Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-17 / 16. szám

6 Dunámon napié 1981. január 17, szombat \ Villanások egy falu délutánjából A berkesdi hímzőasszonyok egyik csoportja. A kép bal szélén Bakó Bözsi néni, balról a harma dik Marika, mögötte Nagy Ferencné, riportunk szereplői. Arcok Berkeseiről Nagy Ferencné pedagógus: „Nézze, szeretni kell az embereket. Nem igaz, hogy semmi sem érdekli őket. Az én szakkörömben például az asszo­nyok kirándulás alatt még jegyezgetnek is, hogy otthon mindent elmesél­hessenek. S ma már biztps tudással választják el a cifrát az eredeti népmű­vészeti munkától.. .” valóság. Egy évvel ezelőtt még azt mesélték, hogy a kultúrház üresen áll jóformán. Az igazga­tónő hosszú ideig beteg volt a szívével. Azóta egy érettségizett fiatal. Gölöncsér Ágnes vállal­ta el ezt a feladatot, Pécsről jár ki naponta. Van már ifjúsági klub, gyerekklub, rendezvények, s este kilencig lehet magnózni, lemezezni. Végre, mégis van va­lami mozgás a faluban, — Hétközben, mert a hét vé­gén nincs semmi — igazít ki Lu­cia István és Hang Antal, aki­ket az utcán „szedtem össze". Az utolsó pillanatban, mert már melegítették a kocsit, Pécsre készültek. Berkesd-Pécs 13 km, a lakosság fele is bejár dolgoz­ni. ök is. Anti művezető a BÉV- nél, két éve végezte el a Pol­lack Mihály Szakközépiskolát, Pisti festő a Tanácsi Magas- és Mélyépítőknél, 18 éves. Hozzá­juk térünk be. A szülők az első szobába, mi pedig még vagy négy másikon megyünk végig, míg elérünk o Pisti szobájához. Narancs italt tölt, hellyel kínál. Kiderül, hogy a művelődési ház szombat, vasárnap lényegében zárva, csak a mozielőadás láto­gatható. Azt meg únják, inkább elmennek, már az egész me­gyét töviről-hegyire ismerik. Pis­ti KISZ-titkár is volt, az utolsó a faluban, mert azóta nincs helyben alapszervezet. Minden­ki szétszéledt, jogosítványt sze­reztek, nem lehetett összefogni őket, mindnek állandó mehetné- ke volt. — Nem akarunk az életen kí­M ár alig látszunk ki a pár­nákból. A széki, a kalo­taszegi, az ókalocsai beborítja az asztalt, a rekami- ét. Marika meg szerény mosoly- lyal hordja őket a másik szo­bából. Csodáljuk a precíz mun­kát, amikor Bözsi néni kocog- tat az ajtón. — Most jöttem ám az istálló­ból, hogy átszólt a Csabi gye­rek — mentegetőzik a fejkendős asszonyság, majd panaszolja, hogy a béka már megint meg­ette a sárgarépát. Ezen kicsit hitetlenkedem, de meggyőznek, hogy bizony kiszívja belőle a nedvet, aztán már vége a sár­garépának. Mindketten alapító tagok a berkesdi díszítőművészeti szak­körben. Bakó Bözsi néni hat­vanéves, Gyenis lózseiné úgy húsz-huszonöttel kevesebb. Ti­zenöt éve járnak ősztől tavaszig a szakkörbe, hetenként egy es­te. A férjek még biztatják is őket, menjenek, kapcsolódjanak ki. — Egy öreg, vacak gunyhót kaptunk az elején, a plafon ló­gott a fejünk fölött, de mi azért elmentünk. Batikoltunk is, na volt ott pancsolás, rezsón főz­tük a fölstéket — nevet Bözsi néni. Aztán kicsit el is szomo­rodik, a gyerekeik nagyon el­foglaltak, ritkán jönnek el meg­látogatni őket. — De szerencsé­re velünk lakik az egyik kis- unokánk! Hát őnéki hímzek, ó úgyse ér ró, fodrósznő Pécsen. Meg azért is varrogatak, mert olyan jó, hogy a körben meg­értjük egymást, mi asszonyok. Nem pletykálunk ám senkiről... — Ez alapszabály is — teszi hozzá Móri ka, - Csak arról be­szélünk, aki ott van. Különben megtárgyaljuk a Jogi eseteket, a tévét. Már kész jogászok va­gyunk. Meg a szerelmes regé­nyeket! Aki olvas valamit, el­mondja. Én is szeretem az ízes Móricz-, Mikszáth-regényeket. Amióta ide jöttem férjhez, já­rok a szakkörbe. A tanító néni szervezte. Hót az egy arany asszony — lelkendezik Marika és Bözsi néni is helyesel. Ügy mondják: tanító néni. nem a keresztnevén, nem is úgy, hogy a Nagyné. — Minden évben elvisz min­ket kirándulni, bejárjuk az or­szágot, megnézzük a különféle tájak hímzéseit, múzeumait. A Bözsi néni is eljön ám, akkor sosem beteg — összemosolyog­nak az asszonyok, s invitálnak, nézzem meg egyszer az asszony- farsangi mulatságukat. Pana­szolják, hogy a fiatalok viszont valahogy széthúznak elmennek szórakozni a faluból. Bözsi néni is rábólint: - Pe­dig épült egy szép kultúrház hét-nyolc éve. Akkor még élt a 83 éves édesanyám, őt is el kel­lett támogatnunk az átadásra. Mondják is a szomszédok, hogy Bözsi te is olyan izgága vagy, mint az anyád volt. • Először egy évvel ezelőtt jár­tam Berkesden. Ami nem válto­zott, az a díszítőművészeti szak­körbeli élet. Rendeztek kiállítá­sokat, s patronálják a zádori szakkört is. Ami változott: a társadalmi összefogással létesí­tendő új óvoda, már majdnem Nagy Ferenc iskolaigazgató és felesége, otthonukban. Fotó: Proksza László vül kerülni — összegzik vélemé­nyüket, mikor az utazgatásaik­ról beszélnek, és arról, hogy hol akarnak majd élni. Talán kis­városban, ami nagy városhoz is közel van, lehet falu is, de Ber­kesei nem. Hogy miért? Kevés a lehetőség, s valami újra vágy­nak. • A folyosón faragott székek, a szobában is egy-két remek bú­tordarab. Dicsérem is őket, mi­re a házigazda, Dallos István fürgén átmegy a másik szobá­ba és kihoz egy botot.- Ez itt mindennek az alapja, ezzel még el is hegedültek ott­hon. De ugye, milyen rajzos mintájú?! — tolja elém a pász­torbotot. Ősi minták, finom ere­zetű tulipánok. Pista bácsi pász­tordinasztiából származik, ko­rán megtanulta a faragást. — Ez olyan gyönyörű dolog, azért is vezetem hatodik éve az itte­ni szakkört, ügyesek ám a gye­rekek! Egyszer egy kiállításon még meg is vádoltak, hogy biz­tos én csináltam a fiúk helyett a darabokat. Na, aztán a me­gyeiek előtt p rod uká Itattam őket, lássák kinek a munkájá­ban gyönyörködnek. A könyvtá­ros is én vagyok ám! Egyszer megkértek, aztán rajtam ma­radt, mint szamáron a fül. De szívesen csinálom. 216 olvasóm van, majd mind iskolások . . . Ajánlom nekik a könyveket, még a sajátomból is kölcsön­zők, ha az kell — magyarázza Pista bácsi. Gyorsan beszél, energikusan és többször elne­veti magát: — Hát hogyne örül­nék, amikor látom, mi minden érdekli a gyerekeket, és hogy az ősi minták sem halnak el, lesz, aki újra megfaragja őket — mondja. • Az iskola aprócska irodájá­ban feleség és férj, Nagy Fe­rencné tanítónő és Nagy Ferenc igazgató vár rám. Az igazgató a nagy tervekről mesél. Mivel az iskola jelenleg négy, külön­álló, régi épületben található, ugyancsak szükség lenne egy új iskolára. De akkor azt a műve­lődési házhoz építhetnék, mert nevelési központot szeretnének alakítani. Nappal mindkettőben tantíhatnának, este meg mind­egyik művelődési házzá válhat­na. Lehetne újabb szakköröket, középiskolai előkészítőt, nyelv­tanfolyamot szervezni, jobban beosztani a tanárok idejét, energiáját. Jövőre elkészülnek a tervdokumentációk az új, négytantermes épületről. A mos­tani felső iskola öregek nap­közije lenne, így ez a probléma is megoldódna. — Talán a gyerekeken ke­resztül a felnőttekhez is jobban eljutnánk. S a fiataloknak is perspektívát kell mutatni. Hi­szen egy község gazdasági, szociális fejlődése, illetve stag­nálása hat a szorosan vett mű­velődésre — mondja Nagy Fe­renc. — Nézze, szeretni kell az em­bereket. Nem igaz, hogy sem­mi sem érdekli őket. Az én szakkörömben például az asz- szonyok a kirándulások alatt még jegyezgetnek is, hogy itt­hon mindent elmesélhessenek. S ma már biztos érzékkel, tudás­sal választják el a cifrát az eredti népművészeti munkától - veszi át a szót Nagy Ferenc­né, a „Tanító néni". Csendes, mosolygós asszony. A faluban mindenki szereti, becsüli a munkáját, amit hivatalosan is elismernek: egy éve vette át a Szocialista kultúráért kitünte­tést. Ránéz a férjére: — Mi 26 éve élünk a faluban. Rájöttem, hogy itt is mennyire váaynak az emberek a szépre. Őszinték, ragaszkodók. Csak közöttük kell élni. Ha látják, hogy az orvos­nak is problémája az, hogy nincs jó út. vagy kevés az óvo­da. Ezeknek a Pécs környéki falvaknak az a hátrányuk, hogy a vezetők gyakran nem a falu­bon laknak, hanem kijárnak oda. Ez nem jelenti azt, hogy ne tekintenék szívügyüknek a falu gondját! Csak az embe­reknek az adna nagyobb biz- tonsáaérzetet szerintem. ha úgy lótnák, hogy a patrónusuk közöttük él, hogy nem „gazdát­lanok". Ez az egvik nagy orob- léma a falusi életben, művelő­désben. Azután meq is kell ér­teni az embereket. Sokat dol­goznak, fáradtak. Hiába van gépkocsijuk, nemiaen használ­ják. Csak a mozgékonyabb fia­talok. • Korántsem tudtuk végiaiárni a falut, véleményeket gyűjteni, milyen lehetőségek is állnak la­kói előtt, mennvire elégíti ki egy adott község az ott élők művelődési, „szabadidős" igé­nyeit. Vallomások, villanások tárulnak föl ebből a kiragadott képből. Emberek véleménye, villómportréja, embereké, akik így vagy úgy, de szeretnének tenni falujuk, környezetük jobb közérzetéért, a kellemesebb, hasznosabb életfeltételekért. S a felvetett problémák is arról tanúskodnak, hogy ha néha szembeszállva is, ellenkezve, de egy cél vezérli a megkérdezzet- teket: kicsit közösséget terem­teni, felzárkózni mindenféle ér­telemben a városhoz, kilépni az egyéni és a társadalmi el­zártságból. Barlahidai Andrea Január 19 - 25-ig Vacsoraestek a Bikali Halétteremben Bár a legfiatalabb étterme Pécsnek a Bikali Halétterem, máris vannak hagyományai. Például hagyománnyá vált, hogy ilyentájt — máskor nem kapható ételkülönlegességek­ből — halvacsora-esteket ren­deznek. A különlegességet, a mindennapitól való eltérést azzal is fokozni kívánja az ét­terem vezetősége, hogy más lesz az asztalok elrendezése, terítése, s az asztalokon gyer­tyák teremtenek majd meg­hitt hangulatot. Természetesen a fő attrak­ció az étel. Lesz előételként fogyasztható parajpürével töl­tött fogasfiié, rákmajonéz, tejszínes békacomb, ezenkí­vül harcsa, fogas, pisztráng, angolna, csuft és természe­tesen pontyból készült ínyenc­ségek. Ha a vacsoratársaság­ban akadnak, akik a halhúst nem kedvelik — gondoltak azokra is — borjúhúsból ké­szült különlegességek között válogathatnak. A január 19—25-ig tartó halesteken a Bikali Állami Gazdaság nemrég beindult balfeldolgozó üzeme is be­mutatkozik. Új termékéből, az ízesített, panírozott halszele­tekből minden vendégnek (in­gyen) kóstolót kínálnak. Baranyai ' " Szlivenben Bolgár testvérlapunk, a Szli- venszko Delo munkatársa, Ele­na Viranova cikksorozatban szá­mol be a lap decemberi szá­maiban pécsi látogatásáról, a város és a megye múzeumairól. Elkalauzolja olvasóit a villányi szoborparkba, bemutatja az ott látható műalkotásokat. Megis­merteti a szlivenieket a pécsi ,,múzeumok utcájával”, a Zsol- nay-gyűjteménnyel, a keramikus dinasztia történetével és művé­szeti törekvéseivel. Harmadik ri­portja a piktúra jegyében író­dik: itt a Csontváry-gyűjtemény- nyel való élményszerű találko­zásról, Martyn Ferenc rajzairól és Uitz Béla művészi útjáról ta­lálunk beszámolót. A műalkotá­sok adta élményt egy-egy fotó hozza közelebb a szliveni olva­sóhoz. Egészségügyi szolgálat ORVOSI ÜGYELET: FOGÁSZATI ÜGYELETI SZOLGALAT Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon. Felnőttek részére összevont rende- lés: 7—19 óráig az I. kerületben: újmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169) a II. kerületben: Munkácsy M. u. Rendelőintézet, II. emelet 219., tel.: 13-833 48, a III. kerületben: dr. Veress E. utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833) Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyermek- orvosi rendelőkben: Gábor A. u. i5. (Tel.: 11-752) Vasas I—II., Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Benczen- leitner), Szabolcsfalu (dr. Szé­kely), Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher), Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona), Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19., II. kér. Ren­delőintézet, gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, tel.: 13-833 75. Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller rí. 9. (dr. Gehring), Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.), Semmelweis u. (dr. Pánczél), Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai) körzetek be­tegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.). Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss) Sarohin t. u. (dr. Sásdij, Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2. (III. kér. Ren­delőintézet, gyermekpavilon. Tel.: 15-833): Mecsekalia (dr. Gothár), I—II—III—IV. uránvárosi körze­tek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Lit- kei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742) Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki), torony­ház fdr. Szabó I.) Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegei részére. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti beiárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. FELNŐTTEK RÉSZÉRE: az I. kerületben: újmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169) a II. kerületben: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejá­rat, tel.: 12-812) a III. kerületben: dr. Veress E. utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833) GYERMEKEK RÉSZÉRE: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet, gyermekpoliklinika földszinti bejá­rata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Szombaton este 19 órától hétfőn reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai Rendelőintézetben (ügyeleti bejárat)­* Az Egyesített Egészségügyi Intéz­mények tájékoztatja Lvov-Kertvóros lakosságát, hogy az 56. sz. felnőtt körzet (Dr. Hidasi Éva) és az 57. sz. felnőtt körzet lakossága részére 1981. január 19-től az új Várkonyi Nándor utcai rendelőegységben biztosítja o körzet egészségügyi ellátását. Az 57. sz. körzet rendelési ideje: délelőtt 10—13 óráig, délután 15—17 óráig. Az 56. sz. körzet rendelési ide­je délelőtt 7—10 óráig, délután 13— 15 óráig. KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések : Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10 3. sz. gyógyszeitár, II. kér. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10 3. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszeitár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. * ÁLLATORVOSI ÜGYELET ügyeletes állatorvos 1981. január 17-én du. 14 órától január 19-én 8 óráig Pécs város és környéke szá­mára: Pécs, Szilágyi D. u. 18 1. Telefon: Pécs 20-623. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Tel.: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló, 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Sik­lós 22. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyei Tanács. Tel.: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szentlőrinc, Erzsébet u. 4. sz. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati részén: Szigetvár, Al- latkórház. Alapi G. u. 6. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyha­tó Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszá­mon, illetve az illetékes telefonköz­pontoknál, ,,Allotorvosi ügyelet” cí­men.

Next

/
Oldalképek
Tartalom