Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-23 / 22. szám
1961. január 23., péntek Dunántúli napló 3 Árukínálat és kereskedelmi módszerek Néhány monopolcikk a Konium Aruház készletéből ' Fotó: Prokszo László Versenyben a vevőkért Gyors beszerzés, akciók, kedvezmények A pécsi Konzum Aruház gyakorlata A példát a piacról veszem. Megtörtént. Retekszezon lévén ezerszám piroslott a csomóba kötött termény a standokon. Szebbnél szebbek, frissek, lehetett válogatni. Csak az egyik asztalnál unatkozott már reggel hat óra óta egy árus, senki sem volt kíváncsi apró retkére. Kora délelőtt megunta a várakozást, harsány hangon elkezdett kiabálni: — Itt az amerikai mogyoróretek ! Fél tízre nem maradt egy csomóval sem az asztalán, s minthogy keresete az eladott mennyiségtől függött, „mogyoróretkes'' ötletét elégedettséggel nyugtázhatta. • A közelmúltban egy kereskedelmi szakemberrel beszélgettem. Véleménye szerint a Kom- zum — mint szövetkezeti kereskedelmi vállalkozás — lényegesen szabadabban dolgozhat, kevésbé kötik szabályok, azaz az állami kereskedelemmel szemben előnyei vannak. A verseny megfelelő keretek közé szorítása eredményezhetné csak azt — vélte —, hogy a szövetkezeti és az állami kereskedelem egyenlő eséllyel szánhasson ring be a vevők megnyeréséért. Csakhogy — maradjunk a bevezetőben említett példánál — mindenkinek lehetősége van kiabálni. Ha nem amerikai mogyoróretket, akkor mást. Áru és ötlet kérdése. Hogy megfelelő reklámmal, lálalással jószerével mindentel lehet adni, ez csak az egyik oldala a kereskedelmi munkásak. Legalább ilyen fontos: mindig legyen mit reklámozni. Ez természetesen alapigazság, > csak azért említem, mert a pécsi Konzum Áruházban úgy tartják: egy kereskedelmi cég u'rneve az áruválasztéktól ügg. s minthogy a vevők ezt i választékot mindig pontosan .lereagálják”, első számú tö- ekvéseik egyike az, hogy kü- önlegesen bő kínálatot nyújtanak a vásárlóknak. — A Dunántúli Napló olva- ását mindennap a hirdetési >ldalon kezdem — hallottuk >zemere Ferencnétői, a Kon- um Áruház igazgatónőjétől. — Ha egy-egy konkurrens cég valamilyen akciójáról olvasok, kifejezetten örülök, mert számomra azt bizonyítja, hogy Baranyában és Pécsett pezsgőbb lett a kereskedelmi élet, gazdagodott az az ötlettár, amelynek segítségével a vevőket az áruházakba akarjuk csalogatni. Annak idején minden bizonynyal ez is szerepet játszott a Konzum Áruház létrehozásának ötleténél. Természetesen racionálisabb érvek is, mint például az, hogy a megye kiskereskedelmi forgalmának több mint 70 százaléka Pécsre esik, azaz egy nagy áruház megnyitása parancsoló szükség volt. A nyitás évében a Konzum forgalma 490 millió forint volt, 1980-ban már háromnegyed milliárd. — Nagyon kényesek vagyunk arra, hogy a piacon elsőként jelenjünk meg. Jó példa erre a karácsony előtti lemezvásár. A Konsumex 90 000 darabot hozott be Magyarországra. A mi kocsijaink már hajnali 3 órakor elindultak Budapestre, hogy az általunk lekötött 20 000 lemez időben itt legyen. Közvetlenül a kamionokból pakoltuk át az árut. A gyorsaság is a módszereink közé tartozik, mint ahogy az is: soha sem nyugodunk abba bele, hogy valamilyen áruhoz ne jussunk hozzá. Ha nincs a helyi nagykereskedelmi cégeknél, akkor messzebbre megyünk utána. Nagy tételekben vásárolunk kedvezmények fejében, árengedménnyel, a kockázati alap átengedésével. Ez egyébként nemcsak a mi előnyünket szolgálja: a nagykereskedelemnek sem mindegy, mennyi ideig van az áru a raktárban. És persze a Konzumnak sem. Különböző akciók segítik a már az áruházban levő cikkek gyorsabb eladását. Például a gázművel kötött megállapodás, amelynek alapján a szolgáltató vállalat szakemberei beszerelik az otthonokban a Kon- zumban vásárolt gáztűzhelyet. Vagy az a kedvezmény, hogy az áruházban vásárolt tv-ké- szülékeknél az előleg befizetését a Konzum vállalja, a vevő csak részleteket fizet. A nyitást követő első félév eredményei teremtettek alapot ahhoz, hogy a legnagyobb pécsi bevásárló- központ a figyelem középpontjába kerüljön. Ennek köszönhetően kaptak jogot a nemzeti hetek rendezéséhez. Jelenleg hat országgal állnak közvetlen kapcsolatban, s a kör várhatóan tovább bővül. — Végül is a módszereink közé tartozik a jól szervezett árubeszerzés is. Enélkül nem vclósulhat meg semmilyen akciónk. Mindenfajta kereskedelmi munka az árubeszerzéssel indul. A Skálával fenntartott nagyon jó kapcsolatunk eredménye az, hogy évente 100 millió forint értékű árut kapunk tőlük, ennek nagy része tranzit, Baranyában csak nálunk kapható. A módszereink közé sorolom azt is, hogy nyitás előtt minden helyi kiskereskedelmi céget felkerestünk, elmondtuk: mikor nyitunk, milyen készlettel, létszámmal, mekkora a tervezett forgalmunk. A korrektség most is elsőrendű szempont a Konzum munkájában. Ez nem is lehet másként: napohta 30—35 000 ember ■fordul meg nálunk, eny- nyien mondanak véleményt rólunk. M indez azt jelenti, hogy a verseny — nagyon jó, ha van ilyen — nemcsak az áruválaszték-bővítés, hanem a kulturáltabb kereskedelem érdekében is folyik. Ám a korrektség és a kulturáltság még mindig nem elég. Egy kereskedelmi cég — ha a vásárlóit meg akarja tartani —■ nem nyugodhat bele abba, hogy már jól megy a bolt. Ezért tartják sokra a jó ötleteket a Konzum- nál, mert a minőségi propaganda egy-egy akció során már bebizonyította: eredményeként hirtelen megnőhet a forgalom. Nem véletlen, hogy oz áruházban 3—4 év múlva egymilliárd forintos forgalomra számítanak. Persze, vállalva a versenyt. Mészáros A népfront égisze alatt Döntő többségük ipari mun- :ás, egy másik szempont sze- int csoportosítva pedig leg- öbb közöttük a nyugdíjas. Mindannyian a Pécsi Kertba- ótok és Kistenyésztők Klubjá- lak látogatói. A klubot tavaly zervezte a megyei kertbarát lubbal együtt a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsá- |a. A bizottság Geisler Eta itcai székházában tartják minien héten csütörtökön a klub- alálkozókat.-A tavalyi esztendő az útke- esés, puhatolózás éve volt. A zőlő-, gyümölcstermesztés, iskertművelés, galambtelyésztés, nyúltartás pécsi ha- lyományairól tudva elsősor- ian ezekkel kapcsolatos tájé- oztatókat, szaktanácsadást zervezett a klub elnöksége. Jgyanakkor megpróbálták fel- érképezni, hogy ezeken kívül íivel foglalkoznak még a pé- siek. Egy-egy alkalommal Kertbarátok és kistenyésztők klubja Pécsett Szaktanácsadással, bemutatókkal segítik a kistermelőket szerveztek díszmadár, illetve naposbaromfi tartásáról, gondozásáról szóló előadást, ám kellő érdeklődés híján többször nem próbálták. Mint a klub elnökségének tagjaitól megtudtuk, elsősorban azokat a kiskerttulajdonosokat, állattenyésztőket akarják támogatni, akik nem tartoznak szakcsoportokhoz. Több ezren művelnek kiskertet, gyümölcsöst, szőlőt, illetve tartanak állatot úgy, hogy nem kötelezték el magukat szakszövetkezetekhez, egyesületekhez. Nagy részük nemcsak' önellátásra, hanem a város piacára és exportra — galamb — is termel. így sem nekik, sem a vásárlóknak nem mindegy, hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű árut tudnak eladásra kínálni. A népfront városi bizottsága mellett működő klubnak az a célja, Ijogy a korszerű termelést segítsék. E törekvésükben kitűnő pártfogóra találtak a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben, a Pécsi Állami Gazdaságban, a Kertészeti és Parképítő Vállalatban, a Zöldért Vállalatban, a Növényvédő és Agrokémiai Állomásban, a Pécsi 42-es számú Galambász Egyesületben, a Pécs és Vidéke Áfész- ben és a Tsz Szövetségben. A vállalatok, szövetkezetek szakemberei társadalmi munkában vállalják az előadást, szaktanácsadást. Készségességük és megbízhatóságuk adott lehetőséget a szintén társadalmi munkában dolgozó héttagú klub elnökségnek, hogy időben elkészítsék a március végéig szóló programot. A tavaszi találkozók központi témája a kiskerti zöldség, illetve szőlő- és gyümölcstermesztés. Januárban két előadás hangzott el a házikerti zöldségtermesztés gyakorlati tudnivalóiról. Február 5-én a házikerti zöldségtermesztés többlet termésének értékesítési, hasznosítási lehetőségeit beszélik meg, február 12-én pedig hajtatóházi és fóliás termesztési bemutató lesz a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. Szintén februárban hangzik el két — szaktanács- adással egybekötött — előadás a szőlőtermesztés, illetve a gyümölcsfák kezelésének időszerű feladatairól. A március havi programban szerepel a házikertek növényvédelmével, illetve a növényvédőszerek fel- használásával kapcsolatos tudnivalók ismertetése, s e hónapban lesi szó a nyúltenyész- tési, tartási tennivalókról. A későbbiekben — külön program szerint — több bemutató szervezését tervezi a klub elnöksége. T. É Huszonnyolc éves kerületvezető A vezetés kétszeresen egész embert kivan A Szigetvári Állami Gazdaság neveltje Beck Tibor tulajdonképpen mindent munkaadójának köszönhet: csupán kitartást, jó munkát adott mellé. A Szigetvári Állami Gazdaságban kezdett dolgozni annak idején, s a jóeszű gyereket ösztöndíjasként beiskolázták előbb a szentlőrinci technikumba, aztán a kanizsai felsőfokúba, általános növénytermesztő és gépész szakra. Ahogy mondják: álmodni sem merte volna, hogy valaha annak az üzemnek a vezetője lesz, ahol jószerivel mint segédmunkás kezdte. Séta a „birodalomban” Barcsi születésű, öten vannak testvérek. Édesapja jött ugyancsak ide a gazdasághoz, amikor Tibi kétesztendős lehetett, s telepedtek meg Görös- galban. Ma Görösgal — a térképek nemigen jelölik — a már említett gazdaság egyik kerülete, a legnagyobbak közül való. — Nagyon szép dolog o tehenészet — mondja a 28 esztendős kerületvezető. — Ezerkétszáz állatunk van, s abból az évi 80 milliós termelésből, melyet Görösgal produkál, a döntő részt ez adja. Előbb a fejőházat mutatja meg „birodalmából'’, az Alfa- Laval karusszeleket. Profiljában a legmodernebb. Aztán átmegyünk az egyik istállón, ki az elletőbe, át a borjúnevelőbe. — Hát nem szép? — kérdezi a séta után, s nem is várja a választ. — Sok tervem van, talán sikerül megvalósítani. (Beck Tibor elődjét, Halmai Endrét „elvitték" a NEB-hez főrevizornak. A nagy kérdés most az, hogy vajon a 28 éves fiatalember tudja-e pótolni elődjét, nyomdokaiba lép-e?) — A nyolcvanas évet jól zártuk — mondja kisvártatva. — Nekem nincs sok részem benne, csak november 15-től kaptam kézhez a kinevezést. Az idén még nehezebb lesz, megemelt tervet kell teljesíteni, de úgy érzem, sikerülni fog. Az optimizmus érthető: a kerület dolgozóinak nagy része fiatal, s a vezetőgárda átlagkora is 30 év körül mozog. Mint Beck Tibor említette: „Volt iskolatársaimnak, gyerekkori játszópajtásaimnak kell hogy parancsoljak, azaz nem is parancsoljak, hanem megértessem velük közös céljainkat. S így már nem olyan nehéz." — A családban mit szóltak a kinevezéshez? — örültek neki. Édesapja nyugdíjig a tehenészetben dolgozott, a szakma szeretetét tőle is tanulta. Jóska öccse a gazdaság szárító üzemében műszakvezető, Laci katona, Magdus ápolónő a szigetvári kórházban, s a legkisebb testvére, Feri, nyolcadikos. — Hetvennégy augusztusában nősültem — mondja —, a fiam 3 és fél éves, a lányom kettő. Bent lakunk Szigetváron. Felesége a molványhídi szociális otthonban dolgozik. A szigetvári lakás pedig szintén o gazdaság „ajándéka", a munkáslakásépítési akció keretében kapta pór évvel ezelőtt. A kerület dolgozóinak száma úgy 120 körül mozog, pontosan 76-an állattenyésztők. — ön növénytermesztő-gépész? Érti a megjegyzést. — Magam is elcsodálkoztam, amikor növénytermesztő létemre itt a tehenészetben lettem vezető. De hát ez nem csak szakma kérdése — azt is értem valamelyest —, hanem inkább vezetés . . . Úgy vélem, hogy ha1 a jó szakembereinket mozgósítani tudom, már jó vezető lehetek. Halkszavú ember. Fiatal kora ellenére sok élettapasztalattal rendelkezik. Gazdaságosabban termelni — Amikor megtudtuk, hogy engem szemeltek ki vezetőnek, megvitattuk a feleségemmel. Tudtam: ez kétszeresen is egész embert kíván, sok-sok túlmunkát, szombati-vasárnapi ittlétet. Amíg bele nem jövök . . . E néhány hónap alatt lefogytam némileg, de úgy érzem sikerült teljesen megismerni a területet. Most, hogy tisztában vagyok azzal, mit várnak tőlem, és is. merem a lehetőségeket is, már könnyebben vagyok. — A fizetés? Nevet. — ötezerötszáz forint, de nem is hiszem, hogy ez nagyon lényeges. Szeretem azt, amit csinálok, s ez a döntő. Vázolja az idei év feladatait. Gazdaságosabbá tenni a termelést, több nyereséget hozni. Itt a görösgali tehenészetben az előrelépés kulcsát az üszőnevelésben látják: minél jobb kondíciójú ^gyedeket adni a tejtermeléshez. Ma 1 liter tej előállításához 42 dekagramm abrak kell - szeretnének 40 aló menni. Fokozott figyelmet kell fordítani az állategészségügyre is. Szóval lesz tennivaló. Kozma Ferenc
