Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-24 / 23. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 23. szám 1981. január 24., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Melegvíz-forrás a gyódi völgyben Rablás a Hullám elült ■ Kiállítások 1981-ben A hétvége sporteseményei Rendőrkézen a terrorista | Rá diómüsort szerkeszt a hallgató Számvetés A Megyei Pártbizottság leg­utóbbi ülésén elkészítette szám­vetését az V. ötéves terv végre­hajtásának megyei tapasztala­tairól. Az elmúlt év végén a párt Központi Bizottsága, az ország- gyűlés összegezte a terv telje­sítésének mutatóit, ezeket a tö­megtájékoztatás széleskörűen ismertette. Nem is az adatokra érdemes mégegyszer visszatér­ni, hanem néhány olyan jellem­ző vonására ennek az időszak­nak, mely az előttünk álló évek számárai is tanulságosak. Töb­bek között arra, hogy miközben a gazdaságpolitikai feladatokat az előző tervidőszakban ponto­san megfogalmazták, o megfe­lelő döntéshozatal gyakorta ké­sett, ez nem segítette a célnak megfelelő végrehajtást. Ennek következményeként a népgaz­daság nem minden területen a kívántnak megfelelően fejlődött. Példa erre a külgazdasági mér­leg kedvezőtlen alakulása. Fi­gyelemre méltó, hogy az elmúlt tervidőszak végére nagyobb hangsúlyt kapott a meglevő tar­talékok feltárása, hasznosítása, mely jelentősen hozzájárult a tervfeladotok elvégzéséhez. A Megyei Pártbizottság úgy értékelte, hogy Baranya gaz­dasági és társadalmi fejlődésé­nek irányai alapvetően megfe­leltek a népgazdasági követel­ményeknek, a pártbizottság ál­tal 1976 elején elfogadott, a népgazdasági tervre épülő és a megye sajátosságait figye­lembe vevő határozata alap­ján. Most a számvetés többek között azt mutatja, hogy öt év alatt az előirányzott mértékben nőtt az ipari termelés, jelentő­sen bővült az export. Az építő­ipar minden eddigit meghala­dó mennyiségű és értékű la­kást. termelő és infrastrukturá­lis létesítményt adott át. A me­zőgazdaság túlteljesítette kö­zéptávú előirányzatait. A köz­lekedés a nehézségek ellenére kielégítette az igényeket. A fej­lesztések elősegítették a gaz­dasági szerkezet korszerűsödé­sét és az iqényekhez jobban alkalmazkodó termelés kialaku­lását. Javult a vezetés és a szervezés színvonala. Vala­mennyi áqazatban nőtt a mun­ka termelékenysége. Több új és sikeres kezdeményezés vitte előre a munkát. A nehezebb feltételek mellett is jelentősen javultak az életkörülmények, a kisebb gondoktól eltekintve megfelelő volt az ellátás. Nemkívánatos jelenségek Ugyanakkor a megye gaz­dálkodásában is jelentkeztek azok a nemkívánatos jelensé­gek, melyek a még eredménye­sebb tevékenység kibontakozá­sát akadályozták. Több esetben nehézségeket okozott a külpia­ci kereslet ingadozása, egyes alapanyagok és alkatrészek hiánya, a gazdaság szervezeté­nek korszerűtlensége. A gaz­dálkodás minőségi jellemzői, hatékonysága a kívánatosnál kisebb mértékben javultak. Nem volt elég rugalmas az al­kalmazkodás a változó követel­ményekhez, a szükségesnél las­sabban fejlődött a gazdálkodó szervezetek munkájának belső mechanizmusa és érdekeltségi rendszere. A beruházási munka színvonala a szükségesnél ke­vésbé javult, mindvégig gondot okozott az építőipari kapaci­táshiány. A gazdálkodó szerve­zetek kapcsolatrendszere nem fejlődött kielégítően. Részben ez is oka annak, hogy az adottságok kihasználása több területen elmarad a lehetősé­gektől. Megvalósult beruházások öt évről Vasútvillamosításra készülve (Folytatás az 5. oldalon) A pártbizottsági ülésen meg­állapították, hogy az elmúlt öt év megyei megvalósult be­ruházásainak listája gazdag. A teljes áttekintésből csak né- háhyat érdemes megemlíteni. A Pécsi Szikra Nyomda új te­lepe 84,4 millió Ft, a Mohácsi Székgyár 125,4 millió Ft, a Pé­csi Kenyérgyár 85 millió Ft, a Pécsi Bőrgyár sertésvelúrgyár- tó csarnokának bővítése 217,7 millió Ft, a Mohácsi Farostle­mezgyár kapacitásbővítése 467,3 millió Ft, a Baromfifel­dolgozó 257,1 millió Ft, a Pé­csi Kesztyűgyár bőrruházati gyára 60,2 millió Ft, az Építő­gépgyártó V. két telepe 258,8 millió Ft, a B. m. Állatforgalmi és Húsipari V. rekonstrukciója 199,2 millió Ft, a B. m. Építő­ipari V. Központi telepe 508,2 millió Ft, a Konzum Áruház 99,6 millió Ft, a Pannónia Szálloda 101,9 millió Ft, a pé­csi fedett vásárcsarnok 59,2 millió Ft, a komlói Zengő áru­ház 50,3 millió Ft, a pécsi szennyvíztisztító telep bővítése 143,5 millió Ft, a pécsi fedett sportcsarnok 77,3 millió Ft, a szigetvári kórház 224,7 millió Ft értékben, s akkor még nem említettük meg a Mecseki Szénbányák, a MÁV fejleszté­sére fordított milliárdokct, az új bölcsődékre, óvodákra, ál­talános iskolákra, kollégiu­mokra fordított milliókat. Jog­gal felmerül a kérdés, hogy mennyire indokoltak azok a felvetések, melyek szerint me­gyénk és városaink kevésbé di­namikusan fejlődtek, mint az ország más vidékein. A tervidőszakban lényeges változások mentek végbe a munkaerő-gazdálkodás terén is. Míg öt évvel ezelőtt még nö­vekedett a foglalkoztatható (Folytatás a 2. oldalon) — Szokolai felv. — Energia- gazdálkodásunk a VI. ötéves tervben (Munkatársunk telexjelenté­se) Nehézségekkel terhes évtize­deknek néznek elébe a ha­zánkhoz hasonlóan energia­éhes energia-importra szoruló országok. Sajnos mi még vál­tozatlanul az energiapazarló országok sorába tartozunk, drága energiahordozókat hasz­nálunk, pazarló berendezése­ket üzemeltetünk, nagy fo­gyasztású gépkocsikat közle­kedtetünk. Az energiatakaré­kosság önmagától nem valósul meg. A VI. ötéves terv szerves részeként ezért is dolgoztak ki külön energiagazdálkodási programot. Erről, vagyis ener­gia stratégiánkról tartott sajtó- tájékoztatót tegnap a Parla­mentben dr. Horváth László, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. Az energiagazdálkodási program a következő irányokat jelöli meg: a szükségletek nö­vekedésének lelassítása, a bel­földi források fokozottabb hasznosításával az önellátás biztosítása, új eljárások kuta­tása mind az energiatermelés, mind az energiafelhasználás területén. Az új eljárások kutatása te­rén sem jelentősebb találmány­nyal, sem műszaki-tudományos bázissal, hagyományokkal vagy kapacitásokkal nem rendelke­zünk. Ilyen természetű költség- igényes kutatásba nálunk nem is volna célszerű belekezdeni. A feladatunk tehát e téren a hazánkban gazdaságosan hasznosítható külföldi eredmé­nyek adaptációja lesz. önellátásra nem tudunk be­rendezkedni. Az import függő­ség csökentését atomerőművek építésével és szénvagyonunk fokozottabb igénybevételével tudjuk elérni, azonban minden erőfeszítésünk ellenére 2000-re legfeljebb 65 százalékra le­szünk képesek növelni a hazai energiahordozók részarányát az energiaforrásokban. Új, integra-dominó rendszerű vezérlőpult az abaligeti vasútállomáson Újabb biztosítóberendezések Dombóvár és Pécs között A VI. ötéves tervidőszakban folytatódik a Dombóvár—Pécs kö- zöttj vasútvonal korszerűsítése. A munka során ez év elején további biztosítóberendezések építése kezdődött. A nagyszabású fejlesztés eredményeként 1981 végére Dombóvártól Bicsérdig kor. szerű állomási és vonali berendezések segítik a vonatok bizton­ságos és gyorsabb közlekedését. Giscard d’Estaing római tárgyalásai Péntek délután befeje­ződtek Rómában az olasz— francia legfelsőbb szintű megbeszélések. A francia elnököt a Guirinale-palo- tában fogadta Sandro Per­tini olasz elnök, ezt köve­tően pedig Vatikánváros- ban magánkihallgatáson II. János Pál pápa. Forlani olasz miniszter- elnök és Giscard d'Estajng a Chigi-palotában rövid tájékoztatást adott az új­ságíróknak megbeszélésé­ről. Mindketten „baráti­nak” minősítették a két or­szág viszonyát, jóllehet Giscard utalt „olykor fel­merülő nehézségekre" is. Forlani az országaik közti belbiztonsági és nemzetkö­zi biztonsági együttműkö­désre helyezte a hangsúlyt. Aláhúzta, hogy Olaszor­szág és Franciaország a nyugat szerves része és „közös biztonságukért" együttműködnek. A MÁV Pécsi Igazgatósága a Budapest—Dombóvár—Pécs fővo­nal korszerűsítése keretében építi a Dombóvár—Pécs közötti biztosítóberendezések láncola’- tát. A munka a IV. ötéves terv­időszakban kezdődött. Elsőként a Godisa—Abaliget közötti pá­lyaszakaszt építették át az aba­ligeti alagút kialakításával egy- időben, majd az Abaliget—Bük- kösd közötti pályaszakaszt is át­építették, illetve újabb két ala­gutat létesítettek. A pályaépí­tési munkák tavalyelőtt a Bi- csérd—Pécs közötti vonalsza­kasz felújításával fejeződtek be. Szinte a pályaépítési mun­kákkal egyidőben kezdték el a korszerű állomási és vonali biz­tosítóberendezések létesítését. Bükkösd—Abaliget—Godisa állo­mások után 1980-ban helyezték üzembe a sásdi állomás beren­dezéseit Ezzel párhuzamosan Vásárosdombótól Szentlőrincig fejeződtek be a vonali biztosí­tóberendezések építésének munkái. Mindennek eredmé­nyeként Godisától Bükköséig sehol sincs vasúti-közúti szint­beni kereszteződés. A vonalsza­kasz többi részén pedig fél- és fénysorompók szabályozzák a forgalmat a szintbeni kereszte­ződéseknél. Idén a Pécsi Biztosítóberen­dezési Fenntartási Főnökség dolgozói folytatják a Vásáros- dombó és Bicsérd állomási va­lamint Dombóvár—Vásárosdom- bó, Szentlőrinc—Bicsérd közötti vonali biztosítóberendezések építését. A több mint 20 millió forint értékű munkát ez évben befejezik, s ezzel Dombóvártól Bicsérdig egységes biztosítóbe­rendezési rendszer alakul ki. Jö­vőre mindössze Mecsekalja— Cserkút állomás és a Bicsérd— Pécs közötti vonalszakasz marad vissza. Pécsett, az Asztalos János úton a Mecsek-oldalban a Szénbányák háromszintes láncházai épülnek. Képünkön: az épülő lakó sok ’ Fotó: Erb János

Next

/
Oldalképek
Tartalom