Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-21 / 20. szám
1981. január 21., szerda Dunántúli napló 3 Mekkora legyen a gazdasági épület? Zartkertek es liozilcolc Baranyában ötvenezer tulajdonost érint Az Országos Építésügyi Szabályzat függeléke így fogalmaz: „A zártkert: a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része." Azért lényeges ez, mert már ezen a ponton eldől, hogy lehet-e házat építeni az ilyen területre, s ha igen, akkor milyent. Az ésszerűség | /határai!» Lényeges ez, hiszen ha valaki a zártkerti földjén zöldséget, gyümölcsöt termel, szüksége van egy olyan épületre, melyben tárolja a szerszámokat, anyagokat, ahová behúzódhat az időjárás viszontagságai elől. Ezzel szemben — társadalmi méretekben - nem kívánatos az, hogy illegális üdülőterületek jöjjenek létre, hogy villák, nya- lalók létesüljenek ott, ahol más a terület funkciója és nemkívánatos tehertételként jelentkezne a közművesítés. Korábban egy rendelet ezt úgy szorította korlátok közé, hogy 12 négyzetméternél nagyobb alapterületű épület létesítését nem engedélyezte. Kiderült azonban, hogy ez igen sok esetben nagyon kicsinek bizonyult, a kis ház nem tudott megfelelni a jogos igényeknek sem. Baranya megyében pályázat útján ajánlott terveket biztosított a megyei tanács, de ez sem sokat segített. Mert mit tett az építtető? Megvette a tervet és — mást épített. Következett a bírságolás, bontási határozat. Építési •;,! [ehetőségek Éppen ezért az Országos Építésügyi Szabályzat 1980. július 1-én hatályba lépett új rendelkezései másként szabályozzák az építési lehetőségeket. A 11. § 2. bekezdése szerint: ,,Országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városban vagy községben, a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt szőlő vagy gyümölcsös jellegű zártkertben, az állampolgár tulajdonában álló, legalább 1500 négyzetméter (417 négyszögöl) földterületen elhelyezhető gazdasági épület (szerszámkamra, présház, gyümölcstároló) nettó alapterülete legfeljebb 30 négyzetméter lehet." Ugyanez a rendelkezés intézkedik a zártkerten kívüli (csak szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott) területekről is, ahol szintén 30 négyzetméter lehet az épület maximális alapterülete, de abban kialakítható egy legfeljebb 12 négyzetméteres, ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiség is. Nem sokkal az új rendelet hatálybalépését követően megjelent ezzel kapcsolatban az Építési és Városfejlesztési Minisztérium állásfoglalása, miszerint a végrehajtó bizottság akkor jelölhet ki ilyen területeket, ha legalább a fele 1500 négyzetméteresnél nagyobb ingatlan. A másik feltétel pedig az, hogy a szőlő, illetve gyümölcsös jelleg a földterületeknek legalább 75 százalékát elérje. így veszíti értelmét egy alapjában jószándékú rendelet. Baranyában legalábbis. Tudniillik nincs a megyében olyan zártkert, amely mindkét feltételnek megfelelne. így aztán a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának nincs mit mérlegelni, ha a terület kijelöléséről esnék szó. lllllllll az élethez A számok ezt bizonyítják. A Földhivatal statisztikája szerint 185 zártkert van a megyében. Ezek közül a terület nagysága miatt 123 eleve kiesik, a maradéknál pedig egyben sem éri el a szőlő és gyümölcsös aránya a 75 százalékot. Abban sem vagyok biztos, hogy a földterület nagysága eleve meghatározza az épület szükséges méretét. Mert folytathat valaki 1500 négyzetméternél kisebb területen is olyan intenzív szőlőművelést, hogy a szerszámok, a prés, a daráló, a kád el sem férne egy 12 négyzet- méteres házikóban. Az élethez, egy-egy tájegység hagyományaihoz és gyakorlatához kellene közelebb hozni a szabályzókat is, hiszen csak Baranyában a zártkerti földrészletek száma megközelíti az ötvenezret. Az ÉVM-ben már fog- Jalkoznak is a rendelet ésszerűsítésével. örömmel üdvözölnénk mielőbb a helyes változtatást, még az építkezési idény megindulása előtt. Kurucz Gyula Angol klub a TIT-ben „Nyelvterület” a Pannóniában Lehetőség a nyelv gyakorlására Az idegen nyelvek művelése terén valami nagyon jó kezdeményezés történt az elmúlt év vége felé. A TIT szervezésében, a Pécsi Tanárképző Főiskola angol tanszékének támogatásával angol klub indult. A dologban a Hungar Hotels mint üzleti szerv vesz részt: az előadások megtartásához biztosítja a Pannónia kistermét. S máris a lényegnél vagyunk: előadásokról, beszélgetésekről, filmvetítésről van szó. A klub célja a már megszerzett nyelvi tudás ápolása, elmélyítése és bővítése. Egyáltalán mód arra, hogy azok, akik nem tudnak, vagy csak nagyon ritkán, a szóban forgó nyelv területére utazni, azok ne csak olvasás útján, hanem beszélve is „életben tarthassák" nyelvtudásukat. Nemcsak angol szakos hallgatók, tanárok, vagy a TIT nyelvtanfolyamaira járók ülnek be a terembe. Eljönnek mindenféle foglalkozású és korosztályú emberek, fiatalok, idősek egyaránt. A sorozatban külön előny, hogy időnként angol anyanyelvűeket hívnak meg — nemcsak előadni, de beszélgetni is. Igaz, hogy egyelőre még gyér a hozzászólók száma, de hát ez érthető. Idegen nyelven megszólalni mégiscsak más. De a gyakorlat ezt hamar föloldja. Azt viszont mindenki lemérheti, mennyit felejtett, mennyit ért meg. A gyakorlást segítve, s a klub munkáját színesítve egyébként az angol nagykövetség majdnem minden alkalomra biztosít egy-két rövidfilmet. Ezeket nézve is szokja az ember füle az idegen beszédet. Nikolov Marianna és Egyed Kálmán, a klub vezetői változatos programot állítottak ösz- sze. Első alkalommal az amerikai Steve Starkey tartott előadást, ő egyébként összehasonlító nyelvészettel foglalkozik, Pécsett dolgozik. Utána dr. Bognár József, a PTF angol tanszékének vezetője beszélt a nyelvtanulásról, annak motivációiról, módszeréről — szellemes példákkal illusztrálva, hogy bizony nem is könnyű dolog idegen nyelveket elsajátítani. Szerepel a programban ke- rekasztal-beszélgetés a nyelvtudás fontosságáról olyan, különböző területeken dolgozó szakemberekkel, akik munkájukban enélkül igazán komoly eredményeket nagyon nehezen értek volna el. Vendége lesz még a klubnak több egyetemi tanár, a főiskola angol lektora. A klubfoglalkozások a tanévhez igazodnak, idén hét hónapig tartanak, a következő évben azonban már korábban, szeptemberől, tíz hónapon át látogathatják a nyelvet gyakorolni szándékozók. Egyébként nem elszigetelt törekvés a nyelvklub megnyitása: azóta már megalakult az orosz nyelvű klub is, s tervezik a német klub hasonló keretekben történő megszervezését. Dücső Csilla E9irl>illhial:ÍitiitlcÍHa Megváltoztak az átutalási betétszámla feltételei Baranya megyében jelenleg 16 000 embernek van átutalási betétszámlája. Az adatot csak azért említjük meg, mert — mint látható - meglehetősen sokakat érint az a változás, amelyet 1981. január 1-től vezetett be az Országos Takarékpénztár: megváltoztak e pénzügyi szolgáltatások feltételei. A Minisztertanács még a múlt év áprilisában foglalkozott a lakosság készpénzforgalmának csökkentésével, a készpénz nélküli elszámolások körének ki- terjesztésével. Ennek kapcsán hozott határozatot az átutalási betétszámla továbbfejlesztéséről. Lényeges változás, hogy a betétszámlán a hó végi záráskor fennálló betétkövetelések az eddigi évi 3 százalék helyett 4 százalékkal kamatoznak. A gyakorlatban tehát előnnyel szolgál, ha valaki pénzét átutalási betétszámlán tartja. A másik oldalról viszont az átutalási betétszámláról teljesített megbízások költsége is változott: a korábbi tételenkénti 1 forint helyett egységesen 3 forintot számol fel az OTP; néhány megbízás esetében azonban nem kell költségtérítést fizetni, mint például a számlát vezető fióknál történt készpénz- felvételek, vagy a hitelek törlesztésére vonatkozó átutalási megbízásoknál. Az OTP és ügyfelei között január 1-től egy teljesen új pénzkezelési kapcsolatot vezettek be. Az átutalási betétszámlára korábban a havi rendszeres befizetések szinte kizárólag készpénzzel, átutalási posta- utalvánnyal való befizetéssel érkeztek. Január 1-től az átutalási betétszámla-tulajdonosoknak lehetőségük van arra, hogy a havi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges összeget munkabérükből levonathassák és az OTP-hez közvetlenül átutalhassák. Az eddigi konstrukció egyszerűsítését és a készpénzforgalom csökkentését célzó intézkedésnek máris vannak eredményei Baranya megyében. Eddig a DÉDÁSZ, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és a városi, illetve megyei tanács költs^HH- lési elszámoló hivatalával" Jco- tött megállapodást az OTP megyei Igazgatósága, hogy átutalási betétszámlával rendelkező dolgozóik közvetlen átutalással teljesítik fizetési kötelezettségeiket. Határidős örömeim F ellelkesülve hallom a tudósítást a Tv-hír- adóban: határidőre, a tervezett ösz- szegért — hangsúlyozzák ki — elkészült a bemutatott létesítmény, s ennek köszönhetően még nagyobb örömmel vehették birtokukba a település lakói. Mert ugye mondani sem kell: gyakorlatunkból eredően már a gondolkodásunkban is a „pluszörömök" egyik forrása az, ha valami rendjén elkészül. Határidőre és nem drágábban az eredeti költségvetésnél. Engem is elfog a büszkeség: lám, ez igen! Ezek az építők építettek, á teherautók pontosan hozták az anyagot, a vil. lanyszerelők nyomában fény gyúlt, tették a dolgukat a vízvezeték-szerelők, nemkülönben a többi szakma képviselői is. Éljenek sokáig! Pedig hát a híracjóban bemutatott létesítmény építésének ideje alatt is volt eső, szél, hó, fagy, miegymás, ami nálunk egyébként mindig meglepetést okoz és hivatkozási alapot teremt. Na, de hogy külön hangsúlyozzák az öröm okait — határidőre, költségtúllépés nélkül -, az jut eszembe: valami nincs rendben! Vagy itt, vagy az e jellemzőket nélkülözni - kénytelen sokkal több egyéb esetben. Ha ugyanis a gyakoriságot veszem alapul, akkor az utóbbi a „normális”, a megszokott. Valami azonban azt diktálja nekem, hogy nem fogadhatom el „pluszöröm" forrásául, ha egy létesítmény rendes időben, eredeti költségvetéssel készül el. Ez így lenne rendjén. Csakhogy elbizonytalanodom ítélőképességemet illetően: kiderült, hogy tartom a határidőt — pontosan annyi idős vagyok, mint ahogy ezt 10 éves koromban elterveztem —, s ez ugye — a mindennapi gyakorlat szerint - nem normális . . . Viszont nem is örülök neki különösképpen. Akik a hírekben szerepelnek (Újsághír: A Magyar Hidrológiai Társaság „Fiatal hidro- lógusok Baranyáért 1980" pályázatán második dijat nyert Eszéky Ottó és Kovács Árpád — Ferenc Lászlóné.) Eszéky Ottó hidrológus. Tizenhárom éve a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa, ma a vízrajzi csoport vezetője. A vízgazdálkodás és a tervezés számára rendkívül fontos térképet készített Eszéky Ottó, ez egyben a pályamunkája is volt.- — Mindenképpen elkészítetten. volna, a pályázattól függetlenül is. Legutóbb 1954-ben készült egy országos térkép, amely feltünteti a vízgyűjtőterületek jellemző vízszállítását. Ez a térkép elméleti módszerrel készült, érv már észlelt adatok alapján dolgozhattam, örömöt jelentett azért is ez a munka, mert 1968-ban a mi csoportunk kezdte meg Baranyában és Somogybán a megEszéky Ottó figyelőállomások kiépítését, illetőleg a hálózat sűrítését. Azelőtt a VITUKI foglalkozott ezekkel a mérésekkel, főként a tudományos kutatásokhoz. Mi fontos információkat szolgáltatunk a vízgazdálkodási szakembereknek, a tervezőknek.- Miért fontosak ezek a mérések? — Nem engedhetjük meg magunknak, hogy például felépítünk egy tározót, ami állandóan félig van csak vízzel, mert nem vagyunk tisztában a vízgyűjtő vízhozamával. Arra törekszünk, hogy minél pontosabb adatokat szolgáltassunk a szakembereinknek: ma már minden megfigyelőállomás az igazgatóságunkhoz tartozik, s szinte napra készen ismerjük az összes baranyai, somogyi készleteink változásait. Korszerű műszerekkel is rendelkezünk, és ezekkel szívesebben dolgoznak a munkatársaink. — Meddig pontos egy ilyen tél kép? — Az elkövetkezendő húsz évben jól hasznosíthatjuk. Nyáron lesz Pécsett egy hidrológiai vándorgyűlés, akkorra a kollégáimmal más térképeken is dolgozunk, több adattal kiegészítve. — Az elmúlt öt évben hatmillió forintot költöttek az észlelő hálózat kiépítésére. A kilencvenöt megfigyelőállomáson kívül Baranya 150 forrását is figyelik rendszeresen. Mik a következő feladataik?- A beruházás jellegű munkákat valóban befejeztük, a minőség fejlesztésén dolgozunk. Újfajta módszereket keresünk, minél pontosabb adatokra törekszünk G. M.
