Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-28 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 27. szám 1981. január 28., szerda Aror 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Pineemunkálatok Jogi tanácsadó aU '-fjjj Vizsgálat a kórháztűz ügyében---------------- * ---------------­A PMSC sajtó­tájékoztatója Esztermékek piaca Aláírták a szerződéstervezetet A szerződéstervezet aláirása. Balról: Páncél Jenő, a Zsolnay gyár párttitkára, Csorba Tivadar, Bos­nyák János és Hidegkúti István szb-titkár. Fotó: Cseri László Közös fenntartásban a város áj A mit másutt már kitaláltak, azon kár a fejünket törni, arra már pazarlás kutatá­si-fejlesztési forintokat fordíta­ni. Ésszerűbb külföldről meg­vásárolni a szellemi terméket, s átvenni, adaptálni a műszaki ismereteket. Márcsak azért is így helyes ez, mert nehezen versenyezhetnénk fejlett ipari államokkal és tőkeerős cégek­kel olyan témákban, amelye­ket azok már megoldottak. Pazarlás lenne az is, ha a hazai feltalálók és újítók sza­badalmait és ötleteit hétpecsé­tes titokként őriznék, s kísérle­tet sem tennénk az „észtermé­kek" értékesítésére. A szellemi termék természetesen áruban: gépként, berendezésként, hasz­nálati tárgyként, gyártósorként is eladható. Általában ez a gazdaságosabb, ez az előnyö­sebb. Csakhogy sem az anya­gok, sem az energia, sem a munkaerő tekintetében nem állunk olyan jól. Közgazdasápi nyelven szólva: nem vagyunk bőviben a termelési tényezők­nek. (gy aztán lehetőségünk sincs arra, hogy minden ötlet kézzelfogható termékké változ­zon át. Ilyenformán marad a szelle- mitermék-kereskedelem. De mi is az a szellemi termék? Ezút­tal nem a különböző művészeti alkotásokra gondolunk, hanem kizárólag az iparban, a mező­gazdaságban, a közlekedés­ben, a kereskedelemben: vagy­is. a gazdasági élet legkülön­bözőbb területein hasznosítha­tó szellemi produktumra, eljá­rásokra, módszerekre. Meglepő, hogy a — talán túlsáaosan is —' szakosodott qrukülkereskedelemmel szem­ben a szellemi termékek ex­portjával Magyarorszáaon mintegy 130—140 cég foglalko­zik. Ezek között csupán három olyan vállalat van. amelynek kizárólag a szellemi termékek kereskedelme a feladata, eb­ből viszont mindössze egy lát­ja el a szabadalmi jog meg­szerzését is: a Licencia. Van helye a honi szellemi produktumnak a külpiacokon. Néhány kirívó, óm közismert példa arra enged következtet­ni, hogy némelyikük sokszor kapósabb kint, mint idehaza. Csupán azért, mert honi ber­kekben még nem fejlődött ki eléggé a kockázatvállalási haj­lam. Pedig külföldi szellemi ter­mék vásárlásánál is nagy, leg­alább is nagyobb a kockázat, mint, amikor például hazai ku­tatási eredmény gyakorlati hasznosítására törekszenek. Ez utóbbira — talán, mert a fej­lesztési forintok folyamatosan, lassacskán, nem pedig egy összegben csordogálnak — ke­vésbé figyelnek a felügyeleti hatóságok. A licenc- és know- how-vásárlás viszont mindig szem előtt van, a megvaló­sítók és a külső szemlélők egyaránt mielőbb várják ered­ményeit, hasznosulását. Egv szó mint száz: külföldről vásá­rolt szellemi termékkel — ha hi­ba csúszik a számításba — könnyebben, feltűnőbben meg lehet bukni. Az utóbbi tíz esztendőben meglehetősen sokat fejlődött a szellemi produktumok kereske­delme, ám a dinamika és az eredményesség korántsem ki­elégítő. Nem véletlen, hogy a párt XII. kongresszusán a kö­vetkezőket fogalmazták meg: „Több figyelmet kellene fordí­tani a szellemi termékek átvé­telére. hazai alkalmazására és továbbfejlesztésére. Ez kapjon megfelelő helyet és elismerést a kutatók tudományos tevé­kenységében." Különösen az idézet máso­dik felére érdemes figyelni, mi­után az első részét — elvben legalább is — mindenki elfo­gadja. Mert ami a tudományos munka elismerését illeti, a ku­tatók a saját kutatásban érde­keltek, nem pedig a külföldi licenc vagy know-how honosí­tásában. Erkölcsileg és anyagi­lag egyaránt. T ény: a magasabb műszaki kultúrát képviselő termelési szerkezet tömegesen igé­nyel újabb és újabb műszaki, kutatási információkat, eljárá­sokat. Ezek egy részét csakis külföldről szerezhetjük be, s tudásunk egy részét magunk­nak is exportálnunk kell. Hi­szen, á szellemi munkamegosz­tás hasznosságát az újdonsá­gok, korszerű gyártási módsze­rek gyors elterjedésénél, mun­kánk egyszerűsödésénél, köny- nyítésénél, igényeink jobb, tel­jesebb kielégítésénél mi sem bizonyítja jobban. M. P. Pártbizottsági és tanácsi ve­zetők valamint a gyár vezetősé­ge jelenlétében tegnap délelőtt ünnepélyesen aláírták azt a szerződéstervezetet, amelynek alapján a továbbiakban a pé­csi Doktor Sándor Művelődési Központ és a Zsolnay Porcelán, gyár művelődési háza — közös fenntartásban — városi művelő­dési központként működik a la­kosság, illetve o terület és az ipari üzem dolgozóinak szolgá. latában. A megállapodást Bős- nyák János, a Finomkerámiai Művek Zsolnay Porcelángyárá­nak igazgatója és Csorba Tiva­dar, Pécs megyei Város Taná­csa művelődésügyi osztályveze­tője írta aló. Az előzményekről: mint is­meretes, január 1-vel a pécsi Bóbita Bábegyüttes a' Pécsi Nemzeti Színház tagozataként, tehát állami bábszínházként működik. Játszási helyük válto­zatlan, azonban önálló munká­jukban, repertoárszerű előadá­saikhoz o Zetkin Klára és a Dé­ryné utcai saroképületre ezután teljes egészében szükségük van. Első premierjük február 1-én lesz, munkájukhoz tehát a szük­séges föltételeket mielőbb biz­tosítani kellett. Időközben már folytak a tárgyalások egy ko­rábbi terv, a városi művelődési központ és a Zsolnay Művelődé­si Ház egyesítésére. Az utóbbi hetekben, mint hírül adtuk, a lényeget illetően a két fél meg­egyezett. A napokban a szak­mai főhatóság is hozzájárult, így került sor a megállapodás tegnap délelőtti aláírására. Csorba Tivadar elöljáróban hangoztatta, hogy az egyesítés­sel mindkét fél s végső fokon a város lakossága számára ja­vultak a közművelődés objektiv feltételei. A Zsolnay Művelődé­si Ház jóval nagyobb alapterü­letű a városi művelődési köz­pont elődjénél, nyilván több lesz a lehetőség mind a terü­leti, mind az üzemi közművelő­dés mindenki számára meg­nyugtató formáinak kialakításá­ra. A gyár dolgozóinak egy ré­sze bizonyos nosztalgiával te­kinti korábbi „birtokjoguk el­vesztését". Szeretnék biztosíta­ni őket, hogy itt senki nem akar semmit „elvenni". Viszont sze­retnének mindent megadni, amit a feltételek alapján a ter­melési kultúra, a munkásmű- vetődés, o lakóterületi közmű­velődés emelése ügyében meg­adni lehetséges. Bosnyák János, a gyár igaz­gatója arról szólt, hogy hosszú ideig ezt az intézményt, jól­lehet a gyári érdekeket jól központja szolgálta, élettel megtölteni nem tudták. A lehetőség vi­szont adott. Ha a Doktor Sán­dor Művelődési Központ ide kitelepül, a gyár 1800 dolgo­zója csak nyer ezáltal. Igye­kezni fognak meggyőzni azo­kat, akik ma még kételkednek az egyesítés helyességében. A cégjelzés: Pécs városi Doktor Sándor — Zsolnay Művelődési Központ kifejezi azt, hogy min­denki érezze magáénak az új intézményt. Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára a Központi Bizottság 1974- es határozatára és a közműve­lődési törvényre utalt: ezek szellemében valósult meg az új közös fenntartású intézmény. Ismert módon nálunk először a lakótelepek épülnek fel, s csak azután a különböző intézmé­nyek. Itt fordított a helyzet. A később itt felépülő lakótelep már kész rendelőintézetet és művelődési központot találhat. Jó tíz éve álmodozunk a vá­ros új művelődési központjá­ról. Ez az intézmény, amely­ben a gyár és a város együtt­működésre vállalt kötelezettsé­(Folytatás az 5. oldalon) Az előléptetett tartalékos tiszteknek gratulálnak az elöljáróik Leszereltek a tartalékosok Több mint két hétig voltak ismét katonák. Méghozzá igazi katonák, igazi téli gya­korlaton, az ember és a haditechnika nagy próbaté­telén. Az otthon melegéből és munkahelyről vonultak be, hogy dacolva a hideggel, hóval, orkónszerű széllel és a télen nem éppen irigylésre méltó tábori körülményekkel — bizonyítsanak. Bizonyítsák, hogy nem felejtették el mindazt, amit tényleges ka­tonaidejük alatt megtanul­tak. A soróllományúakkal együtt tartalékosaink is megállták helyüket a kemény harci fel­adatok végrehajtásában, töb­ben közülük ugyancsak rá­szolgáltak az elismerésre. Tegnap búcsúztatták a Pe­tőfi laktanyában a téli gya­korlaton részt vevő tartaléko­sokat. Miski Béla ezredes kö- Szokolai felvétele szöntője után Kossovics Gyu­la vezérőrnagy, a seregtest parancsnokának politikai he­lyettese méltatta a magas fokú felkészültségüket és helytállásukat. Dr. Sasvári László, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osz­tályvezetője a megye párt-, állami és társadalmi szervei­nek nevében köszönte meg a tartalékos katonáknak helyt­állásukat. Végezetül tartalékos tisz­tek, tiszthelyettesek és tiszte­sek előléptetésére és jutal­mazására került sor. Az elő­léptetetteknek, megjutalma- zottaknak, a gyakorlat részt­vevőinek dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka is gra­tulált. A téli gyakorlaton részt vevő tartalékosok a tegnapi ünnepséget követően lesze­reltek. M. L. Madridi találkozó Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó madridi találkozó ked­den megnyílt második szaka­szának első teljes ülésén a kép teljesen hasonló volt ahhoz, amely a találkozó előkészítését és az első szakaszt jellemezte. Amíg a szovjet küldöttség ne­vében felszólalva Leonyid llji- csov külügyminiszter-helyettes a találkozó konstruktív munkáját és eredményes befejezését elő­segítő szellemben foglalkozott a napirendnek megfelelően a karácsonyi szünet előtt beter­jesztett legfontosabb javasla­tokkal, addig egyes NATO-tag- országok képviselői megismé­telték vádaskodásaikat, ame­lyekkel már az első szakaszban is illették a Szovjetuniót és a szocialista országokat. Felszólalásaikkal megkísé­relték a vitát ideológiai-politi­kai térre terelni, ami minden­képp nehezíti a találkozó ered­ményes munkáját. A madridi találkozó második szakaszát megnyitó kedd dél­előtti teljes ülésen felszólalt Leonyid lljicsov külügyminisz­ter-helyettes, a szovjet küldött­ség vezetője is. A találkozó — mondotta — az enyhülés ellen— feleinek támadásai ellenére is igazolja, hogy a béke, a biz­tonság, az enyhülés és az egyenjogú együttműködés gon­dolata mély gyökereket eresz­tett Európa politikai életében. A szovjet küldöttség abban an­nak érdekében kíván tevékeny­kedni, hogy a madridi talál­kozón olyan döntések szüles­senek, amelyek gyakorlati lé­pésekkel járulnak hozzá az (Folytatás a 2. oldalon) Sok javaslat a fiatal közgazdászok találkozóján (Munkatársunk telefonjelen­tése) Véget ért Salgótarjánban a fiatal közgazdászok országos találkozója, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági bizottsága és a KISZ KB Értel­miségi Fiatalok Tanácsa rende­zett. Két napon át az ország minden részéből több mint 200 fiatal, köztük az MKT Baranya megyei Szervezetének képvise­letében tizenhárom fiatal köz­gazdász magvas előadásokat hallgatott és véleményét kifejt­ve tanácskozott a VI. ötéves terv tennivalóiról. Tegnap szek­cióülésekre került sor, ahol az új tervidőszak gazdaságpoliti­kája és a vállalati gazdálko­dás összefüggései kerültek terí­tékre. Élénk vita alakult ki és sok javaslat hangzott el, jelez­vén, a fiatal közgazdászok is­mét növekvő szerepet tulajdo­nítanak maguknak, a nehezebb gazdasági helyzetben is van­nak a kibontakozás felé mutató elképzeléseik és készek alko­tóén közreműködni a gazdasá­gi feladatok megoldásában. Az elhangzott véleményeket és ja­vaslatokat a Magyar Közgaz­dasági Társaság ifjúsági bizott­sága összegezi és eljuttatja az illetékes párt- és kormányzati szerveknek. M. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom