Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-30 / 29. szám
1981. január 30., péntek Dunántúlt napló 3 Mimten ötödik ember hatvan éven feiitíi M a hazánkban 2 millió ember 60 éven felüli — tehát minden ötödik. Sommás, sok mindent takaró megállapítás. A nyugdíjasok száma is hellyel-közzel ennyi: vannak fiatalabb - rokkant — nyugdíjasaink is, de a 60 évesek között is akad, aki nem kap nyugdíjat ... Az idős kor megannyi problémát szül, s e gondok körében az egyik legégetőbb a megélhetés gondja. A kérdés jogos: vajon a nyugdíjak szemszögéből nézve mi a helyzet hazánkban, szűkebb környezetünkben, Baranyában? Kétezer forint alatt is Nyugdíjban és gondban Anyagilag rosszabb a nők helyzete - A gyermekek és unokák 17,5 százaléka nem látogatja a szülőket A fogyasztói árak változásait nyilvánvalóan a fix jövedelemből élők érzik meg legjobban, napjainkban egyre szőkébbek a családi költség- vetések. A nyugdíjasok nagy része —. akik nem képesek egészségi állapotuk, egyéb körülmények miatt e változatlan havi pénzösszegeket egyéb forrásból kiegészíteni - kiszolgáltatott helyzetből figyelik e számukra aligha kívánatos jelenséget. Amúgy sem magas élet- színvonaluk további romlását társadalmunk nem minden nyugdíjas réteg számára képes megakadályozni. Ismert tény: a nyugdíjasok 40—45 százaléka kimondottan alacsony nyugdíjat kap.' Közel 800 000 ember számára jelent ez 2000 forintnyi, és 2000 forint alatti havi „járandóságot". A fentiekből kiviláglik: a nyugdíjasokon belül is ez a réteg az, amelynek tagjai a legnehezebben élnek. Személyes élményem: a közelmúlt egyik ünnepe előtt egy idős asszony 20 deka disznóhúst kért az ABC-ben. „Elég lesz ez a három napra?” — kérdezte tőle a hentes. „Majd beosztjuk, édes fiam ...” — volt a válasz ... A nők nehéz Köztudott: a nők életkora hosszabb mint a férfiaké, sa ma egyedül élők döntő többsége nő. Egy megyei reprezentatív felmérés szerint — melyet dr. Varga Kovács István, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója bocsátott a rendelkezésünkre — a Baranyában élő nyugdíjas férfiak 18,7 százaléka, s a megyénkben élő nyugdíjas nők 55,5 százaléka egyedülálló. Ez egy újabb gondra hívja fel a figyelmet, tudván, hogy a nők nyugdíja jóval alacsonyabb, mint a férfiaké ... Sok példa mutatja azt is, hogy az özvegyen maradó feleség egyik napról a másikra nehéz helyzetbe kerül: korábbi életszínvonala meredeken zuhan. Férje után a nyugdíját ugyan kiegészítik — ha egyáltalán van mód a kiegészítésre —, de összességében akkor sem kap többet 1920 forintnál. Ugyanis az özvegyi nyugdíjnál ez a plafon. Társadalombiztosításunk anomáliája: azonos esetben ugyanannyi nyugdíjat kap oz az asszony is, aki munkaviszonyban állt’ éveken át, s az is, aki csak a háztartást vezette. Csak a nyúgdíjkifizetés címe ad e körbe némi változatosságot: az egyik saját jogán kap 1600 forintot, s ehhez a férje után 320-at, hogy kikerekedjen a plafon, a másik pedig csak a férje jogán 1920-at. Hol a szülői ház? Természetesen mindezzel nem azt akarom mondani, hogy egy egyedül élő idős férfi helyzete könnyebb, mint egy magányosan élő nőé, de tény: anyagilag jobban bírja. A forintoknál néha azonban sokkal többet jelent az egyedüllét ténye: betegség esetén, általános testi gyengeség esetén helyzete katasztrofálissá válik, hacsak nem kapja meg környezetétől — gyermekeitől, szomszédjától, ismerősétől — azt a legelemibb gondoskodást, mely e nehéz időszakok átvészeléséhez nélkülözhetelen. Napjainkban mind gyakrabban tesszük fel a kérdést egy-egy nehéz sorsú öreget látva: hol a gyermeki segítség, hol a tágabb értelemben vett család törődése, gondoskodása? Hol a legelemibb kötelezettség teljesítése? Eléggé elgondolkoztató választ ad erre a már említett baranyai felmérés. A külön háztartásban élő gyermekek, unokák ritkán néznek az öregek felé: 17,5 százalékuk sohasem nyitja a „szülői ház” ajtaját, 8 százalékuk évente csak egyszer - vagy annál is ritkábban — érdeklődik hogylétük felől. A mai társadalmi viszonyaink — a nők tömeges munkavállalása, a nagycsaládok felbomlása stb. — nem éppen köny- riyű helyzet elé állítanak, ha az idős szülőkről való gondoskodás kerül napirendre. A lelkiismeret azonban azt diktálja: nincs megoldhatatlan helyzet, s nincs mentség arra nézve, aki a fentebb említett 17,5 százalékba tartozik. Az a 2 százalék A nyugdíjasok-öregek helyzetének vázlatos felvillantása után az újságíró kötelezettségének érzi, hogy néhány dolgot felvessen. Előrebocsátva: ismerve gazdasági-anyagi lehetőségeinket, bizonyos nyugdíjasok helyzetét jobbító szituációkat teremthetünk. Egyrészt a nyugdíjak évenkénti emelésének jelenlegi szisztémája érdemelne alapos vizsgálatot. (Azaz: alacsony vagy magos nyugdíj — automatikusan évi 2 százalék.) Az özvegyi nyugdíjak jelenlegi rendszere ezen belül külön figyelmet érdemel. A beteg, idős emberek ápolása megeshet, hogy hónapokat kíván, s jelenleg sok esetben a hosszú kórházi elfekvő — nem kis költség — a megoldás. A hozzátartozó maximum egy hónapig maradhat fizetés nélküli szabadságon munkajogi konzekvenciák nélkül. Ha tovább marad, hátrányok érik. E szabályozás módosításán érdemes lenne elgondolkozni. S végül: a szüleikkel nem törődő- ket jogi kényszer hatásával kéne alapvető kötelezettségeikre ráébreszteni — ha másként nem megy. Kozma Ferenc Házhoz viszik a reggelit KISZ-lakónegyed 58 család Cegléden már tíz éve házhoz szállítják a városlakóknak a reggelit. Doór Zoltán vezette be akkor és január elsején Pécsett is elindította az akciót, mint a Mecsektej igazgatója, igaz egyelőre csak kis területen, a tettyei KISZ-lakónegyed ben. Itt viszont ötvennyolc család ez év első napjától élvezi a szolgáltatást ... Hajnalonként tíz-tizenöt-féle tejterméket szállítanak ki, s hozzá a Baranya megyei Sütőipari Vállalat szentlőrinci üzeméből előrecsomagolt péksüteményt. A tíznaponkénti előjegyzések alapján küldik ai szállítmányt, s az Mecsektej-es reklámszatyrokban kerül a kilincsekre. A lakóknak mindössze pár fillérrel kerül többe a naponta házhoz érkezett reggeli. Az üzem már tél elején készen állt o szolgáltatás bevezetésére. Illetékesek, társadalmi szervezetek üdvözölték a kezdeményezést. Az üzem, mivel elsőként kisebb területre gondolt, ezért is fordultak a lakóbizottságokhoz: segítség kell a csomagok szétosztásához,, ugyanis azt már nem vállalhatják. Ezoz akció beindítását késleltette, mert Doór Zoltán ilyen válaszokat kapott: „Az ötlet kitűnő, de kérem ne várja el, hogy én (mint lakóbizottsági elnök) csináljak is valamit!” így aztán meglepetés volt az igazgatónak. amikor a tettyei 45-ös lakóbizottság kész terwel-fel- méréssel, igénybejelentéssel kereste meg. S az üzem ígéretéhez híven január elsején hajnalban küldte az első reggeliszállítmányt. A szilveszterezők maguk hordták szét az adagokat. Azóta ötvennyolc csalódnak naponta házhoz szállítják a reggelit. Csuzy Sándor és családja vállalta a csomagok széthordá- sát, némi tiszteletdíjért. Az érdeklődés egyre nő. Februártól azok a családok is bekapcsolódnak, akik már korábban a Kalinyin úti ABC-ben adták le a tejjegyet. Bár az akció most indult, az üzem és a lakóbizottság egyaránt a továbbfejlesztést tervezgeti. Szőke Attila, a lakóbizottság elnöke elmondta, szeretnék a körzet többi lakóját is bevonni. hiszen a Március 21. teret környező öreg utcákban sok idős család lakik, nagy segítség lenne számukra is az új szolgáltatás, éppúgy, mint az itt lakó kisgyermekes családoknak. S épp ez a célja a Mecsektej vezetőinek, akik még azt is hozzáteszik: az új termékeiket szeretnék megkóstoltatni, meg- kedveltetni és mihamarabb reggelit küldeni Pécs valamennyi lakónegyedébe... Gáldonyi Magdolna Felelősségteljes értékelések A beszámoló párttag- gyűlések tapasztalatai Előremutató politikai állásfoglalások Megyénk pórtalapszervezetei — az oktatási intézményekben működő alapszervezetek kivételével — a Központi Bizottság titkársága határozatának megfelelően az elmúlt év végén megtartották az éves munkát értékelő taggyűléseiket. E pártfórumok a tagság aktív közreműködésével zajlottak le. A párt- a lapszervezetek megfelelő figyelmet fordítottak a párt vezető szerepének helyi érvényesítésének fokozására. Széles körű eszmecsere Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően széles körű eszmecsere folyt az alapszervezetek tagságával. A beszélgetések nyílt, őszinte, elvtársi légkörben folytak. A kommunisták szóltak a soron lévő gazdasági feladatokról, ezen belül is a hatékonyság, a minőség, az ésszerű takarékosság és a munkafegyelem került a figyelem középpontjába. Mérlegelték saját munkájukat, szóltak párt- megbizatásaikról, politikai továbbképzésükről. Természetesen az eszmecsere nem szűkült le csak az alapszervezet területére, belső életére, hanem kiterjedt a vállalat, az intézmény, sőt az országos tennivalókra egyaránt. A beszámoló taggyűlések nagymértékben segítették a1 pártdemokrácia további szélesítését, a párttagok jogainak bővülését, valamint a tagság irányító munkába történő közvetlen bevonását. A taggyűlési beszámolók tartalmán érződött a kollektív munka, a párttagsággal folytatott beszélgetések hatása. Gazdasági feladatok A termelő jellegű pártszervezetek a cselekvési programokban rögzített feladatok értékelésére, végrehajtásának elemzésére helyezték a hangsúlyt. Szóltak a termékszerkezet változtatásáról, a helyenként hosszú ideje meglévő és állandósult munkaerőhiány ellensúlyozására tett intézkedések eredményességeiről, a munkaerő ésszerű átcsoportosításáról, a termelékenység növelésével kapcsolatos intézkedésekről, valamint a differenciált bérezés és bérfejlesztéssel összefüggő kérdésekről. Nem palástolták el a hiányosságokat sem. Beszéltek a szervezetlenségről, a folyamatos munka-, anyag- és eszközellátás hiányáról, valamint a munkakörülmények, a munkahelyi légkör, és üzemi demokrácia kibontakoztatását hátráltató tényezőkről. Több újonnan önállóvá vált vállalatnál, mint a Szigetvári Cipőgyár, Sopiana Gépgyár nagy ambícióval készülnek az új. nagyobb feladatok végrehajtására. Az intézményi pártalapszerve- zetek taggyűlésein a hivatali munka korszerűsítése, a takarékos gazdálkodás, valamint az udvarias ügyfélfogadás került a beszámolók középpontjába. A lakóterületi alapszervezetekben az ellátás — szolgáltatás kiegyensúlyozottságát, az idős tapasztalt kommunisták véleményének fokozottabb figyelembevételét sürgették. A pártélet fejlesztése Mindenütt nagy hangsúllyal nyilvánult meg az alapszervezeti pártélet továbbfejlesztésének igénye. A pártélettel kapcsolatban a taggyűlések előkészítésének javítását, a sorozatosan mulasztók felelősségrevonását, a pártfegyelem erősítését, valamint a munka következetesebb számonkérését emelték ki. Az alapszervezetekben folyó tagfelvételi munka kedvező tendenciát mutat. Tudatosabbá vált a párt munkásjellegének erősítése, s egyben a párttagságra alkalmas értelmiségiek felvétele. Eredményesebb az alapszervezetek véleményezési jogkörének gyakorlása és a párthatáskörbe tartozó káderekkel való foglalkozás is. Egyre több helyen a korábbiaknál átfogóbban értékelték a társadalmi és tömeg- szervezetek pártirányítását, s ezen belül is a szervekben dolgozó kommunisták munkáját. Megfelelő figyelmet kapott a munkásőrségben tevékenykedő párttagok munkájának értékelése is. Részletesebben foglalkoztak a KISZ-szervezetek munkájával, a fiatalok közötti nevelőmunka hatékonyságával. A határozatok végrehajtása Mindenütt különös figyelmet fordítottak a lenini normák érvényesülésére, a párt eszmeit politikai, cselekvési egységének erősítésére, pártunk XII. kongresszusa által hozott határozattok végrehajtásának teljesítésére. Kiemelték a vezetők példa- mutatásának fontosságát. Több helyen megelégedéssel nyilatkoztak az újonnan választott vezetőségek munkájáról, hangsúlyozták, hogy eredményesebbé és hatékonyabbá kell tenni kezdeményező készségüket, öntevékenységüket a termelést akadályozó tényezők helyi feltárásában. Javasolták, hogy a párt- határozatok végrehajtása során legyen még következetesebb o számonkérés, ,s ha szükséges a felelősségrevonás is. összességében megállapítható, hogy a beszámoló taggyűlések a rendeltetésüknek megfelelően elérték céljukat. Tartalmason összegezték a végzett munkát, jó politizáló légkörben zajlottak le. Gábor János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa Sikeresek a kecskeméti bébiételek Keresett a Kecskeméti Konzervgyár legújabb terméke: a bébiétel. Január eddigi részében 42 vagonnal vett át belőle a kereskedelem, további nyolc vagonnal pedig úton van a rak. tárai felé. A jelek szerint ízlik a legkisebbeknek a tartósítóanyagtól mentes — hővel sterilizált — ízletes, gusztusos kecskeméti bébikonzerv. Ezek utón nem kell tartani attól, hogy az idei évre tervezett hatszáz vagon bébiétel a gyár raktárában marad. Jelenleg 29-féle konzer- vet gyártanak, s ezek közül a húsosak a legkeresettebbek, a megrendeléseknek mintegy 65 százalékát ezek teszik ki. A sertésmájjal, marha- és csirkehússal dúsított bébiételnek az idősek is fogyasztói lettek, a diétázók pedig a natúr, a tejes, illetve vajas főzelékeket kedvelték meg.
