Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-22 / 21. szám
1981. január 22., csütörtök Dunántúlt napló 5 Tanácskozott az SZMT elnöksége Következetesebb társadalmi ellenőrzés a kereskedelemben Közérzetet formáló tényező a kereskedelmi, vendéglátóipari kiszolgálás, s ha valamikor, akkor a jövőben még szélesebb és hatékonyabb társadalmi ellenőrzés formájában kér támogatást az állami felügyelet a szakszervezetektől. Lényegében ennek a két fő gondolatnak jegyében zajlott a megbeszélés tegnap délelőtt az SZMT elnökségi ülésén a lakosság 1980. évi II. féléves kereskedelmi áruellátásáról és a kereskedelmi ellenőrzés tapasztalatairól szóló jelentést követően. Különösen az utóbbit kísérte élénk érdeklődés. A Baranya megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának tájékoztatója nem szépítette a helyzetet, adatokkal alátámasztva ismertette, hogy az ellenőrzések nyomán számos visszaélést tapasztaltak. A kereskedelmi felügyelőség 221 esetben szabott ki bírságot. Legtöbbször, 44-szer árdrágításért, 39- szer roinőségrontásért, 34 alkalommal pedig hamis mérésért. Szintén figyelemre méltó, hogy a 140 közérdekű bejelentésből 38 ár, 37 pedig minőségi problémákra vonatkozott. A jelentés mindemellett részletesen ismertette azokat a területeket, ahol c legtöbb probléma mutatkozik. Ezekről adott tájékoztatót az SZMT közgazdasági osztálya is, s a két ismertető a lényeget tekintve hasonló gondokra mutat rá. Mindkettőben szerepel többek között, hogy a zöldség-gyümölcs árusításnál az osztályba sorolás körül mutatkozik a legtöbb gond. Mind az állami, mind a szakszervezeti társadalmi ellenőrök különösen sok visz- szaélést tapasztaltak a vendéglátóipari egységekben, ahol különböző formákban károsították meg a vendégeket. Feltűnően megszaporodtak a megkárosítások az idegenforgalmi idény beköszöntésével. Bár ez a napirend tájékoztató jelleggel szerepelt az ülésen, az SZMT elnökségének tagjai egyetértettek abban, hegy még következetesebb ellenőrzésre van szükség. Szintén tegnap — az elnökség első idei ülésén - tárgyalták meg és fogadták el a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ez évi feladattervét, s tájékoztatót hallgattak meg a VI. ötéves tanácsi tervkoncepciók társadalmi vitájának megyei tapasztalatairól. Miniszterhelyettesi elismerés a kutatócsoportnak A FŰSZERT pécsi raktárbázisa árukiszállítási rendszerének korszerűsítésére és ésszerűsítésére a Baranya—Tolna megyei FŰSZERT és a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat szerződést kötött a Pécsi Tudományegyetem közgazdaság- tudományi kara vállalati gazdaságtan tanszékével. A témáról szóló tanulmány első része már elkészült, erről a múlt év októberében lapunkban is hírt adtunk. A kutató- csoport: dr. Komjáti Zoltán docens, dr. Poór József és dr. Dobay Péter adjunktusok most levelet kaptak Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettestől, akj elismerését fejezte ki közreműködésükért abban a munkában, mely a kereskedelmi hálózatfejlesztés egyik súlyponti kérdésének megoldását, a kisbolthálózat áruellátási rendszerének kialakítását célozza. A miniszterhelyettes levelében a „pécsi modellt" olyan folyamatszervezésnek minősíti, mely az ország más területén is hasznosítható- vá válhat a kereskedelemben. A pécsi kutatók most a tanulmány második részén dolgoznak. Megjelent a bútorkatalógus Külföldön már régóta természetes, hogy különböző árukatalógusok segítik a vásárlókat a döntésben. Különösen a lak- berendezési tárgyakat, bútorokat bemutató katalógusoknak van nagy jelentősége, hisz nincs a világon olyan nagy alapterületű lakberendezési áruház, amely egyidőben, egy helyen valamennyi bútorválasztékát be tudná mutatni. Az elmúlt időben nálunk is jelentősen nőtt a választék, és végre most először nálunk is kiadtak bútorkatalógust. A katalógus a hazai gyártmányú bútorok nagy részét bemutatja, de a választék nem teljes körű, mert elősorban az állami ipar nagy sorozatban készülő termékeit találhatjuk meg benne. Bemutat néhány, a közeljövőben piacra kerülő terméket is és megismerteti a vásárlókat az előjegyzéses rendszerben forgalmazott elemes bútorokkal is. A kiadvány hiányossága, hogy nem tartalmazza az igencsak széles körű szövetkezeti bútorgyártás termékeit. A katalógus Domus áruházakban és nagyobb lakberendezési szaküzletekben vásárolható meg (eléggé drágán, ára csaknem 100 forint). A TOT elnöke Baranyában Somberekén alközpontot létesít a KITE Tegnap — szerdán — egynapos látogatásra Pécsre érkezett Szabó István, az MSZMP KB tagja, a TOT elnöke és a Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés elnöke és dr. Magyar Gábor, az állami díjas termelési rendszer, a KITE igazgatója. A nádudvari termelési rendszernek Baranyában kilenc termelőszövetkezet a tagja. A baranyai KITE- tagok már többször kérték, hogy a rendszer — más termelési rendszerekhez hasonlóan — létesítsen Pécsett egy alközpontot. A KITE vezetői és a Baranya megyei Tsz Szövetség vezetői tegnap megállapodást kötöttek az alközpont létrehozásáról. A döntés értelmében a KITE új alközpontja március közepén kezdi meg működését Somberekén, a Béke Őre Termelőszövetkezet központjában. Az alközpont működésétől a rendszer tagjai az agronómiái és műszaki szolgáltatás javulását várhatják. A KITE elvégzi majd a szocialista erőgéppark teljes szervizelését és alkatrészellátását, segít a géppark kialakításában, beszerzésében. Ellátja majd a talajvizsgálaton alapuló műtrágyá- zási tanácsadást is. Havas, síkos, jeges út még a rutinos gépkocsivezetőket is megleckézteti. Tegnap a déli órákban ké szült felvételünk a Fürst Sándor utca és a Felszabadulás út kereszteződésénél, ahol az áruszálli- tó konténerek a pótkocsiról az úttestre kerültek. Szokolai felv. Azonos energiával melegebb lakások Eríís kötést biztosító szigetelőanyag Huszonöt-harminc évig eltart Merről fúj a szél? Különösen a lakótelepi lakásokban élők tudják pontosan. Például az ajtók és ablakok hasadékán keresztül, a függönyöket lengetve, kísérteties sóhajokat rögtönözve az egyéb zajok aláfestéseként. Volt egy ellenszer, a Purfix, amely vagy ragadt, vagy nem, s vagy eltömítette a nyílászárók réseit, vagy vékonynak bizonyult erre a feladatra. És jött a Szilo- plaszt, s a szél. a hideg a falakon kívül maradt. Az új szigetelési eljárást az ÉLISZ, azaz a Pécsi Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet alkalmazza — az eddigi tapasztalatok szerint sikerrel. Maga az anyag egy képlékeny massza, amely az összezárt ajtó, ablak között megszilárdulva kitölti a hézagokat — de továbbra is rugalmas kapcsolatot biztosít. A nyugatnémet Bayer cég licence alapján a BUDA- LAKK gyártja. Pécsett az ÉLISZ kezdte el ezzel a szigetelési munkálatokat. Munka közben, éppen egy irodaház szigetelését végezve mutatta be ezt az eljárást Mátyás Ferenc épületasztalos. — Miért illik ehhez a szakmához az ilyen munka? — Mert előfordul, hogy a zárak, tokok illesztését is el kell végezni a Sziloplaszt felrakása előtt. Ha a felületet megtisztítottam — lényeges, hogy por- és szennyeződésmentes legyen — egy hurkatöltőhöz hasonló mechanikus szerszámmal nyomom a felületre a szigetelőanyagot. Ezután letakarom PVC-fóliával, utána tíz napot kell várni, amíg megköt. Igen erős kötést biztosít a szigetelőanyag. Inkább a fa hasad el, vagy a festék válik le, de a Sziloplaszt nem enged. — Van már valamilyen tapasztalata a módszer hatásosságáról? — Igen, hiszen tíz nap múlva felkeresem ezeket a munkahelyeket és leszedem a fóliát, öt hónapja végzem ezt a munkát, azóta sok helyen megfordultam. Irodaházban, magánlakásban. Az a tapasztalat, hogy százszázalékos, szinte légmentes szigetelést biztosít ez az eljárás. Nagy előnye még, hogy a gyári adatok szerint huszonöt-harminc év az élettartama. — Nem túl drága, éppen emiatt? — A lakosságnak 40, közüle- teknek 54 forintért csináljuk folyóméterenként. így például egy átlagos kétszobás lakásnál nem kerül többe, mint ezerötszáz- kétezer forintba. De gondolom megéri, hiszen az eddigi vélemények szerint változatlan fűtés mellett három-öt fokkal emelkedett a lakásokban a hőmérséklet. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a pár fokos hőmérsékletkülönbség, sok tíz- vagy százezer lakásban, ugyanennyi csalódnak hány milliárd forint, a népgazdaság számára pedig mennyi energiahordozó megtakarítását jelenti, akár egy-két fűtési szezon alatt. Kurucz Gyula A cél: a főiskolai végzettség Előkészítő tanfolyam műszaki szakembereknek A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium néhány évvel ezelőtt a hozzá tartozó vállalatok bizonyos munkaköreit — pl. főépítésvezető, szakaszmérnökség-vezető stb. — felsőfokú végzettséghez kötötte; a végzettség megszerzésének határideje 1980 vége volt. Tekintettel arra, hogy a vállalatok többsége már betöltötte ezeket az állásokat, szükséges volt a kellő szakképzettséggel nem rendelkezők iskoláztatása. A minisztérium vállalta, hogy előkészítő tanfolyamokat szervez a „szakirányú" érettségivel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozók sikeres főiskolai felvétele érdekében. Dél-Dunántúlon a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola a kijelölt oktatási központ. Az a dél-dunántúli oktatási első tanfolyamot az 1979/80- as tanévben rendezték meg. Radics Gyula, a PMMF főigazgatói hivatalának vezetője elmondta, hogy a tanfolyam eredményesen zárult; a hallgatók 80 százalékát fölvették a főiskola levelező tagozatára. Az előkészítőre járó szakemberek kéthetenként vesznek részt konzultációkon, s az év során két alkalommal egy-, illetve kéthetes intenzív képzést is kapnak. A felvételi tárközpont gyakból, matematikából és fizikából adnak számukra 130—150 órát a műszaki főiskola oktatói. Akik sikeresen felvételiztek, levelezős kollégáiktól némiképpen eltérő tanterv alapján tanulnak: a követelmények megállapításánál figyelembeveszik szakmai előképzettségüket és gyakorlatukat. A tanfolyam második „generációja" számára ezekben a napokban kezdődik el a második félév. Csatát nyert a Sziloplaszt Egészségünkért Fárasztó zajok A zajnak az emberi szervezetre gyakorolt károsító hatása rendkívül sokrétű. Ezek közül o nagyothallás a legismertebb. Ez az ártalom eredményezi, hogy a beteg fül már nem érzékeli azt a hangerősséget, amelyet az egészséges még hall. Nagy zajban eltöltött időszak után kezdetben ez a károsodás még csak átmeneti. Huzamosabb zajterhelés viszont mór maradandó hallásromlást okoz. Ennek kialakulását nehéz észrevenni, mert a beszéd megértését még nem zavarja. A káros jelenség ugyanis a beszéd megértéséhez kevésbé fontos frekvencia (rezgésszám) tartományra korlátozódik. Hazánkban több százezren nagyothallók zaj következtében, de a veszélyeztetettek száma ennél is nagyobb. Az erős zajhatás azonban nemcsak a hallószervet, hanem az emberi szervezet egészét is károsítja. A zajtúlterhelés civilizációs ártalom, a vegetatív idegrendszeren keresztül a szervezet számos funkcióját befolyásolja. Például a légzés szaporábbá válik, megnő az oxigénfogyasztás. A lecsökkent gyomornedvtermelés miatt emésztési zavarok jelentkezhetnek, a nyálmirigyek csökkent működése következtében szájszárazság léphet fel. Magas vérnyomásban szenvedőknél betegségük rosszabbodását is előidézheti. Pszichés vonatkozásban a zaj idegesítő, fárasztó és figyelemelvonó hatással jelentkezik. Jórészt az ipari, technikai fejlődés következtében — a termelő munkavégzéstől a háztartásig — az emberi tevékenységek jórésze: zajforrás. Hazánkban a hallást károsító, zajos munkahelyek száma félmillióra tehető. A munkavédelemmel foglalkozó kormány- rendelet a zajvédelem követel, ményrendszerét is tartalmazza. Ennek ellenére ez a probléma még korántsem megoldott — jelzik a foglalkozási megbetegedések statisztikái. Az utcák, közterületek legfőbb zajforrása a közlekedés, ügyes forgalomszervezéssel, a járművek megfelelő karbantartásával ezen is lehet segíteni. És — nem utolsósorban — a járműtulajdonosok belátására is szükség van. Finomabb vezetéssel, csendesebb melegítéssel, enyhébb fékezéssel, kevesebb dudálással nagyban hozzájárulhatnak idegeink, szervezetünk kíméléséhez. De általánosságban is kimondható: a csendért — vagy legalábbis a zajszintnek az el- viselhetőség mértékéig való leszorításáért — mindenkinek tennie kell! Érdemes meggondolni: hányféle indokolatlan, szükségtelen zajjal mérgezzük mindennapjainkat. A hajnali rakodások ládacsattogásai, a késői hanqos rádió-, tv. és magnóhasználat, az utcai hangoskodások elkerülhetők volnának. Csők belátást, helyes emberi mentalitást igényelnek, amelyek nem helyettesíthetők hatósági intézkedésekkel. A zaj — mint a közérzetet, egészséget hátrányosan befolyásoló tényező — sok pénzbe kerül a társadalomnak. A megzavart álmú, kialvatlan ember nem nyújthat maximális teljesítményt, különösen ha még munka közbeni koncentrálása sem mentes a zajterheléstől. Sőt, a csökkent figyelőképesség könnyen balesethez is vezethet. Szakemberek szerint — például a szövödék zajának — minden egyes decibelnyi csökkentésével egyszázalékos termelésnövekedés érhető el. Napjainkban egyre többen emelik fel szavukat a zaj káros hatása ellen. Egészségünk érdekében mindnyájunk ügye, hogy . ezek a hangok túlharsogják a zajt.
