Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-20 / 19. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli tlanl o XXXVIII. évfolyam, 19. szám 1981. január 20., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: 3,50 forint a gépkocsikilométer térítés • Segítség a mozgássérültek benzinvásárlásához Késik az aláírás: mikor költözhet a művelődési központ? Hivatalos bejelentés Washingtonban és Teheránban Megkötötték a túszok szakádon bocsátásáról az egyezményt A megállapodás több okmányból áll, bonyolult pénzügyi és jogi előírásokat, kikötéseket tartalmaz Carter amerikai elnök Camp David-ből visszatért a washingtoni Fehér Házba, hogy aláírja a túszügy-megállapodást. A képen: Mondale alelnökkel a szükséges intézkedésekről beszél. Ivó- és ipari víz három és fél megyének A túszok elengedése a pénzügyi műveletek befejezése után várható Carter elnök hétfőn délelőtt néhány mondatos beszédében megerősítette, hogy létrejött Irán és az Egyesült Államok megállapodása, de hozzáfűzte, hogy néhány okmány aláírása még várat magára. Az országos televízióban elhangzott elnöki beszéd nem tisztázta a megállapodás részleteit. Carter kijelentette: „Megkötöttük Iránnal az egyezményt, amely — úgy hiszem — az amerikai túszok szabadságát eredményezi majd. Mindamellett néhány okmány aláírása szükséges még ahhoz, hogy a túszokat valóban szabadon engedjék. A szabadon bocsátás után feloldjuk és átutaljuk azon betétek nagy részét, amelyet a túszszedést követően zároltattam.” Carter nem szólt arról, hogy a túszok kiszabadulására mikor kerülhet sor, de bejelentette, hogy amint szabadok lesznek, újabb beszédet mond. Az elnök végül köszönetét mondott Algériának a közvetítésért. Algírban egy kormányszóvivő eközben bejelentette, hogy Warren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettes parafáit három okmányt. A dokumentumokat korábban Teheránban is aláírták, s repülőgépen küldték el Algírba. Sajtó- értekezletén Christopher nem nyilatkozott a dokumentumok tartalmáról. Címük mindazonáltal már ismeretes: egy tízoldalas okmány „Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság deklarációja". A második, hétoldalas dokumentum tartalmazza az (amerikai—iráni) egyezményt, s egy háromoldalas okmány pedig ügyrendi megállapodásokról szól. Az amerikai—iráni egyezmény washingtoni hírek szerint több okmányból áll és rendkívül bonyolult pénzügyi és jogi előírásokat, kikötéseket tartalmaz. Első lépésben mintegy 2,5 milliárd dollár értékű iráni arany és értékpapír átutalására kötelezi az Egyesült Államokat a londoni Bank of Eng- land-en keresztül az algériai központi bankhoz. Algériába utalják át — még hétfőn - az amerikai bankok külföldi fiókjainál levő mintegy 4 milliárd dollárnyi iráni betétek egy részét is. Az 52 amerikai túsz szabadon bocsátása a pénzügyi műveletek befejezése után várható. Az Egyesült Államokban levő egyéb iráni követeléseket a következő hat hónap folyamán megfelelő bírósági eljárások útján juttatják vissza Iránba. Az egyezmény nemzetközi döntőbíróság illetékességébe utalja a sah vagyona kiadásának kérdését. Nem ismeretes, tartalmaznak-e az aláírt okmányok még egyéb feltételeket és kötelezettségvállalásokat is. (Kommentárunk a 2. oldalon) Az ország sok városában és falujában gond a víz: az ivóvíz és az ipari víz előteremtése hatalmas anyagi áldozatot követel, és egyre inkább csak átgondolt távlati tervek alapján építhető ki az egyes települések vízellátási rendszere. Az Országos Vízügyi Hivatal, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztérium ezért hirdetett pályázatot Dél-Dunántúl regionális vízellátási problémáinak megoldására. Ez a terület Baranya, Somogy és Tolna megyét, Zala megye egy részét foglalja magába. A pályázóknak olyan koncepciót kellett kidolgozniuk, amely szerint biztosítható e három és fél megye közműves vízellátásának fejlesztése a térség településének, iparának, mezőgazdaságának vízszolgáltató rendszerével összefüggésben 2010-ig. Az egyik első díjat, 110 ezer forintot Fömötör Gyula, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízellátási és csatornázási osztályvezetőjének, valamint helyettesének Kovács D. Zoltánnak közös~pályaműve nyerte. Győri irodájukban beszélgettünk erről a szép és érdekes feladatról. — Mi volt a kiindulási pont? — A pályázati kiírásban szerepel valamennyi térség vízigéA KISZ Központi Bizottsága 1981 májusára összehívta a KISZ X. kongresszusát. A felkészülés jegyében kezdődtek meg január 15-én az alapszervezeti taggyűlések. Az értékelő és vezetőségválasztó taggyűlésen megvitatják az elmúlt mozgalmi év akcióprogramjának végrehajtását, értékelik a KISZ-tagok munkáját. Valamennyien szocialista brigádtagok, mindannyian tanulnak, s kivétel nélkül részt vettek az elmúlt évben szervezett társadalmi munkákban. Ezek a legjellemzőbb megállapítások a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat l-es számú, központi KISZ-alapszervezetének az elmúlt mozgalmi évben végzett munkájára, melynek értékenye a terv első ütemében, vagyis 1990-ig és a másodikban, 2010-ig. — Tudjuk, hogy például Pécsnek mennyi vízre lesz szüksége 30 év múlva? — Igen. A Pécsett és vonzás- körzetében élő lakosság napi átlagos ivóvíz-igénye 92 ezer köbméter lesz 1990-ben, csúcs- fogyasztása 113 ezer köbméter. Ugyanez a két szám 2010-ben 133 ezer, illetve 175 ezer. Ehhez jön még az ipar szükséglete: 40 ezer köbméter ivóvíz és 30 ezer köbméter technológiai víz naponta. Csináltunk egy mérleget és kiderült, nem lesz elég víz, tehát hozni kell valahonnan. — Honnan? — Ez volt a feladat: kidolgozni, honnan lehet viszonylag olcsón kellő mennyiségben vizet találni. Tanulmányok, feltárások alapján hidrogeológiai tanulmányt készítettünk, kiválasztottuk azt a megoldást, ami a leggazdaságosabb és műszakilag is korszerű. — £ szerint? — Mi négy helyen a Dráva, három helyen a Duna kavicsteraszára települtünk a vízkivételi művekkel, és három helyen a Balatonból veszünk vizet. lését tegnap délután tartották Pécsett, a vállalati központban. Ami a társadalmi munkát illeti: két nagy csoportra oszthatók, aszerint, hogy vállalati kapukon belül vagy azokon kívül dolgoztak. A lerobbantott épületrészek romjainak az eltakarításától kezdve az udvar parkosításán át, a teke, a kispálya és konditerem üzemeltetését, karbantartását is ők vállalták. Dolgoztak a Malom-völgyi kirándulóövezet csinosításán, részt vettek az Egy napot a Mecsekért mozgalomban és a három kommunista műszakjuk közül kettő ellenértékét részben a mozgássérülteknek, részben a Pécs és Komló a mi elképzelésünk szerint természetesen a Dunáról kapja a vizet. — Minek tulajdonítják sikerüket? — Annak, hogy reális terveket tudtunk készíteni, „a földön maradtunk", nem álmodoztunk, pedig terveinket a jövő évezredre is készítettük. Azonkívül két évvel ezelőtt részt vettünk az észak-dunántúli regionális terv pályázatán is, az ott szerzett tapasztalatainkat most felhasználtuk. És sok segítséget kaptunk a kollégáktól, így például c. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnökeitől, technikusaitól. —- Több pályaművet díjaztak, megvásároltak. Mi lesz ezek sorsa? Melyik valósul meg? — A pályázatok adatai o Vízgazdálkodási Intézet számítógépeibe kerülnek, amelyek kiszámítják „a legkisebb közös többszöröst”, vagyis mindegyik munkából a legjobb paraméterek felhasználósával a legoptimálisabb fejlesztési koncepciót alakítják ki. A már említett észak-dunántúli regionális terv megvalósulásakor látjuk, hogy a főbb vízkormányzási irányok is így alakultak ki. Gázmű által patronált gyermek- intézményeknek ajánlották fel. A harmadik kommunista műszak pénzét a vállalati dolgozók részére alapított — vissza nem térítendő — lakásvásárlási és építési alaphoz adták. A 46 fős nagyrészt csalódó, sokból álló alapszervezet tagjai azonban mégsem a társadalmi, hanem a saját munkájukban való Helytállást tekintik elsődleges feladatuknak. Tavaly óta gyakorlat náluk, hogy minden KISZ-tagról rendszeresen mond véleményt munkahelyi vezetője az alapszervezet vezetőségének. E vélemények többsége dicséretet fejez ki. Az alapszervezet tagjai közül az elmúlt évben ketten kerültek vezető beosztásba, ketten kaptak kitüntetést, egy fiatalt felvettek a pártba, s a tagság egyharmada a rendszeres újítók közé tartozik. Szintén az elmúlt mozgalmi év eredményei közé könyvelhetik, hogy az alapszervezet minden tagja tanul, Az önképzés, művelődés céljait szolgálja az ifjúmunkásklubjuk, melynek rendezvényeit az alapszervezet szervezi a vállalat illetve a környék fiataljai részére. A klub havonta négy alkalommal jelentkezik nagyobb programmal. Az író—olvasó találkozókra, élménybeszámolókra több lakóterületi KlSZ-alap- szervezet tagjai is eljárnak. Ennek alapján akarja az alapszervezet szorosabbra fűzni a velük való kapcsolatot. Bár a tegnapi taggyűlésnek nem volt feladata — ez majd tervező taggyűlés napirendjén szerepel — a további tennivalók megvitatása, mégis többen elmondták, hogy feladatnak tekintik a szervezettség növelését, a még elkötelezettebb, felelősségteljesebb munkát. Megkezdődtek az alapszervezeti KISZ-taggyűlések Helytállnak a Gázmű fiataljai