Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-23 / 22. szám
1981. január 23., péntek Dunántúli napló 5 Tűz a Megyei Kórház szülészetén Vendégünk veit: Folyóiratszemle Vértes Éva, a Magyar Rádió Politikaelmélet rovatcímmel bocsátotta útjára új sorozatát az MSZMP elméleti és politikai „Vértes Éva jelenti New Yorkból.” öt éver, keresztül megszokott bemondói formula volt ez a rádióban. A hetvenes évek Amerikájának talán legforróbb történeti pillanataiban küldte haza tudósításait. Watergate-botrány, Nixon lemondása, Saigon felszabadítása, Carter első évei. Vértes Éva az öt esztendő gazdag tapasztalatait, a jelenlegi külpolitikai helyzet szülte gondolatait osztotta meg tegnap délután Pécsváradon, majd a pécsi Mozgalmi Házban a nemzetközi kérdések iránt érdeklődő hallgatósággal. A Magyar Rádió külpolitikai rovatának főmunkatársa 1953- ban került a rádió szerkesztőségébe. Ha eltitkolja ezt a dátumot, aligha venné észre rajta bárki is, hogy ilyen régóta munkaeszköze a mikrofon. Nyíltsága, őszintesége minden bizonnyal szimpatikussá tette őt előadásának mindkét helyszínén. Számunkra úgy tűnt, hogy Vértes Éva azok közé az újságírók közé tartozik, akik nem tesznek különbséget kis és nagy feladat között, pedig, mint mondta, a sors — és munkája — szeszélye folytán előbb jutott el Osakába, mint Pécsváradra. Egy külföldi tudósítót roppant nehéz az élményeiről faggatni. Az élmény egyenlő a mindennapokkal. Hogyan viselte el férje, egy nagyvállalat volt vezetője, hogy „csupán” feleségének asszisztense lehet New Yorkban? ötnapos lesz a munkahét az 1982<'83-as tanévtől az ország iskoláiban. A tanítás új rendjének kialakítását ezekben a napokban kezdik meg a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályán. Amint az MTI munkatársának elmondták: az Országos Pedagógiai Intézet, a tanácsok művelődésügyi osztályainak munkatársaival, pedagógusokkal és más szakemberekkel együtt vizsgálják: miként lehetne a jelenleg tanítással töltött szombati órákat pótolni, mert ismeretes, az általános iskolák diákjainak 1979 óta csak minden második szombaton van oktatás, a középiskolákban pedig hasonló célból kísérletek folytak. A tananyagot nem csökkenthetik, hiszen ezt nem is olyan régen a nevelés-oktatás új tantervei szerint dolgozták ki, fokozatosan vezetik be az általános és a középfokú iskolákban. Más — Ez családi „team-munka” volt — hangzott Vértes Éva válasza. - Információszerzés? Egy tudósítót két veszély fenyeget: ha olyan országba kerül, ahol egy hídavatás hírére is hat hónapot kell várni, illetve ha számolatlanul áradnak rá az információk. Amerikai tartózkodásomat ez utóbbi jellemezte. A New Yorkba akkreditált külföldi tudósítók szervezetének főtitkárává választották: itthon Rózsa Ferenc-díjat kapott, főmunkatárssá nevezték ki. Minden munkát elvállal, ezzel kapcsolatban mondja: — Az egyik kollégám megjegyezte a minap: miért dolgozik annyit? Magamnak akarok bizonyítani, válaszoltam. Hogy még most is tudok any- ri'yit dolgozni, mint a 25 évesek .. . H. J. módon kell tehát pótolni a kieső, iskolatípustól függően évi 15—30 napot. Felvetődött a gondolat, hogy korábban kezdik vagy később fejezik be a tanévet, esetleg a szüneteket rövidítik. Ez a megoldás azonban érzékenyen érintené a tanulókat, a szülőket és a pedagógusokat is. Szóba jött az egész napos tanítás, vagyis az, hogy néhány órát délután is tanítanának. A döntés előtt sokféle körülményt, igényt és követelményt kell figyelembe venni - hangsúlyozták a minisztériumban. A többi között azt, hogy az általános iskolákban a következő tanévben még nagyobb szükség lesz a kétműszakos oktatásra, mivel a jelenleginél több lesz a tanulók száma. Bármiként pótolják azonban a hatodik tanítási napot, az új munkarendnek összhangban kell lennie az oktatás távlati fejlesztési terveivel. folyóirata, a Társadalmi Szemle ez évi első száma. A szerkesztőség a sorozat bevezetőjeként a következő gondolatokat fogalmazza meg: „A marxista politikaelmélet egyik időszerű feladata a szocialista társadalom politikai rendszerének vizsgálata. E feladat jelentősége mindinkább nő, minthogy a szocialista társadalmak politikai rendszerei is történelmileg alakulnak, változnak. Az új feladatok és új feltételek nem nélkülözhetik az elméleti elemzést, a tudományos szintetizálást. Ezt segíthetik elő a hazánkban mostanában „nagykorúvá váló” politikaelméleti kutatások, amelyek jobbára még a fogalmak tisztázásának, az elméleti alapok kidolgozásának időszakában tartanak.” A sorozat első tanulmányát Bihari Sándor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa írta. írása jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy a marxista szemléletet erősítve segítse társadalmunk politikai viszonyainak és konkrét politikai folyamatainak mélyebb megértését. A társadalom politikai rendszerének legalapvetőbb elméleti összefüggéseit foglalja össze. Megvilágítja a gazdasági és a politikai rendszer történeti szétválásának, majd összekapcsolásának okait, ismerteti a politikai rendszerek általános jellemzőit. Ez utóbbiról kifejti, hogy a politikai rendszer, mint a társadalom egyik alrendszere, miként jött létre a politikai hatalmi viszonyok mentén, a politikai tevékenységek és hozzá kapcsolódó viszonyok és intézmények formájában. A szerző A társadalom politikai rendszere című írásában megállapítja: „A politikai rendszer a politikai tevékenységek eredménye és keret is, s létrejöttének történelmi feltétele: a társadalomirányítói funkció fokozatos önállósulása.” Tanulmányában gondos rendszerezettségben föltérképezi a politikai rendszer funkcióit és elemeit. Kétségtelen, hogy a folyóirat most indult sorozata, annak már első írása is sok segítséget nyújt az elméiéit éligazodásban a téma iránt érdeklődőknek, a propagandatevékenység különböző területein tevékenykedőknek. M. E. Az 1982/83-as tanévtől: ötnapos munkahét az iskolákban Szerda 23 óra 30 perc: küzdelem a lángokkal Megérkeztek a kismamák a Szülészeti Klinikára Példás fegyelemmel folyt a mentés A tűzoltókat szerdán 22 óra 39 perckor riasztották: tűz keletkezett Pécsett a Megyei Kórház szülészeti és nőgyógyászati épületében. Lángokba borult a mintegy 1500 négyzetméter területű tetőszerkezet. A rövid időn belül igen nagy erőkkel a helyszínre érkezett mentő- és tűzoltó alakulatok mindenekelőtt a 78 asszony és 24 újszülött biztonságba helyezéséről gondoskodtak. Az ápolónők, az orvosok, mentősök, rendőrök, tűzoltók, járókelők és taxisofőrök példásan fegyelmezett, összehangolt munkájának köszönhetően sikerült éjjel 1 óra előtt valamennyi beteget elszállítani. A nyolc mentőkocsi mellett a 12-ps számú Volán Vállalat autóbusza vitte a megriadt betegeket az időközben mór értesített osztályokra. A csecsemőket gondos kezek pelenkákba, meleg plédekbe bu- gyolálták. Négy újszülött inkubátorban utazott. A betegek fogadására a rendelkezésre álló igen rövid idő alatt felkészültek a Megyei Kórház sebészetén, belgyógyászatán, a POTE Szülészeti Klinikáján és a Gyermek- klinikán. Magyarfalvi Lászlónénál mór megkezdődött a szülés, ám a váratlan költözés szerencsére nála sem okozott komplikációt. A szülészeti klinikán hajnali negyed 3-kor már felsírt Magyarfalvi Erika, aki 3420 grammal jött e tüzes éjszakán a világra. Éjjel 1 óra 53 perckor érkezett meg a Határőrség segítsége a szülészeti klinikára. 50 Minden beteget biztonságba helyeztek ágyat s a hozzá tartozó felszereléseket a határőrök segítettek' elhelyezni. Hajnali 3 órakor már vizitet is tarthatott az ügyeletes dr. Szabó István, aki kitűnően megszervezte az elhelyezést. Időközben a pécsi, a komlói, a szigetvári és a mohácsi állami tűzoltó egységek küzdöttek a viharos szélben tomboló lángokkal. Igen nehéz körülmények között kellett eljuttatniuk a sok ezer köbméter oltóanyagot a háromszintes épület veszélyezte-' tett pontjaira. Összesen tíz fecskendő gépjármű és két különleges szer legénysége vett részt az oltásban, melyet a megyei tűzoltó parancsnok irányított. Hajnali 5 órára oltották el a tüzet, ám még a délelőtti órákban is a helyszínen dolgoztak a tűzoltók: a biztonságot szolgáló utómunkákat végezték. A századelőn emelt épületben a betegek kiköltöztetése után az értékeket mentették. A tűznek egyetlen könnyű sérültje volt: Koller László taxisofőr, aki több órán keresztül áldozatkész módon segédkezett a mentésben. A fiatalembert enyhe füstmérgezéssel kellett kórházba szállítani. Az éjszakai órákban már a helyszínen tárgyalt a teendőkről Takács Gyula, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese az építőkkel. Csütörtökön délelőtt minden érintett és érdekelt bevonásával értekezletet tartottak, melyen a megye tervezői és építőipari szervezetei vállalták, hogy egymással összefogva, a lehető legrövidebb időn belül helyreállítják az épületet. Azokat a kórházi dolgozókat, akiknek személyes holmija a tűzben elpusztult, a tanács gyorssegélyben részesítette. A megye egészségügyi ellátásában kulcsszerepet betöltő intézmény kiesése természetesen sürgős szervezési intézkedéseket is követelt. Dr. Echter Tibor főosztályvezető az Egészségügyi Minisztérium nevében csütörtökön, a pécsi helyzetfelmérés után ígéretet tett arra, hogy a minisztérium minden segítséget megad az ellátás folyamatos biztosításához. Dr. "Echter Tibor elismeréssel szólt Baranya egészségügyi vezetőinek és dolgozóinak munkájáról, áldozat- készségéről, melyet a veszély- helyzet felszámolása során tanúsítottak. Már csütörtökön reggel megkezdődött a pécsbánya- telepi kórház kiürítése, fertőtlenítése, berendezése: ide költözik a Megyei Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztálya. A járóbeteg-ellátás esetleges változásairól napokon belül, a szükséges építész-statikus szak- vélemények elkészülte után döntenek. A Baranya megyei Rendőrfőkapitányság megkezdte a vizsgálatot a tűz okának s a kár pontos értékének s a felelősségnek megállapítására. Az eddigi adatok alapján feltehető, hogy a tüzet hegesztés következtében felforrósodó térelemek okozták. Erdős Ákos Eszi, nem eszi... Eszi, nem eszi, nem kap mást. . . Egy régi vicc poénja ez, de ami a gyermekélelmezést illeti, aligha lehet nevetni rajta. Szerdán például a pécsi óvodák nagy részében, ahová a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat központi konyhájáról szállították az ennivalót, a moslékba kellett önteni a burgonyapürének nevezett ételt. A vállalat vezetői elismerik az ominózus étellel kapcsolatos minőségi kifogások jogosságát, "de azt hangoztatják, hogy ilyesmi csak elvétve fordul elő. Az óvónők és a gyerekek mást mondanak: ez rendszeresen visszatérő probléma. Egy-egy tömegesen jelentkező reklamáció után néhány napig megfelelő a táplálék, aztán kezdődhet elölről az idegeskedés, telefonálgatás, és jobb híján ilyenfajta igényszint alakul ki a gyermekekben: ezt is meg lehet enni, még mindig jobb, mint a semmi. Óvodákban érdeklődtem, íme a vélemények: „Ki kellett önteni az egész krumpli- pürének nevezett valamit . . ." „Amit székelykáposztának tituláltak, az valami köménymaglevesből és káposztából készült sűrű habarék”. A fasí- rozott csupa kenyér, a krumplileves és bableves íze között alig van különbség ..." A saját konyhával rendelkező óvodákban a gyerekek uzsonnára lekváros fánkot, madártejet kapnak, ebéd után süteményt. Náluk ez ismeretlen. A megszokott uzsonna zsíroskenyér, vajaskifli, kenőmájas.” „Gyümölcs? Többször előfordult, hogy egy almát két gyerek között kellett megfelezni." „És még valami a változatosságról: a hét hat napjából két napon gulyásleves, két napon káposzta volt a kínálat." A hallottak összegezése: az étel gyakran silány minőségű, nem elég változatos, bár mennyiségileg általában megfelelő, de hiába a rrienynyiség, ha a keveset sem szívesen eszik mert gyerekek: Egy szakfelügye vizsgálat mec l!npításábc .igénnyel kell 5,lépni a v • glótó vállalat felé . . Hiszem, hogy m kell bizonygatni a rém. .eres, tápértékben, vitaminokban gazdag étkezés jelentőségét, különösen ebben a korban. A napi főétkezések hiányosságait nem lehet pótolni otthon kiadós vacsorával, nem beszélve arról, hogy ez nem is egészséges. Tudom, nem a legjobbakat kívánják nekem e sorok olvastán azok, akiket e kifogások illetnek. De nem tehetek mást, ha az óvodás kisgyermekeknek az óvónőkkel együtt a legjobbakat kívánom. Kurucz Gyula íiiiBkatársa Politika“ tudomány
