Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-21 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXVIII. évfolyam, 20. szám 1981. január 21., szerda Ára: 1,40 Ft A tartalomból: Zártkellek és házikók--------------------------------»---------------------------------­P róbasütés ■ Egyből a bankba----------------------- «---------------------—• É lettársa halálát okozta ¥ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Határidős örömeim ■ Jatt... Saluador Épül Pécsett az új szakmunkásképző Iskola Forradalmi közigazgatás a felszabadított területeken Ronald Reagan hivatalba lé­pésével megnövekszik az ame­rikai katonai beavatkozás ve­szélye Salvadorban — jelentette ki Becsben Jose Roberto Her- rerra, a Salvadori Forradalmi Demokratikus Front ausztriai és svájci képviselője. A salva­dori helyzetet ismertető keddi sajtóértekezleten Herrerra ki­fejtette, hogy noha a leköszö­nő Carter-kormányzat is tett már lépéseket a katonai junta megsegítésére, félő, hogy az új amerikai vezetés okot keres és talál a közvetlen beavatko­zásra „érdekei megvédésére". A salvadori képviselő a to­vábbiakban kifejtette, hogy a demokratikus-forradalmi erők az Egyesült Államokhoz fűződő jó viszony előfeltételéül szabják az amerikai katonai tanács­adók visszahívását, a megtorló intézkedések és a juntának nyújtott támogatás beszünteté­sét. Herrerra elmondotta azt is, hogy a forradalmi erők si­keres általános támadása el­lenére a forradalmi demokrati­kus front a fegyveres harcok elé helyezi a politikai küzdel­met, éppen ezért „a hadműve­let gyors befejezésére törek­szik". Az ország északi terüle­teit már sikerült ellenőrzés alá vonni, és a felszabadított kör­zetben bevezették a forradal­mi közigazgatást. A forradalmi erők legfőbb célja a katonai junta hatalmának megdönté­se; csak azt követően láthat­nak hozzá a politikai, gazda­sági és társadalmi viszonyok átalakításához — mondotta bé­csi sajtóértekezletén a Salva­dori Forradalmi Demokratikus Front képviselője. Beiktatták Reagant, az USA új elnökét Átadási határidő: 1981. június 30. Ronald Wilson Reagan, az Egyesült Államok új elnöke, ked­den, helyi idő szerint délben le­tette a hivatali esküt A cere­móniát a helyszínen százezres tömeg nézte, s a televízió egye­nes adásában az amerikaiak milliói láthatták. Tizenöt perces beiktatási be­szédében, amelyet munkatársai programadónak neveztek, Rea­gan a választási kampány alatt már részletesen kifejtett nézeteit ismételte meg. A 40. amerikai elnök az Egyesült Államokat kínzó súlyos „gazdasági beteg­ségről", az ország történetének „leghosszabb és legmakacsabb inflációjáról" beszélt, s ígéretet tett a több évtizede tartó folya­mat megállítására. Reagan el­kötelezte magát a szövetségesek iránti lojalitásra, az Egyesült Ál­lamok békevágyáról és „tettre- készségéről” biztosította a „po­tenciális ellenségeket”. Hangsúlyozta, hogy „nemzeti megújhodásra" van szükség. Mi­után köszönetét mondott Carter. nek az átmeneti időszakban nyújtott segítségért, Reagan ígé­retet tett arra, hogy hivatali ideje alatt „elmozdítja az aka­dályokat, amelyek lelassították a gazdaságot és csökkentették a termelékenységet". A továbbiakban kijelentette, hogy az általa szorgalmazott nemzeti megújulást világszerte a nagyobb erő jeleként fogják értékelni. A békét nevezte az amerikai nép legfontosabb tö­rekvésének, ugyanakkor hangoz­tatta, hogy az Egyesült Államok „cselekedni fog”, ha a nemzet biztonsága úgy kívánja. Reagan kijelentette, hogy az Egyesült Államok elegendő erőt fog fenntartani ahhoz, hogy fölény­ben legyen, mert így kerülhető el a legnagyobb valószínűség­gel az erő használata. A beiktatási események soro­zata Washingtonban már szom­baton megkezdődött, de az egy­mást követő ünnepségek, felvo­nulások, bálok és tűzijátékok hangulatára szinte a legutolsó pillanatig a bizonytalanság ár­nyékát vetette a teheráni repü­lőtéren várakozó 52 amerikai túsz elindulásának késlekedése. A túszok kiszabadulásáról szóló iráni hivatalos bejelentés híre végül harminc perccel Reagan beiktatása után érte el Wa­shingtont. Carter elnöknek így már nem maradt ideje arra, hogy bejelenthesse annak a sú­lyos válságnak a lezárását, (Folytatás a 2. oldalon) Erb János felvétele 1 Teljesülnek Irán dollárkövetelései II hideg sem hátráltatja a munkákat Az amerikai túszok elrepülhettek Teheránból A terjeszkedő város mohón falja az eddig parlagon heverő, vagy megművelt területeket. Az egykor még különálló — a vá­rostól távolinak tűnő — falura, Málomra szinte már ráfolyik. Itt épül Pécs-Málom határában,' enyhe dombhajlat tetején az új pécsi szakmunkásképző inté­zet. Valamikor, nagyapáink idejé­ben a tél az építészeknek holt­szezont jelentett. Az idén csak a másfél hónapos időszak je­lentett kiesést, mikor mínusz 10-15 fokig is süllyedt a hi­ganyszál, ilyenkor a korszerű technológia is hátrálni kény­szerült. A tegnapi mínusz 4 fo­kos időben azonban teljes ütemben folyt a munka az épít­kezésen. Kovács Mátyás művezetővel néztük végig hol és milyen munkák folynak ilyenkor. Mint mondta, az építkezés 60 száza­lékban kész. Most koszorú-zsa­luzást, betonozást végeznek. A beton 30 fokos hőmérsékleten érkezik ide és itt, mikor betöltik a zsaluzat közé, nádpadlóval, fóliával vagy hungarocell le­mezekkel védik a hirtelen lehű­léstől. (Mínusz 10 fokig tudják ezt a munkát végezni.) Varga Tibor brigádvezető és brigádja az emeleti szinten a mellvédfalak betonozását végez­ték tegnap délelőtt. A talaj je­ges, fagyos, a lehelet sűrű fe­héren gomolyog előttünk, ke­zem, lábam elgémberedve és benti munkához szokott, elké- nyelmesedett tudatommal ne­hezen képzelem el, hogy lehet naponta 8 órát ilyen hidegben dolgozni. — Ha az ember dolgozik, teli talicskákat tol, eszébe sem jut a hideg — mondja Varga Ti­bor. — Különben is, meg lehet ezt szokni. Tízfős brigádja tótújfolui, la­kácsai, mozsqói lakosokból te­vődik össze. Reggel már fél 5—5 órakor kelnek, hogy munkakez­désre ideérjenek, és ugyancsak sötét van már, mire hazaérnek. A munkások az ebédidőt jól fű­tött épületben tölthetik, védő­italként forró tea jár. És itt kinn a prérin is van számukra forró vizes zuhanyozó, ahol az egész napi munkától és hideg­től fellazulhatnak. Az új szakmunkásképző inté­zet 16 tantermes lesz, 500 gye­reknek biztosít tanulási lehető­séget. Konyha, étterem és tor­nacsarnok lesz méq n szükséqes tantermeken kívül. Átadási ha­tárideje 1981. június 30. Még csak az épület váza áll. Mindenütt tégla, sóder- és ho- rnokkupacok, a tornacsarnok padlózata domborzati terepasz­talhoz hasonlatos, gödrök és buckák. Kételkedve kérdem Ko­vács Mátyást: kész lesz ez jú­niusra? — Bőven meq lehet ezt addig csinálni, persze ha az idő nem szól közbe. De akárhoqyan is lesz, eay biztos, tanévkezdésre mindenképp be kell fejezni! ötszáz tanuló — a jövő szak­munkásai — tehát szeptember­től korszerű körülmények között kezdheti meg a tanulást. Nagy jelentőségű ez a tény, hiszen egyre több fórumon hangzik el, hogy a szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeinek javítása megkülönböztetett fi­gyelmet kell hogy kapjon. Az Aradi vértanúk átépítés előtt Ezt követően az algériai il­letékesek értesítették az iráni felet az átutalás megtörténté­ről. * Ronald Reagan elnök egy órával beiktatása után szemé­lyesen közölte a sajtóval és az amerikai közvéleménnyel: az Iránban fogva tartott amerikai útja — Kedden kiszabadult 52 ame­rikai túsz 444 napos fogság után Teheránban. Éppen fél óra volt hátra Carter elnök megbízatásának lejártáig, ami­kor a teheráni Mehrabad re­pülőtérről — közép-európai idő szerint 17.30-kor — elindult az algériai repülőgép, fedélzetén az amerikai nagykövetségi dip­lomatákkal és alkalmazottak­kal. Behzad Nabavi, a végrehaj­tási ügyek államminisztere már a déli órákban bejelentette, hogy az amerikai túszok útra készen állnak. Ekkor még nem érkezett meg az algériai kor­mány hivatalos értesítése ar­ról, hogy az Egyesült Államok befejezte a túszok szabadon bocsátása fejében visszaadott iráni bankbetétek átutalását. Warren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettes a dé-J li órákban több órán keresztüli tárgyalt az algériai külügymi-l nisztériumban Benjahia külügy-j miniszterrel. Röviddel későbbi a külügyminiszter Irán algírii ügyvivőjét fogadta. Kora dél -1 után Christopher tájékoztatta! Carter elnököt arról, hogy az! amerikai bankok befejezték aj felszabadított iráni betétek át-j utalását a londoni Bank of j Englandnál Algéria javára nyi-j tott fenntartásos számlára. J Jody Powell, a Fehér Ház szó-j vivője ezután bejelenthette,! hogy az Egyesült Államok tel-1 jesítette a túszok szabadonj bocsátásához szükséges előfel-j tételeket. túszokat szállító repülőgépek elindultak Teheránból. Reagan szerint a gépek a beiktatási ün­nepség után indultak el. „Az első Boeing 757-es washingtoni idő szerint 12 óra 33 perckor emelkedett a levegőbe” — kö­zölte Reagan. Az elnök tájékoztatása sze­rint a szállítórepülőgépek Algír felé tartanak, ahonnan a tehe­ráni amerikai nagykövetség 1979. november 4-én foglyul ej­tett személyzetét amerikai gé­pek viszik tovább a nyugat­németországi Wiesbaden felé. A kiszabadult amerikaiak fo­gadására utazó amerikai külö­nítmény, amelynek tagjai kö­zött van Vance volt külügymi­(Folytatás a 2. oldalon) S. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom