Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-26 / 25. szám

kapott hadfelszerelésre. A Savoyók elleni hangulat 1 !érinti ai Ansaldo harckocsi- \ kata faveti Iqvegvon tatókat. az kotta-Frascini teherautókat Mindezekre felhívtuk o VkF.2. Hírszerzés és Kémet hárítás ' [figyelmét... > V NAGYON HELYES ENDREY, VT ß. , EGYETÉRTEK! EZT A VASADYTAZD NAL KI KELL RÚGNI!A SAVOYÁK JÓK,! CSAK REPÜLNI KELL TUDNI VELÜK! ÍALÉGmÖK PARANCSNOKSÁGÁN NÉMI IZGALMAT OKOZOTT VASADY LONA POLGÁRI ALKALMAZÓT! kapott hadfelszerelésre. A Savoyók elleni hangulat 1 ! érinti az Ansaldo harckocsi- \ kata faveti Iqvegvon tatókat. az kotta-Frascini teherautókat. Mindezekre felhívtuk o VkF.2. Hírszerzés és Kémet hárítás ‘ [figyelmét... > V NAGYON HELYES ENDREY, VT ß. , EGYETÉRTEK! EZT A VASADYTAZD NAL KI KELL RÚGNI!A SAVOYÁK JÓK,! CSAK REPÜLNI KELL TUDNI VELÜK! A LÖVÉSEK HIRTELEN IRÁNYT VÁLTOZTATTAK; A TÁVOLBAN PÁNCÉLOSOK TŰN TEK FEL. AZ EGÉSZSÉGÜGYIEK MUNKÁHOZ LÁTTAK.. ^^ 1 »®A MAGAS LE PSÄGOT TER- •Z HELÖ DOLGOKKAL! AZ IGA- ZAT ÍRTAM!FIGYELMEZTETNI ÓTA KÖRÜLÖTTE FOLYÓ ALJASSÁ­I GOKRA!ÉS MOSTATETEJÉBE AZ ' ÉRTEKEZLET ÍRÁSOS ANYAGÁT KEL­LENE MEGHAMISÍTANOMIHÁT NEM! iáinknak megfelelő átalakítása termé - szetesen megtörtént. Veszélyesnek tartom a a honvédségen beiül meg nyilvánuló kritikai szelte­„Negyven tevékeny esztendő áll előttem*’ John Lennon utolsó interjúja A nagy szeretem, a mely megróltoitotto John életét Az álmait mindenkinek magának kell megalkotnia A nagyinterjúiról is hires Playboy magazin legutóbbi, 1981. januári számában jelent meg John Lennon utolsó interjúja, amit feleségé­vel együtt adott hosszú hallgatás után David Sheffnek, a múlt év októberében. A mintegy 30 oldalas cikkből pár részlet felvillan­tásával adunk izelitöt PB: Miért lett John Lennonból? háziasszony JOHN: Sok minden miott. Én 22 éves koromtól mindig a kötelességemet teljesítettem. Semmi mással nem tudtam foglalkozni. A szerződéseim rabja voltam. Aztán látnom kellett, hogy a rock and roll kifulladt. Nem akartam követni a bevált utat — nem mentem Las Vegasba, hogy valami mu­latóban minden este a régi sikereimet énekeljem, és a po­kolba sem, mint ahogy Elvis. PB: Yoko ez idő alatt a Beatles hanglemeztársaság, az Apple és a kiadó, a Mclean üzleti ügyeit intézte. Sokat tá­madta a sajtó kettejük kap­csolatát, mondván, hogy Yoko Ono, a boszorka, megrontotta John Lennont __ J OHN: Mindketten érzékeny emberek vagyunk, nagyon bán­tott bennünket ez a hang. Nem értettük. Egyszerűen csak em­berek vagyunk, akik szeretik egymást, s akiknek ez a sze­relem segített a nehéz évek­ben. Yoko a tanítóm. Tőle ta­nultam mindent, amit tudok. PB: Már ezerszer megkérdez­ték, de valóban nem képzel­hető el, hogy a Beatles megint együtt játsszon, például jóté­konysági célból? JOHN: A középiskolába akar visszamenni? Ne ámítsuk ma­gunkat azzal, ami elmúlt. Ha valami jó véget ér, mindenki úgy veszi, mintha az élet feje­ződött volna be. Amikor ez az interjú megjelenik, én még csak 40 éves leszek. Még nincs vége a játéknak. Még 40 ter­mékeny évem van ... A jóté­kony célú hangversenyek pe­dig csupa csalás. Yokóval mindenkin segítünk, akin szük­séges: a jövedelmünk 10 szá­zalékát erre fordítjuk. Külön­ben 1966, az utolsó Beatles- szereplés óta nem lépek fel a saját javamra. PB: Mi a véleménye a leg­újabb zenei áramlatokról? JOHN: Tetszenek a punkok dolgai, de nem vagyok oda az önpusztító emberekért. Gyűlö­löm az „inkább elégni, mint lassan eltűnni" életfilozófiáját. Lassan szép elmúlni a világból, ahogy kivonul belőle a vén katona. Nem szeretem a ha­lottkultuszt, a halott Jomes Deant. A túlélőket imádom, amilyen Greta Garbo. PB: Yoko, úgy tűnik, közös kislemezük a jövőbe tekint... YOKO: Igen. Az első daltól (Starting Over — Kezdjük új­ra) mindig könnyes lesz a sze­mem. John a hatvanas évek­ről énekel benne, a fantaszti­kus közös felszabadulásról — szexuális és egyéb tekintetben. Aztán a baráti szálak elsza­kadtak — ez volt az ár a fel- szabadulásért. A hatvanas években kezdtünk, tele ener­giával, a hetvenes években szétváltunk, de a következő év­tizedben mindent újrakezdünk. JOHN: Ez as évekről, álom a nyolcva- álom, amit min­denkinek magának kell meg­alkotnia. Ezt senki sem teheti meg helyette, sem Ronald Reagan, sem John Lennon, sem Yoko Ono vagy Jézus Krisztus. Sajnos ezt nem fogad­ják el az emberek, inkább fut­nak az álmok, bálványok, illú­ziók, háborúk, békék és sze­relmek után. Mert féi'nek az ismeretlentől. Pedig ha elfo­gadjuk a játékszabályt, hogy mindig ismeretlen jövő áll előttünk, többé nem is olyan nehéz az élet. Gállos Orsolya válogatása Zománc­parádé Stekly Zsuzsa fiatal tűz- zománcművész változatos, színes alkotásait bemutató és az új évtől kezdve önál­lóvá lett Bonyhádi Zo- máncámgyár termékeinek széles körét áttekintő kiál­lítás nyílt a szekszárdi Ba­bits Mihály Megyei Műve­lődési Központban. A szerdáig tartó bemu­tatón már láthatók a kül­földre is sokfelé szállító bonyhádi gyár új edényei, köztük a szép zománcozott teáskanna és az ovális ka- csasütó-tól, valamint úgy­nevezett ömbrés, vagyis árnyalt alapszínű edények is. A bemutató érdekessé­gei Stekly Zsuzsának, a Bonyhádi Zománcárugyár dekoratőrének remekművű tűzzománcékszerei, -képei, vázái, bárszekrényei és díszdobozai. Ballabás □tietföi — A portrét sokszor elte­mették már, s hajlamosak el­temetni ma is sokan, azzal hogy a fénykép helyettesítette. De mert emberábrázolás — egyén-, lélekábrázoiás, ezért amíg lesz művészetnek nevezett volami, portré is lesz — mond­ja Borsos Miklós szobrászmű­vész, rögtön, hogy érdeklődött a pécsi dolgok, események — s Martyn Ferenc felől. „Mindig nagyon tiszteltem őt." „Az emberi arcnál, léleknél nincs változatosabb, izgalma­sabb” — saját mondatát idé­zem, idézve alakját. Szobájá­ban két munkaasztal, egymás­sal szemben, a falakon Borsos­művek, az asztalon apró Bar- tók-fej, fel-felveszi beszélgetés közben, igazít rajta. Nemrég Szekszárdon felavat- sák Liszt-szobrát, a közeljövő­ben Pécsett felállítják Babits- mellszobrát, ezért kerestük fel Borsos Miklóst, szóljon a szob­rászati portré műfajáról. — Babitsot nem ismertem SíZemélyesen, de sok fénykép maradt róla, író barátaim révén „újakat" is kaptam. Régebben a kiscelli múzeumnak már fa­ragtam vörös márványból Ba­bits-port rét, aztán érmeket ké­szítettem — így nem egyszerre nyúltam hozzá a „pécsi Babits- hoz". Nagyon változó arca volt a fényképeken, betegsége na­gyon lerontotta, tekintete fá­radt. Ezt az idős, beteg Ba­bitsot mintáztam meg, a vala­mikor tüzes fényű mélyen ülő szemével, szép, tiszta metszésű arcával, amikor már a haja „hátracsúszott", s gyönyörű domború homlok alakult ki. Glicerinszappannal fényesíti a kis Bartók-fej homlokát, ar­cát; nem kell majd cizellálni, ha a formából kijön. — Lisztet meg jószerével csak mások szemével látjuk, a romantika kifordult szemű áb­rázolásán keresztül. Nála is öregkori, a magyarországi ide­jét vettem alapul, ahogy uta­zásából érkezve sétál a téren. Az nem portré, köpenyébe bur­kolózó alak. Az drapéria, az mintázható. Kortársaimról csak portrét készítek, egy zakós, fel- öltős szobor úgy néz ki, mintha villamosra várakozna. Babits­nak is sálat tekertem a nyaká­ba, „ne fázzon" télen sem, hi­szen a szabadban lesz felállít­va ... „Szándékom szoborportréim­ban, hogy ismerősek legyenek mindenkinek, mindenkinek, aki nem ismerhette őket. Tudásom legjavával igyekeztem ezt a csodálatos embert a pécsiek­nek ismerősévé tenni.” Bodó László Robinson-teszt A tökéletességre való törek­vés teherré válhat, ha egész életünkön eluralkodik. Az egészséges mérvű teljesség­vágy viszont sokat lendíthet ügyeinken, ön hogyan áll ez­zel a dologgal? Néhány barátja épített egy hajót, amellyel nagy útra in­dulnak. Legtöbb ismerőse nem sok jövőt jósol a tervnek. Me­lyiket választja az öt kép közül, amelyik ön szerint a vállalko­zás sikerét bizonyíthatja? (Te­kintsünk most el attól, hogy esetleg ön is a kétkedők közé tartozik.) Az ön által választott kép pontszámót vonja le a fennmaradó képek pontszámá­nak összegéből. A — 2 pont; B — 3 pont; C — 1 pont; D — 4 pont; E — 1 pont. Értékelés: 3 pont: Akár az autó ablak­törlőjéről, akár a golyóstoll működéséről, vagy a cigaret­tásdoboz zárócsíkjáról van szó, ön szerint mindennek ki­fogástalanul kell működnie. Nem gondolt még arra, hogy ezek fölött őrködni nem az ön feladata? Teljesen magától ér­tetődőnek tartja, hogyha meg­beszélte valakivel, a találkozó­nak minden körülmények között létre kell jönnie, ön vajon min­dig következetes, és tartja ma­gát az önmaga állította köve­telményrendszerhez? Gondol­kozzék el, mindig pontos-e, minden határidőt betart-e, min­dent olyan kiválóan végez-e, mint azt embertársaitól várja. 5 pont: Amit ön tesz vagy tenni szándékozik, az majdnem tökéletes. Döntés előtt hossza­san fontolgat, mérlegel, min­den oldalról megvizsgálja az ügyet, végül mégsem elégedett. Ennek ellenére cselekvéseinek eredménye az emberi teljesí­tőképesség határait figyelembe véve szinte maximális. Csupán az a kár, hogy minden kísér­lete, hogy embertársait leg­alább ennek a tökéletességnek az alsó határára fölhozza, ku­darcba fullad. Ámbár valószí­nűbb, hogy csak ön látja ilyen kilátástalannak a helyzetet, de mindenképpen jó lenne, ha el­gondolkodna a tökéletességre való törekvésén, és megpróbál­ná ezt kevésbé látványosan mű­velni. Kétségtelen, sokak rokon- szenvét nyerné meg így. 7 pont: Tehetetlenek vagyunk, ön mindenben a teljességre törekszik. Ha rájönne a nehéz­ségi erő megszüntetésének le­hetőségére, és az egész világ lelkesen ünnepelné, akkor is csak a felfedezés esetleges buktatói járnának a fejében, és arra gondolna, hogy sajnos, egész élete sem lesz elegendő a problémák kiküszöbölésére. Szerencsére azonban néha megmosolyogja ezt a saját ma­ga szította maximumhajszát. Fejlessze tovább ezt a beállí­tódást, így nagyobb rokonszen- vet és megbecsülést vívhat ki. Egycsapásra megváltozna vi­szont a helyzet, ha megpróbál­ná környezetére is átvinni a tö- kéletességi követelményt. A legtöbb ember ugyanis nem akarja ezt, mert túlságosan megerőltető. 9 pont: Tökéletességre törek­vése célirányos, helyesebben; egy meghatározott területhez kötődik. Ez vonatkozhat a mun­kára, de még inkább a magán­életre. Az ebbe a kategóriába tartozó férfiak szívesen élik ki magukat a legkülönbözőbb hobbikban. Ilyen korlátozott kö­rülmények között könnyen káro­sodik ez a jellemformáló erő. Ezért fordulhat elő, hogy kör­nyezete időnként megmoso­lyogja. Ne zavartassa magát, maradjon csak ilyen! Az ön „részleges-teljessége" szimpa­tikus. A Siren magazinból fordítot­ta: Dr. Juhász Edit Gyors- és gépírót felveszünk Jelentkezés: DDGÁZ Pécs, Felszabadulás útja 107. személyzeti és oktatási esztályon BÁRCZYJÁNOS VÁDINDlTVÁNY Képregény 19 héten át írta ás rajzolta Sarlós Endre Borsos Miklós a portrészobrászatról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom