 Ft/ha/év. A laboratórium a megye ösz- szes termelőüzemeivel szakmai kapcsolatban áll, és a termelő­üzemekkel együttesen részesei lehettek az elmúlt év kiemelke­dő gabonatermés-eredményei­nek. Egy jó példa erre a szabad­szentkirályi termelőszövetkezet­tel kialakított munkakapcsolat, ahol az elmúlt évben 7 tonna feletti búzaátlagtermést takarí­tottak be. Ez év január 1-től a labora­tórium engedélyt kapott a ház­táji és kisegítő gazdaságok ki­szolgálására is. Ez az intézke­dés több ezer kistermelőt érint a megyében, akik a meg­határozott szolgáltatási díj fejé­ben a ma rendelkezésre álló leg­korszerűbb tudományos techni­kai eszközöket vehetik igénybe. Aki ültetvényt telepít, nagy érté­kű szőlőt, gyümölcsöst ültet, vagy tart fenn, annak különö­sen fontos, hogy talaját meg­vizsgáltassa, s a szaktanács- adást, a trágyázási útmutatót igénybe vegye. Az új szolgáltatás a közel­múltban beindult. A mintavétel­lel kapcsolatban érdeklődni személyesen, levélben . vagy te­lefonon lehet, a hét bármely napján. A laboratórium telefon­száma 15-872 illetve 15-199. A' vizsgálat átfutási ideje kb. két hónap. — Rné — önmagában is léi siker Akik az ötfeteket adják.*. (3.) A jó elgondolás gyors megvalósítása A rotációs kapától A Pécsi Vasas Szövetkezet fémöntödéje a viaszvesztéses szoboröntésig gyártanak A vállalatvezető számára a legnagyobb érték a jó ötlet. Egy jó elgondolás és annak gyors megvalósítása már ön­magában is fél siker. Évekkel azelőtt szakmai kö­rökben nagy port vert föl a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet­ben, a Kalocsai Ernő fejlesztő- mérnök által megkonstruált, első hazai gyártású présöntő­gép. A pécsi kezdeményezést a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium is támogatta. A szövetke­zet a gyártást azonban egy­maga nem vállalhatta, így hiába öltött testet az ötlet. Az­óta a teljes tervdokumentációt átadták a Sopiana Gépgyár­nak, hátha előrébb tudnak majd lépni. Azt mondja Török László, a szövetkezet elnöke: — Ha csak szikrányi meg­valósítható is szerepel egy ja­vaslatban, akkor azt meg kell fogni. — A Budapesti Acélipari Szövetkezetből megkerestek bennünket, hogy a Magyar Me­chanikai Gépgyár öntödéje megszűnik és a továbbiakban nem tudják biztosítani szá­mukra a precíziós öntvényeket — kapcsolódik a beszélgetés­be Matheovits László műszaki vezető. — Mindez tavaly nyáron merült föl és áprilisban már termelni fog a szalántai terme­lőszövetkezettel közösen létre­hozott vaskapu-pusztai precí­ziós öntöde. A Budapesti Acél­ipari Szövetkezet felajánlotta, hogy az MMG gépparkját át­veszi, a mi feladatunk a precí­ziós öntvények gyártásának mű­szaki irányítása lesz. A meg­egyezés szerint a munkaerőt a szalántaiak biztosítják. A na­pokban jártunk a. nagypeterdi termelőszövetkezetben, ahol egy galvanizáló üzemet hozunk lét­re: az ötlettől a megvalósulá­sig mindössze háromnegyed év telik el. A galvanizálási igény kétszerese jelenlegi kapacitá­sunknak. Az együttműködés számunkra tehát létkérdésként is fölfogható. A Sopiana Gép­gyár korábban Budapesten galvanizáltatta a Medicor ré­szére készített műtőasztalokat. Mióta mi végezzük ezt a mun­kát, nem kell feleslegesen utaz­tatni a félkészterméket. — Tehát, ha szükséges, gyor­san váltanak és vezetik be új termékek gyártását. . . — önállóak vagyunk, saját lábon kell megélnünk és ez bi­zony néha azzal is jár, hogy fél lábon ugrálunk - válaszol Török László. — Tavaly nyáron mertilt föl, hogy a tatabányai szénmedencében használatos hidraulikus pajzsokhoz szüksé­ges vezérlőblokkok hazai gyár­tása megoldatlan. Ezeket a részegységeket korábban nyu­gati importból szerezték be. Adva volt a feladat Kalocsai Ernő fejlesztési főmérnökünk számára, aki rövid idő alatt el­készítette a tervdokumentációt. Azóta megtörtént a prototípus terhelési próbája is, amelyről kedvezően nyilatkoztak a vár­palotai szakemberek. Idén leg­alább hatszáz vezérlőblokk le­gyártása várható. A gondot vi­szont egyelőre az okozza szá­munkra, hogy erre nincs kapa­citásunk, de az üzletet semmi­képp sem akarjuk elengedni. Szó van arról, hogy a gyártást a Sopianával közösen végez­zük majd. — Egy másik, számomra is kedvenc téma, a viaszvesztéses technológiájú szoboröntés be­vezetése. Tavaly jártunk Olasz­országban Balogh Imre öntő­mesterrel, ahol elsajátította ezt az öntési módot. Igen nagy fantáziát látok benne, mert ha­zai tekintetben páratlan meg­oldásról van szó, és úgy tudom, európai viszonylatban mi le­szünk a harmadikak, akik ezt bevezetik. Pellérden ötszáz négyzetméter alapterületű csar­nokot építünk, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk az- új technológia számára. — A különböző hidraulikus szelepek gyártása a szövetkezet régi profiljához sorolható. Mennyiben jelentett viszont újat a rotációs kapa előállításának bevezetése? — Nagy feladatot jélentett, de bíztunk a sikerben. Erre Vörös Gézában, a gépgyártó üzem vezetőjében láttuk a biz­tosítékot. Nem túlzók, ha azt mondom, neki köszönhető, hogy decemberben már a piacra dobhattuk az első ötszáz rotá­ciós kapát, holott a tervdoku­mentáció készítése csupán augusztusban kezdődött. A si­kerhez természetesen mindez nem elégséges. Az a célunk, hogy az általunk készített ka­pához a különböző részegysé­geket és alkatrészeket is bizto­sítsuk: a piacon csak így le­hetünk versenyképesek. Hadd szóljak Gyimesi Imre hidrauli­kus lakatosról is, aki a kapa élkialakításához ajánlott egy ötletet, amit meg is valósítot­tunk. Az általa készített élvágó alkalmazásával feleslegessé vált a korábban használatos kovácsolás, marásos vagy kö- szörüléses élezés. Salamon Gyula A Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es üzeme vezetőinek jutott eszé­be, ez a feltétlenül követésre méltó ötlet: szaunát építettek a bányaüzem dolgozói ré­szére. A kezdeményezés tu­lajdonképpen Varga Ernőnek, a IV-es bányaüzem vezetőjé­nek az érdeme, aki Finnor­szágban járva onnan hozott prospektusok, leírások alap­ján egy régi raktárhelyiséget alakíttatott át e célra. A kivi­telezést csaknem társadalmi munkában az üzem dolgozói végezték el nagyon rövid idő alatt. A „szentélybe" vasajtón, előzetes kopogtatás után bo­csáttatunk be. ^ szentély, vagyis a fürdő teljhatalmú főnöke Uhrik (Udvaros) Pál. 19 évig maga is uránbányász volt, robbantómester. Közben csak úgy mellékesen 9 évvel ezelőtt elvégezte a gyúrá- masszőr tanfolyamot és az Ércbánya focicsapatának gyúrója lett. Miután megrom­lott egészsége miatt bányá­ban nem dolgozhat, most itt érvényesítheti ezt a második szaktudását. — Múlt év április 15-én in­Szauiiázó ércbányászok dúlt be a fürdő — mondja — azóta mindennap pontosan vezetem a naplót, mikor, há­nyán veszik igénybe. Decem­ber 31-ig összesen 4179-szer a férfiak és 177-szer nő dol­gozók keresték fel. Nézzen körül — mutat végig a kelle­mesen meleg, ragyogóan tiszta pihenőszobán —, itt nemcsak szaunázhatnak, ha­nem kvarcolni is lehet és bárkit megmasszírozok, aki kéri. Beszereztem gyógykenő- csöket és akiknek ízületi vagy izomfájdalmai vannak, azzal kezelem. A legtöbben az éj­szakai műszak után, reggel veszik igénybe. , Minden héten a csütörtök a nőké. Négyen ülünk a for­ró kamrában. A csupa fa bo­rítású helyiségben három szint magasságban ülőpa­dok, előtte egy katlanban forró kövek, amelyre időnként kamillás vizet öntöznek. Sza­bó Judit és Ormós Lászlóné törzstagok, mindketten a biz­tonságtechnikai csoportnál dolgoznak. — Amióta a szauna meg­nyílt, minden csütörtökön itt vagyunk — mondják —, na­gyon jó dolog ez. Azóta nem vagyunk náthásak és a für­dés meg a masszázs után frissebbnek érezzük magun­kat. Koblár Cecilia műszaki raj­zoló is rendszeresen veszi igénybe, bár nem minden hé­ten, mint két kolléganője. A hőmérő 92 fokot mutat, 5—6 percnél tovább nehéz elvisel­ni a hőséget, és mikor az em­ber már úgy érzi, nem bírja tovább, jöhet a szép, kékre festett, hidegvizes medence. Valóban, csodajó dolog, az ember könnyebbnek érzi ma­gát. Az itteni tapasztalatok alapján a vállalat új üzemé­be, az épülő V-ös bánya­üzembe is építenek szaunát. S. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom