Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-18 / 17. szám

Tíz esztendő napfényben ff Újfilozófiai ff kalandozások Párizsban Az 1968. májusi „diákforradalom” valójában nem annyira politikai, mint inkább a francia tár­sadalom elavult struktúrái ellen kirobbant erkölcsi forradalom volt. Tömeges lázadás de Gaulle tá­bornok patriotikus-paternalista rendszere ellen. Jelszavai az élet azonnali, fontolgatások nélküli, totális megváltoztatását hirdették. Dinamikusan zajló eseményei és méginkább a vállalkozás ha­tártalannak tűnő lehetőségeihez képest prózai, s éppen ezért egy kissé tragikus bukása egy olyan polarizációs folyamatot indítottak el a francia társadalomban, s különösen a párizsi „magasabb értelmiség” köreiben, a Quartier Latin és a St. Germain des Prés fellegváraiban, amelynek hatá­sa napjainkban is tart. Ebben a racionalizmus- és marxizmusellenes ideológiai átstrukturálódásban két pólus került leginkább nemcsak a párizsi, vagy általában a francia, hanem a nemzetközi figye­lem fókuszába is. Az egyik póluson az ún. „ú filozófia” Képviselői tömörülnek André Glucks mann és Bernard-Henri Lévy vezetésével, akik c diákmegmozdulások idején szenvedélyes marxis táknak, Mao Ce-tung feltétlen követőinek, egy ra dikális kommunizmus híveinek tekintették magú kát. A másik oldalon a fajelméleteket tudományc san, a genetika révén igazolni akaró, az ameri kanizmus, a kommunizmus és a kereszténység el len egyaránt fellépő „új jobboldal” ideológusa állnak Alain de Benoist és Louis Pauwels szemé lyében. Cikksorozatunk első Írásában a francia „intet lektuális hatalom” jelenlegi működéséről, Régi: Debray által készített diagnózist ismertettük. Az követően az „új filozófia”, majd az „új jobbot dal” eszméit mutatjuk be röviden. Nyikorogva1 nyílik a lemez- ojtó: gyönyörű-verandás ház udvarára lépünk. Balra hatal­mas fenyőfa, zöldjével uralja a teret. Siklós, Rákóczi út.. . Katona Józsefet keressük, aki pontosan tíz évvel ezelőtt ki­áltotta el .magát a műtőaszta­lon: „Látom magát, adjunktus úr!" Közel 35 évet kellett várnia erre a pillanatra . . . Annak ide­jén mészoltás közben a mész a szemébe freccsent, s a fiatal­ember elvesztette látását, majd később minden reményét. Az ajtónyikordulásra bentről is kinéznek: a konyhában ép­pen együtt a család. Azaz, ott­hon van Katona József felesé­ge, lánya, s az egyik unoka. — Nagyon szép volt ez a tíz esztendő, mégha bele is öre­gedtem — mondja később Ka­tona József. — Visszafordult az életem. Meséli, hogy a műtétet köve­tő esztendőben a fiával beau­tózták fél Magyarországot, ahol annak idején járt. Nem tudta, hogy meddig tart a csoda, nem merte remélni, hogy hosszabb ideig. Félt, hogy hamarosan is­mét besötétedik minden körü­lötte, végleg. Ezért sietett: be­szívni mindent, szépséget, szí­neket, formákat, házakat és ut­cákat. Budapesten, Kecelen, Baján, Kecskeméten, Mohá­cson ... és sokfelé. Megnézni gyorsan . . . — Marika néni le se veszi ró­la a tekintetét néha kijavítja, néha közbeszól. — Ezt nem érti meg senki — A szakszerű ízlelés fortélyainak elsajátítására szervez tanfolya­mokat egy éve a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztéri­um Mérnök- és Vezetőtovább­képző Intézete élelmiszeripari üzemek, ellenőrző intézetek dol­gozói számára. A tanfolyam hallgatói nemcsak kóstolgatták az ízlelés tudományát, de szigo­rú vizsgát is kell tenniük az al­kalmassági bizonyítvány meg­szerzéséhez, amely dokumentál­ja: biztonsággal eligazodnak az ezernyi íz, illat útvesztőjében. Egy-egy új élelmiszer sajátos izének megkomponálásához, vagy a már meglévők karakte­rének állandósításához bonyo­lult műszerek egész sorára van szükség. De a legtökéletesebb műszerek sem helyettesíthetik az emberi érzékszervek próbáját. HÉTVÉGE 4. temeti a kezébe az arcát. — Csak ült naphosszat a konyhá­ban, szívta az egyik cigarettát a másik után. Azt se tudta, nappal van-e avagy éjjel. Nem érdekelte semmi .. . ötvenkilenc esztendős volt a műtét idején, most tízzel öre­gebb. — Mi tagadás, nem mozgok már olyan fürgén, mint a húsz­évesek, de azért megcsinálom, amit tudok. Mindennap elme­gyek a boltba ezt-ozt bevásá­rolni . .. Tűzifát hasogatok, el­mosogatok egy poharat. Szóval nem vagyok haszontalan ember. — Mit változott az élete e tíz év alatt? Mosolyogva mondja: — Meséltem ugye, hogy va­kon is dolgoztam egy ideig. A terményátvételnél a mázsá­nál . .. Hát, akkor úgy kifino­mult a tapintásom, hogy egy pillanat alatt megtudtam, 10 avagy 20 fillérest nyomtak a markomba, Ha valamit meg­érintettem, már tudtam, hogy mi az. Amikor mentem hazafe­lé, a kerítést tapogatva, ara­szolva, a kerítéslécről sejtettem, hogy merre tartok . .. Most meg? Rá kell néznem ai pénzre, két­szer is . . . Hiába morzsolgatom az ujjam között. Hozzáteszi: a legszebb pilla­natok a kórházból való haza­érkezés pillanatai voltak. Hát ilyen az én fiam? Hát ez len­ne a lányom? Anita... a kis- unokám? A szomszédot, a bará­tait először meg sem ismerte, csak aztán, hogy megszólaltak. Hát te lennél az? Nem ilyen­nek gondoltalak . . Az élelmiszeripari üzemekben és a minőségellenőrző állomáso­kon mintegy kétezren vannak olyan emberek, akik élő műszer­ként rendszeresen részt vesznek az ízvizsgálatokban. Az egyhetes íztanfolyam részt­vevőinek első feladatként a négy alapíz, a sós, az édes, a savanyú és a keserű különböző árnyalatait kell felismerniük vi­zes oldatú koncentrátumokban. Ez nem is olyan egyszerű fel­adat, Gyakori ugyanis, hogy va­laki érzékeny bizonyos izékre, például a keserűre, másokra vi­szont kevésbé reagál, még íz­vakok is előfordulnak. A tan­folyamok eddigi tapasztalata szerint a fiatalok és közülük is főként a nők képesek legérzé­kenyebben megkülönböztetni az ízeket. Érdekes tapasztalat, hogy mi, magyarok általában kevés­bé vagyunk érzékenyek az édes és a keserű ízekre. Amíg a nemzetközi átlag például a 0,3 százalékos cukoroldatot már felismeri, addig a hazai ízlelők Siklósra három éve költöztek be Egyházasharasztiból. Jobb itt: a házhoz van 300 négyszö­göl kert is, aztán, hogy a „kis" Anita rövidesen gimnazista lesz, nem kell buszoznia. De a fia­talok, Józsi bácsi fia és lá­nya továbbra is kijárnak a ha­raszti tsz-be. — Nézze, kell-e ennél több az embernek, mint ami nekem megadatott. A gyermekeim jól élnek, négy unokám van, s ha­vonta félre rakhatok a nyugdíj­ból . . . Tervem különösképpen nincs . . . Az unokát az ölébe emeli a két és fél éves fiúcska mondja, mondja, megállás nélkül. — Na mit tanultunk legutóbb? A gyerek a nagyapja szemé­be nézve fújja: „Lemegyek a pince fenekére, ráülök a hordó tetejére .. . Nehezen búcsúzunk. Érthető: 10 éve beszélgettünk utoljára — most is őrzi az akkori képes riportot —, s most mindent el­szeretne mondani. Meg aztán, ha találkozom vele, mondjam el az adjunktus úrnak, hogy minden rendben van, az a kül­földi kenőcs, amit pár eszten­deje felírt, nagyon használ... — Tudja, nemrégiben bent jártam a klinikán, Pécsen. De azt mondták a kartonozóban, hogy néhány órát várnom kéne, mivel 10 éves múlt a kartonom, s lekerült a pincébe . . . Nem vártam meg, míg előkeresik. Mi. nek a kontroll, ha egyszer lá­tok . . . Kozma Ferenc általában csak 0,4 százalékos koncentrátum kóstolásánál tud­ják eldönteni,, hogy cukoroldat­ról van szó. Más szóval édes- szájúak vagyunk, ugyanakkor sós ízekre általában érzéke­nyebbek nálunk, mint más or­szágokban. Ennek a felismerés­nek komoly gazdasági jelentő­sége lehet az exportüzleteknél. Az amerikaiak például sósab- ban kedvelik a sonkát, mint mi, így a nagy tételben exportált dobozos sonka ízesítésénél ezt figyelembe veszik az íz-meósok Az egyhetes tanulás és tre- nírozás után termékpróbán dől el véglegesen, sikerült-e elsajá­títani a tanultakat. Ez abból áll, hogy egyazon élelmiszer mintá­ihoz más-más adalékot kever­nek. így például a meggyléhez kis mennyiségben citromsavat adagolnak, s a vizsgázónak fel kell ismernie, melyik minta tér el az eredetitől, és mit tartal­maz. K. G. A z egykori ultrabalos, mao­ista, ma harmincas fiata­lok egy csoportja, akik 1968-ban a forradalmat és a fennálló társadalom szükség- szerű bukását hirdették, a het­venes években különösebb sze­rénység és őszinteség nélkül „új filozófusokként" mutatkoz­tak be. Előtte természetesen végigjárták csalódásuk, kiáb­rándultságuk romkertjeit. Úgy tűnt, hogy a cselekvés emberei gondolkodókká változtak. „Az új filozófia" első jelent­kezése Jean-Marie Benoist ne­véhez fűződik, aki már 1970- ben megjelentette a „Marx ha­lott" című könyvét. Bár ő az egyetlen, aki sem marxista, sem maoista periódust nem vall magáénak, Marxot és a marxizmust abban az értelem­ben tekinti „bebalzsamozott halottnak", hogy a Platóntól és Arisztotelésztől származó ' metafizikai kategóriák rabja­ként sokkal inkább be van zárva a „metafizikai klauzulá­ba”, mint más doktrínák, sok­kal dogmatikusabb' a többi doktrínánál etc. Az igazi támadást, újabban Szolzsenyicin odaadó híve, André Glucksmann indította el „A szakácsnő és az emberevő" című munkájával. Ebben Mar­xot és a marxizmust tette meg a modern totalitarizmus leg­főbb kórokozóinak. Túl ezen: Platóntól kezdve az egész nyugati filozófiát a vádlottak padjára ültette. A gyarmatosí­tás, a világháborúk, Auschwitz és Kolima mind a nyugati ci­vilizáció eredményei. Sztálin a szovjet átnevelő táborok létre­hozásával e civilizáció szilárd harcosaként cselekedett. S mindez a szocializmus belső szükségszerűségéből követke­zett, s nem mond ellent Marx gondolatvilágának. A Platóntól eredeztetett tekintélykultusszal szemben ekkor még az anar­chista lázcdást védelmezi, lé­vén az állam a legfőbb ellen­ség. Újabb könyvében a „Mester­gondolkodók" -ban a német metafizika nagy hagyományá­hoz fordul számonkéréssel. Kü­lönösen Fichte, Hegel, Niet­zsche és természetesen Marx ellen folytatja támadását. Az államot itt már nem Bakunyin, hanem a konzervatív Alexis de Tocqueviile segítségével veti el. Még 1967-ben kiadott egy könyvet ,,Értekezés a há­borúról" címmel. Tavaly e könyv új kiadásához írott hosz- szú előszavában, az „Európa 2004"-ben, már a forradalom eszméjét támadja, tekintve, hogy szerinte a forradalom nem más, mint politikai, tár- f sadalmi, filozófiai illúzió, a „kezdet agyréme”. Úgy véli, hogy a forradalom, az igazi, a valódi forradalom, tabula rasaból kiindulva akarja az új társadalmat életre hívni. Ez az eszme szerinte már a rene­szánszban veszi a kezdetét. Glucksmann ténylegesen nem vet számot azzal, hogy sem Marx, sem a marxisták nem akarták sohasem „nulla álla­potból" kiindulva az új társa­dalmat életre hívni. Legfel­jebb Pol Poték, de ők a kínai kulturális forradalom, ponto­sabban a „négyek bandájá­nak" felügyelete alatt álltak, akik épp úgy nem olvasták pl. Marxnak a „nulla állapotból” való kiindulást tagadó írásait, mint ahogy feltehetően Glucks­mann sem. B.-H. Lévy „Az emberi arcu­latú barbárság" címen közre­adott fejtegetéseivel kezdte komponálni torz effektusokra épülő zenéjét. Szerinte nem­csak a szocializmus története a gyászos események gyűjte­ménye, hanem az egész em­beriség története is. Ezért ő a pesszimizmus filozófiája mel­lett kötelezi el magát. mely szerint minden lázadás re­ménytelen, minden uralom el­kerülhetetlen, Bombasztikus megfogalmazásokkal fejezi ki csalódását: „nincs osztály nél­küli társadalom, terror nélkül", „Marx századunk Machiavelli­je", a „marxizmus, a nép ópiu­ma" etc. Lévy a marxizmust elméletileg megcáfolnak tart­ja. de uralkodó koráramlatnak tekinti. A fogalomzavar így te- tőződik nála: a marxizmus az elnyomó ipari társadalom igazsága I Tavaly megjelentetett köny­vében a monoteizmus mellett tesz hitet. („Az isten testamen­tuma"). A monoteizmuson be­lül az ótestamentum, a zsidó próféták követőjének vallja magát. A valóban fellázadt, antibarbár értelmiségiek szá­mára egy kissé eksztatikus hengon megfogalmazott re­ceptje szerint a jövőben me­tafizikusnak, művésznek és moralistának kell lennie. A fi­lozófia történetében többé-ke- vésbé jártas olvasó számára ismert tény az, hogy Isten Niet­zsche óta halott. Lévy egy „ateista spiritualizmusért" is harcolva Nietzschét is likvidál­ni akarja. Lehet, hogy a né­met filozófusnak igaza van, lehet, hogy Isten valóban ha­lott, de testamentumát végre kell hajtani, ha Isten nem is egy felsőbb lény, de szükséges elképzelés, tehát rehabilitálni kell, hiszen minden visszatérés a pogánysághoz totalitárius, antihumánus jellegű. Amíg Glucksmann a kom­munista rendszereket - Marx nevében — a tömegek elnyo­mása rendszerének, Lévy ép­pen ellenkezőleg a tömegek uralmának tartja, Philippe Nemo „A strukturális ember' című könyv szerzője abban kü­lönbözik „újfilozófus” társai­tól, hogy szerinte a kommunis­ta rendszerekben „nem Marx uralkodik”, mert a baloidal képtelen a hatalom gyakorlá­sára. A baloldal hatalomra ke­rülve többé már nem balol­dal, minden kormány reakciós. Az ember apoteózisa, feltáma­dása és feltámasztása mellett száll síkra. Természetesen a forradalom az ő értelmezése szerint is fantasztikus és téves elképzeléseken alapul. Ugvan- ez a pesszimizmus áramlik a Guy Lardreau—Christian lom­bét szerzőpáros a „Forradalom ontológiája" című triológiá jó­ba n. Az első kötet az „An­gyal" címet viseli. Az angyal, ez a testetlen, nem nélküli lény, csalódásuk gyümölcse a elérhetetlen eszményt szimbo lizálja, tekintete a történeten egyre halmozódó romjain esik. A szerzők miután rádöb bentek arra, hogy a civilizách lényege az uralom, ma *eg kulturális forradalom hívénél vallják magukat; egy olyai „forradalom” hívének, amel egy társadalmi alap és politi kai felépítmény nélküli méta fizikai lázadás, amely értelem szerűen nem Marxból vág Bakunyinból, hanem Baudelaire bői és Byron-ból táplálkozik A végső megvilágosodás szó nukra: Forradalmat nem lehe csinálni, egyáltalán nem lehe mást tenni, mint főnököt vál toztatni. így írták meg a for radclom ontológiáját sajáto san elemezve a főnök és a Iá zadó közötti örökös és meg oldhatatlan _összeütközés törté netét. „Újfilozófiai" kalandozása ink során találkozhatunk méi Jean-Paul Dollé, Michel Ser res, Gilles Susong és méi mások nevével, de itt csak i legismertebbek igen vázlato: leírásszerű bemutatására tőre kedhettünk. Egy interjú sorá megkérdezték R. Garaudy- hogyan vélekedik az „új filo zófusok”-ról. Úgy véljük, mind az, amit velük kapcsolatba mend, a fentiekkel összevetv nem igényel kommentárt. „Az új filozófusokat a tele vízió úgy népszerűsítette, mir valami mosószerreklámot, mei megfeleltek a francia jobbol dal politikai szükségleteinek hogy kifényesítsék az antikom munizmus és az antimarxizmu rozsdás vértjét. A filozófiána ezek a playboyai, akik a ma guk épületét Marx és a kiasz szikus német filozófia ellen haicra építették fel — ez utób bi inspirálta Marxot - soha sem olvasták Marx műveit.” a jobboldal politikai szűk ségleteinek megfelelően i televízió mellett a sajtó, i rádió, no meg Georges Pom P'dcu kulturális centrum i gyakran nyit ajtót a „filozófir piaybcyai"-nak sűrű kopogta tására. Egy igen tekintélyes ki adó, a Bemard Grasset külöi sorozatokat — „Figures" é „Theoriciens” — indított a irányzat műveinek népszerüsí tésére. Befejezésül álljanak it Gyurkó László szép és lanu'só gos sorai: uAki megmenekült a próbá tó!, nagyoi vigyázzon, amikor azokról ítél, akikne meztelen talppal kellett a parázsoi Dr. Csizmadia Sándor járniuk.” Ahol az ízlelés tudományát tanítják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom