Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-20 / 19. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli tlanl o XXXVIII. évfolyam, 19. szám 1981. január 20., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: 3,50 forint a gépkocsi­kilométer térítés • Segítség a mozgássérültek benzinvásárlásához Késik az aláírás: mikor költözhet a művelődési központ? Hivatalos bejelentés Washingtonban és Teheránban Megkötötték a túszok szakádon bocsátásáról az egyezményt A megállapodás több okmányból áll, bonyolult pénzügyi és jogi előírásokat, kikötéseket tartalmaz Carter amerikai elnök Camp David-ből visszatért a washingtoni Fehér Házba, hogy aláírja a túszügy-megállapodást. A képen: Mondale alelnökkel a szükséges intézkedésekről beszél. Ivó- és ipari víz három és fél megyének A túszok elengedése a pénzügyi műveletek befejezése után várható Carter elnök hétfőn délelőtt néhány mondatos beszédében megerősítette, hogy létrejött Irán és az Egyesült Államok megállapodása, de hozzáfűzte, hogy néhány okmány aláírása még várat magára. Az országos televízióban el­hangzott elnöki beszéd nem tisztázta a megállapodás rész­leteit. Carter kijelentette: „Megkötöttük Iránnal az egyez­ményt, amely — úgy hiszem — az amerikai túszok szabadsá­gát eredményezi majd. Mind­amellett néhány okmány alá­írása szükséges még ahhoz, hogy a túszokat valóban sza­badon engedjék. A szabadon bocsátás után feloldjuk és át­utaljuk azon betétek nagy ré­szét, amelyet a túszszedést kö­vetően zároltattam.” Carter nem szólt arról, hogy a túszok kiszabadulására mikor kerülhet sor, de bejelentette, hogy amint szabadok lesznek, újabb beszédet mond. Az el­nök végül köszönetét mondott Algériának a közvetítésért. Algírban egy kormányszóvivő eközben bejelentette, hogy Warren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettes para­fáit három okmányt. A doku­mentumokat korábban Tehe­ránban is aláírták, s repülőgé­pen küldték el Algírba. Sajtó- értekezletén Christopher nem nyilatkozott a dokumentumok tartalmáról. Címük mindazon­által már ismeretes: egy tízol­dalas okmány „Az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság deklarációja". A máso­dik, hétoldalas dokumentum tartalmazza az (amerikai—iráni) egyezményt, s egy háromolda­las okmány pedig ügyrendi megállapodásokról szól. Az amerikai—iráni egyez­mény washingtoni hírek szerint több okmányból áll és rendkí­vül bonyolult pénzügyi és jogi előírásokat, kikötéseket tartal­maz. Első lépésben mintegy 2,5 milliárd dollár értékű iráni arany és értékpapír átutalá­sára kötelezi az Egyesült Álla­mokat a londoni Bank of Eng- land-en keresztül az algériai központi bankhoz. Algériába utalják át — még hétfőn - az amerikai bankok külföldi fiók­jainál levő mintegy 4 milliárd dollárnyi iráni betétek egy ré­szét is. Az 52 amerikai túsz szabadon bocsátása a pénz­ügyi műveletek befejezése után várható. Az Egyesült Államokban le­vő egyéb iráni követeléseket a következő hat hónap folyamán megfelelő bírósági eljárások útján juttatják vissza Iránba. Az egyezmény nemzetközi dön­tőbíróság illetékességébe utal­ja a sah vagyona kiadásának kérdését. Nem ismeretes, tar­talmaznak-e az aláírt okmá­nyok még egyéb feltételeket és kötelezettségvállalásokat is. (Kommentárunk a 2. oldalon) Az ország sok városában és falujában gond a víz: az ivóvíz és az ipari víz előteremtése ha­talmas anyagi áldozatot köve­tel, és egyre inkább csak át­gondolt távlati tervek alapján építhető ki az egyes települések vízellátási rendszere. Az Or­szágos Vízügyi Hivatal, vala­mint az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium ezért hirdetett pályázatot Dél-Dunántúl regio­nális vízellátási problémáinak megoldására. Ez a terület Bara­nya, Somogy és Tolna megyét, Zala megye egy részét foglalja magába. A pályázóknak olyan koncepciót kellett kidolgozniuk, amely szerint biztosítható e há­rom és fél megye közműves vízellátásának fejlesztése a tér­ség településének, iparának, mezőgazdaságának vízszolgál­tató rendszerével összefüggés­ben 2010-ig. Az egyik első dí­jat, 110 ezer forintot Fömötör Gyula, az Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság vízellátási és csatornázási osztályvezetőjének, valamint helyettesének Kovács D. Zoltánnak közös~pályaműve nyerte. Győri irodájukban be­szélgettünk erről a szép és ér­dekes feladatról. — Mi volt a kiindulási pont? — A pályázati kiírásban sze­repel valamennyi térség vízigé­A KISZ Központi Bizottsága 1981 májusára összehívta a KISZ X. kongresszusát. A felkészülés jegyében kezdődtek meg január 15-én az alapszervezeti taggyűlé­sek. Az értékelő és vezetőségvá­lasztó taggyűlésen megvitatják az elmúlt mozgalmi év akcióprog­ramjának végrehajtását, értékelik a KISZ-tagok munkáját. Valamennyien szocialista bri­gádtagok, mindannyian tanul­nak, s kivétel nélkül részt vettek az elmúlt évben szervezett tár­sadalmi munkákban. Ezek a leg­jellemzőbb megállapítások a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat l-es számú, központi KISZ-alapszervezetének az elmúlt mozgalmi évben vég­zett munkájára, melynek értéke­nye a terv első ütemében, vagyis 1990-ig és a második­ban, 2010-ig. — Tudjuk, hogy például Pécsnek mennyi vízre lesz szük­sége 30 év múlva? — Igen. A Pécsett és vonzás- körzetében élő lakosság napi átlagos ivóvíz-igénye 92 ezer köbméter lesz 1990-ben, csúcs- fogyasztása 113 ezer köbméter. Ugyanez a két szám 2010-ben 133 ezer, illetve 175 ezer. Ehhez jön még az ipar szükséglete: 40 ezer köbméter ivóvíz és 30 ezer köbméter technológiai víz naponta. Csináltunk egy mér­leget és kiderült, nem lesz elég víz, tehát hozni kell valahon­nan. — Honnan? — Ez volt a feladat: kidol­gozni, honnan lehet viszonylag olcsón kellő mennyiségben vi­zet találni. Tanulmányok, feltá­rások alapján hidrogeológiai tanulmányt készítettünk, kivá­lasztottuk azt a megoldást, ami a leggazdaságosabb és műsza­kilag is korszerű. — £ szerint? — Mi négy helyen a Dráva, három helyen a Duna kavics­teraszára települtünk a vízkivé­teli művekkel, és három helyen a Balatonból veszünk vizet. lését tegnap délután tartották Pécsett, a vállalati központban. Ami a társadalmi munkát illeti: két nagy csoportra oszthatók, aszerint, hogy vállalati kapukon belül vagy azokon kívül dol­goztak. A lerobbantott épületré­szek romjainak az eltakarításá­tól kezdve az udvar parkosítá­sán át, a teke, a kispálya és konditerem üzemeltetését, kar­bantartását is ők vállalták. Dol­goztak a Malom-völgyi kirán­dulóövezet csinosításán, részt vettek az Egy napot a Mecse­kért mozgalomban és a három kommunista műszakjuk közül kettő ellenértékét részben a mozgássérülteknek, részben a Pécs és Komló a mi elképzelé­sünk szerint természetesen a Dunáról kapja a vizet. — Minek tulajdonítják sike­rüket? — Annak, hogy reális terve­ket tudtunk készíteni, „a földön maradtunk", nem álmodoztunk, pedig terveinket a jövő évezred­re is készítettük. Azonkívül két évvel ezelőtt részt vettünk az észak-dunántúli regionális terv pályázatán is, az ott szerzett tapasztalatainkat most felhasz­náltuk. És sok segítséget kap­tunk a kollégáktól, így például c. Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság mérnökeitől, technikusai­tól. —- Több pályaművet díjaztak, megvásároltak. Mi lesz ezek sorsa? Melyik valósul meg? — A pályázatok adatai o Vízgazdálkodási Intézet számí­tógépeibe kerülnek, amelyek ki­számítják „a legkisebb közös többszöröst”, vagyis mindegyik munkából a legjobb paraméte­rek felhasználósával a legopti­málisabb fejlesztési koncepciót alakítják ki. A már említett észak-dunántúli regionális terv megvalósulásakor látjuk, hogy a főbb vízkormányzási irányok is így alakultak ki. Gázmű által patronált gyermek- intézményeknek ajánlották fel. A harmadik kommunista műszak pénzét a vállalati dolgozók ré­szére alapított — vissza nem té­rítendő — lakásvásárlási és épí­tési alaphoz adták. A 46 fős nagyrészt csalódó, sokból álló alapszervezet tagjai azonban mégsem a társadalmi, hanem a saját munkájukban való Helytállást tekintik elsődle­ges feladatuknak. Tavaly óta gyakorlat náluk, hogy minden KISZ-tagról rendszeresen mond véleményt munkahelyi vezetője az alapszervezet vezetőségének. E vélemények többsége dicsére­tet fejez ki. Az alapszervezet tagjai közül az elmúlt évben ket­ten kerültek vezető beosztásba, ketten kaptak kitüntetést, egy fiatalt felvettek a pártba, s a tagság egyharmada a rendsze­res újítók közé tartozik. Szintén az elmúlt mozgalmi év eredményei közé könyvelhetik, hogy az alapszervezet minden tagja tanul, Az önképzés, művelődés cél­jait szolgálja az ifjúmunkás­klubjuk, melynek rendezvényeit az alapszervezet szervezi a vál­lalat illetve a környék fiataljai részére. A klub havonta négy alkalommal jelentkezik nagyobb programmal. Az író—olvasó ta­lálkozókra, élménybeszámolókra több lakóterületi KlSZ-alap- szervezet tagjai is eljárnak. En­nek alapján akarja az alapszer­vezet szorosabbra fűzni a velük való kapcsolatot. Bár a tegnapi taggyűlésnek nem volt feladata — ez majd tervező taggyűlés na­pirendjén szerepel — a további tennivalók megvitatása, mégis többen elmondták, hogy fel­adatnak tekintik a szervezettség növelését, a még elkötelezet­tebb, felelősségteljesebb mun­kát. Megkezdődtek az alapszervezeti KISZ-taggyűlések Helytállnak a Gázmű fiataljai

Next

/
Oldalképek
Tartalom