Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-26 / 25. szám

Farsangi táncrend Dél-Dunántúion PÉCS Gazdag báli programot ajánlhatunk olvasóinknak idei farsangi „táncrendünkben”: két svábbált rendez még a pé­csi Olimpia étterem 31 -én és február 7-én. Február 14-én itt lesz a postásbál, 28-án az esz­perantóból, és farsang végez­tével, a március 5-i „csonkacsü­törtökön", amikor a hagyomány szerint a zenészek báljával bú­csúztatják a farsangot, rendez­nek farsangzáró bált az Olim­piában. A Szliven étterem janu­ár 31-én tartja az autósbált, február 14-én a svábbólt és 28- án a sokácbált. A Nádor étte­rem február 6-án rendezi a KIOSZ iparosbálját, 7-én a gaz- dászbált, 14-én az erdészbólt, 21-én az orvosbált, 28-án a jo­gászbált és március 7-én az Idegenforgalmi Hivatal báljá­val zárja a farsangi mulatsá­gok sorát. KAPOSVÁR A közeli és távoli környék minden bizonnyal legnevezete­sebb farsangi mulatsáaa, a kaposvári Doroffya-bál február 7-én zajlik majd a nevezetes hölavről elnevezett kaposvári szállóban. Ugyanitt január 31- én KPVDSZ-, február 14-én gyógyszerész- és március 7-én iogászbált tartanak. A Kapos Szálloda vasutasbált rendez ja­nuár 31-én. svábbált február 7-én, METESZ-bólt 14-én, aaz- dászbált 21-én, a KAPOSGÉP bálját 28-án és a cigánybált március 7-én. SZEKSZARD Szekszárdon, a Garay Szálló­ban január 31-én a vendéglá­tóipar dolgozói hálóznak, feb­ruár 7-én a pedagógusok, 14- én a Corso Áruház, 28-án a postai dolgozók, március 7-én a Bútorértékesítő Vállalat dol­gozói rendeznek bált ugyan­itt. A Garay Szálló sorozata a március 9-i, nőnapi postásbál­lal zárul. MOHÁCS Mohácson svábbált tartanak január 31-én és február 14-én a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban; február 21-én ma­gyar bálra kerül sor, a busó­járás idején, a március 3-i far­sangtemetéskor pedig a mohá­csi sokácok hálózhatnak a mű­velődési házban. A Duna-parti Csele Szálló álarcosbált rendez február 21-én. Svábbált rendez február 14-én és iparosbált 28- án a harkányi Napsugár Szál­ló, ahol egy sokócbál és egy cigányból körül is folyik a szer­vezés. Több svábbólt rendez a pécsváradi művelődési központ is: február 14-én és 28-án. BAJA Baján január 31-én tartják a híres sokácbált a Helyőrségi Művelődési Központban, febru­ár 14-én pedig a farsangi bált. Minden hétre jut a báli ren­dezvényekből a bajai Duna Szálló éttermében is: február 7-én a kereskedők, 14-én az IBUSZ (gulyáspartival egybekö­tött) bálja, 20-án a jogászból, 21-én a kórházi vöröskereszt keretében az ápolónők bálja, március 7-én a járási KÖJÁL táncmulatsága és 14-én a ci­gányból ad programot a mu­latni vágyóknak. ZALAEGERSZEG A 80. születésnapját ünnep­lő, patinás hangulatú zalaeger­szegi Aranybárányban január­ban hálóznak a gazdászok, feb­ruárban a pedagógusok és az iparosok, a hónap utolsó nap­jón pedig a jogászok. A nagy- kanizsai Centrálban február 7-én autósbált, 14-én iparosbált tartanak. Nagy sikere volt szombaton a pécsi Olimpia étteremben rende­zett svábbálnak. Az 1980-as népszámlálás szerint hazánk lakossága 10 709 550 fő, s 1000 férfira 1061 nő jut. A „részletes ada­tok a 2 százalékos képviseleti minta alapján" c. most meg­jelent népszámlálási kötet „az aktív keresők kiemelt egyéni loglalkozás és nemek szerint" elnevezésű táblázatának az adatsora egymás mellett hoz­za a három utolsó népszám­lálás idevágó adatait. A kö­zel 11 milliós lakosságból 5 064 800 az aktív keresők szá­ma, a férfiaké 2 865 250, a nő­ké pedig 2199 550 — tehát itt már a teljes népességhez ké­pest a férfiak vannak előny­ben. A táblázat 113 sorban hoz foglalkozásokat a vájártól a gyors-gépíróig. Vájárai A legmeghökkentőbb mind­járt az első sor: a vájár, se­gédvájár. E foglalkozási ágban 1960 óta 44 902-ről 28 050-re csökkent a dolgozók száma, ezen belül viszont a nőké (!) 418-ról 900-ra emelkedett. Van egyébként 200 női csapatcsil­lés, 100 olvasztár, 500 kovács is. A géplakatost, csőszerelő­lakatost is jószerivel férfiban képzeljük el, pedig a 125 ezer férfi lakatos mellett van 2950 női is. Esztergályos? 50 200: 4650 az arány, marósoknál 8500 : 1300. Másfél ezer női gépjármű- és motorszerelő is van — az 57 700 férfi mellett. Ahol szőni-fonni kell, ott egy­értelmű a nőuralom: 500 férfi fonómunkásra 8550 nő, 2000 férfi szövőmunkásra pedig 18 000 szövőnő jut. Van aztán 400 férfi konfekciómunkás és 30 450 munkásnő. De vajon az a kevéske férfi ugyanazt csi­nálja — és ugyanennyiért? — mint a temérdek nő? A mezőgazdasági növényter­mesztésben 84 850 férfi és 165 180 nő dolgozik, az állat­tenyésztésben 77 500 : 47 700 az arány, a traktorvezetők közt viszont — emlékezve az első gépállomások traktoristalányai- ra — 41 150 férfi mellett mind­össze 50 nőt számláltak. 900 A Munkácsy M. utcai bolt cégtáblája változik... (Cseri László montázsa) Változik a cégtábla Kikiáltási ár: 577680 forint! Mit tartalmaz a szerződés 9 A Dunántúli Napló szombati számában nyilvánosan meghir­dette szerződéses üzemeltetésre és bérbeadásra nyolc üzletét a Baranya megyei Élelmiszerke­reskedelmi Vállalat. Szerkesz­tőségünk elsőként jelentkezett a felhívásra, hogy olvasóinkat is tájékoztathassuk a feltételek­ről. — Vevők vagyunk a 101 -es számú Munkácsy Mihály utca 20. szám alatti élelmiszerbolt­ra — közöltük Légrádi György­éé gazdasági igazgatóhelyet­tessel. — A bolt nem eladó, csupán szerződéses üzemeltetésre kí­náljuk. Kikiáltási ára, 5 eszten­dőre: 577 680 forint! Azzal köt­hetünk szerződést, aki az előírt képesítéssel vagy megfelelő szakmai gyakorlattal rendelke­zik. Ha a jelentkező nem dol­gozója vállalatunknak, akkor anyagi biztosítékot is kérünk. A félmillió forint feletti összeg ne riassza el, mert ennek fize­tése havi részletekben esedé­kes. — Hogyan számolták ki a minimális kikiáltási árat? — Ennek a boltnak a havi forgalma jelenleg 200 000 fo­rint. Körülbelül 19 000 forint ebből az árrés. Aki szerződésbe veszi tőlünk, annak az árrésből kell fizetni az átalánydíjat, a forgóeszköz használati díját, az üzemeltetési költségeket és a beosztottat, ha szüksége van rá. Az első évben havi 7976 fo­rintot kérünk. Ez az átalánydíj magában foglalja a társada­lombiztosítási és nyugdíjjárulé­kot, az állóeszköz értékcsökke­nését, a bérleti díjat, valamint a vállalatunk általános költsé­geihez és nyereségéhez való hozzájárulást. Az átalánydíj évente mérsékelten növekszik, így a második esztendőben ha­vi 8157 forint, majd 9379 forint, a negyedik esztendőben 10 568 forint, s a szerződés ötödik esz­tendejében havi 12 060 forint, öt év alatt a havidíjak össze­géből áll össze a félmilliós végeredmény. — Mennyit kereshet a bolton az önökkel szerződő kereskedő? — Úgy számoltuk, hogy vál­tozatlan forgalom mellett is minimum havi 3800 forintja maradjon. Azért nem is kötöt­tünk ki magasabb átalánydíjat, hogy bérlőnk sikeresen működ­hessen. Ha az ügyes kereskedő a korábbinál nagyobb forgal­mat csinál, olcsóbban szerzi be termékeit, saját készítményeit árusítja, akkor természetesen sokkal nyereségesebb lehet számára a vállalkozás. A szer­ződésbe foglalt átalánydíjat mi nem emelhetjük akkor sem, ha sokszorosára nő a forgalom. Az első esztendőben egyébként adómentességet élvez a vállal­kozó. — Mennyi induló tőke kell a sikerhez? — A bolt jelenlegi árukész­lete negyedmillió forint értékű. Mi ezt évi 10 százalék hasz­nálati díj felében a versenytár­gyalás nyertesének rendelkezé­sére bocsátjuk. Ha az illető ezt részben vagy egészben meg akarja tőlünk vásárolni, akkor ennek nincs akadálya. Kedve­zőbb helyzetben kezdheti el működését az, aki némi pénz- tartalékkal vág bele. Egyébként is az üzletvezető saját pénzé­ből fizeti a beszerzéseket, s így bizonyos tartalékokra minden­képpen szükség van. Tevékeny­ségének szabadságára jellem­ző, hogy vághat például disz­nót, feldolgozhatja, s e termé­keit tisztességes haszonnal áru­síthatja majd a boltban. Az árubeszerzésben tőlünk függet­len, vállalatunk csupán olyan segítséget nyújt, hogy szállítási szerződéseinkben kikötjük: min­den partnerünk köteles válto­zatlan feltételekkel kiszolgálni szerződéses üzemeltetőinket, bérlőinket is, ha azok igényt tartanak rá. — S mi lesz a cégtáblán? A Baranya megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat neve mellett feltüntetjük majd az üzemeltetőét is. A versenytár­gyalást egyébként február 25- én reggel 8 órakor tartjuk, köz­jegyző jelenlétében. Lehet lici­tálni. A kikiáltási ár: 577 680 forint! Erdős Ákos Sörözd után motel épül Tavaly januárban kezd­ték el építeni és szilvesz­terkor már mulathattak a vendégek Nagyatád pihe­nő övezetében elkészült Simongóti sörözőben. A S2ÖVTERV által ké­szített tervek alapján — rekordidő alatt — négy és fél millió forintért létesí­tett Simongóti sörözőt, a Siklóson készített egyedi bútorokkal Kovács Péter belsőépítész rendezte be. A motel építése jelenleg folyik, átadására jövőre kerül sor. A különtermével együtt 120 vendég fogadására készült söröző máris nagy népszerűségnek örvend, mivel a hangulatos népi zene mellett nemcsak az állandóan kapható csa­polt és hatféle üveges sör, de a jó ízű sörkorcsolyók, rablóhúsok és kövesztett füstölt csülkök — mind má­sodosztályú áron — csalo­gatják a környékre kirán­dulókat. IC L nő jelölte foglalkozása gya­nánt a teher- ill. személygép­kocsi-vezetést 195 450 férfi tár­sa mellett. 72 150 bolti eladó- nőre 17 550 férfi jut. Egy miniszterasszonnyal kevesebb A nem fizikai oldalon mind­járt az első sorban — műszaki igazgató, vállalati főmérnök, műszaki vezető — azt találjuk, hogy 1960-ban 3684-en (közte 62 nő) voltak ilyen beosztás­ban, most pedig 8100-an (közte 250 nő). 20 év alatt 85-ről 1600-ra nőtt az üzem­mérnöknők száma. Van egy olyan sor, hogy „központi ál­lamigazgatási szervek vezetői“. 1960-ban 2146-an, most 4300- an voltak, miközben a nők száma 173-ról 1050-re nőtt (e szám idén januárban egy­etlen) miniszterasszonnyal csökkent). A tanácsi igazgatás vezetői szférájában csökkent a létszám, a tanácsi előadói karban viszont megkétszerező­dött, itt a nők száma 3505-ről 14100-ra emelkedett. A bíró­sági ügyekben a 20 évvel ez­előtti 89 helyett 350 ügyésznő képviseli a vádat, s 354 bírónő helyett 1300 ítélkezik. Az egyéb vállalatok, intéz­mények igazgatói székeiben 6900 férfi és 950 nő ül, a fő­könyvelők között viszont 6000 : 4150 az arány. 300 férfi sta­tisztikusra 6300 nő jut. Az or­vosegyetemeken tanári, docen­si, adjunktusi, tanársegédi munkakörben 1850 férfit és 850 nőt foglalkoztatnak, a töb­bi felsőoktatási intézményben lényegesen jobb az arány: 7950 :4300. (20 évvel ezelőtt összesen 4364-en voltak.) No és az utolsó sor: gyors- és gépíró. 1960-ban 119 férfi és 26 070 nő, 1980-ban pedig 150 férfi és 44 650 nő. Hársfai István j Mennyiért autózunk? így látja az NSZK-ban megjelenő „Die Welt” karikaturistája: A tehén, amely mindig ad tejet Az autózást érintő áremelke­dések nálunk közel minden har­madik család költségvetésébe szólnak bele, mégpedig igen je­lentős mértékben. Nem érdekte­len tehát nagyító alá helyezni a legutóbbi változások anyagi kihatásait, tájékozódást nyújtva ezzel nemcsak az autósok szá­mára, hanem — és nem utolsó­sorban — azoknak, akik a közeli jövőben válnak azzá. Arra a kérdésre, hogy meny­nyibe kerül egy kocsi üzemben- tartása nem lehet egyértelmű vá­laszt adni. hiszen ázt számos tényező befolyásolja. így példá­ul a kocsi típusa, állapota a tu­lajdonos hozzáértése és vezetési stílusa, bérelt garázsban áll-e az autó vagy a szabad ég alatt és így tovább. Egyszerűbb megközelítésből ezért most azt nézzük meg, mennyit költünk el üzemanyag­ra, kihangsúlyozva azt, hogy ez­zel az autózásnak csak az egyik, bár számottevő költségkihatá­sát vesszük figyelembe. Az alábbi táblázatot részben hazai, részben külföldi tesztek fogyasztásméréseinek alapján állítottuk össze. A fogyasztási értékeknél átlagosan plusz—mí­nusz 10 százalékos eltérések adódhatnak különböző, olyan tényezők miatt (útviszonyok, ve­zetési mód stb.), amelyek nem számíthatók csak becsülhetők. Az átlagfogyasztásnál 40 száza­lékos városi és 60 százalékos orszáqúti forgalmat tételeztünk föl. Az 1 km-re eső üzemanyag- költségnél a motor kenőanyag szükségletével is számoltunk. Az utolsó rovat egy viszonyítás eredménye. Évi 10 ezer km he­lyett ennyit tehetünk meg válto­zatlan üzemanyagköltséggel, az emelés előtti benzinár és az adó összköltségének a terhére. változatlan TÍPUS fogyasztás 100 városi országúti km/l átlag Ft/km üzemköltséggel megtehető km/év P 126 600 7 5.5 6 0,92 9000 P 126 650 8 6 6,8 1,12 8800 Trabant 10,5 7 8.4 1.14 8500 Wartburg 13 8,5 10,3 1,40 8600 Skoda 105 10 7 8.2 1.23 9200 Skoda 120 10,5 7.5 8.7 1,32 9200 Zaporozsec 12 8.5 10 1,40 10000 Lada 1200 11 8.4 9.5 1.42 9000 Lada 1300 11,5 9 10 1,50 8900 Dacia 10,5 7 8.4 1.26 9200 Lada 1500 13 9.5 10,9 1,63 9100 Moszkvics 13,5 10 11.4 1,71 9100 P 125 1500 13 9 10,6 1.59 9100 Lada 1600 13.5 10 11.4 1,89 8500 (+ 1800 Ft adó) Az adatok tanúsága szerint átlagosan 10—20 százalékkal ke­vesebb futási teljesítmény kom­penzálja az áremelést, illetve ennyivel drágul az évi 10 ezer km-es használat. Az ennél na­gyobb teljesítmény értelemsze­rűen tovább drágítja az autó­zást, mégpedig annál jobban, minél több km-t teljesítünk, mi­vel az elmaradt adó km-re eső hányada egyre csökken, és egy­re jobban érvényesül a nagyobb benzinár. Valamivel hátrányosabb hely­zetbe jutottak a kétütemű ko­csik, és a másfél liternél na­gyobb lökettérfogatú autók tu­lajdonosai. Az előbbiek a vi­szonylag nagyobb fogyasztás, az utóbbiak a számukra tovább­ra is kötelező adó miatt. Nem változott legalábbis évi 10 ezer km teljesítményig a Zapo- rozsec kocsik kiadása, az ol­csóbb normál benzin okán. Búsbarna László Hétfői □ Egy férfi - egy női

Next

/
Oldalképek
Tartalom